Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

Akikről keveset beszélünk Nyugdíjason, de nem tétlenül a műhelyajtó mindig nyitva áll Ki nem járt már úgy, hogy fontos dolga lévén kerékpárra pattant, s induláskor vette észre, hogy leesett a lánc. Nem mindenki ért az ilyen munká­hoz, így a legtöbben igyekez­nek megjavíttatni járművü­ket. Ha van hol és kivel? Monoron, a Petőfi Sándor utcában szerényen húzódik meg az a kis műhely, amely­ben id. Veress László fogadja a nap minden percében a lá­togatókat. Kívülről ütött-ko­­pottnak látszik, de hát nagyon régen szolgálja már az idős műszerészt. Itt — amikor Tizennégy éves voltam, a messzi távolról, Taligáról Monorra kerültem szüleimmel együtt. Első meste­rem Nagy János volt, akit szegről-végről a rokonunknak mondhattunk. 1926-ban szer­ződtettek tanoncnak, s három évre rá szabadulhattam. — De akkor még nem sok kerékpár volt használatban Monoron. — Nagyon téved, a kerék­pár divatja már a 20-as, 30-as években elkezdődött. Kerékpá­rokat, varrógépeket, meg gra­mofonokat hoztak javításra akkoriban. Annak örültem legjobban, ha az ügyfelek­­ ele­n­gedetten távozhattak a mű­helyemből. Mert a jó minőség­re mindig ügyeltem, a bizal­mat csak garantáltan elit mun­kával lehetett kiérdemelni. — Később öt évig a Mono­­ri Vasipari Szövetkezet dolgo­zója voltam, 1957-ben váltot­tam ki ismét az ipart. Nyolc tanulóval foglalkoztam az el­múlt negyedszázadban, de csak egy fiú lépett a nyomdokomba. Tóth Nándor Pilisen ki azt iparengedélyt, ott váltotta nyi­tott­­ önálló műhelyt. Mások a könnyebb munkát választot­ták, elmentek a MEDICOR-ba, a Finommechanikai Vállalat­hoz, vagy a tsz-be. Pedig, ha valaki hát én tudom, milyen szép ez a munka,hogy — A legnagyobb örömöm az, ha az embereken segíteni tudok. Jött már be hozzám olyan édesanya, akinek leesett a kerékpárjáról a lánc, ami­kor gyermekét az óvodába vitte. De olyan is előfordult, hogy az ügyeletre rohant egy idős asszony, a férjéhez akarta kihivatni az orvost. Amíg el­rohant az egészségházba, addig és megjavítottam a kerékpár­ját. Nem győzött hálálkod­ni ... Amíg beszélgettünk a 72 éves, idős mesterrel, sokan tértek be a műhelybe. Elsősor­ban alkatrészeket kerestek, volt, akinek kedvező választ adhatott id. Veress László, má­soknak nem. Hiába, az alkat­részellátás örökös gond­ volt régebben, s az most is.Az A ' falon emléklapok tanús­kodnak arról, hogy id. Veress László az elmúlt évtizedek­ben a lakosság szolgálatában állt. Tulajdonosa a jó minősé­gért jelvénynek, amit abban az évben csak igen kevesen kaptak meg. Hivatalosan ta­valy február 1-én, tehát 71 évesen ment nyugdíjba, de az­óta is dolgozik. — Az én életem ez a mű­hely — folytatja a beszélge­tést a mester. Nem lehet olyan könnyen abbahagyná. Nem is akarom. Amíg bírom erővel, addig csinálom. Id. Veress László három gyermeke közül a középső, La­jos, kitanulta a szakmát, de­­zz­­tán ő is a tanári pályát vá­lasztotta. Sülysápon, a közpon­ti iskolában tanít, lánya, Ida, a monori Kossuthban, legidősebb fia, László pedig a monori kö­zépiskolában. Nemrégiben a felesége is nyugdíjba ment a szakorvosi rendelőintézetből, hívta hát a férjét. Nem sok eredménnyel. Laci bácsi , mert így hívja őt mindenki, Monoron maradt a műhelyben, s dolgozik szor­galmasan, mint fiatalabb évei­ben. A közelmúltban anyagért járt Pesten, s az autóbusz, lép­csőjéről leesett, eltörte a kar­ját. Felkötött kézzel jár­t be mostanában a műhelybe, amit tud, így is elvégez. Még szom­bat délelőtt is nyitva van a műhelyajtó bárki számára. Kevés szabad idejeban a Strázsahegyen levő szőlőjében szorgoskodik. — Hol vannak már azok a szép idők, amikor borversenyeket rendeztünk