Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
g Abonyi krónikás Séta a téli kertben Nem permet, humusz kell Az elmúlt évek enyhe téli időjárása már-már hozzászoktatott mindannyiunkat, hogy ebben az időszakban a legtöbb nagyüzemnél és háztájiban a gyümölcsösök metszését már be is fejezik, vagy javában folytatják. Most azonban még kevés helyen tudták megkezdeni a fák fölösleges hajtásainak levágását. Valójában mi is a helyzet? — ez érdekelt. Mivel Abonyban nagyüzemi gyümölcstermesztés nincs, egy régi, sok tapasztalattal rendelkező háztáji termesztőhöz, Szűcs Mihályhoz kopogtattunk be. — Nálam ugyan nem sokat látni még — mondta a hetven felé járó férfi. Nézze — mutatott a ház vonalában húzódó fasorra — hó borít még mindent. Nem is ajánlatos odamenni, mert a cipő biztos megtelik. Néhány gyümölcsfa az udvaron is található, nézzük meg azokat — indítványozta és egy terebélyes cseresznyefa alá invitált. — No, lássuk csak... — és ezzel egy lelógó ágat kezdett vizsgálgatni, aztán lecsípett egy szunnyadó rügyecskét, majd körmével kibontotta. — Ez szép zöld belül — szólt újra és mutatta, hogy bizonyosodjunk meg, mennyire igaz, amit tapasztalt. Miután tekintetünkkel a fát alaposan végigpásztáztuk, még nagyon sok hasonló apró rügyecskét fedeztünk fel. — Mikor kezdi a metszést? — Ha a hagyományosra vagy közismert formájára gondol, el kell mondanom, hogy én azt már nem csinálom. Több okból ellene vagyok a téli metszésnek. Részben, mert fáj a kezem, nem bírnám erővel, de különben sem szívlelem, mert megfagy, megfázik a seb, nehezen is gyógyul, és ez árt a fának. Úgynevezett gyógymetszést csinálok immár második esztendeje és mindig tavasszal, rügyfakadás után, amikor a nedvkeringés megindul. — Mi ennek a lényege? — Nem metszem, csak megritkítom a fa lombozatát. Hangsúlyozom: nem télen, hanem tavasszal, vagy nyáron. Az őszibarackfákat például három részletben. De ennél van egy lényegesebb körülmény: egészségessé kell tenni a talajt, humuszt termelni a fa részére. Lekaszálom a füvet alatta, aztán szétterítem és ott hagyom. Nem szükséges még felásni sem a környékét. De mindez szakkönyvekben megtalálható. — Sokan alkalmazzák ezt a módszert Abonyban? — Csinálták. Beszélgettem néhány emberrel, aki ezt a módszert követte, mind azt mondta, háromszor annyi termése lett, mint egyébként. Sőt egyesek azért hagyták abba, mert az ágak a nagy terhet nem bírták elviselni, leszakadtak. Valóban így van, nekem ugyancsak legalább háromszorosa termett, mint régebben, én azonban felkészültem, előre gondoskodtam támasztékokról, amelyeket az ágak alá helyeztem. A másik: már kezdetben úgy kell a fát formálni, hogy elviselje nagy termés terhét. Nálam a nem szakadt le egyetlen ág sem, az eredmény pedig nagyon jó: kevesebb munkával több termésem lett. Szűcs Mihály azon gyümölcstermesztők közé tartozik, aki lehetőleg kevés vegy- és növényvédő szer felhasználásával szeret szép termést szüretelni. Az utóbbi években például azon fáradozik, hogy a permetezések számát a minimumra csökkentse. A következőket már lakásában mondta: — Eddig én is permeteztem, igaz, nem tizennyolcszor, mint egyesek, csak 8—10-szer. Tavaly hatra csökkentettem, és még tovább akarom mérsékelni. Rájöttem, szükségtelen annyi permet. Ha a termés között lesz egy-két férges alma, azért még nem dől össze a világ. Én rendszeresen megjelenek az abonyi piacon és még mindig elkelt a gyümölcs. — Gondolom, sok műtrágyát használ. — Semmit, még istállótrágyát sem. Tavasszal