Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-06-16 / 48. szám

ZERDA 48. NYÁRELŐ 16. 1841 Pesti Hírlap Megjelen­t hírlap minden héten kétszer, szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr., borítékban 6 fr., postán borítékkal 6 fr. pengő p. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvanv­ utczai Horváth-házban 583-d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy négyszer halálozott sorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ második félévére. Midőn lapjaink tisztelt olvasóinak zsenge intézetünk iránt mutatott pártfogásukért legszívesebb köszönetét mondanánk, egyszersmind szerencsénk van előfizetést hirdetni a Pesti Hírlap második félévére. Az előfizetési díj a’ régi maradvány mindenik lap fejezetén olvasható. Mi azonban lapjaink érdekét folytono­san növelni törekvendők, nagyobb íveket, ’s tömöttebb, de mégis könnyen olvasható betűkkel adandunk, hogy a’ tárgyak tömérdekségének minél inkább megfelelő változékos olvasmányt nyújthassunk. — Legbiztosabban leh­et lapjainkat egyenest náltyik megrendelni, mi által egyszersmind eleje vétetik a’ sok helyről panasztott hátramaradásnak. Bár a’ kéz­­hezjutás körüli panaszokat orvosolni mindig hatalmunkban állana, — de mi csak annyit tehetünk, hogy az útközben elté­vedt, vagy kézhez nem szolgáltatott példányok hiányát örömmel kipótolandjuk, h­a nyomban felszólittatunk, mire nézve a’panaszt egyenesen ott tétetni kérjük, hol az előfizetés történt. Sok hátramaradásnak és neheztelésnek lészen eleje véve, ha név és czím­ hibátlanul és igen olvashatólag küldetik be. Mire nézve kérésünket sü­rgetőleg ismételjük. — Egyszersmind van sze­rencsénk jelenteni, hogy Hírlapunk első félévi elfogyott számai második kiadásban készen vannak, azokból tehát, ha ki még birni óhajtaná, teljes számú példányokkal szolgálhatunk. TARTALOM: Vezérczikk. Kinevezések. Adakozás m. zsidó tan. képző intézetre. Agarász társaság. Fő­vár. ujdons. Nemz. színház. Budai császárfürdő (viz a’ szegényeknek is csak pénzért adatik). Liszt Ferencz: Megyei dolgok. P­e­st­i gyűlés folytatá­sa, felterjesztés a’ május 7-iki esetről,’s az 1­831-ki katonák haza eresztése iránt, nevezetes kérdés a’ szóbeli perekről. Rövid közlés Cs­an­á­d - és Be­­r­e­g­h­b­ö­l. K­ü­k­ü 11­ő (a’ tisztválasztás még sincs tisztában, szavazat módja). Csongrád (szabadosok tisztválasztásban nem részesítve). Királyi városok köréből. Szeged (a’ városi három egyesület, még itt is hanyagság a’ nemzetiség iránt). S­z­atmár- Némethi (vegy. házas, zsidók, ujoncz, botozás, ma­gyarság, nyilvánosság már nem új szokás a’ tanács­ban). Vidéki levéltárcza. Rózsaünnep. Abony (kö­szönet a’kisd. óvás ügyében, ’s a­ két népiskola kü­lönböző állapota). Sopron-vasi és tolnai szeder selyem- egyesületek. Zemplén­y­bőr (Homon­­nán szellemmozgalmak). P. (botozás kinemtérés miatt) Eger (Csiky Sándor nyilatkozata). N­a­gy­­szombat (kórház magán jótékonyság bizonysá­gául). H­ol­dm­ez­ő­v­ásár­he­ly (gazd. keresk. egyes, casino elv. társ). Egyveleg. Külf. napló. China. Értekező. A’ szabadföld eszméje úrbéri vi­szonyokra alkalmazva.