Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-29 / 278. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 278. SZÁM 1993. NOVEMBER 29., HÉTFŐ Pesti Hírlap ORBÁN VIKTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A siker záloga MUNKATÁRSUNKTÓL A Liberális Internacionálé Budapesten megrendezett világkonferenciája nem elsősorban a hazai liberális pártok, hanem egész Magyarország számára volt jelentős esemény, hiszen a konferencia résztvevői jó benyomásokkal távozhattak hazánkból — mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az LI Végrehajtó Bizottságának vasárnap délutáni ülését követő sajtótájékoztatón, amelyen megjelent Otto Lambsdorff Gráf, az Internacionálé elnöke is. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a hét végi rendezvény rendkívül nagy lökést adhat a hazai liberális pártoknak ahhoz, hogy sikeresen szerepeljenek a jövő évi választásokon. A Végrehajtó Bizottság ülésén többek között határozat született arról, hogy az európai modernizáció keretében javítani kell a kelet-közép-európai országok esélyeit, mégpedig úgy, hogy termékeik eljuthassanak a fejlett országok piacaira. Ezzel kapcsolatban Otto Lambsdorff elmondta: a nyugati liberális pártoknak a kormányban vagy éppen ellenzékiként azon kell dolgozniuk, hogy megnyíljanak piacaik, ne az fotó, archív emberek, hanem a termékek jelenjenek meg. A végrehajtó bizottság határozatot fogadott el arról is, hogy speciális jogokat fog biztosítani a nemzetiségi kisebbségeknek identitásuk fenntartására, ugyanúgy a koszovói albán, mint a vajdasági magyar nemzetiségek számára. Végül Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a világkonferencián számos olyan ország liberális pártja képviseltette magát, ahol nincsenek történelmi hagyományai a liberális kormányzásnak. A kelet-közép-európai országokban azonban a diktatúrák bukása után megnyílt erre a politikai lehetőség. ÜLÉSEZIK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Terítéken a sajtótörvény MTI • Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A testület hétfőn folytatja a lakástörvény alkotmányossági vizsgálatát. Az alkotmánybírák elé kerül az az indítvány, amely sérelmezi, hogy — a köztisztviselői törvénnyel ellentétben — a végrehajtási rendelet melléklete a fővárosi és megyei adóigazgatóságokat nem sorolja fel a törvény hatálya alá tartozó szervek között. Megtárgyalják azt az indítványt is, amely szerint a védett természeti területek megmaradását veszélyezteti egy a szövetkezetekre vonatkozó korábbi rendelkezés hatályon kívül helyezése. Megvitatják: indokolt-e a nyugdíj összegének megállapításakor — bizonyos időtartam kereset hiányában — a minimálbér figyelembevétele. A teljes ülés keddi napirendjén szerepel az az indítvány, amely szerint a levéltári dokumentumok megismerésének és tudományos kutatásának szabályozása sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jogot, valamint a tudományos élet szabadságát. Az alkotmánybírák megvizsgálják a háborús bűncselekmények el nem évülésének elvi problémáit is. Foglalkoznak azzal az indítvánnyal, amely szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát sérti egyrészt a sajtótörvény, amikor a sajtótermékek nyilvános előállítását és közlését engedélyhez köti, másrészt a Büntető törvénykönyv, amikor a sajtórendészeti szabályok megsértését szankcionálja. ELNÖKVÁLASZTÁS HAJDÚ-BIHARBAN Az FKGP és a népmese MTI* — A népmesében és a Független Kisgazdapártban mindig győz az igazság — e szavakkal kommentálta Gyimóthy Géza, hogy Hajdú-Bihar kisgazdái kiálltak korábbi megyei elnökük mellett, s az országos elnökség szándékaival ellentétben vasárnap ismét Kapronczy Mihályt választották elnöküknek. Az ülést megelőzően a Független Kisgazdapárt (FKGP) november 23-i országos elnökségi ülésén felfüggesztették párttagsági jogaiból, és fegyelmi eljárást kezdeményeztek Kapronczy Mihály elnök és Tajthy Zoltán