Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-07-03 / 53. szám
neveztetett. —■ 14. Fekete Gábor szmosztai sasaga győri és fejérvári módok szerint magát e ns megyében is honositni kérvén, javaslat-adásra küldöttség választatott, melly másnap mindjárt össze is ült, ’s 10 pártjával 200 részvényt láta szükségesnek; de részint mivel rendes és alkalmas színházunk nincs, részint mivel az évnek színi előadásokra legkedvezőbb szaka, t. i. a’ böjti hónapok már Győrnek vannak lekötve, jelenleg a’ szerződés csak egy évre határozhatott kiterjesztetni, miről bővebben máskor. Ad vocem „honosítás“, eszembe jut egy bizonyos jobbágyteleknek jelen közgyűlésünkön előfordult igen furcsa benépesítése; nem sokból áll, de nem árt meghallgatni. Egy jobbágyteleknek birtokos tulajdonosa által történt, ’s — mint az illető földesúr állítja — helytelenül lett eladásáról lévén szó * *) *), vitatás közben egy a’ rendek közül, kinek a’ tárgyról positiv tudománya volt, a’ földesur mentésére ugyan, de egész őszinteséggel a’ dolgot úgy világosstá fel, hogy ez csak pro forma benépesítés volt, minthogy a’ földesur egy barátját a’ telek birtokába helyezettnek nyilatkoztatta; minek folytában a’tisztelt szóló még azt is mondá, miképp a’ megyében több illy pro forma-benépesitést lenne képes fölfedezni; mit igen-igen szívesen veendettünk, ha e’ nemű jogbitorlásokat a’ rendek tudomására juttatott volna. Erre közelebbi tudósításainkban bizonyosan visszatérünk, és szólni fogunk még bővebben, ’s ha kell, szólni fogunk még többször is. A’ helyettesített ujonczok számáról ’s — ennek többszöri kívánsága szerint— a’ helyettesítés költségéről közelebbi alkalommal. 9. és 99. Szerém megye, Vukovár mezővárosában június elején, rendes alispán Zsitvay József elnöklete alatt tartotta közgyűlését, melly alatt a’ vegyes házasságok tárgya itt is szőnyegre kerülvén, Pest, Esztergom, Zala, Borsod, Sáros és Csanád körlevelei felolvastattak , ’s a’ közérdekű tárgy felett több órákig folyt a’ tanácskozás; mi közben az is kifejlődvén, hogy a’ diakovári latin szertartásu püspök, lelkészeihez bocsátott pásztor iratában, vegyes házasság esetére az áldás és esketési szertartás megtagadását a’ görög nem-egyesült hitüekre is kiterjesztette; — a’ szerémi görög nem-egyesült zárdák képviselője ’s a’ gergeteghi monostor archimandritája M. H. ezt magára, hite ’s papi sorsosira nézve elfogadhatlannak nyilatkoztatta, mivel a’ görög szertartásunknál a’ házassági szentség sikerére ’s így a’ házasság foganatosságára, anyaszentegyháza törvényei szerint, ezen lényeges rész is elkerülhetlen, ellenben a’ diakovári káptalan küldöttje ’s bihari apát P. K. ezt olly hozzáadással tagadta, hogy a’ házasság polgári törvényességének sérelme nélkül a’ római tan szerint az áldás ’s egyéb templomi szertartás annál inkább elmaradhat, mivel a’ római anyaszentegyház a’ házassági szentség feladására még a’ kiszolgáló személyt sem jelölte ki a’ papi rendből. Erre a’ tárgy más szempontból is, nevezetesen az ország minden lakosait illető érdek szempontjából taglaltatván, végzéssé lön a’ zalai felirathoz nyilvánított ragaszkodás; minélfogva őfelsége az összeadásra nézve a’ régi rend helyreállítására ’s fentartására megkéretni határoztatok, egyszersmind a’ tárgy az országos utasításokkal foglalkozó választmányhoz is utasittatott; de az 1647: 14 czikk alkalmazhatónak nem találtatott , és Zalának az 1548. 6 és 1723. 5 nyomán a’ veszprémi püspökség és esztergomi érsekség elválasztását tárgyazó felszólítása szintúgy nem pártoltatok. — Megjegyzem még, hogy e’ gyűlés folytában némelly tárgyak felett a’ tanácskozás itt is magyar nyelven tartatott. Fontos körülmény gyanánt közlöm még, hogy a’ határőrvidék mentében a’ veszteglés megszüntetvén, 6 hétre a’ határzár megnyittatott, úgy hogy az átkelés ’s járás Szerbiába ’s onnan ide szabad. Ez József császár ideje óta most először történik, ’s a’ kereskedési viszonyokra kétségtelenül a’ legjobb hatással leend.