Képes Vasárnap, 1943 (65. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-26 / 4. szám
Paul von Hindenburg: A hadvezéri tehetség Az új világháború kezdete óta sok cikket, tanulmányt, elmefuttatást olvashattunk arról a kérdésről, mi a hadvezérek világtörténeti szerepe és mi az a különös adomány, melyet hadvezéri tehetségnek nevezünk. A hadvezérek világtörténeti szerepét nem tagadhatják le a legmegátalkodottabb pacifisták sem. Az országhatárok rendszerint kisebb vagy nagyobb háborúk után módosultak. A háborúknak részük volt a civilizációk megdöntésében és részük volt új civilizációk megteremtésében. Nagy Sándor hadjáratai korszakos jelentőségűek. Nem nagy, de kitűnően fegyelmezett és megszervezett hadseregével tönkreverte a perzsa birodalmat. Kivitte Kis-Ázsiába és Egyiptomba a görög kultúrát, nagy virágzó városokat alapított. A macedón királynak tulajdonítható, hogy a görög nyelv az egész Közép-tenger medencéjében elterjedt. Az ő érdeme az, hogy az Új Testamentum görög nyelven íródott, mert ez volt Jézus korában a római birodalom egész keleti részének „nemzetközi“ nyelve. Korszakos jelentőségűek a legnagyobb római hadvezérnek, Julius Caesarnak a hódításai is. Harcedzett, kitűnően vezetett légióival meghódította a mai Franciaországot (Galliát), a mai Svájcot (Helvetiát) és a brit szigetország jelentékeny részét. Mindenüvé bevitte a latin nyelvet és a latin kultúrát. Az ő hódításainak az emlékét őrzi a mai francia nyelv és arra emlékeztetnek az angol nyelv latin szavai. Minden idők egyik legnagyobb hódítója Dzsingisz khan, a szörnyű energiájú mongol hadvezér. A mai Mongóliában lakó hún és török törzseket rettentő erejű hódító néppé szervezte. Birodalma a Csendesóceántól a Kárpátokig terjedt. A legfontosabb hadvezéri tulajdonság az elhatározás, a vezetés, az irányítás képessége. Sokszor megtörtént már, hogy rossz, tönkrement csapatok, fáradt katonaság kitűnő, ötletes vezetés mellett nagy győzelmet arattak. Számtalan esetben megtörtént az is, hogy a hadvezér elhatározása eldöntötte saját hadseregének, népének, országának sorsát. Nem túlzás az az állítás, hogy a népek politikai története a háborúk, más szóval a hadvezérek történetével azonos. Elvesztett csaták és ezek következtében elvesztett országrészek a rossz hadvezérek, a nagy diadalok, a határok kiszélesítése pedig a jó hadvezérek és ugyanakkor a jó államférfiak emlékét őrzik. A jó hadvezérnek igen bátor embernek is kell lennie. Az igazi nagy hadvezérek, mint Nagy Sándor, Caesar, Hannibal, vagy újkoriak közül Savoyai Jenő, Napóleon személyesen is igen bátor emberek voltak. A hadvezéri elhatározásokhoz és azoknak végrehajtásához rendkívül nagy bátorság kell, hiszen támadóparancs kiadása rendkívüli kockázattal jár és végrehajtásánál emberek százainak, ezreinek életéről van szó. A nagy háborúk története mutatja, hogy hogyan emelkedtek fel a nagytehetségű katonák és hogyan intézték népek, országok sorsát. A harmincéves háború zűrzavarából emelkedett fel két nagy hadvezér, Wallenstein és Gusztáv Adolf. Mind a kettő egyúttal államférfiú is és mindkettőt az erős és villámgyors elhatározás jellemzi. A svéd király azzal a merész elhatározásával, hogy bevonul Németországba és a protestantizmus veszendőnek látszó ügyét megmenti, kicsiny országát a legjelentékenyebb nagyhatalmak sorába emelte. Wallenstein egyik győzelmet a másik után aratta s nem lehet tudni, nem alapított volna-e új birodalmat és dinasztiát, ha becsvágya összeütközésbe nem sodorja az uralkodóval és tragikusan nem végzi be életét. A villámgyors elhatározású hadvezér mintaképe volt Napóleon. Tervei, elhatározásai pillanatok alatt születtek meg az agyában s mint a tervek végrehajtója is kiváló volt. Ő vitt először az európai harcterekre nagy, százezres tömegeket, ő fejlesztette először magas színvonalra a tüzérséget. Hadserege az ő kitűnő vezetése mellett a legjobban begyakorolt hadsereg volt az egész földkerekségen. Ellenfelei kezdetben alig tudtak vele szemben megállani. Észak-Itáliában roppant fölénnyel verte tönkre a jóval nagyobb számú császári csapatokat, amelyeket nehézelhatározású, tehetségtelen hadvezérek vezettek. Nem egyszer aratott nagy diadalokat