megyei alelnök ellen, s kitiltották őket a debreceni pártszékházból. A megyei kisgazdák többsége ezt nem fogadta el, Kapronczy és hívei is megjelentek a vasárnapi nagyválasztmányi ülésen. A rendészek nem tudták megakadályozni, hogy bejussanak a székházba, mint később azt sem, hogy Kapronczy Mihály elnökjelöltként felkerüljön a szavazólapra. Gyimóthy Géza országos főtitkár — Torgyán József teljes körű felhatalmazásának birtokában — kilátásba helyezte a nagyválasztmányi ülés felfüggesztését, s bejelentette: élve hatáskörével a következő nagyválasztmányig Szabó Imre, eddigi megyei alelnökét bízza meg az elnöki teendőkkel. A résztvevők visszautasították a főtitkári bejelentést, s azonnali választás mellett döntöttek. Ezen hét jelölt közül — 132 szavazattal 111 -et megszerezve — Kapronczy Mihály korábbi, felfüggesztett elnök kapott újabb bizalmat a tagságtól. A szavazást követően Gyimóthy Géza elmondta: az országos elnökség önkritikát gyakorol ebben az ügyben, s továbbra is Kapronczy Mihályt tekinti az FKGP Hajdú- Bihar megyei elnökének. TEGNAP VÉGET ÉRT A LIBERÁLIS VILÁGKONFERENCIA Visszalendülőben a politikai inga folytatás az 1. oldalról Otto Lambsdorff a Liberális Internacionálé elnöke, a magyar államfőt követve a szószéken, megjegyezte: a világkonferencia résztvevőinek széles köre — 50 országból 70 politikai szervezet küldte el képviselőit Budapestre — már önmagában is sikerként könyvelhető el. Politikai kérdésekre áttérve egyebek között megállapította: a liberálisok túl optimisták voltak a vasfüggöny lehullásakor, és alábecsülték azoknak a terheknek a súlyát, amit a szocialista rendszer hagyott maga után. — Csak a szocializmus neve az, ami meghalt, hiszen időről időre újra felbukkan, igaz, már egy új álarcban — hangoztatta. A német politikus megjegyezte: veszélyes jelnek kell tekinteni a lengyelországi választások eredményeit. Lambsdorff bírálta a Nyugatot, amiért habozik világos perspektívát vázolni a kelet-európai országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozásukat illetően. Úgy vélekedett: gyorsítani kell Közép- Kelet-Európa és a Baltikum országainak integrálódását. Kifejtette azt is, hogy Oroszország — függetlenül a december 12-i választások eredményétől — továbbra is fontos tényezője az európai folyamatoknak, s hiba volna továbbra is ellenségnek tekinteni. A magyarországi konzervatív kormányzás kudarcáról, a szocialisták visszatérésének veszélyéről beszélt a liberális világkonferencia megnyitóján Orbán Viktor. A Fidesz elnöke, a tanácskozás házigazdája úgy fogalmazott, hogy „a politikai inga Litvániához és Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországon is visszalendülőben van”. Ezért a magyar liberálisok célját abban jelölte meg, hogy „középen állítsák meg a visszafelé lengő ingát”. Hangoztatta: az átalakítás kettős feladatát, a demokratikus politikai berendezkedést és a piacgazdaság kiépítését egyedül a liberális pártok által kínált alternatíva biztosíthatja. A fiatal demokraták elnöke külön is hangsúlyozta: magyar részről nem segélyeket várnak, hanem kereskedni kívánnak a Nyugattal. Pető Iván, az SZDSZ elnöke a résztvevők előtt a liberálisok erejének egyik következményeként szólt arról, hogy Magyarország a térség országai közül a legstabilabb. A közelgő választásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy pártja az ország Európához történő fokozatos felzárkóztatására alkalmas programmal rendelkezik. Reményét fejezte ki, hogy liberális többségű kormány kap bizalmat programja megvalósításához. Orbán Viktor, a fiatal demokraták elnöke több kétoldalú eszmecserét is folytatott, így többek között találkozott Zselju Zselev bolgár államfővel, Sir David Steellel, a Liberális Internacionálé leendő vezetőjével és Otto Lambsdorffal, a jelenlegi elnökkel. Ez utóbbi politikusokkal folytatott eszmecseréin a Fidesz elnöke szorgalmazta, hogy támogassák hathatósan