Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-10-23 / 85. szám
Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer , szerdán és szombaton. Féléri elöfizetés a’ két főrárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 0 ft, postán borítékkal fi ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’* egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik. 'fAUTALUM. Kinevezés. Vezérczikk. (Sz. kir. városok II.) Kiegl-könyvre előfizetési felszólítás. Fővárosi ujdons. Megyei dolgok. Fejérházi adóbani részesülés elve megbukik, kir. városok elrendezésének kérdése elhalasztva, borsodi levél a’papi jövedelmek iránt félretéve, harag és ingerültség.) Kő vár vidéke (követválasztás, kormányszéki rendeletek, só, tisztválasztás, oláh népnevelés, vegy. házasság, követi napdij). Alsó-Fejér (követválasztás és országgyűlési utasítások) Nógrád (utak és közmunkák). kir. vár. köréből. Esztergom (kir. biztosság, salgarium, megyei körlevél, népnevelés és kir. vár. coordinatio). Eperjes (iskolai magyar társaság). Vid. levéltárcza. Balaton-Füred. Külf. napló. Angol-, Spanyolhon. Értekező. Vélemény a’ szatmári 12 pont commentatorának hiteltárt illető része felől. •— Trefort Ágoston. — Adalék a’ büntetőjogi eljárás ismertetéséhez. — Kovácsi Lajos. — Hiv. tud. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ nm. m. kir. udv. kamara Schmutzer Józsefet selmeczi szersáfári ellenőrködő tisztiirnokságra alkalmazó. VezérCZikk. (Királyi városok II.) A’ királyi városok küldöttjei törvény ’s história alapján követelnek minden városnak egy szavazatot az országgyűlésen, ’s követelik azt a’ városoknak, mint a’szabad emberek által űzött műiparos szorgalom képviselődnek. Szükség tehát a’ birálgató história szövétnekével betekinteni azon törvények homályába, melylyek a’ kir. városokat az ország rendei közé emelték, szükség a’ városoknak ’s politicai jogaiknak eredetét felfogni; mert az alap iránt kell tisztába jőni, hogy a’ szempont meghatároztathassék, mellyből a’ kérdés csomója nemes- és polgár rend elégedésére megoldható. — Mi, hogy egyszerre kimondjuk a’ históriai alap fejtegetésének eredménye iránt véleményünket, egyenesen oda nyilatkozunk, hogy a’ kir. városok igen jól cselekszenek, midőn országrendi jogukat általában véve a’ törvények nyomán, mint az alkotmány által kezesitett,már meglevő jogot állítják, a’ homloktérbe; dea’ mint már másszor is mondók, most pedig megfogjuk mutatni) igen rosszul cselekszenek, ha ezen jog individuális alkalmazásának mértékét a’ Corpus Juris avas obscuritásaira támasztják; mert itt e’ támasz ellenék fordul. — Maradjunk ez úttal a’ kérdés általános része mellett. A’ városok eredetét egész Európában egy kútfőre lehet visszavezérleni: a’ római municipiumokra; ezeknek eredetét pedig, a’ közös utalom szükségének érzetéből származott associatio szellemére. Emez utóbbi volt a’ világerővel ható eszme, melly szülöttjét, a’ városokat, még olly földben is elő varázslotta, mellynek politicai éghajlatában (mint minálunk is) a’ városi szerkezet tulajdonképen idegen növény. Ama’ közös kútfő pedig okozó, hogy a’ városi szerkezet a’ legkülönbözőbb alkotmányé ’s politicai állapotú országokban is több mint hasonlat, bizonyos egység szinét viselné, így a’ mi kir. városaink szerkezetének lényeges vonásait az olasz-, német-, frank-, angolhoni városok históriájában mind feltaláljuk.—E’ szerkezet fenék-alapját a’ római municipiumok republicans institutiói teszik; azon municipiumoké, melylyekre honunk kir. városainak nagy része historiailag is visszavihető, így Buda Acincum, — Test Contraacincum,— Pozsony Pisonium, Soprony Coonia Julia, — Győr Arrabona , — Fejérvár Oson és—Temesvár Zambara,— Trenchin Eburnium, — Esztergom Carpis, Pons ad Herculem, — Körmöcz Uscenum, — Selmecz Arsicum ’stb. név alatt már mint római gyarmatvárosok léteztek. — Azon hasonlatot—mondhatnék egységet, melly az eredet közösségénél fogva az európai legtöbb városok szerkezetében mutatkozik, később egy, szinte világerővel ható eszme növelé, értjük a’ ezéheket, miknek legelső példáját a’ 10-ik század első felében a‘ ravennai halászok adók. A’ ezéheknek eredetileg tisztán csak műiparegyesületi czéljok volt ugyan, ’s valónak azon kornak szülöttjei, mellyben mindenek harczban állván mindenek ellen, a’ kik sorsban, állapotban, élelemkeresésben egyenlők voltak , egyesüljenek, hogy egymásban viszonos utalmat és segedelmet