— A’ marhahús ára junius 16-tól 11 krról 10 krra szállíttatott.—x— Biharból. V. 01 aszi, nyárelő 26. Gyűlésünk eredményeiről érdekesnek véltem még következőket közleni: Az ujonczokat besorozó központi küldöttség jelentéséből kitűnt, mikint az 1477-nyi ujonczöszvegbe helyettes állíttatott 235, önkintes pedig volt 17, ’s a’helyettesítési pénzmennyiség 54,354 ft 30 krra ment.— B. Máriássy nevét viselő gya*) Ezt nem értjük; birtokos tulajdonosról, és ismét más valakiről mint illető földesurról van szó; pedig még, a’ mint dolgaink most állanak , az első a’ másodikat , ez pedig az elsőt kizárja. •— Szerk. **)Egy-egy helyettesítés díja tehát közép számvetéssel mintegy 232 ftra megy; a’felföldön (például Zólyomban) 50 fton is történt ujonczfogadás , ellenben Torontálban volt 900, Csongrádban 1000 forintos eset is. •—Hi különböző, vidéki különbség szerint, a’ munkás kéz becse honunkban ! — Tudva van, miképen Francziaországban nem rég a’ kormány tön indítványt, hogy a’ katonahelyettesitési tőzsértársaságok kemény büntetés alatt megtiltassanak. A kamara ezt el nem fogadta, hanem csak olly határozatot ten, hogy a helyettesítési szerződés ne legyen érvényes, hacsak jegyző előtt nem történik. Geny de Hussy követnek ekkori kimutatásaiból tudjuk, hogy Francziaországban középszámvetéssel egy helyettesítés díja 550 frankra, 220 tog ezredbe besorozhatott 887, ezekhez hozzájárult a’ törvény kihirdetése óta hadfogadás útján beállott 20, és más megyékben besorozott 5 egyed, kikhez a’ megyebeli illető helységeknek visszakövetelési joguk van; Würtemberg-huszárokhoz adatott 213, Don Miguel gyalogezredébe 200, Miklós-huszárokhoz 144. — A’ helyettesítési pénzt illetőleg határozatta lön, hogy egyenes kikötés hiányában, az ujonczok kötelezvényeiben érintett tőkék mind törvényes kamatra adottaknak tekintessenek; továbbá ha a pénzt adózók vették fel kamatra, ezen kötelezvények fizetés nélkül tábláztassanak be; ezenfelül a’ járásbeli főszbbtáknak meghagyatott, hogy mind azon tőkepénzekre nézve, mellyek az ujonczok által nem szülei kezeknél hagyattak, biztos kezesek állíttassanak. A’ mi pedig az ujonczok vagyonának biztosítását illeti: a’ főszolgabiráknak kötelességül tétetett, hogy az illető földesurak hozzájárultával a’ kérdéses vagyonokat két példányban írják össze , egyben a’helység, másikban a’ megyei levéltár számára. — Ujonczokról lévén szó, nem hagyhatok érintetlenül egy esetet, melly közgyűlésünk vége felé került szőnyegre. Bizonyos adózónak 17 éves egyetlen fia sokszerű kicsapongásaiért sorsozás alá rendeltetett, a’ húzás reá nézve szerencsésen; minek következtében a’ központi besorozás alól föl kellett volna mentetnie; azonban —mint állittatik — kicsapongásait újakkal tetézvén, a’ besorozási küldöttség elébe hozatott, ’s „per fata“ katonává is lett. Ez újabb példája annak, hogy közöttünk még életben van azon elferdített eszme, mintha a’ polgári néposztály szennyét szabad volna minden uton módon a’ katonai osztályba áttenni, hogy e’ szerint az, ki háborgatója volt a’falu békéjének, honvédői szerepénél fogva őrje legyen egy nemzet békéjének. —17 éves ifjú, az országos utasítás ellenére, csak azért, mert némellyek alkotmányos hazánkban is szeretnek törvény dispensatorivá lenni, katonának állittatik, és az ország boldog hiedelmében azt tartja, hogy a’ hány ujoncz, ugyanannyi Achilles, és a’ tisztviselő önelégülten mondja: „Ez az én munkám!