Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)
1842-10-23 / 189. szám
Vasárnap TARTALOM. Ujdon fölállított kamrai hivatalok. Vezérczikk. (Vámrendszer-reform.) Gr. Pejacsevich János: Egyesületek. Fővár, ujdons. Nyílt levél. Megyék: Zemplén (a’ szatmári 12 pont mind megbukik, a’ mint jósolva volt. Adókivetés, tűzkármentesités, zágrábi botrányok, a’ zsidók és a’ Hegyalja, adókivetés). Sopron (Illyrisnms, országgy. követ, ha tisztviselő, két fizetést ne húzzon. Deák Antal emlékezete; leányrablás és személycsere; t.széki t.birák; nyilatkozat ’s ajánlat a’ kőszegi posztógyárosok nevében). Fehérvontatók; tisztválasztási kihágások korlátozásáról; képviseleti rendszer (?) javalva; körlevelek ; Ürményi koronaőr; vád; selyemtenyésztés, higgadtabb tanácskozások). Komárom (szótlan gyűlések; adóbehajtás, levelezés, Király-féle alapítvány, isteni tisztelet a’ fogházban; a' város országgy. költségektől felmentesitve ; talált kincs; selyemtenyésztés; hat héti censura). Királyi városok: Lőcse (lélekvásárlás, a’ szabadkai körlevél mert magyar, ismeretlen). Szatmár-Németi: (Szabadka pártolva, adatok a' városi törvénykezés és adófizetés köréből). Vidéki levéltárcza. A’ Triestilliunione felső m. ügynöke. Casino nyilv. köszönet. Külföldi napló. Szerbia. Frankhon. Hiv. tudósit. Hird. NAOTABOR8ZAO rá HERSSY. Ő cs. ’s apost. kir. fels. legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a’ zombori kir. kamrai igazgatóságra ’s az ennek alárendelt kamrai tisztségek és uradalmakra nézve uj szabályozás történjék, mellynél fogva a’ jelenleg fenálló személyzet következő, ujban engedvényezett tisztségekkel fog ideiglenesen szaporíttatni: 1) az igazgatóságnál a’ lajstromozó-hivatal nyer egy kiadót, egy iktatót’s egy díjpénzes gyakornokot; a’ számolóhivatal egy járulnokot’s a’ központi pénztár egy tisztirnokot, 2) az ujban alakított kis-sztapári uradalomban leend egy tiszttartó, egy tisztirnok, egy számtartó, ki egyszersmind használ, ennek ellenére, egy tisztirnok az egyesült számtartói és kasznári hivatalra nézve, és egy urbarialis ispán Csonoplán; 3) a’ kulai uradalomban Pettau pusztai birtokban egy ispán; 4)a’palánkai uradalomban Szilbáson egy úrbéri ispán ;5) Szántóvá uradalomban egy tiszttartó,ki egyszersmind számtartó leend; 6) az erdészetnél egy fizetéses gyakornok, egy alerdész Szontán ’s egy alerdész Bukinban; 7) az ügyészi hivatalnál egy központi fiskális Ó Becsén; 8) az árva- és községszámadásokat vizsgáló hivatalhoz egy tiszti segéd; 9) a’ mérnöki hivatalnál egy urbariális mérnök, egy fizetéses gyakornok az építészi mérnök, ’s egy fizetéses gyakornok az úrbéri mérnök mellé. Vezérczikk. (Vámrendszer-reform) Olly rendszabályt, melly egy századnál hosszabb időn át legtávolabb következményeiben is kifejlődvén, az összes birodalom mélyen elágazott bajává lön, nem lehet egy vágással megszüntetni a’ nélkül, hogy végképeni eltörlését előkészítő lépések ’s javítások megelőzzék. — A’ ki egy pillantást vet a’ két ország politicai helyzetére ’s műiparos és kereskedési munkásságára , engem azonnal érteni fog. A’ szomszéd örökös tartományok kormányformája tisztán monarchiai , Magyarország pedig alkománynyal bir. Egy részről a’ tiszta monarchia elvének érdekében áll, hogy financiális tekintetben áléiról a’ legcsekélyebb befolyás által se háborittassék; ’s innét aztán Magyarországnak indirect adóztatása, mit ezenfelül a’ magyar nemességnek egyenes adózóli idegenkedése némileg igazolni látszott. Más részről a’ magyar nemességnek joggali szoros ragaszkodása az 1790: 10 ’s 12 törvényekben kifejezett önálláshoz, ’s az alkotmányos lét azon főelvéhez, mellyet az ismeretes, „semmit rólunk nélkülünk“ — olly jól kifejez. Nemzetgazdasági szempontból véve az örökös tartományok, műiparuknak osztatlan kedvezményekbeni részesítése ’s előmozdítása által gazdaggá lőnek, ellenben Magyarország épen ezáltal iparának kifejtésében visszatartatott, vagyis inkább önsegélyére utasittatott, és azért szegény. — Ausztria