Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-08-14 / 65. szám

szári proclamatiók azonban ellenséges szellemet mu­tatnak , ’s az angolokat kiirtással fenyegetik. Bre­mer commodore visszaindult Calcuttával Chinába, ’s megérkeztével azonnal megújul a’ háború. A’ Bom­bay Herald szerint a’czél nem kisebb, mint magát Peking fővárost megtámadni. A’ Gaz. de Fr. azt fedezé föl, hogy a’ három­­ franczia bibornok Lajos Fülöp király cousinjai. A’­­ júliusi ünnepek tárgyában hozzájok irt levelekben ugyanis, a’ régi Bourbonok szokása szerint, ’s 1830 óta most első ízben, szólitá őket e’ néven. Solothurn cantonban igei nyugtalan szellem mu­tatkozik. Általános panasz van a’ kormányon ülők nepotismusa ellen. A’ bajor király Thorwaldsen hires szobrászt a’ Sz. Mihály érdemrend jelével tisztelé meg, mellyet nyájas levéllel kisérve külde meg annak. (Müncheni pol. lap.) M. Ali mindinkább elégültnek látszik helyzetével. Az elkezdett erősítéseket folytatta, ’s legközelebb paixhansi ágyukat rendeltetett Francziaországban — Said beyt még nem fogadta el a’ szultán. Küldeté­sének egyik czélja, mint mondják, az ozmánok minél szorosb egyesülését sürgetni a’ keleti keresz­tények törekvéseinek elnyomására.— A’ török fővá­rosban élénk hadi készületek láthatók (jul. 21-ről). Deghalál-esetek többfelé mutatkoznak. ANGOLHON. A’ királyné folytatja látogatásait a’ whig lordok­nál, ’s Melbourne lord karjára támaszkodva mutatja magát a’ népnek, ’s a’ legbizalmasb ragaszkodással látszik lenni ahoz, mint leány atyjához.—Ha az em­ber figyelmesen nézi a’ királyné illy bizalmas társal­gását az uj választásban megbukott párt előkelő csa­­ládaival, hajlandó lesz hinni, hogy az udvar nyílt há­borút kész kezdeni a’ toryk ellen. Peel és Stanley és Graham egészen elmellőztettek, csupán az öreg Wel­lington­ig volt jelen a’ toryk közül, ki nélkül neve­­zetesb ünnepély nem is képzelhető Angelhonban. E’ látogatásoknak, ha mélyebb jelentésük nincs is, az mindenesetre czéljok vala, hogy a­’ királyné meg­­elégülésének és személyes sympathiájának fényes je­lét adják a’ whig ministerium iránt. — Sir Robert Peel tamworthi beszéde ’s a’ feletti vitatkozások jó részét töltik be az angol lapoknak, mellyek azt Rus­sell cityi választóihoz intézett iratával hasonlitgatják. A’ két beszéd a’ bennök uralkodó hang által külön­bözik, a’ bukott ministerében méltóság mutatkozik, a’ győztes tory főnöké komor és gúnyos ötletek által érdekes. Az uralkodó angol egyház összes jövedelme 9,459,361 font sterlingre megy (ugyanennyi tiz pen­gő forint), csupán a’ tized 7 millió fontot hoz. Ezen összegből a’ két érsek 52,930; a’24 püspök 244,185, 2886 lelkész, kit 7037 egyház gondja nyom, 5,3*9,430 fontot kap; a’ többi egyéb egyházi hivatal­beliek és segédekre esik. FRANCZHON. Toulouse mindennemű katonasággal tömve van, ’s az őrsereg számát 10 —12 ezerre teszik. Mióta illy erő fedezi a’ kormányt, nem késik keményebb rend­szabályokhoz nyúlni, mellyek ismét nyugtalanitó eredményeket vonhatnak magok után. Duval úr ugyan­is felolvasván azon k. rendeletet, melly a’ helyható­sági tanács feloszlatását parancsolja, jul. 30-kan uj mairet nevezett ki, és az ideiglenes maire Arzac urat oda utasitá, hogy hivatalát azonnal hagyja félbe. Ar­zac ur nem hajtott e’ törvénytelen parancsra, ’s más­nap hivatalos szobájába ment, hol Duval urat talál­ta, ki őt távozni parancsolá, ’s ha nem engedelmes­kednék, őrökkel fenyegető elkisértetni. E’ törvény­telen erőszak, melly az 1831-ki mart. 21-kei törvény­nek egyenesen ellene van, nagy ingerültséget oko­zott a’ közönségben. Arzac elfogásáról is volt szó. — A’ kormány illyen rendszabályai, mellyek közt legkeményebb