“ — Dicsőséges munka! csakhogy némellykor — mint jelen esetben is — a’ közgyűlés rá nyomja a’ „non admiriituralst, a’ törvényszerűtlenség eme’bélyegét; de „post fiesta“, mert aligha a’ kérdés alatti egyed kiszabadítása egy pár esztendőbe nem kerülend! — Szatmár megye indítványa a’ 12 pont iránt, ’s Fejéré a’ gyorsírók ügyében, a’ jelen gyűlés utolsó napjaiban a’ rendek kis száma miatt nem vétethetvén föl, jövő gyűlésre halasztattak. — Közgyűlésünk folytán olvastatott Zalának levele az annyiszor érintett kettős javadalom tárgyában, ’s nálunk is, mint sok más megyében viszhangra talált; nemkülönben Pest felhívása is , a’ megyei levelezések ügyében. — Több tárgyak után egy kérelemlevél került tanácskozás alá. E’ kérelemlevélből értették megyénk rendei, miképen néhány oskolába járó ifjak, bizonyos vétkes tettükért a’ tudományok műhelyéből örökre száműzettek vagy — oskolai műszóval — kicsapattak. A’ száműzött ifjak őszinte vallomást tesznek bűneikről, ’s hogy fenyítést érdemelnek, önmagok elismerik, nem is büntetés elengedéséért folyamodnak, hanem egyedül azért, hogy a’ megye közbenjárásánál fogva a’ rejok mondott csúfos száműzés alól fölmentessenek. Ennyit a’ kérelemlevélről. Mi a’ rendeket illeti: nem találok szót örömemnek miatta; az indulathullámzási tér nem az én tollamra való; egyszerűen mondom el, hogy az arczokon atyai aggodalom ült, ’s a’ szavak atyai szíves közbenjárást tolmácsolának. Egyet kivéve, mindenki osztozni látszék a’ véleményben, mikép a’ kicsapási fenyíték sem az elégtétel sem a’ javítás elvével öszhangzásban nincs.— Szeretném emlékezetűkbe hívni a’ kicsapás barátinak, hogy külföldön, nevezetesen Berlinben (Szemere állítása szerint) az eltévedt ifjak javítása emberiebb eszközök által történik; hogy itt az erkölcsileg elfajult gyermekek nevelésére külön intézet van; hogy itt a bírói vagy rendőri hatóság által büntetésre ítélt 6— 16 éves ifjak nem csak ki nem záratnak az erkölcs műhelyéből, hanem külön magányintézetbe vitetnek, hol naponta 4 órát tanulással, 6-ot pedig közmunkával töltenek el, ’s midőn javulásuknak jelét adják, szabadon bocsáttatnak; de még ezután is 2 évig az intézet felvigyázása alatt maradnak, ’s csak két év múlva jegyzik számneveik után: ,ing adott ,megjavult; vagy ,elveszett.“ — Erről most ne többet. — A’ kérelemre nézve abban állapodtak meg a’ rendek, hogy az ifjak iránti érdemeiről közönségesen ismert elnök-alispán tegye magát érintkezésbe az illető oskolai hatósággal,’s az érdeklett ifjak sorsát enyhíteni igyekezzék.— Mi hiszszük, hogy az oskolai hatóság engedékenyebb lesz a’ felszólításra, mint volt akkor, midőn szigorú ítéletét kimondá. — Felolvastatott továbbá a’ cselédrend kidolgozására küldött választmány munkálata; néhány apróbb javitásokat kivéve, helybenhagyatott, ’s hogy megyeszerte ismertethessék, aláírás útján kinyomatni rendeltetett; #) a’ szükséges pénzmennyiség még az ülés alatt összegyűlt. — Egy nem annyira fontos mint igen jellemző körülményt kell még elbeszélnem a’ nagy közönségnek. Jegyzőink a’ tisztviselők vagy lelkészek ’s más egyedek neve mellől az „ur“ czűnzetet egyszer-másszor tévedésből kifelelék, és találkozott táblabiró , ki az „ur“ czím kimaradásáért neheztelt, ’s azt nmga ’s mások részéről is követelé. Ez a’ rendeket figyelmesekké tette, ’s közakarattal kettévágatott a’ gordiumi csomó, és elhatároztatott, hogy ezután az „ur“ czím nem tévedésből, hanem határozatból hagyassák ki; mert a’ megye irányában a’ tisztviselő nem ur. — Gyűlésünk még ma is tart. Remélni lehet azonban , hogy délre befejeztetik. Sokaktól hallok e’ fölkiáltást: „Omnia i jam fient, fieri quae posse negabam!