találjanak. De a’ középkor sajátságaihoz tartozott, hogy a’ mi kezdetben semmi más nem volt, mint a’ körülmények által előidézett puszta egyszerű tény, azt nem sokára joggá változtatná ; a’ jog eszméjéhez kizáró egyedárulság eszméje csatlakozott; és midőn a’ bitorlott monopólium a’ ezédeket zárt körű testületté forrasztaná, e’ zárt körű testületek érdekegységből származott erejük érzetében harczias szint öltöttek fel; — azon szerepet, mellyet hajdan Rómában a’ plebs a’patríciusok irányában játszott,most a’ közigazgatást kirekesztőleg magához ragadott tehetesb városi családok nepoticus hatalma ellenében a’ dolgos osztályt képviselő czéhek vállalták magokra, mig az egyesületi közszellemből gerjedett önérzet ’s a’ kor szükségeiben feküdött fegyverforgatási járatosságból kifejlett merészség által oda jutnának, hogy a’ városi hailvédrendszer csak nem egészen a’ ezéh-szerkezetre feneklenék, ’s ez által a’ ezéhek a’ városi beligazgatásnál is túlnyomó súlyra vergődvén, alapját képeznék azon szerkezetnek, melly akkor ’s illy föltétel mellett helyes lehetett; de ma már—miután a’ ezédek politicai jelentősége ’s ezzel közügyekrel befolyása megszűnt— igy, a’ minőnek most az úgynevezett választott polgárságban látjuk, valóságos anomália , melly a’ városi polgárság politicai nagykorúságát akadályozza. — És ez állapotban találták őseink a’ városi szerkezetet Európában, midőn keleties institutióink az európai formákhoz simulni, midőn a’ világerővel ható eszmék magoknak idegen földre is rést nyitni kezdének. — Ezen vázlatot előre kellett bocsátani, hogy kir. városaink országrendi jogiak, eredetét, ’s természetét tisztába hozhassuk. — És itt van ideje megmondanunk, hogy azok, kik az 1608-ki törvényezikkre épitik követeléseiket, ’s mégis azt állítják, hogy a’ negyedik (a’ polgári) rend, mint a’ műiparos érdekek képviselője vétetett föl alkotmányos sánczaink közé, ’s mint illyen bir joggal részt venni az országgyűlésekben, hatalmas tévedésben vannak. — Magyarhonban az alkotmányos jogokbani részvét 1715-ig örökké az országvédelmi kötelességgel állott viszonyban. A’ magyar nemzet csak azzal osztotta meg alkotmányos jogait, kit az ország védelmére alkalmasnak, sőt szükségesnek ítélt, és országvédelmi kötelességet senkitől sem kívánt a’ nélkül, hogy ezért őt politicai jogokban részesítené. — És mivel — a’mint emlitők —a’városi szerkezet hadvédrendszeri factorrá emelkedett, alkotmányunk most említett természete hozta magával, hogy a’ melly városok ezen fokon állottak,az alkotmány sánczaiba befoglaltattak, a’ nélkül hogy műiparos virágzásuk legkisebbé is tekintetbe vétetett volna. — Általában véve már abban is egy kis circulus vitiosus van, hogy a’ műipart városoknak köszönhetni; nem; inkább városok köszönik tételeket a’ műiparnak. A’ fejleménynek ezen processusát még most is látjuk Amerikában, hol például Lovell városa, csaknem a’ legelső gyárváros, olly helyen díszeleg , hol alig 25 év előtt kondult meg először az őserdőt irtó fejszevágás. Hogyha egyszer az ipar várost épített, a’ város az ipar gyarapítására, a’ mint ez amannak emelkedésére folytonos kölcsönhatással van, az kétségtelenül bizonyos; de az ipar mégis anya marad, a’ város pedig ennek szülöttje. Azonban midőn a’ kir. városok országrenddé emeltettek, erre tekintet egyáltalában nem volt. Vannak szabados mezővárosaink , mellyek műipar tekintetében századok óta virágzóbbak sok kir. városoknál,’s országgyűlési joggal mégsem bírnak; vannak ellenben kir. városaink, mellyek az iparnak nevezetes gyűr pontjai soha sem voltak; vannak a’ szó teljes értelmében szántóvető városaink ; sőt még Sopronról, legrégiebb városaink egyikéről is azt mondják törvényeink (1715: 35), hogy egyenesen csak bortermesztésből él, ’s ezek mégis törvényesített kir. városok.