Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-02-03 / 10. szám
SZERDA TÉLUTÓ 3.1841 ID. Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr., borítékban 6 fr. postán borítékkal 6 fr. pengő p. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583 d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM. Kinevezések. Halálozás. Vezérczikk: Gyermekgyilkolás, Egyesületek. Hasznos ismereteket terjesztő, Kisfaludy-társaság. Budapesti nagy adó. Megyei napló: Heves, Nyírra, Komárom, Hont, Somogy, Marmaros (vegyes házasság, népnevelés, I. apsánszki). Czáfolat Liptóból a’ tót gyűlésre. Eger. Vidéki levéltárcza: Vizadó, esztergomi hirek, Győr város határozata zsidókról. Külföldi napló. Franczhon: Pária erősítése. Schweicz Törökhon. Syria és Egyiptom. Némethon. Amerika. Portugália. Elegy. — Feuilleton: Örökmegváltási pénztár. Csőd és nyilvánosság. — Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDELY. (Kinevezések.) A’ n. m. kir. helytartótanácsnál Stercz András nyugalmazása által megürült kiadósegéd - hivatalra Lehner Ferencz, a temesi kamarai igazgatóság ülnökévé pedig Wachtler Albert kassai kam. igazgatósági jegyző alkalmaztatott. A cs. k. ap. felsége Dresmiczer József győri kanonokot k. tanácsosi cziramel méltóztatott kegy. fölruházni. A’ nagymélt. magyar, kir. helytartótanács keblebeli kiadó hivataláról Lehner Ferencz előléptetése által megürült hites jegyzői hivatalra Galsay István járulnokot, ennek hivatalára pedig Légrády József dijnokot előléptetni kegyeskedett. A’ n. m. magyar udv. kamara Pfriem József halála által megürült fogalmazói hivatalra Molnár János eddigi fizetéses fogalmazói gyakornokot, kitűnő tulajdonai tekintetéből, alkalmazó. (Al a 1ál o z á s.) Múlt évi télelő 27-kén hunyt el Zárában, Dalmátországban Baricz György, hadi mérnöktesti alezredes ’s m. academiai tag. Vezérczikk. (Gyermekgyilkolás.) Épen most olvastuk miss Pardoe-nak, a’ „City of the Sultan“ Beauties of the Bosphorus etc. sokat utazott szerzőjének hazánkról, írott munkáját, mellyre az adatokat múlt országgyűlés alatt huzamos ideig itt mulatásakor gyüjtögeté. Sokat igen jól fogott föl, sok kitűnő személyességeket olly találóan jellemzett , hogy az embernek szive repes örömében , midőn olvassa, mert jól esik látni a’ meleg érdeket a’csaknem hajlandósággá olvadottat, mellyel e’félreismert nemzetet ügyes tollával rajzolja. Általában minden illy nemű munkák között , miket külföldiektől honunkról olvasónk, ezt ’s Paget William utazását legjobbnak tartjuk ; ámbár meg kell vallanunk, egyikben mint másikban sok érdektelen szószaporitás mellett ollyasokra is akadtunk, hogy meg nem foghatnék , mikint lehetett illyesmit írni ? vagy mikint akadhatott ember Magyarországban , ki illy fonák ’s egészen hamis adatokat nyújthatott utazóknak, kik ezt az ismeretlen földet, annak institutióit és férfiait egy hatalmas nagy nemzettel megismertetni magokra vállalók. Több igen fontos tévedések között egy igen kevéssé fontos tévedést is vettünk észre; t.i mind a’ két utazó nem restelvén csekély személyünkkel is bíbelődni, történetesen minden, mit e’ részben mondanak, igen kevés kivétellel , vagy nagyon fonák ’s csalódással teljes, vagy egészen hamis. Nevezetesen a’ mit miss Pardoe rólunk mond, az, kivévén az első öt sort, az egész ország tudomására merő hazudság, ’s pedig nem annyira eszünket, mint szivünk ’s jellemünket igen érzékenyen sértő hazudság. Meg nem foghatjuk, hol tehetett illy kútfőre szert. De hiszen imigy készítik a’ históriát. — Épen egy magzatgyilkos nőről előadását olvasók, midőn jőnek leveleink , criminalis statistical adatok, ’s mindenütt gyermekgyilkolás gyakran említve. És eszünkbe jutott, hogy lelenczházaink nincsenek, és eszünkbe jutott, hogy a’ hol lelenczházak vannak, ott a’ hölgyerény nem épen a’ legfényesebb tisztaságban áll. Minket e’ komoly jelenet elmélkedésre vezetett. Alig képzelhető a’ természet legerősebb ösztönének borzasztóbb megtagadása, mint a’ gyermekgyilkolás; mégis alig van bűn, mellyre jogszerűbben elmondhatnék, hogy társaságos viszonyok teremtették. Pedig tán nem is mondhatni e’ viszonyokat fonákszerűknek. Segfölebb azt tanúsítják, hogy gyarló emberi mű a’ legjobb akarat mellett is örökké tökéletlen marad. Hol van a’ törvényhozó, ki képes volna egyesíteni az egymással merőben ellenkező érdekeket, mellyek a’ polgári társaságra nézve tán egyformán fontosak, sőt talán szükséges eredményei ? Hajdan Spartában, ’s most a’ st. simonisták között bizonyosan hallatlan a’ gyermekgyilkolás, de a’ világ sem Lacedaemonná