Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-21 / 32. szám
Szükség, a’ nép gyermekeire, a’ leendő népre — a’jövendőségre — ha egyébért nem, csak azért is múlaszthatlanul hatni, hogy az ama’ nemes társaság feladására, u. m. a’ hasznos ismeretek megértésére, szeretésére 's be- és elfogadására, mintegy anyagilag előre elkészíttessék. — Én tehát inditványommal, a’ néposkolák nagy ügyére— a’ gyermekek nevelésére — való egyszerű figyelmeztetés mellett, bátor vagyok kedves hazám fiait és leányait, ezen való halaszthatlan segitésre felhíni. — ’S ha tudom is, milly nagy szerencse ékesszólással bírni, melly sziveket és veséket megrázván, a’ cselekvés rendes mozgását megindítsa; ha szinte érzem is, hogy ezzel nem dicsekedhetem, megvallom mégis, hogy annak bennemi hiányát most ’s épen e’ nagy tárgynál érzem legkevesbbé. Mert hol mindennapi ezer példák szomorú tanításokat tartanak; hol a’ szükség, ha nem is ékesde igen is élesszólásban kiált a’ segedelemért; hol e’ ,kiáltozás folyvást az égbe száll: ott minden ékesszólás, ha nem haszontalan is, legalább fölösleges. Hogy itt baj van, és így rajta segítni kell valamikép, és semmit nem tenni többé nem lehet, azt tagadni lehetetlen. A’ már általam 's mások által is ez érdemben elmondottakat ismételni nem akarván, — vannak, miket különös figyelembe ajánlani — mintegy az újabb alkalmakat használva — nem tartok fölöslegesnek. És pedig: Tennünk kell a’ nép (gyermekek) nevelésére nézve valamit: 1. Miértünk (min magunkért). — ‘S ennek ez úttal bővebb fejtegetésétőli fölmentetésért esedezvén, legyen elég csak annyit mondani, hogy a’ szabályzatt és szabálytalan folyók egyképen áradnak, csakhogy azok kártétel nélkül, ezek dúlva, rontva, pusztítva mindent, még isten oltárait sem kimélve; — ’s hogy a’ felzúdult indulatok lecsillapíthatok, ha értelem, itélőtehetség ’s ész van mellettük ; de ezek nélkül tör, ront, pusztít a’ durva csoportnak fellázadt bőszültsége. 2. Tiértetek, nemes indítványozó, módosítók és egyesületi tagtársak, hogy t.i. az általatok hintendő mag — ha most még néhol sziklára esnék is — a’ leendő ivadékban már termékenységre fogékonynyá készített jó földre essék. — Könnyebb lesz a’ hasznos ismeretek terjesztése, hatékonyabb az élemedettek oktatása, ha ezek arra már gyermekkorukban képesíttettek, idomíttattak. 3. () érettek, azaz embertársaink tekintetéből; ’s ez ok maga elég volna. Mert embernek embertársa javáért tenni, mit ennek igaz java megkíván, mulaszthatlan erkölcsi kötelesség.— De van más tekintet is, mi ennek továbbhalaszthatlanságát élőnkbe szabja , u. m. 4. A’ csak most tartott és legközelebb tartandó országgyűléseknek figyelembe vétele. ’S ez tán némi magyarázatot kíván. — Tudjuk, hogy a’ büntesztési rendszer (procedura criminalis) kidolgozására a’ múlt országgyűlésből igen jeles tagokból álló — igazán mondva — választmány küldetett ki; tudjuk, hogy azon egy törvény szerint ennek javaslata a’ legközelebbi országgyűlésen fölveendő lészen. — ’S habár a’ törvényhozó testet, nemcsak azon tiszteletből, mellyel iránta tartozunk , de igazság szerint sem gáncsoljuk azért, hogy legelőször is azoknak büntetéséről gondoskodott, kiknek nevelésére, vagyis arra nézve, hogy bűnt ne tegyenek — mint illyen — eddigelé semmit nem tett; mert nagy botorság volna azt kivánni, hogy a’ törvényhozás várja be, mig elég nevelt népe lesz e’ hazának , ’s csak azután javítsa