Pesti Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-03 / 206. szám
GGAZDASÁG Két új részvény Rég nem látott lendületet vett tegnap a kereskedés a Budapesti Értékpapírtőzsdén. Ebben elsősorban annak volt szerepe, hogy két új részvényt vezettek be a tőzsdei forgalomba: a Kontrax Irodatechnika Rt. és a Kontrax Telekom Rt. papírjait. Összesen 90 üzletkötés történt, amire hosszú idő óta nem volt példa. A forgalom névértéken 14 millió 514 ezer forint, árfolyamértéken számolva 33 millió 291 ezer forint volt. A Budapesti Értékpapírtőzsde ideiglenes, nem hivatalos indexe 924,13 volt, ami 2,24 pontos emelkedést jelent az előző tőzsdenaphoz képest. 23 üzletben cserélt gazdát a FOTEX Rt. részvénye. Nyitó ára 202 forint, napi átlagára és egyben záró ára 203 forint volt. Két opciós és egy promt ügylet realizálódott a Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt., Pécs papírjára. Ez utóbbi ára 1083 forint volt. Egy alkalommal kelt el a Buda-Flax részvénye, 1450 forintos áron. 35 üzletet kötöttek a Kontrax Irodatechnika Rt. részvényére. Nyitó ára 23 150 forint, napi átlagára 23 196 forint, záró ára 23 265 forint volt. A Kontrax Telekom Rt. papírjára 27 ügylet született. Nyitó ára 23 100 forint, átlagára 23 196 forint, záró ára 23 265 ft volt. A megkötött üzleteken kívül 32 000/33 500 forintos ajánlat hangzott el a Dunaholding Rt. részvényére, 3400/3700 forintos ajánlat az IBUSZ Rt. részvényére, 14 800/15 800 forintos ajánlat a MÜSZI Rt. részvényére, 2450/2580 forintos ajánlat a Szövetkezeti Sörgyár Rt., Martfű részvényére, 20 600/ 21 000 forintos ajánlat a Sztráda-Skála Rt. részvényére, valamint 600/1050 forintos ajánlat a Terraholding Rt. részvényére. (Az alacsonyabb érték a vételi, a magasabb az eladási ajánlatot jelzi.) (MTITőzsdei Hírszolgálat) Zöld utat kapott a Prima Gáz Rt. Az Állami Vagyonügynökség engedélyének birtokában jelenleg a versenyhivatal engedélyére vár három magyar gázszolgáltató vállalat, hogy megalakítsa vegyes vállalatát a holland SHV Holdinggal, propánbutángáz-töltő üzemek és telephelyek működtetésére — tájékoztatta Mészáros László, a Gázszolgáltatók Egyesülésének szolgáltatási főmérnöke az MTI-t. A 3,2 milliárd forintos alaptőkével, budapesti székhellyel létrehozandó vegyes vállalat, a Prima Gáz Rt. az idén március 22-én aláírt szándéknyilatkozat alapján 51 százalékban külföldi tulajdonba kerülne. A vállalkozásba a a Tiszántúli, a Dél-alföldi és a Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat összesen 7 propánbutángáz-töltő üzemét viszi be apportként, a holland cég pedig készpénzben fizeti be a rá jutó hányadot. Az évi 2,2 millió tonna propán-bután gázt forgalmazó SHV Holding hasonló üzletkötésekről folytat tárgyalásokat Lengyelországban, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaságban is. Merre vezetnek útjaink? Az egeket verdeste, s mint sok minden egyéb, megalapozatlannak bizonyult az M7-es autópálya 1971-es átadásakor regisztrált elégedettség, miszerint ezzel évtizedekre megoldottuk a hazai közúti közlekedés gondjait. 