nem válhatik, sem st. simonista családdá össze nem forrhat. Mind kettő képtelenség. A’ társaságos élet azon viszonyaiban pedig, melylyek még igen sokáig (ha nem mindig) sajátjai lesznek a’ művelt világnak, a’ kérdés oda megy ki: valljon tanácsos e a’ házasságon kívüli erkölcssikamlásra felütni a’ gyalázat bélyegét? Ha törvény, erkölcstan , vallás és ezekre sarkaló közvélemény a’ kérdést igenlőleg döntik el, ’s a’ status nem gondoskodott intézetekről, mellyeknek titkai gyalázatot elhárítanak, ám írjon a’ [törvényhozó Draco kezeivel büntetőtörvényeket, a’ gyermekgyilkolást ki nem irtandja mert a’ közönséges gyalázattóli félelem erősebb leend, mint a’ vérpadtóli félelem , ’s annál erősebb, mentül több szemérem, több becsületérzés lakik, mentül kevesbbé romlott a’ szív a’ szerencsétlen leányban, kinek vesztére ifjú vér lángheve ’s az asszonykebel szelíd lágysága és alkalom, meg ördögi lelkű ügyes csábitó és az érzelmek legégiebbje összeesküdtek. Ah! könnyű csillapult indulat hideg óráiban szenvedelmek legyőzéséről elmélkednetek de az ifjú érzelem bő pillanatiban a’ legnemesebb keblű hölgy is sokkal gyarlóbb — mert hiszen ember — mintsem hogy őt, egy gyönge lényt, ennyi szenderitő gőz avvagy csak egy pillanatra is önfeledés mámorába ne meríthetné. Pedig a’számolásában meg*) The City of the Magyar or Hungary and her in- t csalatkozott alacsony férjkerités ’s azélesstitutions in 1838—40.— London 3. Volumi gondszaporodás okozta kevés eseteket kivéve, a' magzatgyilkosok többnyire eme’ szerencsétlenek sorába tartoznak. Kit fajtalan szenvedély vezérlett kegyosztásaiban, meg tudja bízni a’ következmény gyalázatait, ’s a’szemtelen aligha lesz valaha magzatgyilkossá. Szemérem tesz azzá legtöbbnyíre. És ki merné mégis tagadni, hogy a’ szemérem , becsületérzés, vagy szégyenteli félelem olly érzelmek, miknek hiányát polgári társaságban semmi ki nem pótolná, mellyek nélkül az emberi nem vagy alávaló csorda volna, vagy haramiacsoport, melylyeket tehát a’ statusnak mindenképen ápolni kell. Ugyde ha ápolja, gyermekgyilkolást teremt; ’s ezt másképen soha sem is képes egészen megszüntetni, mint ha letörli az elsikamlásról a’ szégyen ’s gyalázat bélyegét; igen de igy viszont fölszentelné a’ fajtalanságot, és eltörölné az aszszonyerényt, mellyben a’ családi szövetkezés szivére ver, mi nélkül mégis fön nem állhat a’ polgári társaság , mikint az a’ valóságban ’s nem Plato ábrándjaiban létezik. — Ki fogja kiegyenlíteni imez ellentéteket? A’mi ekkorig itt vagy amott történt, mind csak sötétben tapogatózás volt; a’ gyógyszer néha rosszabb mint a’ betegség. Szabad e remélni, hogy e’ nehéz kérdést is nemzetünk ama’ választottjai oldandják meg, kikre ’s munkálatukra a’ hon olly osztatlan bizalommal várva tekint? — mi (Egyesületek.) A’ hasznos ismereteket terjesztő egyesület keletkezik, ’s minden kilátás oda mutat, hogy Almási Balogh Fái felszólamlása e’ nemzetnél, mellyben minden jóra ’s nemesre olly sok hajlam van, meleg részvétre talál. Télhó 30-kán tartá a’ keletkező egyesület legelső gyűlését. Miután Balogh Pál ideiglenes elnöklete alatt Vajda Pétert a’ tollvitelre ’s Antal Mihályt a’pénztárnokságra megbizá,némi tanácskozások után, mik annak idejében kétségtelenül megtermik gyümölcseiket, választmány nevezteték, tervet készítendő az egyesületről és annak minden tekintetbeni módjairól ’s működéseiről. — Mi mindenkor gondos figyelemmel kisérendjük ez egyesület minden lépteit, mellynek, ha kedvez a’ gondviselés, egykoron talán nemzetünk igenigen sokat köszönhetend. (Kisfaludy- társaság.) A’ Kisfaludy-társaság múlt számunkban jelentett közülésének (télutó 6-án délelőtti 101, órakor ) tárgyai lesznek: 1. Megnyitó beszéd Székácstól. 2. Hivatalos előadás a’ jegyzőtől. 3. A’ philosophiai elemről a’ költészetben , különösen Kisfaludy Károly munkáiban, Schedel Ferencztől. 4. A’ dicséretet nyert költemények egyike ’s 5. A’ jutalmat nyert költemény felolvastatása. 6. Jósika Miklós „Helione“ czímű uj költeménye. 7. Jutalomtételek. Budapesti nagy adó. (Beküldött czikk.) Budapesten hány ember lakik, csaknem minden tudja, — hány font marhahúst emészt napjában , körülbelül kiszámítható. — Véleményem szerint minden emberre számítható naponkint általánosan félfont, — ’s ezen félfont mellett a’ mészárosok korlátlansága miatt minden lélek legalább egy kft. veszt, mert sem mértéke sem minősége nem jó a’ húsnak. Közelebb az elsőre biztosítani látszottak mészárosaink a’ közönséget, hogy ámbár a’ marha ára bebb megy, felebb vihessék a’ hús árát, de a’ biz- 19