Magyarország csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Főként külpolitikai és gazdasági kérdésekről tárgyalt a liberális világkonferencia külföldi vendégeivel Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője. A szabaddemokrata politikus rövid sajtótájékoztatóján az elhangzott felszólalások sorából külön is kiemelte Otto Lambsdorff szavait, amelyekkel a német liberális vezető a Liberális Internacionálé támogatásáról biztosította azokat a törekvéseket, hogy 2000-ig a kelet-európai országok is csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Megosztott írók MUNKATÁRSUNKTÓL Az írószövetség választmányának tagjai — Ágh István, Albert Gábor, Deák László, Döbrentei Kornél, Görömbei András, Kiss Benedek, Nagy Gáspár, Parancs János, Serfőző Simon, Simonffy András, Tamás Menyhért, Tóth Bálint és Veress Miklós — tegnap közleményben tiltakoztak a szervezet elnökségének november 24-ei nyilatkozata ellen. Az elnökség a nyilatkozatban közölte: megérti a Magyar Rádió ellen bojkottot hirdető írók indítékait, tiltakozik a rádió vezetőinek az említett írókat sértő kijelentései, a szerinte „a legrosszabb időkre emlékeztető, primitív művelődéspolitikai fogalmak és beszédmód” ellen. Az elnökség egyúttal felszólította a kormányt: tegye meg a szükséges intézkedéseket a médiumokban kialakult feszültség feloldására. Az említett választmányi tagok tegnapi közleményükben kijelentik: megütközéssel vették tudomásul az elnökség november 24-ei nyilatkozatát, mivel véleményük szerint abban a testület a választmány megkerülésével napi politikának minősíthető felhívást tett közzé. A tegnapi közlemény aláírói az elnökség felhívását testületi véleményt nélkülöző, a szövetségi egységet veszélyeztető lépésnek tartják. Válságban a Caritas MTI* A Rompres hírügynökség jelentése szerint mintegy 10 ezer ember vett részt szombaton délután a válságba jutott kolozsvári Caritas piramisjáték támogatására szervezett Pro Caritas társaság gyűlésén. Ioan Stoica, a Caritas cég vezetője ismét arról biztosította híveit, hogy a pénzügyi körforgás újra megindult. Stoica szerint a kifizetések hamarosan ismét elérik a korábbi szintet, és új fiókok nyílnak Craiován, Marosvásárhelyen, Szebenben és Gyulafehérváron. Stoica szerint „türelemre, megértésre és hitre” van szükség a résztvevők részéről. A nehézségek a Caritas elleni sajtókampánnyal és egyes alkalmazottak szabálytalanságaival magyarázhatók — fejtette ki. MUNKAMEGTAGADÁS A MAGYAR RÁDIÓBAN? A krónikások nem szemléznek folytatás az 1. oldalról A Krónika munkatársainak magatartását Csúcs László érthetetlennek, mindazonáltal a rádióban eluralkodott közállapotoknak megfelelőnek nevezte. Elmondta: ez minősíthetetlen, arcátlan magatartás a rádióhallgatók millióival szemben, akiknek adóforintjaiból működik a Magyar Rádió, és kapják fizetésüket az említett dolgozók is. Az alelnök kijelentette: a közintézmény némely dolgozója összetéveszti a közérdekű feladat ellátását a szabadon választható gyakorlattal. Csúcs László elmondta: megköveteli az adófőszerkesztőtől mint munkáltatótól, hogy tegyen rendet, vezetői kötelezettségét maradéktalanul teljesítse. Az alelnök egyébként a lapszemle megújításáért felelős munkatársakkal teljes egyetértésben határozott úgy, hogy a lapszemle tárgya állandóan öt országos napilap, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Pesti Hírlap és az Új Magyarország legyen, mivel ily módon biztosítható a vélemények kiegyensúlyozottsága. Hatodikként az éppen ügyeletes lapszemléző választhat a Népszavának vagy a megyei napilapok valamelyikének cikkei közül, aszerint, melyik felel meg leginkább a lapszemle követelményeinek, azok közül is elsősorban az országos közérdeklődésnek. Amennyiben P. Szabó Józsefnek sikerül végre teljesítenie több mint egy hónap után a személyi és tárgyi feltételeket, újraindulhat a lapszemle, és közlemény formájában a rádió tájékoztatást