Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-20 / 6. szám
SZERDA 6. TÉLHÓ 20.1841 Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr. borítékban f1 fr , postán borítékkal 6 fr. pengő p. —Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583 d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM: Kinevezések. Vezérczikk (Pálinkamirgy). Vegyes házassági kérdés Esztergomban, Zalában. Ujonczál1 itás Pozsonyban. Magyar tengerparti viszonyok. Pest városi újdonságok. Nőegyesületi bál. Váltó-feltörvényszék megnyittatik. Adatok a’ váltótörvény eredményeihez. Vidéki hir: Pozsony. Franez-, Török-, Orosz- és Lengyelhen Schweicz, Spanyol-, Némethon. Értesítés. Feuilleton. Esztergomi felírás. Megyegyülések jelentősége. Váltótörvényszéki beszéd Nemzeti játékszín. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Kinevezések. Öcs.’sáp. kir felsége Vághy Ferencz váltófeltörvényszéki ülnököt a’ hétszemélyü táblához váltó-ügyekbeni előadó ülnökké — Reviczky Dienest a’ tiszáninneni kér. tábla ülnökét a’debreczeni váltó-törvényszék ülnökévé— Széll Kristóf vas megyei fő sz. bírót a’ hétszemélyü tábla váltó-ügyekbeni osztályánál iktatóvá — Rosty Zsigmond fejér megyei aljegyzőt pedig kiadóvá — továbbá a’ váltó-feltörvényszékhez Fogarassy János ügyvédet tanács-iktatóvá — Czere Benjámin nádori írnokot benyújtó iktatóvá — ’s Gály Vinczét a’ m. k. udv. cancellariánál fogalmazó gyakornokot kiadóvá méltóztatott kegy. kinevezni — Bihar vármegyében Lónyay János helyére Tisza Lajos neveztetett főispányl helyettessé. A cs. kir. felsége a’ k. kamra tengerparti javainak Renáldy Mihály halálával megürült ideiglenes felügyelésére Czernkovich Józsefet az egyetemes udv. kamra fogalmazó gyakornokát kinevezni méltóztatott. A’ nagy-mélt. m. kir. udv. kamra az ürességbe jött kosztarniczai harminczadtisztségre Copainigy Alajos ugyanotti harminczadi ellenőrt, ennek helyére Keraus Alajos tiskováczi harminczadost, helyébe Gayer Antal tiskováczi útlevélátnézőt, ennek helyére ismét Fridrich András althaui harminczadi felügyelőt, végtre a’ klenaki megürült harminczadhivatalra Perczel Sándor zimonyi sóhivatal ’s harminczad írnokát alkalmazá. Ő cs. k. felsége Burgman Károly helytartósági számvevőt, 32 éves hű szolgálata méltánylásából magyar nemességre méltóztatott emelni, ’s eddigi vezeték -nevének „ Várffy“ névre változtatását neki kegyesen megengedni. VezérCTÁkk. Békes-Csaba m.város. (Pál inkamirigy.) Kondorosról Télhó 9-ről tudósíttatunk, hogy Békéscsaba, Európának talán legnagyobb faluja , (határa 86,000 hold, lakosa 24,000) a’ falvak sorából kiemeltetve, mezővárossá lön, minthogy közbirtokossága vásári szabadalmat nyert. Négy vására„ leend évenkint: Tavaszelő 1, Nyárkó 1, Oszkó 26 és Telelő 1 napjain. Óhajtanék tudni, valljon e hatalmas helység, mellyből terjedelmileg egynémelly „souverain“ herczegség tán négyszer is kitelnék, bir e’ már csak anynyi önállással is, ki van e’ községi élete csak annyira is fejlődve, hogy egy rendezett tanáccsal dicsekedhetnék? Ha nincs, úgy óhajtjuk, hogy a’ vásári szabadalommal nyert „accessio honoris“ Békes-Csaba polgárjogi életére legalább ennyi hatással legyen. Ha hogy egyébiránt e’ vásári szabadalom Csabát ipar, szorgalom és kereskedés tekintetében gyarapulni segíteni, annak kétségtelenül csak örvendhetünk; ámbár, ha máskint nem lehet, legalább óhajtásban szeretvén anyagi jólétünket is kifejlett alakban képzelni, ipart, kereskedést, szorgalmat és közlekedést olly élénknek kívánnánk e’ honban, hogy vásár mindig mindenütt, ’s igy vásár soha sehol se legyen. Ez állapot azonban olly igenigen messze van, hogy igazán a’jámbor óhajtások körébe tartoznék ; ’s a’ mint most állunk, valóban a’ népszükségekhez számítható, hogy minden vidék vásárokkal ellátva legyen ; de mégis azt hiszszük, mikint e’ vásárszabadalom Csabán sem fog olly gyarapítólag semmire hatni, mint a’ csészék jogra, ’s ez által az iszákosságokra, melly ellen mi, mint pater Mathew Irhonban, ész és szív nevében keresztes hadat indítani igen nagyon szeretnénk. Legyen szabad ez alkalommal megvallatnunk , miképen bármennyire jövedelmezők legyenek is a’ szeszfűzőházak, mi mégis a’ pálinkát azon átkok közé számítjuk, mellyek a’ népen igen nyomasztón fekszenek. Nem akarjuk a’ pálinkávali boldogtalan visszaélésnek kártékonyságát általánosan fejtegetni, sőt ismert dologul teszszük fel, mit e’ részben például Jr. Casper (Beiträge zur medicinischen