a’ toulousei nemzeti őrség feloszlatá­­sa, jó tárgyat nyújtanak az ellenzéki sajtónak; a’ National uj üszőknek nevezi azokat, melly egy meg le sem csillapult nép közé sodortatik; az egész baj oka Humann antimunicipialis körlevelében ’s Malius ügyetlenségében feküdt, ’s­­a’ helyhatósági tanács és nemzeti őrség közbejötte nélkül egész Tou­louse a’ polgári háború minden szörnyeinek jutott volna martalékul; és most ezen községtanács, ezen nemzeti őrség, melly a’ közügynek illy hasznos szol­gálatot tett, felfüggesztetik a’kir. rendelet által! — A’ Gazette szinte keményen kikér, ’s uj országlási kísérletnek, úgymint parliament kormány mellett ka­tonai kormánynak behozatalát hirnökli, — ’s épen nem tartja lehetlennek a’ pairszék elébe idéztetést. Így hajtják végre a’ törvényt ’s a’ charta azon czik­­ket, melly az alkotmányt a’ polgári katonaság vé­delme alá helyzi. Arzac és társai elfogatása Toulouseban csak­ugyan valósul. A’ Moniteur is közli már e’ tudósí­tást, azon hozzáadással, hogy a’ toulousei helyható­sági tanács e’ tagjai, ellenmondásuk miatt, rendőr­ségi törvényszék ebbe fognak állíttatni, miáltal ter­mészetesen új megválasztatásuk is el lenne mellőzve. Marseilleben ’s Lyonban igen csendesen mennek végbe a’ kettőre kevesbített júliusi napok. — Min­denfelé terjednek a’ görög egyesületek, mellyeken Franczhonban három párt dolgozik, úgymint: a’ le­gitimisták, Chateaubriand ihletéseitől lelkesülve; a’ lyoni cath. propaganda, mellynek ideálja a’ szultánt cath. hitre téríteni, és az emberbarát Eynard úré, tiszta emberszeretetből. Bugeaud és Negrier tábornagyok két új tudósítá­sa az algíri haladásokról megerősíti azon nézetet, hogy az idei táborozás, a’ reá fordított iszonyú költ­ségek ’s készületek mellett is, Algeria valódi elfog­lalását ’s birtokba vevését egy lépéssel sem mozditá elő. A’ főkormányzó Bugeaud nem tudja hetekig tar­tó ’s nagy lármával hirdetett működéseinek más eredményét jelenteni, mint egy-két ellenség halálát, néhány darab marha vagy tiz húsz nő és gyermek elhajlását, ’s a’ gabonák nagy hadi tűzzel parancsolt fölégetését; miáltal azonban egyetlenegy arab sem jutott éhségre. Azon fen hangú beszéd, mellyet illy kisszerű eredmények után Bugeaud a’ gyarmatlako­­sokhoz, utolsó hadmenetébőli visszatértekor tartott, a’ franczia ellenzéki lapoknak érdemlett gúnyra ad alkalmat. Bugeaud dicsekszik, hogy az emirt, kit sehol be nem érhetett, rész szerint megsemmi­­síté, ’s azzal kevés idő alatt egészen kész leend. ’S mi módon? Uj rendszer segedelmével, mellyel még mit sem tudott kivinni, bár vad és eszméletlen döly­­fösséggel hetvenkedik, hogy mindent kiirtott, levá­gott és elégetett. Van a’ háborúnak kegyetlen szük­sége, mellyet kikerülni nem lehet; de jószivű ember sajnálja azt, ’s nem dicsekszik vele; csak vad dur­vaság lelkesülhet kiontott vér, levágott fejek ’s elé­getett mezők látásánál! — Egyébiránt touloni sür­göny jul. 31 kéről jelenti, hogy Lamorreiere 19-bén Mostaganembe nyomult; Maskarát 2000 ember tartja foglalva. A’ kormányzó elhatározott akaratja nagy katonagyarmatokat alkitni Medeah, Miliana és Mas-­­­karában. Ledru-Collin ujdonválasztott mansi követ heves beszédet tartván választóihoz, a’ legszélsőbb balol­dal zászlói alá esküdött. „Political hite népfölség, mellyet az atyák ötven év előtt hirdettek; nép alatt az egész nemzetet érti, ő minden embernek egyenlő részvétet kiván a’ statuspolgári jogokban, mint isten mindenkinek egyenlő részt ad napvilág- ’s levegőből. Czéljai közt elől áll a’ választási reform, mellyet re­­volutio árán sem vél drágán vásáriam meg, de melly nem a’ kormányzók változásában álljon, hanem a’ nép fölébredése ’s újjászületésében“.