telekszomszédokkal — sóhajt a fel. — Türelem, türelem és har­madszor, is türelem kell ehhez a szakmához — fejezi be a be­szélgetést id. Veress László, akinek egész életében az­­ em­bereken való segítés volt a célja. Hogy ez mennyire sikerült neki, arról sok ezren mesélhet­nének Monoron és környékén. Gér József Üdülnek a közalkalmazottak A közalkalmazottak szak­­­szervezetének körzeti bizottsá­ga az idén is gondoskodott a tan­ácsi dolgozók nyári üdülte­téséről. Meglehetősen szerény számban kaptak SZOT-beuta­­lót, így azok elosztása nem volt könnyű. A Pest megyei Tanács fonyód-ligeti üdülőjében három család nyaralhat az elkövetke­zendő hetekben. Bevált forma a hajdúszoboszlói bérelt üdül­tetés, az idén kilenc turnusban nyaralhatnak a közkedvelt meleg vizű fürdőhelyen. Hoz­závetőlegesen 35 tanácsi dol­gozó üdültetéséről gondosko­dott a szakszervezet, ha a csa­ládtagokat is hozzászámítjuk, akkor 120-an nyaralhatnak. Természetesen ez elenyésző, hiszen Monor vonzáskörzeté­ben a tanácsi dolgozók létszá­ma meghaladja a hatszázat. A h­ét vége sportműsora SZOMBAT Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Nagykőrös—Gyömrő, Nagykőrös, 17 óra 30 perc. Ifi­­mérkőzés: 16.30-kor.­­A gyöm­­rőiek eddig várakozáson fe­lül szerepeltek a tavaszi sze­zonban. A legutóbbi — Pilisvö­rösvár elleni — találkozó azon­ban rámutatott a még meglevő hiányosságokra. Nevezetesen arról van szó, hogy számos gólhelyzetet elpuskáztak, s meglepően sok gólt kaptak. Ma délután az ilyen ,,aprósá­gokra” figyelni kell, mert ak­kor kínos meglepetésben lehet részük. A Nagykőrös újonc csapat, de ez egyáltalán nem látszik meg szereplésükön. Véleményünk szerint a talál­kozó háromesélyes.) Labdarúgás: barátságos mérkőzés: Nyáregyházi öreg­­fiúk—Kakucsi öregfiúk, Nyár­egyháza, 17 óra. VASÁRNAP Labdarúgó MNK-mérkőzé­­sek: Kocsér—Dánszentmiklós, I-Kocsér, 14 óra, vezeti: Szalon­­tai A. (partjelző: Csanaki), Maglód—Mende, Maglód, 14 óra, P. Szabó (Lits), Nyáregy­háza—Úri, Nyáregyháza, 14 óra, Schiller (Sípos), Albertir­­sa—Ceglédbercel, Albertirsa, 15 óra, Antal Gy. (Hörömpő János). Kézilabda So k gólhelyzetet kihagytak MEGYEI FÉRFI I. OSZ­TÁLY : Gyömrő—Pilisvörösvár 30-20 (16-7). Gyömrő, 200 néző, vezette: Egervári Gy., Ladi­sz­­lai J. (jól). GYÖMRŐ: Szabó J. (1) , Szabó Imre (4), Novák I. (10), Kiss Zs., Kiss Z. (5), Veres G. (1), Szél Sz. (4). Cs.: Kriskó A. (1), Szellő J., Nagy J. (4). Talán a túlzott magabiztos­ság következménye volt, hogy az első tíz percben döntetlen volt az állás. Ekkor azonban alaposan megrázta magát a Gyömrő, és gyakorlatilag el­döntötte a mérkőzést. A szép támadásokat elegáns gólok kö­­­vették. A második játékrészben új­ból úrrá lett a­ túlzott magabiz­tosság, ami oda vezetett, hogy gólhelyzetek tömegét hagyták ki a hazaiak.. Nagy kár! összességében dicséretesen küzdöttek a gyömrőiek. Az el­ső tíz perc kivételével semmi­féle esélye nem volt a vendé­geknek a szoros mérkőzésre sem. Az más kérdés, hogy a hazaiak további 10—15 gólt is lőhettek volna. Jó: Novák L, Kiss Z., Szabó Imre. IFI: Pilisvörösvár—Gyömrő 14-13 (4-5). Igazán jól játszott a g gyömrői csapat. Biztos veze­tésről — 8-4 — veszítettek, s még a szerencsével is hadilá­bon álltak Az utolsó másod­percben Benkó J. betalált, ám a játékvezető belefújt a lövés­be, így a gól érvénytelen volt. GÓLDOBÓK: Túróczi K. (6), Benkó J (3), Szellő Z. (2), Ba­ranyai P., Major B. (1—1). A Nagymaros megfellebbez­te az újrajátszást a Gyömrő ellen, az ügyben az elnökség fog dönteni. G. L. (Ssökojkút A­z­­ igazi lakálpatrióták­­** nak nem mindegy, milyen a lakóhelyük arcu­lata, ha idegent, vagy tá­volról jött vendéget fogad­nak, mit tudnak nekik megmutatni mint neveze­tességet. Aki ismeretlenül Gyöm­­rőre érkezik, az állomáson leszállva a vonatról, első­sorban az ivókat fedezhe­ti fel azon nyomban. Két­száz méteres körzetben, há­rom is található belőlük ... A település centrumában igazán szépen illeszkedik a tájba a tanácsháza régi és az ÉSZKV modern­ épüle­te. Az előbbi előtti kis té­ren van egy szökőkút, amelynek csobogó vize mindig megállásra kény­szeríti a járókelőket, akik szívesen elidőznek előtte. A baj csak az, hogy rit­kán (általában jeles ün­nepeinken) működik, illet­ve működtetik.­­Nem lehetne a nem­­ mindennapi látvá­nyosság örömét minden hétköznap megosztani a helybéliekkel, idegenekkel egyaránt? G. J. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1984. JÚNIUS 16., SZOMBAT Egymillió banándugó Műszerész-esztergapadon készülnek a banándugók sárgaréz­alkatrészei a Ferroelektrika Ipari Szövetkezet maglódi részle­gében. Ebben az esztendőben egymillió darabot készítenek belő­lük, s ezzel kielégítik az igényeket. Képünkön: Tabányi Pálné a satugépen dolgozik. Hancsovszki János­­ elvétele Minden állampolgárt érint Ezután még többen építkezhetnek Úgy tűnik, mintha a figyelem központjába került vol­na a lakásgazdálkodás helyzete: ezt a témát vizsgálja s tűzi hamarosan ülésének napirendjére a monori népi el­lenőrzési bizottság, s erről tárgyalt a napokban a városi jogú nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága. Az igazság azonban az, hogy a lakáshelyzet kérdései soha­sem kerülnek a felszín alá, ott vannak az illetékesek minden munkanapjában, hiszen lakáshoz jutni, építeni, lakni — ez valamilyen módon minden állampolgárt érint. Monoron 1982 novemberé­ben vizsgálták felül a lakás­ügyi tanácsrendeletet, s az újonnan életbe lépő jogszabály szellemében alkottak újat. Az új tanácsrendelet már tartal­mazza az állami telkek tartós használatba adásának figye­lembe vehető helyi, sajátos fel­tételeit is, jobban segíti a ko­rábbinál a jogalkalmazó mun­kát. Fiatal házasok Kiemelt feladat a fiatal há­zasok lakáshoz juttatása, s bár nem könnyű teljesíteni az igé­nyeket, azért vannak eredmé­nyek: 1982 második félévétől 1983 decemberéig a bérlaká­sokban harmincnyolc bérlővál­tozás történt, s 19 fiatal házas akadt, aki ily módon otthon­hoz jutott. A tavalyi statisztika szerint az év végén 77 olyan igénylőt tartott nyilván a tanács, aki tanácsi bérlakást kért. Heten tanácsi értékesítésű, ötven­egyen OTP-értékesítésű lakást igényeltek. Az igénylési letétet kilencvenhárman fizették be, negyvenketten — szociális kö­rülményeikre való tekintettel — mentesültek a befizetési kö­telezettség alól. A lakásigénylők száma egyéb­ként igen változó. A többség egészségtelen, zsúfolt lakásban él, s elenyésző azok száma, akik a könnyebb lakásszerzés reményében fordulnak a ta­nácshoz. A Pest megyei Tanács elnö­kének utasítására az idén már­ciusban a lakáshoz­ juttatás hároméves programjához ja­vaslatot dolgoztak ki a tanács­nál, s ehhez munkacsoportot is létrehoztak, melyben a taná­csi szakigazgatási szervek, s a társadalmi szervek is képvisel­tették magukat. Monoron a jelen helyzet sze­rint 124 lakásigénylőt tartanak nyilván, közülük 73-an bérla­kásra, 51-en OTP-öröklakásb­a várnak. Bérlakás azonban csak keveseknek jut, s egyre töb­ben ismerik fel, hogy ez sem olcsó forma, hiszen a lakbé­rek, a lakásrezsi egyre maga­sabb. A lakáshelyzet javításá­ra a nagyközségben elsősorban a magánerős építkezések segí­tése ad lehetőséget. A telek­­igénylők száma folyamatosan nő, jelenleg 89-et tartanak nyilván. Új lakások A programidőszakban készül el­ a Pozsonyi úti Lakótelep el­ső üteme, OTP-beruházásban, 64 új lakás, a második ütem­ben pedig — 1986 végére — újabb 