— Bezerédj. Magyar or­vosok és term. vizsgálók k.gyűlése, Dr Schoepff. Szózat az Írókhoz. — Zsoldos. MAGYARORSZÁG ES ERDELY. V 1 . cs. ’s apost. kir. felsége Vay Abrahám grófot Sz. István remijének középkeresztjé­vel felruházni, Németh Jánost a’ szombathelyi székes káptalannál kanonokságra, —Bendik Ferenczet turóczi főesperességre, — Vadányi Józsefet, Meszner Józsefet és Tillesch An­talt a’ beszterczebányai székes-káptalannál tiszteletbeli kanonokságra, — Petrik Ignáczot ’s Korizmics Antalt a’ székesfejérvári kápta­lannál kanonokságra emelni. —Orczi Ferencz bárót pedig a’m. kir. helytartó-tanácshoz tisz­teletbeli fogalmazóvá méltóztatott kegyel­mesen kinevezni. (Mérnök.) Hatalmunk körét haladó akadályoknál fog­­va ma Vezérczikket nem adhatunk. A’ főherczeg-nádor tegnapelőtt reggel gróf Széchenyi és Vásárhelyi un. kíséreté­ben „Lajos“ nevű uj gőzösön Orsovába in­dult , az oda közel fekvő Vaskapukat megte­kintendő.­­________ Adakozás a’ magyar-zsidó taní­tókat képző intézetre. Különös örö­münkre válik tudatni tisztelt olvasóinkkal, hogy e’ napokban Puky Miklós ur Roffról a’ Bloch Móricz ur által indítványozott ma­gyar-zsidó tanítókat képző intézetre, hozzánk 67 pártot küldött be egy szíves levelke kísé­retében, mellynek végszavai ezek: „Vajha a’ tehetösbek ezen szent czélra tehetősebben ál­doznának, ’s igyekeznének a’ minden jóra kész, de helyzeténél fogva még eddig gyak­ran, mondhatni, rosszra késztetett zsidó né­pet anyagilag is előmozdítani, hogy őket ma­gunkhoz emelhessük.“ — Az adakozók név­lajstroma itt következik: Puky Miklós 10 frt, Borbély Lajos 10, Fazekas Károly 10, Recs­­ky László 5, Borbély Miklós 5, id. Borbély Józsefné 8, Borbély Julia 2, Borbély Tam­ás­­né 3, Borbély Erzsi 2, Papszász Lajos 5, Darvas Lajos 5, Platthy Sándor 2 , összesen 67 frt, mind pengő pénzben. Az 1835-ben —Magyarországon legelő­ször—összeállt agarászegylet i. e. nyár­elő 7-kén Pesten tartá közgyűlését, mellynek végén az egyleti rendszabályok szerint min­den évben tartandó tisztválasztás megtörtén­vén, elnökké Ráday Gedeon gróf, másod el­nökké Blaskovich Gyula választatott. Schayer Sándor pénztárnok, Kalas Zsigmond jegy­ző, és Schumajter Ignácz orvos hivatalaikban folyó 1841/2 agarász- esztendőre is megha­gyatván. Választottság elnökévé Podmanicz­­ky András báró, tagjaivá Pálinkás Samu, Bo­­hus János, Wenkheim Béla báró és Geréby Pál választattak. Az évenkint fizetendő 10 pft részvényt nyugtatvány mellett múltra’s je­lenre befizethetik a’ t. ez. részvényes tagok Nagy József kereskedő ’s részvényes urnák Pesten váczi utczában Zöldfa czím­ alatti keres­kedésében. Kalas Zsigm. m. k., jegyző. " Fővárosi újdonságok. Halljunk ismét egy esetet, uraim! alkalmast megfagy­­lalni ereinkben a’ vért. A’ tény valódisága felől több városi tisztviselő urak bizonyságára hivatkozhatunk­­). Még múlt évi június hó­napban történt, hogy egy gyermek, többi társaival az utczán játszva, szaladás közben egy társzekér rudjának neki ment, ’s fejét úgy megütötte, hogy mindjárt eszmélet nélkül rogyott