— Azután a’ külön­böző politicai pártokat vette szemle alá, mellyek ne­ki , még Odillon Barrot pártját sem véve ki, egyen­­kint kopottak ’s elévültek. Csak a’ democratai párt­nak van igaza, melly társasági javítást tüze ki ezél­ül. Első feladásai közé sorolja az adók megvizsgá­lását, főleg a’ mindenek közt legterhesb véradóét, mint a’ katonáskodást nevezni szereti, a’ mennyiben ez csak a’ népet nyomja ’s nem a’ gazdagokat, kik helyettest állíthatnak; — ezután a’ napszámok ’s bé­rek kérdését, mellyek csekélysége a’ népet elnyomo­­rítja ’s elerkölcsteleníti. — Illy szellemben megy ke­resztül a’ politica szőnyegen forgó kérdésein. A' ke­leti ügy feloldása neki Francziaország lealacsonyitá­­sa ’s dicsőségének mocska. Páris erősítése nem ide­genek elleni védszer, hanem a’ belső szabadság meg­támadása ’stb. — A’ mi őt magát illeti: dicső elődök Sieyes, Carnot, Constant, Lafayette, Garier-Pagés nyomán ígérkezik haladni. — Ledru-Collin e’ be­szédét a’ radicalok manifestumnak tekintik; az isko­lák küldöttsége üdvözlő őt a’ miatt, ’s ő hasonló szellemben felelt: „Vannak páriák a’ társaságban; minden erőmet ezek jogai védelmére ’s állapotuk ja­vítására fordítandom.“ TESTVÉRHONI PÁRHUZAMOK II. U­r­b­é r. B. Erdély múlt és jelen állapotjainak főbb­­voná­sai. Ha az emberbarát úgymint józanon számitó honfi előtt örvendetes kilátás nyílik annak szemlélésénél, na­­kint az úrbéri viszonyok a’ testvérhonban végek kezde­téhez jutottak, nálunk máskép van a’ dolog; mit, nem levéli okunk nemzetünkben a’ méltányosság és józanság kevesebb mértékét föltenni, politicai körülményeknek vagyunk kénytelenek tulajdonítani, úgy látszik ugyanis, hogy sem a’ mongol pusztítás hatása, sem az ezt köve­tett, jelesül az elegyes házakból uralkodott királyok tö­rekvései, mellyek az adózó jobbágyság könnyebbségére a’ szabad költözködést ’s ezzel atyafias haszonbérlői viszonyokat kivívták, az igazgatás középpontjától távo­labb fekvő honunkban olly befolyással nem voltak, mint szomszédinknál. Ulászló 7-ik Decretusia, melly a' pa­rasztoknak lázadásokérti lakoltatása végett hozatott, ’s 547 É Js T K K­­ Z ik mellynek 14. czikkjében mégis ezen emlékezetes szava­kat találjuk: ,,rusticitas(sinequa nobilitas panim valet)“, a’ szabad költözködést eltörölvén, legelsőben tette szük­ségessé az úrbéri tartozások állandó meghatározását. E’ tartozásokat azonban honunkban az a’ korszak utáni’ gya­korlat elég kíméletesen szabta meg; minden paraszt he­­tenkint egy napi munkával, évenkint egy aranynyal, egy luddal, hónaponkint egy tyúkkal, ’s igy egész falu, vagy ha az 10 háznál több volt, minden 10 ház évenkint egy kövér sertéssel tartozván. A’ nemzeti fejedelmek alatt, melly időnek mindjárt kezdetén a’ testvérhonban a’ sza­bad költözködést helyreállítva találók, a’ nemességnek és hon szabad polgárainak csaknem szakadatlan háborúk és belső villongások miatti megtel­keltetése közt a’ nép más osztálya terhének is, részint természetesen neveked­­ni kellvén, részint a’ nemesség szünetlen szolgálatára szorult fejedelmek a’ parasztok érdekeinek ápolásától el levéti tartóztatva, ezek átlapolja mindinkább a’ személyes rabszolgaság és a’ csupán physical lehetlenség által kor­látolt tartozások szülte viszonyokhoz közelgő, így volt ez a’ magyar, igy a’ székely földön, hol az 1662-ki gyá­­szos eset utálta' nemzet nagy részére kimondott hűtelen­­ségi büntetés következtében, a’ szegényebbeknek a' ha­­talmas­ak általi elnyomatása az egész nemzetet vég­­pusztulással fenyegető, ha annak az 1(­14-ik , későbbi lusirumok határt vetni nem törekszenek vala. A’ szász­­ságott csak a királyi adományok által birt egyes