felszántottuk a gyümölcsöst, fölkapáltuk, virágzás után mészkénlével megpermeteztem, később esetleg még kétszer-háromszor, és ezzel be volt fejezve. Nem permetre, jó talajra, humuszra van szükség. Ha egészséges a föld, ellenálló lesz a fa. Ez nagyon fontos. Igen találó hasonlatot mondott a korosodó, de még jó munkabírású gazda. „Nem mindig a sok gyógyszer adja vissza az ember egészségét, gyakran elegendő a betegséget kiváltó körülményeket megszüntetni.” Milyen igaza van! Gyuráki Ferenc Megérdemlik a címet Jók között is a legjobbak Fő szempont a takarékosság marad Abony mezőgazdasági és nagyobb ipari üzemeinél megtörtént a szocialista brigádok tavalyi működésének értékelése. A Ságvári Endre Tsz-ben tizenkét közösség érdemelte ki a szocialista cím viselésének jogát, köztük a Killián 22, a Sallai 21, a Zrínyi és Radnóti 19—19 alkalommal. Mint a versenybizottság megállapításaiból kiderül, valamennyi a közelgő XIII. pártkongresszus és az ország felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított versenymozgalomhoz csatlakozva készítette el vállalását, és méltón teljesítette.jubileumhoz A gazdasági munkában alapvető törekvésük a szövetkezet gazdálkodásának elősegítése volt, amelyet hiánytalanul teljesítettek. A tsz-ben 4500 óra társadalmi munkát végeztek. Figyelemre érdemes a Zrínyi és a Bánki brigád újítása, amely alapján az előbbi egy takarmánykiosztó, az utóbbi üzemanyagot szállító kocsit készített kimustrált járművekből. Az üzemanyagszállítót például használaton kívüli szervestrágyaszóróból alakították át: műszakilag felújították, a célnak megfelelővé tették tartályt szereltek rá. Mindkét jármű tökéletesen megfelel rendeltetésének. Sokat javult a brigádok közösségi szelleme, ami jó hatással volt a szövetkezet többi dolgozójára. Kulturális és politikai programjaikat sikeresen végrehajtották. Valamennyi brigád részt vett, és mindegyiknek emlékezetes maradt az MSZBT helyi tagcsoportjának rendezésében az ősszel lebonyolított vetélkedő, amelyet a Tessedik brigád nyert. Ebben az esztendőben ugyanazok a brigádok jelezték a versenyben való részvételüket, amelyek tavaly is szerepeltek. Vállalásaik végleges formát még nem kaptak, de főbb vonalaiban a szövetkezet gazdasági tervszámainak teljesítése, illetve túlteljesítése a céljuk. Változatlanul nagy figyelmet fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra. Gy. F. Takarékos tsz Az abonyi József Attila Tszben sikeresek az energiatakarékossági intézkedések. Tavaly az Agroláng kazán működtetésével 150 tonna tüzelőolajat takarítottak meg, s a roppantott kukoricatárolással háromszázezer forinttal csökkentették a költségeket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1985. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Egyre több topán Vastagabb boríték év elejétől öregeinknek minden évszakhoz kapcsolódóan megvannak a maguk igaz történetei. Amikor tél volt, gyerekkorukban többüknek volt egy pár csizmájuk. Benne gunnyasztottak a kuckóban. Amikor meg eljött a már^ eins tizenötödike, mezítláb szavalták a Talpra magyar-t. Még a háború utáni években magam is láthattam a ta$ nyák népét, amint piacos napokon ballag a város felé, $ s csak a szélső házsornál bújik bele a lábbelibe, majd $ hazafelé tartván a vállára kanyarítja. A testámentumokban nagy becsük volt gazd’ uramék rámás szélű, flagos szárú csizmáinak. Megfejelték a tervet A cifra nyomorúság kigúnyolására valaha ilyen mondás született: Sárga cipő, fakilincs, kenyér meg egy falat