Statistik.) ’s más jeles írók mondanak; és ezeknek nyomán csak azon meggyőződést fejezzük ki, hogy a’ ki szerét találná az emberiség e’ rettenetes mételyét az az italok sorából ki, ’s pusztán a’ chemiai laboratóriumokba ’s gyárokba szorítani, tán épen olly jótevője lenne az emberi nemnek, mint a’ himlőoltó Jenner, vagy a’ ki egykor a’ dögmirigy mérges nyilait eltompitandja. Olly lelkes szózatok emelkedtek a’ szeszes italokkali visszaélés ostromlására; olly borzasztó, de igaz szikekben rajzolvák egyes szomorú esetek a’ pálinka szerencsétlen áldozatai, olly szembetűnőleg aljasodik, erőtlenedik, bútól és szegényedik nemzedékről nemzedékre az emberfaj egész népeknél, hol a’ pálinkaital közönségesen elterjedt; mind hiában, a’ mirigy terjed borzasztólag iszonyatosan ! ’s vegyük fel már most, hogy horunkban egész vidékek vannak, mellyek a’ szeszes italok közül egyedül a’ legkártékonyabbat , a’ pálinkát ismerik — egész vidékek, mellyeknek ez mint a’levegő mármár első életszükségökké lön; egész vidékek, hol a’ pálinka azon feneketlen örvény, melly a’ népnek lelki testi erejét, nyomorgó szorgalma minden gyümölcsét elnyeli; hogy ez a’ földbirtokos gazdáknak sokhelyütt legfőbb, csaknem egyedüli jövedelme; hogy ez egész roppant vidékeken a’ nép erkölcsi életébe annyira beszövődött, miszerint a’ falusi bíráskodás, községigazgatás, adókivetés, népügyintézkedés attribútumának díja ’s föltételének tekintetnék; mert egész meg egész megyékben már föl sem vett, sőt nem csak természetesnek nézett, de gyakorlat által föl is szentelt, a’ köztisztviselők elnézésével mintegy érvényesített szokás, hogy a’ helység előjárói, bár minemű községi dolgok végett mindig a’ pálinkás korsó körül gyűlnek össze, ha lakostársaik ügyesbajos dolgaiban bíráskodnak, első gondjuk a’ pálinka, mellynek árát a’ vesztő féllel megfizettetik; ha megyei tisztviselők által bizonyságul vagy becslésül használtatnak , első gondjuk a’ pálinka, mellyet mint valamelly törvényes bírói taxát a’ helység pecsétje alatt kiadott bizonysági vagy becsűlevélben gyakran iteze számra felrónak a’ nélkül, hogy mi ezen legkevesbbé is fölakadnánk; és mindezt fölvéve gondoljuk el, hogyha itt, hol e’ mirigy ennyire elterjeded, hol a’ mértékletességi egyesületek még egészen ismeretlenek, statiscája íratnék a’ pálinkának, orvosi, lélektani és statusgazdasági szemtpontból, mi borzasztó adatok tömegét láthatnék egy rakáson! De mi tudjuk, milly nehéz feladat még egy chinai császárnak is a’ népmámor, ellen (legyen mákony vagy pálinkamámor, mind egy) háborút indítani; ’s azért csak azt óhajtanék ez úttal legalább, hogy a’ falusi előjárók botránkoztató szokásai eltöröltetnének , ’s ezzel is növeltetnék a’ tekintet, mellyel birniok kell, hahogy a’ községigazgatás jótékony oldalait kifejteni óhajtjuk. (Vegyes házasssági kérdés.) § Esztergom, Télhó 15. Tegnap—folyó hó 14-én — Esztergom vmegye megtarta a’ vegyes házasságok ügyébeni tanácskozás végett még a’ múlt hónapban egyedül e’czélból kitűzött közgyűlését. — Bozay Jánosé, alispán mint elnök azon jelentéssel nyitá meg a’ tanácskozást, hogy a’ vegyesházassági áldás megtagadása tárgyában is. Vas, Abauj és Pest megyék levelei megérkeztek , mellyek itt felolvastatván, az elnök indítványt tön , hogy Esztergom rendei a’ most nevezett megyék nézeteivel ellenkező meggyőződésüket ő felségéhez intézendő alázatos felírásban fejezzék ki, ’s hasonértelemre felhívó körlevélben az ország többi törvényhatóságaival is tudassák. Az indítványt pártolva, legelső szólott B.J. ügyvéd, ki a’ felolvasott körlevelek közül a’ vasvármegyeit tartván legfontosabbnak , annak tartalmát taglalgatá. Elsőben is a’ múlt országgyűlése’ részbeni állapodására hivatkozás ellen azt hozta fel, hogy valahányszor a’ r. catholica egyház elveivel össze nem férő törvény hozaték, a’ r. cath. clerus mindannyiszor ellenmondott és tiltakozott ; melly tiltakozásokat az országosan egybegyült RR. mindig följegyezvén,s minden fenyíték nélkül hagyván , a’ cathol. papi hierarchiának hitvallásbani függetlenségét minden világi befolyástól biztosították. A’ múlt országgyűlésen is történt illy tiltakozás a’ hg. prímás részéről, mellyel az országgyűlés után kibocsátott pásztorlevelet szoros következetességben vélte állani, annyival inkább, mivel az országos végzések törvénnyé nem váltak. Fejtegeté továbbá , hogy a’vas megyei levélben (hibásan) felhívott 1637: 24. t. ez. nem is létezik, az 1647: 14. czik-11