“ Én örömmel írom, hogy nem csak történni fog, hanem már történt is; mert alig van még néhány tárgy intézetlenül, holott hitelesen mondhatom, hogy esztendő óta rendes közgyűlésünk nem lévén, e’ miatt a’tárgyak halmaza rendkívüli volt. Gyűlésünk két hét óta tart. Eredményeit tekintve, idővesztegetésről épen nem panaszkodunk. — Jövő gyűlésünk September 23-kán lesz. — Lukács György. — U. I. Épen midőn levelemet postára adnám, esik értésemre, hogy csak egyetlenegy tárgy maradt intézetlenül. Heves megyei rendes levelezőnktől vett tudósításunkat egész terjedelmében lapjaink mai számában már nem adhatván, most csak röviden említjük a’ gyűlés tárgyait: a’ vegyes-házassági felírás elhatározása után, a’ febr. 18-ikai gyűlést megelőző kihágások megvizsgálására rendelt küldöttségnek meghagyatott, hogy szükség esetében az általános kérdőpontokon kívül különös kérdések szerint is nyomozzon; Csiky Sándor és Pap Pálbirák nemességi ügyében a’ nm. helytartó-tanácshoz aggodalmaiknak minél előbbi megszüntetése iránt felterjesztés határoztatok; a’ m. gazd. egyesületre nézve a’ járásbeli főszolgabiráknak a’ figyelmeztetés és segélygyűjtés meghagyatott; végre statárium megnyitásáért az illető helyre folyamodás intéztetek. A’ szabad Hajdu kerületnek junius 14-ikén kezdett közgyűléséről most röviden csak ezeket: A’ megürült hivatalokra a’ helyettesítendők névsora a’ nm. helytartó-tanácshoz fölterjesztetett; a’ közadó általi aránytalan terheltetéséből eredő sérelmének orvosoltatása jövő országgyűlésre fentartatott; a’ vegyes-házassági kérdés elintézése végett országgyűlés kéretett; Zemplén vgye levele következtében Dorogon az orosz-szláv mozgalmak iránt tett vizsgálatból a’ vád alaptalansága örömmel tapasztaltatok; a’ kerületház előtti bot- és korbácsoltatás megszüntetett; az ítélet előtt letartóztatottak számára külön börtönszobák építtetni rendeltettek. Királyi városok köréből. Esztergom, junius 18. Városunk tanácskozási terméből is néhány végzeményt , mellyeket habár csekélyebbek is, hogysem a’ közönség magasszerű figyelmét foglalkoztathatnák, de mivel a’ kir. városok jelen állása és beléletéből meritvék , a’ nyilvánosságot megérdemlik. — Hja, uraim! nálunk a’ nyilvánosság még a’ jámbor óhajtások közé tartozik, sokszor szeretünk rá hivatkozni, mégis kellünk tőle, mint a’ hajnal virág a’ serkenő nap első fényétől, összehuzódik; vannak ugyan többen, kik annak hasznosságáról meggyőződvék, és indítványozás esetében talán pártolnák is, míg mások előbb a’ választó polgárság köztanácskozási folyamát óhajtanák elrendezni; és ezeknek is lehet valami igazuk; mert az eddigi rendszer mellett nehéz, igen nehéz,vagyis inkább igen könynyű a’ szőnyegre került bármelly tárgy vitatásánál szóhoz jutni, mivel egyszerre, nem mondom mindnyájan, de 30-an bizonyosan elmondhatják véleményüket. Azonban mellőzzük ezt, minthogy ezúttal kicsinységem nem vezetheti az olvasót, mint a’ kedves tollú Jósika Bathorijában a’ derék szász nemzet köztanácskozási termébe, annak belállománya ismertetésére, legfelebb az események jobban hallására fülét a’ kulcslyukra illeszthetném; ugyde itt is mennyi lenne a’ baj! térjünk tehát inkább a’ határozatokra. — Még május 8-kán városunk szeretett főjegyzőjét, Menyhárt K. Istvánt, körünkből a’ halál kiragadván (béke hamvainak!) tisztébe a’ tanács a’ közkedvességü ’s fáradhatlan szorgalmáról ismert Irovich Rudolf tanácsnokot nevezte ki, és helybehagyás végett szokott mód szerint a’ nm. helytartó-tanács és kamarának, tudomásul pedig a’ helyben foglalkozó kir. biztosnak bejelenteni elrendelte; azonban a’ választó-polgárság is — jóllehet bizalma a’ kinevezett személyében pontosult össze—■ e’ hivatal betöltésére választói jogot követelt azon oknál fogva, minthogy általa titkos szavazat útján már két jegyző választatott; de e’ részbeni aggodalma, miután a’ tanács ép’ ezen választásokra tett fel pártra, rúg, — mind a’ mellett, hogy ott a’ kamatláb sokkal alantabb áll, ’s igy a’ pénz olcsóbb, mint minálunk.— Ennyire becsesb a’ kéz hazánk alföldjén!— Igaz, hogy a’ szegődési évszám is nagy különbséget tesz, mert 10 év nagy idő. '•— S z e rk. *) Igen szíves köszönettel fogadnék, ha tisztelt levelezőnk annak idejében egy példányt hozzánk juttatni szíveskednék. S z o r k- 445 105**