a’ mégis vétkezendőket sújtandó törvényeit, de azt csakugyan kimondhatjuk, hogy honunk ez érdembeni állása a’ legnagyobb figyelmet kívánja. Lehetetlen tudniillik — anmyslificálás nélkül — de nem látnunk, hogy e’ hon népe műveltség tekintetében — mint már máshol is érdeklém — hasonlít egy nagy épülethez, mellynek alsó részei földalattiak , nyomorúság és bűn fészkei egyszersmind ; mert ott a’ sötétségnek ’s butaságnak mételye, a’ szegénységnek kínjai ’s a’ tespedés ’s igy poshadásnak bűze majd minden életcsirát elölnek. Közép része e’ nagy épületnek olly kevesek által lakatik, hogy majdnem laktalannak mondhatni. Felsőjében külföldi ízlés szerint bútorozott szobák pompáznak., ’S nem contrast e ez azon egy építvényben? És ez igy van ; ne tagadjuk. — ’S már most vegyük a’ dolgot — mint hazánk nagy fia mondani szokta — practice. Törvényhozóink feladása: olly szabályokat hozni, millyeket a’józan ész és jó szív sugalmi szerint hozniok kell, millyeket a közigazgatási tapasztalás — más országokból vett példák szerint — javasol, ’s mellyek a’ nép műveltsége fokához alkalmazván. De ezt kimondani könnyebb, mint a’ feladást megfejteni azért, mert annak vége elejével — sok helyts merően ellentétben áll. — Áll pedig azért, mivel ha a’ nép legnagyobb részének mostani művelt(vagy inkább műveletlen)ségére nagy tekintet lesz, úgy még a’ számtalan botnak, pelengérnek, halálos büntetésnek, sőt a’ (törvénykivüli) rögtönitéletnek (statáriumnak) is sokan nemcsak szükségből még egy ideig eltűltői, — de valóságos szerelmes bajnokai is lehetnek. Ellenben ha a’ törvényalkotó olly szabályt hoz, a’ millyet kell — ilyet kell pedig hoznia, mert a’félszegség itt is, mint mindenütt csak félemberségre mutatna*)— egészen más tekintetek jőnek elő; mivel még a’ törvényeknek is nevelni, javítni kell a’ népet, nem pedig érzéketlenné butítni, vagy épen elfásítni. — Intsenek, figyelmeztessenek a’ bünhesztési törvények, mielőtt büntetnének. De hogyan fognak majd aztán az amerikai, angol, német’s más, magokkal már tisztában levő országokbeli elvekkel rokon józan új törvényeink a’ keserítő praxisban mutatkozni? az nagy kérdés. Én hiszem, hogy csak jól, de mást meg arra kérek, higye el, hogy: nevelt nép között még jobban fognának — ’s miköztünk is, a’műveltség terjedtével, naponkint jobban fognak — sikerülni. És igy helytelen e azon gondosság, hogy: neveljünk népet, melly tenyésztő légkörül szolgáljon a’ méltó joggal várt emberiebb bünhesztési törvényinknek, mire azok is gyakorlatba jövendenek? De önkint adja magát itt azon kérdés elő: nem lehet e , sőt nem kert e azon hiányt, miszerint a’ büntetés rendszeresítése a’ nevelésrőli gondoskodást megelőzte, mintegy kipótolni ? Mire én részemről „igen“-nel merek felelni, ’s annál inkább, mert 5. Látván látom — meglehet, csak édes álmomban — azon napot, mellyen — ’s már a’ legközelebb tartandó országgyűlésen — a’ nevelés nagy kérdése, melly egyik anyagi jólét kérdésénél is különben sem hátrább való, érdemlett figyelemre méltattatik nemcsak, de annak fölsegélésére országos segély is fog szavaztatni. Ez hitem, ez tápláló reményem. ’S kérdezni merem: nem könnyebben haladhat e ebben a’ törvényhozás, ha akkorra már az eszmék magokat eziránt is kiforrták, ’s tisztában leszünk minmagunkkal; ’s hahogy lesz anyag , mellyet a’ törvényhozás mintegy feldolgozzon ? — Lesz pedig úgy, ha előre leend egyesület, mellyet addig