— A’ dolog eredetét Zsigmond király törvényeiből tanuljuk megismerni, hol az országnak törökök ’s tatárok általi elpusztítása legfőképen kulcsos városok hiányának tulajdonitlatik , hová szükség esetében a’ föld népe bevonulhatna, ’s magának és javainak utalmat találhatna. Ekkor jön a’ városoknak várfalakkal körülvétele országos szükségnek elismerve; és ebből következett, hogy a’ melly szabad, azaz (földesúri hatalom alatt nem volt) város magát fallal keltté, ’s falai ótaknáról a’ ezéhek hadvédrendszere által (mellynek árnyékjátéka a’ polgárkatonaság paradirozásában még ma is megvan) gondoskodott, az mint az országvédelem factora, az alkotmányos jogoknak is részese lön. — A’ falakkal és sánczokkal és bástyákkali megerősítés volt tehát a’ kir. városiság föltétele és nem az ipar; innen van, hogy több kir. városok diplomáiban ezen föltétel világosan is kitétetett; innen van, hogy sok, hajdan ’s egy részben még most is virágzó mezővárosok, ámbár törvényekben és diplomákban „civitas“ névvel neveztetnek, ’s különféle szabadalmakkal is dicsekedhetnek, az ország rendei közé mégis nem számíttatnak, mert körülfalazva soha sem voltak , mig más aprócska helyek , mik egy pár ezer lakosnál többel soha sem bírtak, ’s miknek műiparos virágzásáról a’ história semmit sem tud , az országgyűlésen képviselvék, minthogy hajdan fallal, sánczokkal valónak erősitve; innen van hogy Werbőczy a’ kir. város (civitas) értelmezésébe (definitio) ezt világosan be is foglalja, mondván: ,,civitas est domorum et vicorum pluralitas moeniis et praesidiis circumcincta necessariis.“ (III.r.8.cz.) — Ezt jól meg kellene gondolniok, kik régi törvényekre támaszkodva (miknek értelméről azonban majd legközelebb szólandunk), azt követelik , hogy például Kassa városának olly nyomadéku szavazata legyen az országgyűlésen, mint Bihar megyének van; ’s viszont Rusztnak, Modornak, mint Kassának lenne;—meg kellene gondolniok,hogy ha nemzetünk viharos életének egy vagy más rendkívüli alkalmáról a’ vox-egyenlőséget megbizonyithatnák is, a’ rendszer örökre lehunyt, mellyből az hajdan következhetett; ’s hogy habár az építmény az alap elkorhadását egy kis időre túlélte is, mint Kölcseynk az illatról mondja, hogy a’ „rózsát, melly elhull, még egy perczczel éli túl;“de az egyszer elszállt illatot visszaidézni, nem kevesbbé lehetetlen, mint fölemelni akarni a’ szertedőlt építményt, mellynek alapja az idők viszontagságaiban visszaidézhetlenül odalett. — Az illy tényeket eldisputálni lehetetlen; ezekben fekszik az élet hatalma, uraim! — az életé, melly kártyavárt, jégállitványt nem tör; ’s némán végzi be a’ syllogismust, mellyet az események hatalma megkezdett volt.—Minő anomáliának látszik ma, hogy a’ jelen nem levő mágnások követjei szavazatjoggal bírjanak?pedig a’ dolog nem volt ám mindig illy képtelen. Eredetileg a’zászlósok, főpapok és országnagyok küldhettek követeket az országgyűlésre; mert részint hivatalaiknál, részint javadalmaiknál, részint birtokaiknál fogva , a’ megyék zászlóitól különvált bandériumokat tartoztak a’ hon védelmére kiállítani; ’s országvédelem és országgyűlési jog e’ honban mindig viszonyban állt; de miután a’ bandériumok ideje lejárt, alap enyésztővel az idők logicája megemészté az épűletet is. — És ez másképen nem is lehetett; a’ melly nemzet institutiói önkénytes fejleményében az idők logicájának ellene szegül, és azon működik, hogy galvanicus operatiók által életet hazudtasson a’ csontvázzal, az ép úgy rázkódtatásokat idéz elő, mint a’ melly halottnak szeretné tartani az éledezőt. — „Minden kornak van istene, ne zúgolódjunk ellene.“— Ha kérditek, minő varázserő tarta fen e’nemzet alkotmányát, hatalmas autocratiák szomszédságában, egy ezreden át? kétkedés nélkül felelem: az, hogy az időhöz hozzá simulni tanult. A’ minek ereiből az élet kiaszott, azt sirba szállító; a’mi élet ébren emelte föl fejét a’ porból, azt fölvenni az életbe nem vonakodott; e’ készség okozó, hogy mindig találna kapocsra, melly a’holnapot a’tegnappal összekötné; pedig a’ históriai alapú békés fejlemény titka ebben áll. — Isten adja, ne lehessen rólunk egykoron elmondani, hogy a’ múlttól tanulni, a’ jövendőtől tanácsot kérni elfelejténk. — Ennyit a’ kir. városok országrendi állapotának históriájából általában; a’ szavazati minőség törvényhistoriai fejtegetése következni fog. KLIEGL-KÖNYV. Előfizetési felszólítás. Az ember jegyeket kérése gondolatainak, és föltalálta a’ nyelvet; jegyeket kerese a’ szavaknak, és föltalálta az írást. Míg az emberi beszéd csak elhangzott, az ismeretek nem voltak szilárd alapra rakva, ’s nem terjedhetttek messze, midőn a’ hyeroglyphok fölfedeztettek, az ismereteket egyes osztályok biztosították magoknak, ’s egyedáruságot űztek velők, — csak a’ betűírás tette a’ nemzet közjavává őket. De maga a’ betűírás is szűk mederben csergő ismereteket tuda terjeszteni, valamig tollra volt szorítva , mig a' sajtó nem kezde működni; mert minden foiratás drága 's a’ könyvek ritkák voltak. A' sajtó hozd meg a’ könyvek olcsóságát, a’ sajtó adókönyveket az egész