ad a részletes irányelvekről, amikhez a hallgatók hozzászólását várja. A feltételek meghiúsulása esetén azonban szükségessé válik a helyzet újraértékelése — mondta Csúcs László. LÉPÉSEK AZ OBJEKTÍV TÁJÉKOZTATÁS FELÉ A hír legyen csak hír Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke a rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: most állt helyre a rend a rádióban és a televízióban. A párt meghatározó személyiségének kijelentéséről kérdeztünk meg két másik kormánypárti politikust, Kulin Ferencet és Andrásfalvy Bertalant HAMMANG HENRIK Kulin Ferenc, a Kulturális Bizottság elnöke a nyilatkozat pontos szövegének ismerete nélkül nem kívánt véleményt formálni az említett kijelentésről. Azt azonban elmondta, hogy a két alelnök által létrehozott felügyelőbizottságok működnek és esélyt lát a médiumokra vonatkozó törvényjavaslatok idei kormányelőterjesztésére is. Andrásfalvy Bertalan, az Országgyűlés kulturális bizottságának tagja szerint az ellenzék az egyoldalú véleménynyilvánítást védelmezi akkor, amikor pártatlanságra hivatkozva Csúcs László és Nahlik Gábor eltávolítását követeli. Véleménye szerint a két alelnök alapvetően jól látja el feladatát. Az egyoldalúan ellenzéki hangvétel után jelenleg kiegyensúlyozottabb a helyzet, s megtörténtek az első lépések az objektív tájékoztatás felé. A rádió és a televízió semmiképpen sem nevezhető kormánypártinak, hiszen az ellenzék jelen pillanatban is nagyobb teret kap a médiumokban, mint a kormánykoalíció. Reményei szerint hamarosan eljön az az időszak, amikor a hír valóban hír lesz, és a negatív hangvétel mellett helyet kapnak az ország fejlődését reálisan bemutató nyilatkozatok is. KÖZÉLET 3 AZ ORSZÁGGYŰLÉS PROGRAMJA Kilencórás szavazás a költségvetésről MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országgyűlés e heti háromnapos programjának középpontjában a jövő évi költségvetés keddi, közbenső szavazása áll, amely előreláthatólag mintegy kilenc órán keresztül tart. Az egész költségvetés fő számainak elfogadásához azonban még a tb-költségvetés megalkotására is szükség lesz, amely azonban már nem jelent a keddihez hasonló hosszadalmas procedúrát. Hétfőn délután a képviselők megkezdik a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosításának általános vitáját, folytatják a gazdasági kamarákról, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokról rendelkező törvényjavaslatok vitáját. Kedden a költségvetés közbenső szavazását a szokásos időpontban az interpellációk és a kérdések szakítják meg. Két, már hosszú hetek óta igen sok vitát kiváltó interpelláció elhangzása várható. Király B. Izabella (Magyar Érdek Pártja) Boross Péter belügyminiszterhez intéz kérdést: „Mi történt valójában a Döbrentei téren és Kőbányán” címmel, G. Nagyné Maczó Ágnes a kisgazdák alelnök asszonya pedig Jeszenszky Géza külügyminiszterhez fordul a magyar—román alapszerződés előkészítését firtatva. Ugyancsak kedden várható döntés a közalkalmazotti törvény módosításáról és az adózás rendjéről is. Szerda délelőtt a képviselők megkezdik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak jövő évi költségvetéséről és a tavalyi zárszámadásokról rendelkező törvények vitáját. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága vasárnapi ülésén kettő kivételével döntést hozott az 1994. évi költségvetési törvényjavaslathoz eddig benyújtott módosító indítványokról. A bizottság támogatta azt a javaslatot, amely 2 milliárd forinttal kívánja növelni a családi pótlék kiegészítését. Az alapok közül az útalap bevételeit 1,6 milliárd, a területfejlesztési alap bevételeit pedig 1 milliárd forinttal tartották szükségesnek növelni a képviselők. Mintegy 3 milliárd forinttal többet szükséges fordítani szerintük a központi költségvetési szerveknél a közalkalmazotti törvény végrehajtására és 1,2 milliárd forintot kívánnak juttatni a költségvetésből a MÁV számára is.