a’ gyakorlat a’ fogyatkozásokkal is jobban megismertet, ’s mellynek csak országos pártolásra lesz szüksége, többire a’„laissez nous faire“ idves szabadságért kikötve esedezvén. (Vége következik.) MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ m. gazdasági egyesület f. e martius 13-kán tartott nagy gyűlésének eredménye. (Vége.) XI. Az egyesület nyári munkálatinak határnapjai köv. rendben tűzettek ki: i. e. jun. 1-ső napján megjelenés. Jun. 2-kán délelőtt a’ szabályok vizsgálatául megbízott küldöttség előtanácskozása a’ fiókegyesületek képviselőivel; délután: korm. választottsági ülés. Jun. 3-kán délelőtt a’ földészeti ’s földművelési szakoszt. ülése, mellynek tárgya tudományos vitatkozás leszen; délután ismét választottsági ülés. Jun. 3-kán délelőtt földészeti és földművelési, délután műtani szakosztály ülése. 4-ikén délelőtt az állattenyésztő, délután selyemtenyésztő szakosztály ülése, ’s ezekben tudományos vitatkozások. Jun. 5-kén délelőtt nagygyűlés ’s ebben gazdaságtudományi tárgyak vitatása. Jun. 5-kén délután ’s 6-kán ’s 7-kén délelőtt állatmutatás és gazdasági műszer-kiálitás a’ köztelken. Jun. 7-kén délután a’ kiállított juhok ’s egyéb gazdasági állatok megítélése ’s a’ paraszt kanczacsikók jutalmaztatása. 8-kán nagygyűlés és az egyesület ügyeinek tárgyaltatása.—XII. Az imént megállapított határnapokra tudom, vitatkozások tárgyaiul köv. kérdések tűzettek ki. A’ földművelésből: 1. Mi rontja leginkább az őszi repezét hazánk különböző éghajlati alatt? a’ kifagyás, hernyó vagy bolha? mikor ’s miképen történik ez? a’ karó-répa, káposzta (Brassica napus) van e inkább vagy a’ mezei káposzta (Brassica campestris) kitéve e’ bajoknak,’s mellyike mellyiknek? van e ellenük védszer és minő ? 2. Hol létezik hazánkban czélszerü rétművelés ’s rétöntözés (irrigatio) ? milly költséggel ’s haszonnal ? milly esetekben alkalmazhatni ezt sikerrel? milly rendelkezések léteznek egyes megyéinkben a’ rétöntözésekre nézve? 3. Ismeretese a’ trágyaszaporitás föld-egyesitéssel, ’s ismeretese a’ márgázás és gipszelés hazánkban ? milly sikerrel alkalnaztatik ezek egyike vagy másika? Létezike hazánkban gypsz és hol? nem volna e érdemes gypsz-rétegek felfedezéseül jutalmat kitűzni ? — Az állattenyésztésből: 1. Mellyik jelenleg a’ leghasznosb merino-juhfaj ? ’s valljon a' csupán 100—200 darab juhot tartó gazdának tanácsosi e durva szőrű , vagy inkább finom birkát tenyészteni, a’ durva szőrüekkel a’ fejes, kétszeri nyirés ’s kosarazás lévén öszszekötetve, ezek közül mellyik fajta legajánlhatóbb: a’ magyar juh, vagy a’ hosszú szőrű tót juh, birka-juh, avvagy az erdélyi juh ? Milly gazdasági viszonyok javasolják továbbá a' nyári ’s mellyek a’ téli vagy tavaszi elletést? 2. Mellyik legczélszerűbb módja a’ juhmosásnak Magyarország azon vidékein , hol folyóvíz teljességgel nincs ? ’s különösen a’ meleg vizzeli mosás hasznos e, s mi veszteséggel jár? 3 Lehet e a’ teheneket haszonnal földművelési munkákra fordítani? milly sikerrel? ’s egyszersmind minő előrelátása föltételek mellett ?—A’ selyem tenyész té s bő 1: 1. Mellyek a’ selyemtenyésztési emelkedhetés eddigi akadályai hazánkban, ’s mikint lehetne azokon leghamarabb é s legczélszerűbben segíteni? 2. Mellyik faja volna az eperfának selyemtenyésztésre legalkalmasb ? ’s mi módon kellene azokat nevelni, hogy néhány év lefolytával a’ selyemtenyésztésre már használni lehessen? 