1991-re kiderült, hogy közel sem járunk Európa féklámpáihoz, derűlátó becslések szerint 20-25 évre döcögünk a fejlett Nyugat mögött. Ebben is... MUNKATÁRSUNKTÓL Ennek az áldatlan állapotnak a felszámolása kezdődött el a szeptember 2-án meghirdetett előminősítési eljárással. A két magyarországi napilapban, valamint a Financial Times-ban éppen tegnap napvilágot látott felhívás nyomán félszáz körüli befektetni szándékozó külföldi cég jelentkezésére számít a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Ezek közül választanak majd ki 3-5 komoly szándékú és a magyar szabványoknak is megfelelő tervezetet benyújtó jelentkezőt, s nekik adják majd ki a részletes ajánlati felhívást. Az ajánlatok elbírálását követően választják ki azt a vállalkozó csoportot, amellyel a jövő év nyarán a magyar állam nevében aláírják a koncessziós szerződést. Hazánk és a térség társadalmi-gazdasági fejlődése halaszthatatlanná tette az országos közúthálózat 2000-ig szóló fejlesztési programját. Ez 450 kilométernyi autópálya megépítését feltételezi, elsősorban az M1, M3, M5 és M7 eddig megépült szakaszainak az országhatárokig való meghosszabítását és a Budapest körüli gyűrű építésének folytatását, amelynek első lépcsőfoka az M1-es és M15- ös autópálya az országhatárig való meghosszabítása lenne. Ezek megvalósítása — Kálnoki Kis Sándor helyettes államtikár szavai szerint — 10 évre csökkentené lemaradásunkat a közúti viszonyok világszínvonalától. A magyar gazdaság azonban aligha lenne képes ennek a nagyméretű tervnek a finanszírozására, ezért vált szükségessé a nemzetközi tender meghirdetése. A külföldi befektető azonban szeretné viszontlátni pénzét, erre pedig csak a jól bevált módszer, a nálunk már egyszer „kiátkozott” autópályadíjak révén nyílik lehetőség. Ennek ma még nagyon sok ellenzője van Magyarországon, pedig a kevesebb üzemanyagfogyasztás, rövidebb utazási idő, közel négyszeres biztonság mind-mind az igénybevétellel arányos úthasználati díj fizetésének elfogadását indokolja. A KHVM — a magyar bérszínvonalat figyelembe véve — kilométerenkénti 6-7 forintban akarja meghatározni a díjat, ami még mindig csak 60-70 százalékát jelenti a nemzetközi áraknak. A 30-35 év múlva állami tulajdonba kerülő autópályák építéséhez szükséges külföldi tőkét csak jelentős mértékű, 30-40 százalékos állami garanciavállalással lehet bevonni. Az intézkedés azonban már így is megkésett, s napjainkban, amikor hazánk a közúti közlekedésben is kapu és „elosztóközpont” lehet, pillanatnyi halasztást sem tűr. Az Olaszországtól Ukrajnáig, Németországtól Törökországig Magyarországon át vezető autópályák közvetlen és közvetett gazdasági haszna ma még csak sejthető. De így is kellemesen hátborzongató. HOSTESSTANFOLYAM BUDAPESTEN Illatos földi utaskísérők Nem volt az rég, midőn — két-három, de legfeljebb négy éve — stencilezett meghívók érkeztek a szerkesztőségekbe, egy-egy sajtótájékoztatóra invitálva — vagy inkább parancsolva — a sajtó kapásait. Nem volt az rég, s rég volt mégis, hisz ma már zömében faxon érkeznek az invitációk, de az sem ritka, hogy merített, barna, drága papíron, különleges alakú, kézzel aláírt illatos levél kér fel, hogy vegyek részt, mint vendég, egy-egy ilyen evéssel-ivással egybekötött rendezvényen. A legutóbbi rózsaszín kopertát szinte mármár megsimogattam, nem maradt-e rajta a porzó finom púdere is, mint egy Goethe-féle szerelmeslevélen. A koperta belsejében lévő nem kevésbé illatos és míves levél arról értesít, hogy hostessképzőt indít a Sophia Hostess Service, s ez a tény az itt föntebb kezdett röpke értekezésünk tárgyába vág. Tudniillik: kell-e nekünk méregdrága levélpapír? Kellenek-e hostessek — fizetett bérháziasszonyok — egy-egy rendezvényre? Miért nem jó a stencil, s a háznál lévő ötvenéves, szemüveges, de kávéügyben abszolút megbízható titkárnő, a Katika? Fene tudja miért nem jó, de úgy látszik, jobb a rózsaszín, a fiatal és illatos, levélpapírból éppúgy, mint Katikából. Különben nem