kifáradt csapataival. A leggyorsabb elhatározású hadvezérek egyike volt Savoyai Jenő, a nagy törökverő hős, Dél-Magyarország felszabadítója. Pillanatok alatt felismerte a helyzetet és ugyancsak pillanatok alatt határozta el magát és villámgyorsan hajtotta végre elhatározását. Zentai nagy diadalát rendkívül gyors elhatározásának köszönhette. S a jóval erősebb török hadsereget beleszorította a Tiszába, ösztönös és gyors elhatározású hadvezér volt Hunyadi János is. A Vaskapu melletti nagy diadalát villámgyors elhatározás után aratta. Nándorfehérvár felmentése 1456-ban a legnagyobb jelentőségű középkori csaták egyike, amely jódarab időre eldöntötte nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa sorsát is. A magyar szabadságharc nagy hadvezérét és szervező zsenijét, Görgey Artúrt, egyaránt jellemezte a gyors akaratelhatározás és a rendkívüli energia a végrehajtásban. Hadvezéri gyorsaságra még néhány példát idézhetünk. Nagy Frigyes porosz király a Leuthen melletti nagy győzelmét 1757-ben gyors elhatározásának köszönhette. Alvezéreinek ezt mondotta: „A hadművészet minden szabálya ellenére meg fogom támadni Károly herceg csaknem háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezt a lépést meg kell tennem, mert különben minden elveszett“. Az ellenség déli szárnyának merész körülzárásával győzelemre is vitte seregét. A Waterloo melletti csatát Napóleon azért vesztette el, mert Blüchner, a német hadvezér Wellingtonnak, akinek hadoszlopai már ingadozni kezdtek, idejében segítségére sietett. A csata elveszítése Napóleonnak trónjába került. Ugyanerre példa az idősebb Moltke Sedan melletti fényes diadala, amely III. Napóleon császárt trónjától fosztotta meg. A hadvezéri gyors elhatározásra kitűnő példákat nyújt az 1914—18-iki és az új világháború is. A német hadseregek augusztus első napjaiban megindultak és egyik diadalt a másik után aratták. Moltke azonban nem volt az a nagy energiájú hadvezér, aki a német seregeket kézben tudta volna tartani és csakhamar elveszítette az egyes csapattestekkel a kapcsolatokat. így történt, hogy a Kluck-féle német hadsereg túl gyorsan nyomult előre és Páris közelében két német hadsereg között nagyobb rés támadt. Ezt a pillanatot használta fel a gyors elhatározású Joffre, a francia hadvezér az ellentámadásra és eldöntötte a Maine melletti csata sorsát. Ugyanebben az időben viszont Hindenburg villámgyors beavatkozásával hatalmas és világraszóló győzelmet aratott Tannenberg mellett, a Kelet-Poroszországba betörni készülő orosz seregen. Az új világháború német hadvezéreit szintén a gyorsaság jellemzi. Senki sem hitte volna 1939-ben, hogy tizennyolc nap alatt legázolják Lengyelországot. Villámgyorsasággal szállták meg a németek a veszélyeztetett Norvégiát is, és mire az angolok észbe kaptak, az összes fontosabb norvég kikötőváros a németeké volt. A fölényes hadvezetői művészetnek klasszikus példája Franciaország leveretése. A gyors felvonulás Franciaország ellen, a holland és a belga hadsereg kapitulációra kényszerítése, az áttörés Sedánnál, a Maginot-vonal elrekesztése, mind stratégiai mesterművek. A háborúk eszközei igen sokat változhattak. A módszerek és a taktika szintén egész mások ma, mint a napóleoni háborúkban vagy az előbbivilágháborúban. Csatákat megnyerni azonban nem lehet hadvezéri képességek nélkül. A legkitűnőbben felszerelt és begyakorolt hadsereg sem ér el esetleg sikert egy rossz vezető kezében. Továbbra is a fegyveres döntés a háború legfőbb törvénye (mint azt Clausewitz meghatározta), ez pedig nem egyéb, mint az erőszak: az egyik fél rákényszeríti a maga akaratát a másikra. (B—a—l) Julius Caesar. Albrecht von Wallenstein. Nagy Frigyes. Bonaparte Napoleon. Moltke Helmuth. A keleti front dermesztő hidegében időnként hóval dörzsölgeti be arcát és ajkát az őrség. Mert a meleg téri felszerelés megvédi a katona testét a fagy ellen, de orra, szája és arca bizony sokat szenved a metsző hidegtől. „Jó hírek jöttek hazulról“... A német katona fenyőágakból összeácsolt fedezékében olvassa az otthoniak üzenetét. — Alsó kép: a mesterlövész rejtett megfigyelőállásból tekint a terepre. Kezében távcső, előtte távcsöves fegyvere. (Tempo foto:) 51