3. Mit kellene tennünk, hogy hazánkban a’ lehető legrövidebb idő alatt nagy menynyiségü eperfát állítsunk elő? továbbá valljon czélszerűbb e a’ selyemtenyésztést nagyban űzni, vagy pedig azt főleg a' köznép kezeibe adni, hogy hazánkban minél előbb minél több selymet állíthassunk elő? — A’ gazdasági műtanból:.. Számíthatnak e honi pálinkagyáraink (szaporodásuk következtében ’s nagy mennyiségű olcsó bortermésünk mellett) ezentúl is tartós haszonra, ’s igy czélszerű e új pálinkagyárakat állítani ? 2. Mellyek honi czukorgyáraink emelkedéseinek akadályai, ’s mi oka, hogy fenállók olly csekély jövedelmet adnak ? nem volna e czélszerű, ha a’ gazda csupa répatermesztésre szorítkozván, terményit a’ gyáraknak adná el, legalább addig, mig a’ czukorgyártást önmaga is tökéletesen megtanulandná ? 3. Milly intézkedések által eszközölhetnők, hogy honi gazdáink czélszerü gazdasági eszközökhez könnyen ’s olcsó áron juthatnának, ’s bel és külföldi műkontárok által meg ne csalatnának? — Az immti kérdések fölött tartandó vitatások ’s azok eredményei gyorsírók által sebes tollal kisérve fel fognak jegyeztetni, ’s annak idején ’s helyén közretétetni. — XIII. Köszönettel fogadtatott Skublics Károly tb. urnák ajánlata, miszerint az egyesület gyümölcs-kiállítására szives lesz évenkint ’s ön költségin küldeni gyümölcs-példányokat; továbbad a’ debreczeni collegium kertészének Vas Fái urnák szivessége, melly szerint az egyesületnek egy saját szerzeményű népszerű kertészkönyv kéziratával minden jutalom-igény nélkül kedveskedett, ’s azt az egyesület rendelkezése alá bocsátá. Ez vizsgálatut tárgyismerőkkel fog közöltetni.—XIV. Köszönetét nyilványitja az egyesület még a’ köv. küldeményekért is, jelesen: a) azon gömöri ekéért, melly egyesületi alelnök Andrásy György gr. szívességéből érkezett, ’s egy ruhadióért (hegyi eke), mellyel Mitrovszky Vilmos gr. sziveskedék az egyesületnek, b) Bezerédy Mihály tb. ’s jószágigazgató és Stefanics András jánosházi gazdatiszt urak, értekezéseikért, mellyek vizsgálat alá terjesztettek. — XV. Márkus Dániel sz. balhási közbirtokos ur jelentése az általa feltalált kaszagépről előleges tudomásul vétetvén, jelentő ur felszólittatni rendeltetett, hogy annak mintáját is legyen szives megküldeni. — XVI. Végül egyesületi alelnök Csapó Dániel ur egy canadai szecskavágót mutatott be, mellyet pesti műszerész Schumann Jánosnál készíttetett. E’ szecskavágó (melly már egyszerű ’s csekély helyet foglaló szerkezetére nézve is figyelmet érdemel) a’ gyűlés színe előtt megpróbáltatván, annak minden eddig ismert gyalog szecskavágókét felülmúlókig gyors működése kétségtelenné tön, mint mellyen két erős ember segélyével egy óra alatt negyvenöt mérő akár fél,akár egész hüvelyknyi szecskát apríthatni fel. Illy fényes próbaeredmény következtében az érintett henger-szerkezetű canadai szecskavágót az egyesület a’ t. közönségnek ajánltatni rendelé, 's hogy annak birtokába kiki minél könnyebben ’s olcsóbb áron juthasson, erre alkalmatt nyujtandólag elhatározá, hogy a’ titoknoki hivatalba (melly i. e. Sz. -György- naptól kezdve az úri utcza 454-ik szám alatti Pyrker-ház 1-ső emeletében lesz) bérmentes levélbeli tudakozásokra bővebb értesités adassák, hol egyszersmind 60 p. fijával illy szecskavágót meg is rendelhetni. Kacskovics Lajos m. k., egyes. ut. 64* *) Halbe Menschen , halbe Maasregeln. Nichts halb zu thnn, izt edler Geister Art. 265