sincs. Mindenesetre akkoriban nem dobták el a lábtyűt, ha „kását kért", azaz levált a talpa, mintha szájat tátana. A foltozó suszter művésze volt a mesterségének. Néhány faszögdarab, szurkos cérna, egy kas megtoldotta csiriz segítségével a surranok életét. kiérdemesült Ha kellett, stoppolt, foltozott, új talpat szögelt. Napjainkban a lakótelepek buzgó kukakutatói a megmondhatói, hány olyan csukát takatnak a szemétben naponta, amit valaha kisebb-nagyobb javítgatással hosszú ideig hordtak volna. Ma még a testvérek sem igen öröklik meg egymás topogóját. Ha morogva, zsémbelődve is, újat vesznek a szülők. Úgy tűnik, szinte nem is lehet eleget gyártani belőlük. Ugyanazok a vevők talpalnak boltról boltra. A gyárak nem panaszkodhatnak, hogy értékesítési gondjaik lennének. Itt van például a PEMÜ ceglédi cipőgyára, az is évről évre több párat küld a boltokba a szalagokról. Az év elején tartott pécsi börzén harmincöt, saját tervezésű modelljük kellette magát, s vásárlóra is talált egy tekintélyes része. Balázs János igazgató szerint 1984-ben 510 ezer párat gyártottak, hatvanezerrel többet, mint azt megelőzően. Az árbevételi tervük 120 millió forint volt, de 30 millióval megfejelték. Így nem csoda, hogy a nyereséget sikerült 11- ről 13,1 millióra feltornászni. Persze a nagy igyekezetben könnyen megeshetne a baj; elég egy-két rossz mozdulat, s máris hibát fedez fel a szigorú szemű minőségi ellenőr. Szerencsére tavaly 91,9 százalék volt az első osztályú termékük. Ez azonban még nem a csúcs, feljebb kell kapaszkodniuk, mint ahogy némely dologban már bizonyították. Létszámukat sikerült 20—30 személlyel megnövelni, a bérszínvonalat az évi 48 ezer 500 forintról 56 ezer 260-ra javítani. Ez jelentősen növelte a gyár vonzerejét. Változatlan gond, hogy nem tudják kellően kihasználni valamennyi termelőeszközüket. Az egyik szalag két műszakban megy, a másik csak egyben. Remélik, hogy folytatódik a feltöltődés, hiszen most szabadul fel harminc saját nevelésű ipari tanulójuk,összesen nyolcvanan tanulják náluk a szakmát.) A második félévtől szeretnének egy új műszakot indítani. 1985-ben árbevételi tervük 150 millió forint, nyereségük 14 millió. Azt remélik, hogy sikerül elkészíteni 560 ezer pár lábbelit. Mindehhez felhasználják a tavalyi tapasztalatokat. A múlt évi siker okai között tartják számon, hogy egész évben fenntarthatták a termelés folyamatosságát, nem voltak nagyobb kiesések létszámingadozás és anyagbeszerzési gondok miatt. Megvolt a készség az emberekben a rugalmas alkalmazkodásra. Az elegendő mennyiségű cipőfelsőrész előállítása régen gond volt, ám a külső együttműködés révén megoldódott. Ma már nemcsak Jászapátiban dolgoznak nekik, hanem a ceglédi Lenin Tsz-ben is. Idén már száz-százezer pár jön a két tűzödétől, de ezzel még nem állnak meg, további kétszázezret szerveznek. Idei merész, ám nem kivitelezhetetlen tervük a tőkés piacra való bejutás. A második negyedévtől egy NSZK- beli céggel szövetkezve 25—30 pár felsőrész gyártására vállalkoznak. Ez inkább önmaguk erejének felméréséhez és a tréninghez kell, hogy rákényszerüljenek a valóban alapos munkára, az igazán kényes megrendelők igényeinek kielégítésére. Elmélyültebb szaktudásra, magasabb követelményekre van szükség, s ez a termelésben kamatozik, önmaguk megméretése nagyon fontos. Ezt szolgálja, hogy mostanában egy kisebb tételben kész cipőket is külföldre küldenek. Másképp kereskednek Szigorú fogadalmak, hogy az idén elérik a 94 százalékos első osztályú