64 lakás. A lakások 90 százalékára a tanácsnak vevő­kijelölési joga van, s szükséges lenne néhányat bérlakás céljá­ra megvásárolni, hiszen a Kos­suth Lajos utcában szanálásra ítélt épületekből 18 családot kell majd elhelyezniük. Tárgyalta a végrehajtó bi­zottság a lakásügyi, raktár- és helyiséggazdálkodási feladatok ellátásának helyzetét is. A bér­lakások és a nem lakás céljá­ra szolgáló helyiségek tavaly január elsejétől a költségveté­si ütem kezelésébe kerültek. Negyvennégy épületben 238 bérlakásról kell gondoskod­niuk, fűtéstől a karbantartásig, a díjak beszedésétől a rendel­tetésszerű használat ellenőrzé­séig. Egyik feladat sem k­ön­­­nyű. Ha csak azt említjük pél­dául, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utca két házában élő cigány­­családok félig elpusztították már az épületeket, s most mi­nőségi cserére adtak be kérel­met ... vagy hogy még évek­kel ezelőttről is van jócskán­ bérhátralék, melyet behajtani a bérlők állandó munkaviszo­nyának, illetve lefoglalható in­góságainak hiányában szinte egyáltalán nem lehet... A lakóházak felújítására 966 ezer forintot irányoztak elő az idén, s a lakbérekből mindös­­­sze 606 ezer forint folyt be. S bár a bérek emelkednek, a be­vétel még sokáig nem­ fogja fe­dezni a kiadásokat. Jelentősen megnőttek a ta­nács helyiséggazdálkodási fel­adatai az elm­últ évben. A Forrás Áruház átadásakor a főtéren, hosszú üzletsor ürese­dett meg, amelyeket, ha ideig­lenesen is, de célszerű haszno­sítani. öt üzlet már gazdára talált, a volt Népbolt helyisé­gére azonban,’ nagy területe miatt, nem érkezett még igény. Tejbüfé nyílik Helyet kapott viszont a gyer­mekkönyvtár, s remélhetően rövidesen az újjávarázsolt tej­­büfé is megnyithat a volt il­latszerbolt helyén. R. Zs. Beáratás A leendő első osztályosok beiratására június 25-én, hét­főn kerül sor a monori József Attila Gimnázium és Szakkö­zépiskolában. Tüske limesen ’Több fórumon panaszol­­­­ták már el a Volán il­letékesei, hogy a tavaly­előtti egyenes jegyáremelésekkel arányban vissza­esett a forgalom a­zon. Erről naponta járat,­meg­győződhetek én is, lévén két évtizednél is régebben ingázom Gyömrő és Monor között. Megfigyeltem, hogy a ko­ra reggeli járatok túlzsú­foltak, így nagyon sokan utaznak a 6 óra 20 perces, a 6 óra 40-essel és a 7 órással egyaránt. Megle­pően kevesen várakoztunk azonban a minap a fél 8-as autóbuszra. Maglódról és Ecserről érkeztek az utasok Gyömrőre, s leszállásuk után szinte kiürült a busz. Ha nem szállunk fel hár­man (!),­­akkor a busz üre­sen indult volna tovább a végállomásra. I­ndokolt­ lenne a zsú­­folt járatok megsegíté­se néhány busszal, vélemé­nyünk szerint viszont fél 8-kor elég lenne egy autó­busz is, amely Monorra in­dul. G. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hirtalp) ÜGYELET dr. Gombán, Bényén és Káván: Pénzes János (Gomba). Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., te­lefon: 70), Monoron, Monori­­erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi ren­delőintézetben, ugyanitt szom­baton délelőtt ellátják a fog­fájós betegeket is). Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis Rákóczi u. 40), Sülysápon, Úri­ban és Mendén: dr. Zolesz László (Sülysáp, III. körzet). Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsé­sen: központi ügyelet (a szál orvosi rendelőintézetben, Ba­­csy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertárai Monoron a főtéri, Vecsésen János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Po­povics László (Sülysáp, Kos­suth út 206.). Beteg állatok bejelentése szombaton és vasárnap regge 8—13-ig Monoron, a főiéi gyógyszertárban, vagy az ügye­letes állatorvos címén.

Next