csinálná így a művelt Nyugat, s a finoman kulturált Távol-Kelet. Ha így csinálják, annak oka van. Nos, ezen okokról tájékoztatta a sajtó képviselőit Gyulai Gusztáv, a Sophia Hostess Service cégvezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet egy órával követett az 1700 hallgatóval induló tanfolyam évnyitója. A cégvezető elmondta: a közhittel ellentétben a hostess nemcsak dekoráció. Rendezvényszervező, idegenvezető, protokollfőnök, beszélgetőtárs, gyermekmegőrző, tolmács, diszkrét informátor és étel-italszerző egyben, mintegy a repülőgépen érkező üzletfelek földi utaskísérője. A jól prosperáló üzleti élet infrastruktúrájának éppúgy része, mint a jól működő telefonok, az elérhető, jó klímájú irodahelyiségek. S amiként ez utóbbiak hiányoztak eddig a magyar üzleti életből — mely többek között ezen hiányosságok miatt nem volt virágzónak mondható — úgy hiányoztak a hostessek is. A tanfolyam nyolchetes, 1700-an vágtak neki. Hacsak ezren sikeresen vizsgáznak, Magyarország egy kicsit ólatosabb lesz. VIGH SÁNDOR FOTÓ: BÜRGEST BARNA A hagyományos ipar a múlté Kicsi az esélye annak, hogy a meglévő ipari üzemek viszanyerjék piacukat, s ezáltal mérsékeljék a létszám csökkenését. Gyakorlatilag akkor szűnne meg hazánkban a munkanélküliség, ha az eddig alakult új vállalkozásoknak legalább a fele sikeresen működne és emelné létszámát. Egyebek között erről beszélt Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter hétfőn Tatabányán, azon a tanácskozáson, amelyet a privatizáció és a befektetési lehetőségek bemutatására rendezett a városi önkormányzat az ,Ablak Tatabányára” című rendezvénysorozat részeként. A miniszter szerint hazánkban az elmúlt egy év során jelentős külföldi tőkerészesedéssel 6000 vegyes vállalat és 30 000 magyar tulajdonú üzleti vállalkozás alakult. A magyar tőkeállománynak ugyan még csak 3-4 százaléka a külföldi, de figyelemre méltó a beáramlás növekvő üteme. Pesti Hírlap II. ÉVFOLYAM 206. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 3., KEDD a ■■ ■■ m ■■ rr Gyümölcsöző együttműködés Gyümölcsfeldolgozó üzemet avattak hétfőn a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Vaja községben. A létesítményt Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter adta át. A Kelet-Európa egyik legkorszerűbb üzemének számító gyümölcsfeldolgozót a magyarnémet érdekeltségű Vajafruct vegyes vállalat építtette. A vállalatot a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet és egy magyar származású német magánvállalkozó, György Szabó alapította. Az egymilliárd forintos beruházáshoz a területfejlesztési alapból jelentős támogatást adott a kormány is. A gépsorokon évente 150 ezer tonna almát dolgozhatnak fel, amit a nyírségi nagyüzemektől és kistermelőktől vásárolnak fel. (MTI) Elmaradt a moszkvai elszámolás Az eredeti tervek szerint Kádár Béla külgazdasági miniszternek, a KGST-vagyon felszámolásával megbízott bizottság elnökének hétfőn Moszkvában kellett volna tárgyalnia a testület tagjaival, de az ülés a szovjet puccskísérletet követő személycserék miatt elmaradt — értesült az MTI az NGKM illetékesétől. A tárgyalások új, tervezett időpontja szeptember 9-e. Az idő mindenesetre sürget, mert szeptember 26-án lejár a felszámolási bizottság 90 napos mandátuma, és a KGST jogilag is megszűnik. Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia képviselője azt szeretné elérni, hogy a volt KGST-irodaházat az egykori tagállamok részesedésük arányában közösen hasznosítsák. Ebben az esetben mintegy 10 százalékos rész járna a magyaroknak, míg Moszkváé lenne az épületnek majdnem a fele. Az sem elképzelhetetlen, hogy magyar részről lemondanának részesedésükről annak fejében, hogy másutt, s esetleg nemcsak Moszkvában kapnának hasonló színvonalú irodákat. *** Magyar-baskír kereskedelmi tárgyalások voltak Budapesten a hét végén, s ezek eredményeként megállapodás született arról, hogy szeptember 17-én a magyar fővárosban írják alá a magyar-baskír gazdasági, kereskedelmi egyezményt — közölte az NGKM illetékese. Abban is megegyeztek, hogy Baskíria fővárosában, Ufában magyar kereskedelmi képviselet nyílik. Timár László főosztályvezető azt is elmondta, hogy az aláírásra Kádár Béla külgazdasági miniszter meghívására hazánkba érkezik Marat Mirgozjamov baskír miniszterelnök. Az Orosz Föderáció területén lévő Baskíria mintegy 50 millió dollár értékben szállít Magyarországra kőolajat és petrolkémiai termékeket. Cserébe élelmiszeripari gépeket, Ikarus buszokat, gabonát és gyógyszert kíván vásárolni a magyar cégektől. (MTI) Parkolóhajók a Dunán? ___________CsIR___________ A napokban felröppent hír szerint egy élelmes kft. egészen eredeti megoldással segítene Budapest parkolási gondjain: több száz autó elhelyezésére is alkalmas hajókat állítana a Dunára. A négyszintes hajó az elképzelések szerint a Lánchíd közelében horgonyozna. A terv lélegzethez juttatná a túlterhelt belvárosi parkolókat, ugyanakkor különböző háttérszolgáltatásokat — szerviz, autómosó stb. — is nyújtana az autósoknak. Vajon mit szól ehhez az önkormányzat? Erről kérdeztük Sipos Lászlót, a közlekedési főosztály vezetőjét. Sipos László elmondta, hogy már több ilyen kérelmet nyújtottak be az önkormányzathoz, ám engedélyt még senki sem kapott. Az igénylések ugyanis a városképi szempontból nagyra értékelt Dunaszakaszra, elsősorban a Margit híd és a Szabadság híd közé eső vízterületre vonatkoznak. Az önkormányzat másik kifogása a tervezet ellen, hogy az úszó parkolók csak idényjellegűek lehetnek, hiszen árvízveszély, vagy fagyás esetén nem lehetne őket használni. A harmadik kifogás pusztán technikai jellegű: nehézkesen lehetne megoldani a rakparttól a hajókig történő közlekedést. Sipos László szerint a kérelmeket több hivatal is vizsgálja, így például a Műemléki Felügyelőség is. Egyelőre még nincs végleges álláspont, de a szakember nem tartja kizártnak, hogy a jogosnak tűnő kifogások ellenére végül is kiadják az engedélyeket. Újabb gabonaüzletek A magyar kormány 100 ezer tonna búza megvételére állami garanciát nyújt Albániának — közölte a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. Mint ismeretes, a kabinet korábban 1,3 millió tonna búza szovjetunióbeli eladására vállalt garanciát, s most ennek terhére 100 ezer tonnát Albániában lehet értékesíteni. Az exportőr a Temaforg Vállalat, amelynek már korábban is volt albániai megrendelése, de mivel a vevő nem tudott bankgaranciát adni, az üzlet nem jött létre. Ugyancsak Albánia számára további 100 ezer tonna búzát az Európai Közösség vásárol meg Magyarországtól. Ennek exportőre a tőzsdén is jegyzett Terraholding Rt. Elképzelhető még, hogy Csehszlovákia is vásárol 500 ezer—1 millió tonna búzát Magyarországtól, amit azután a Szovjetunióban kíván értékesíteni. Tárgyalások folynak ezen kívül egyiptomi és iráni cégekkel is a magyar gabona értékesítéséről. A magyar vállalatok a Szovjetuniónak eddig mintegy 700 ezer, Iránnak 60 ezer tonna búzát adtak el. A teljes exportárualap azonban 1,5-2 millió tonna között van. (MTI)