minőséget. A körültekintő gyártáselőkészítés, a megfelelő modellezés eredményt hozhat. Minőségjavító inézkedéseket tettek, s anyagi ösztönzési rendszerük is ezt szolgálja. Egyébként az idén sincs gond a megrendelésekkel. Teljesítőképességük jelentékeny részét lekötötték, nagyobb a kereslet a kínálatnál. Most lehetőségeik egy részét szabadon hagyják. Céltudatosabban akarnak kereskedni. Tőkés exportot és új értékesítési formákat keresnek. Arra is vállalkoznak, ha valamelyik bevált partner pár ezer darabos szériát kér, gyorsan teljesíteni tudják. A Pest megyei kiskereskedelmi vállalatoknak és a ceglédi, környékbeli üzleteknek juttatnak termékeikből többet A gyáriak munkakedvét nyilván javította, hogy bérfejlesztéssel kezdték az évet. A szakmunkások, műszakiak, termelésben dolgozó szakemberek azóta vastagabb borítékot kapnak. A betanított munkások, alkalmazottak is jobb jövedelemhez jutnak, s így 100—200—350 forint havi többletet jelent ez a lehetőség, amelyet később a szokásos bérfejlesztést követ. Nagyobb lábon A gyár átgondoltabb, fejlettebb gazdálkodását szolgálja a nemrég beszerzett két darab Commodore—64-es számítógép, amelynek használatával most ismerkednek. Készülnek a számítógépes adatfeldolgozásra. Új modelljeik minden fontos adatát betáplálták már, s amikor a kereskedőkkel tárgyaltak, pillanatok alatt képet alkothattak, miből mennyit, milyen áron tudnak szállítani a megrendelőknek. Cegléden már nemcsak bébi- és gyermekcipők készülnek, egyre nagyobb lábon élnek, hiszen akár a kamaszok negyvenes méretét is gyártják, ha a kedves vevő úgy kívánja. Tamasi Tamás Ma bajnoki meccs Növelhetik előnyüket A férfi NB II-ben fölényesen (hét ponttal) vezető Ceglédi KÖZGÉP SE férfi tekecsapata Nyíregyházán is győzni tudott. Így tovább szilárdította pozícióját, a bajnoki címet már csak matematikailag vesztheti el. Ceglédi KÖZGÉP—Szabolcsi Építők 5-3 (2101-2357) A pályához jól alkalmazkodtak a ceglédiek. Nagy harc végén a három-három egyéni győzelem után a jobb faeredmény döntött a listavezető javára. Pontszerzők: Rimóczi Z. (428), Pintér (428), Tornyosi (397). A KÖZGÉP ma, csütörtökön délután négy órakor vívja következő bajnoki találkozóját; a Teleki utcai pályán a Hőerőmű együttesét fogadja. U. L. Hetente kétdélután A önálló Mozgássérültek Ceglédi Egyesülete március 4-én megkezdi klubdélutánjait. Attól kezdve hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön délután 4-től este 8 óráig tartják összejöveteleiket. Az idén is szerveznek kirándulásokat, figyelembe véve a tagság kívánságait. Közgyűlésüket májusra tervezik. Ötödször Elméleti konferencia A párt városi bizottsága — az 1984/85-ös tömegpropaganda-oktatás keretében — hamarosan megtartja ötödik elméleti konferenciáját. Február 28-án, csütörtökön délután két órakor a pártszékházban dr. Jámbor Ottó, a BM Akadémia tanára Egyházpolitikánk negyven éve címmel tart előadást, amelyet konzultáció követ. Az eseményen párttitikárok, tanácsi tisztségviselők, népfronttitkárok, propagandisták, vitakörök vezetői, pedagógusok, népművelők, KISZ- és úttörőfunkcionáriusok vesznek részt. Előadás Gyógyszer és munkaerkölcs Az MTESZ ceglédi intéző bizottsága és a Magyar Kémikusok Egyesülete helybeli csoportja előadást rendez gyógyszerellátásban dolgozóknak a munkaerkölcse címmel. Az előadó dr. Selmeczi Béla, a Szegedi Gyógyszertechnológiai Intézet docense. Az egészségügyi dolgozókon kívül az előadáson minden érdeklődőt szívesen látnak. A rendezvény színhelye az MTESZ Technika Háza Cegléden, a Petőfi Sándor utca 9. számú épületben, a kezdés időpontja délután 17 óra, február 2^-én, szerdán. Kövérek, soványak Gyerekfoglalkozások a sportcsarnokban A Ceglédi Vasutas SE sportiskolát indított a kövér és a sovány, étvágytalan iskolásgyerekek számára. Ezeket a fiúkat az új sportcsarnokban szakemberek teszik szívóssá, mozgékonnyá és magabiztos fellépésűvé a foglalkozások során. Kedden és csütörtökön délután négy órától a helyszínen lehet jelentkezni Rodosszá Miklósnál és Balla Istvánnál, akik a részvételi díjról és egyéb tudnivalókról felvilágosítást adnak. A gyerekek igénybe vehetik a jól fűtött öltözőt, zuhanyt, rendelkezésükre áll a szauna. Tornaruhát és -cipőt vinniük kell magukkal. Múltidéző mulatságok Grimaszok a batyuban Albertirsán a Móra Ferenc Művelődési Ház kezdeményezésére és szervezésében megrendezik a múltidéző bátyus bált. Erre az alkalomra a népszó sok feldolgozásával színes, hangulatos, vidám farsangi mulatságot állított össze a népfront helytörténeti albizottsága. A műsorban lesz maskaraparádé, grimaszverseny, párnatánc, farsangtemetés, zsákbamacska. A helyi zenekar hagyományos népdalokat játszik, többek közt az„Albertirsa szép helyen van ...” kezdetű dalt is, amit elődeink sokat énekeltek. Ez a rendezvény szerves része a helytörténeti albizottsága által Hagyományok, kezdeményezett szokások Albertirsán rendezvénysorozatának. Minden rendezvény egy-egy láncszem ahhoz, hogy megismerjük elődeink hagyományos szokásait és hasonlóképpen vidáman, fesztelenül szórakozzunk együtt, úgy, ahogy ők. A település 600 éves múltra tekint vissza, amely két jelentős korszakra tagolódik: a törökdúlás előtti és utáni korra. A felidézett hagyományos szokások a község második korszakában idetelepült őseink emlékei az 1700-as évektől kezdődően. Az idetelepült elődök anyanyelve szlovák volt. Sik értékes szokást, dalt hoztak magukkal, amely az idők folyamán változott, módosult, de ma is megtalálható. A helytörténeti albizottság legfőbb célja, hogy a falu múltját állandóan kutatva, minden fellelhető adatot megkeresve, a ma élő emberek előtt ismertté tegye történelmi és néprajzi vonatkozású emlékeinket. Tapasztalhattuk a már lezajlott rendezvények alapján, hogy őseink kultúrája, szokása a ma emberét érdekli, ezért célszerű azt tartalmasan, szórakoztatóan előadni. Legfontosabbnak tartja azt a célt, hogy a település lakói közelebb kerüljenek egymáshoz, és nemcsak összejöjjenek, hanem az összetartozást is jobban érezzék, és ezáltal segítsék elő, hogy még erőteljesebben fejlődjön lakóhelyünk, ami úgy gondolom, valamennyiünk szívügye. A február 23-án, szombaton este 7 órakor kezdődő bátyus bál egy kedves, bolondos, vidám farsangi mulatságnak ígérkezik. A farsangot a községben a fiatalok a századforduló előtt és még után is három napig ünnepelték.Vasárnap, hétfőn, kedden, egészen hamvazószerdáig. Most ezt a népszokást egy éjszakába sűrítik, ahol mindenki vidám táncot, jó szórakozást talál. Várják község valamennyi lakóját,a K. K. ISSN 0133—2608 (Ceglédi Hírlap) A DfIMASZ ceglédi kirendeltsége értesíti fogyasztóit, hogy a kisfeszültségű hálózat átépítése miatt áramszünet lesz 1033. február 25-én, 8 órától 18 óráig a Székely utcában, február SS. és 27-én 8 órától 16 óráig az Alszegi út, Molnár utca—Déli út között, továbbá a Desnyő utca, a Csolnak utca, a Rák utca, a Székely utca, a Wesselényi köz és a Wesselényi utca kisfeszültségű hálózatán. Kérjük fogyasztóink türelmét és megértését.