össze, ’s néhány nap múlva meg is halt. A’ gyermek szülei többekkel együtt a’ kocsisra rohanván, ki a’ korcsmában iddogált, őt eleinte irgalmatlanul eldöngették; azután pedig „poena talionis“ gyanánt a’ kerék alá fektetni ’s a’ több mázsával terhelt társzekeret rajta keresztülhúzni akarták, ha embertelen szándékukban egy véletlenül oda vetődött vá­rosi poroszlótól meg nem gátoltatnak. Ez gyilkosságról hallván, a’ szegény legényt tüstint nyakon ragadja, ’s a’ városházhoz üt­legeli. Itt ugyancsak eső elől csurgó alá .) Tegnapelőtt estve t. Pauisz Károly Pest városi kapitány urat is megkérdeztük e’ végett, 's hasonló bizonyítást nyertünk. — . került. A’ legényt vallattak, ’s vallomása csak öt hónap múlva terjesztetett elő a’ tanácsnak, melly az esetet formális perre uta­sítván, az actio csak áprilisben, tehát ismét hat hónap múlva, indíttatott meg, melly­nek folytában a’ legény egészen ártatlannak ítéltetett, így tehát egész tizenegy hó­napig húzták vonták az ártatlanul betömlö­­czözöttet, tizenegy hónapig, melly a’ rab­nak, ártatlansága érzetében, örökkévalóság­nak tetszik! A’ szegény suhancz nem sokáig élvezheté szabadságát, mert a’ tömlöczözési nyomor és ínség következtében, ide járulván még a’ megveretésénél kapott tetemes sérel­mek hanyag gyógyítása is, végkép elgyen­gülvén , szinte félholtan vitetett a’ városi kórházba, hol nyolcz nap alatt meghalt! — Uraim! nem rázza e föl ezen adat lelkeiteket? nem vagytok e velünk együtt mélyen meg­győződve börtönrendszerünk irtózatos vol­táról és perfolyamaink menthetlen hanyagsá­gáról ? Bár ezen szegény, ártatlan legény volna az utolsó áldozat! — Múlt héten a’ né­met színház előtt szemtanúi voltunk, mikép az assimilatio fenséges eszméje csakugyan örvendetesen kezd terjedni némelly magasabb köreinkben , ’s hogy némelly salonembereink már nem tartják szégyennek, a’ sima padoza­tokról egy bátor salto-mortaléval az úgyne­vezett canaille közé keveredni, és bárdolat­­lanság- ’s durvaságban akármellyik targon­­czás- vagy vámszedővel versenyezni. Eső esett; a’ színházból kitóduló népség kocsi­ról, esernyőről gondoskodott, ’s egy köz­­tiszteletben álló statusférfi, inasát bérkocsis után küldve, nőjével a’ pitvarban állott, azt elvárandó. A’ kocsi nem sokára meg is érke­zett, ’s az említett úr épen kocsiba akarja emelni nőjét, midőn egy hetyke uracstól, ki igen gyakran fordul meg salonainkban, ’s az úgynevezett „haut volée“ által igen mű­veit társalgónak szokott tartatni, — heve­sen megtámadtatik, ’s a’ kocsitól a’ legkisze­­meltebb gorombaságok és kíméletlen kifeje­zések közt, minek még a’ párisi halárűsnök­­nek is becsületökre válnának, eltávolittatik. Az urficska mint egy triumphator elfoglaló a’ kocsit és elhajtatott, ’s mi nem kételkedünk, hogy másnap ezen hőstettét mindenütt kér­kedve emlité, ’s egy kis elevenséget hozott azzal némelly körökbe, mint az Athenaeum ’s N. S. collegánk a’ Tageblattba. Jó vol­na , ha az efféle, szilajságuktól elkapatott napi hősök azon ignobel ütlegeket , m­ellye­­ket néha e’ vagy amaz expeditióban vitézsé- 95

Next