részek­ben találván helyt e' viszonyok, hatásuk olly káros nem lehete. E' korbeli törvényeink közt, a’ dézmáról szóló számosabbakat kivevén, ollyakat, melly­ek az urbéri tar­tozásokat szabályoznák, nem találunk, s e' körülmény, valamint több régi urbérek, az e’ részben divatozott ön­kényt kétségtelenné teszik, ul­y annyira, hogy a' Hűsé­ges ausztriai ház uralkodása harmadik évtizedében, 1714-ben, a’ 24-ik országos végzés által a’ parasz­tság sorsa könnyebbitése tekintetéből az örökös jobbágyoknak (kiket Ulászló 7­ ik Decretumia teljes mértékben sújtott) robotja a’ földesur tetszése szerint tenyeres vagy ökrön» SPANYOL 11ON. Barcellonában a’községtanács felszólítást nyúj­tott be a’ general kapitányhoz, azon őrtiszt megbün­tetését kívánván, ki egy hirlapszerkesztővel illetlen­ül bánt. A’ kapitány megígérő, hogy a’ tiszt termé­szetes bírája elibe fog állíttatni. Jul. 15-kén csopor­tozások támadtak, de csakhamar elszélesztettek. — Az al­uhemasi lázongó őrsereg a’ kormány kezébe került, ’s jelenleg a’malagai kikötőben Heros hajó fenekén van fogva. Hadi csel által fogattak el, mi­dőn t. i. az ellenük kiküldött fegyveres erő által kö­­rű­lvétetve, élelemszert kérnének, ’’s e’ führt alatt békés alkudozásokba akarnának bocsátkozni, a’ hozzájok küldött bort álomporral keverték , melly­től a’ lázongok elaludtak ’s alva elfogattak. Nehány kö­zülük már halálra ítéltetett. A’ barcellanai zavarokról, mellyek a’ madridi udvart nagy aggodalomba ejtették, jul. 21-kéről azt hrja egy levelező, hogy a’ katonai hatóság erőteljes föllépése által szerencsésen megelőztettek. A’ zavarokat a’ múlt évi jul. 18-ika évnapját vad kegyetlenség feel ünnepelni akaró anarchisták okozók, k­e ez alkal­m­­­mal az akkor megöletett Balmes mérsékelt párti ügy­véd holttestét akarók sírjából fölásni és megégetni. Alkalmat adott e’ zavarokra egy őrtisztnek a" Civit I­stitucional hírlap szerkesztőjével­ összeveszése, melly magányos ügyet a’ nyugtalankodók el nem mu­lasztottak czeljaikra használni. — Van Halen tábor­nagy bezáratta ugyan a’ tisztet 's vizsgálatot rendelt a’ dologban, de a’ hírlapok meg nem szűntek a' gaz­­daezred tiszteit gyalázni ’s gúnyokkal illetni, 's a' helyhatóság is hasonló szellemben lépett föl. Ni­dia a' vérengzés és rablás meggátoltatott, nindazáltal a’ város állapotja most is szomorú; a’ tőkepénzesek távoznak, ’s már akkor 36 gyár volt bezárva, mi ál­tal sok ezer napszámos maradt kenyér nélkül. — A’ Journa des Débats igen szomorú rajzát adja a’ madridi és barcellonai helyzetnek; nép és katonaság közt fenső fokra hágott az ingerültség. Különös gyű­lölet tárgya a’ gazdasereg, melly hat gyalog és négy lovas ezredből áll. A’ hadsereg többi osztályai irigy­kednek a’ gazdaezredekre, a’ nap hősei az özvegy ki­rálynéhoz­ ragaszkodással vádolják azt. E’ gyanút megerősíti azon esemény, hogy a’ királyné névnap­ján, mellyet a’ kormányzó rendelése szerint ezidén nem valt szabad fényesen ünnepelni, Diego Leon tábornagy ’s a’ garda egykori parancsnoka egybe­­gyű­jtvén tiszteit, lármás lakomát adott, hol az anya­királyné egészségére lelkesü­léssel ittak. Arguelles gyámmá fölesküvése jul. 26-kán ment végbe a’ senatus palotájában, melly ünnepélyre a’ cortes mindkét testületé meg vala híva, ’s a’ minis­terek díszruhában jelentek meg. A’ palotában most készítik lakását. — A’ 17-kei congressusü­lésben Prim követ, azon kifejezése miatt, hogy a’ püspökök fölöslegesek és nem érdemlik nagy jövedelmeiket, összecsattant la Fuente szinte követtel ’s a’ Fray Ger un dió hirlap kiadójával; ’s minthogy Fuente párviadalra kelni nem akart, üldözőbe vette ’s arczul­­csapta ezt. Perük a’ cortes elébe kerül. 130 .

Next