magyarországgali szabad kereskedés által a’ jelen pillanatban nyerne, Magyarország pedig vesztene, mikint ez örökké ’s mindenhol így volt, midőn egy az ipar magasb fokán álló nemzet földművelő nemzettel szabadon versenyezhetett; ’s a’mi itt is okvetlenül bekövetkeznék, miután, a’mint már többször meg volt mondva, Ausztria a’ vámok eltörlése, az eddig kizárólag általa viselt tehernek magyarországgali megosztása, tehát saját adójának keresbedése ’s az élelemszerek megolcsódása által olly helyzetbe jutna, hogy épen olly olcsón producálhatna, mint az egyenes adóval kevesbbé terhelt Magyarország ezt tenni képes. — A’ két ország politicai viszonyaiból ’s nemzetgazdasági állapotából eredő mind ezen nehézségeket mindenek előtt a’ törvényhozásnak jog és méltányosság elvei szerint meg kellene oldania , és itt, az idő ’s körülmény kívánta eszközök használásában késedelem úgy valamint elhamarkodás egyaránt kárt okozhat. Ne higye senki, hogy Magyarországban az iparkifejtésre törekvés, melly számos egyesültek alapítása által erőteljesen nyilatkozik, csupán csak mulékony tünemény vagy szalmatűz, mellyet fölhevült szenvedély idézett elő, ’s annak múltával el is enyészik. E’törekvés azon jól számitó meggyőződésből keletkezett , miszerint Magyarország geographiai helyzeténél fogva csupán földművelő ország többé nem maradhat, ha csak e’ szép ’s a’ jólét még nem használt forrásaiban olly gazdag országnak productiv erőitörökre halálos álomban tespedeztetni nem akarják. E’ törekvés nem egyéb, mint ész és jog által élesztett, ’s a’ biztos és szerencsés sikernek kitürő szorgalom és állhatatosság melletti bizonyosságától nevelt élettűz, melly sem gátot magasnak, sem áldozatot nagynak nem ismer,’s csak úgy alhatnék el, ha a’ nemzetben minden erkölcsi erő ’s minden polgári erény végkép kihalna. A’ kormány a törvényhozásnak jut tehát a’ dicső hivatás e’ szellemi ’s anyagi fáradozásoknak utat törni, ’s azokat ótalmazni, nehogy a’ nemzeti testben szüntelen éber erők magukra hagyatván, végül a’ legyőzendő akadályok nagysága által görcsös és szenvedélyes munkásságra ösztönöztessenek, melly a’ békés és csendes kereset szellemével össze nem fér. A’ közjó érdekében fekszik, hogy ezen hangulat megelőztessék, ’s azért politicai hiba késni olly rendszabályok használásával, melylyek e’ czélra alkalmasak. Más részről azonban a’ vámok rögtöni eltörlése még mielőtt az előkészítő lépések mind meg nem tétettek, veszedelmes hirtelenkedés volna; mert itt nem csak arról van szó, hogy a’ statusjövedelmeknek a’ dolgok rögtöni változásából keletkezhető csökkenése, mint számokban kifejezhető ismeretes mennyiség kármentesittessék, ’s ezen kármentesítési öszveg az egész birodalomra aránylag kivettessék , vagy hogy uj financzforrásokat fedezzünk föl; mindenek előtt Magyarországot honi műipar-alapitás által kell erősíteni; mi bizonyosan el nem éretnék, ha gyáriparának továbbá is a’ szükséges ótalmat nélkülöznie, ’s ezért az országnak még vámváltságot is fizetni kellene; még pedig olly pillanatban, midőn minden, akár közvetlen adóztatásból, akár pedig új financzforrások nyitásából teremthető közjövedelmet, a’ parlagon heverő országba kellene fektetni , hol még a’ legszükségesebb ’s legsürgetőbb nyilvános intézetek is hiányzanak.—Állíthatná valaki, hogy az e’ részben egyik vagy másik ország kárával eredhető kis differentiákat az idő majd ki fogja egyenlíteni. Igenis, a’ világon minden kiegyenlíti magát, de az ám a’ kérdés, hogy ezen pillanatnyi kárt, mellyet az idő kiegyenlítene, méltányosság és jog szerint ki szenvedje, ’s ki szenvedheti legkönnyebben? Nem igazságosabb e , hogy azon ország, melly egy rendszabály által gazdaggá lön, önerejével törekedjék azon veszélyt elhárítani, mellyet ama’ rendszabálynak kereskedésére ’s az egész közös vámszövetségre idővel hoznia kellett: „qui vult commoda, debet etiam sentire incommoda, mintsem hogy Magyarország e’részben is eszközül használtassák, holott mégis csak jog ’s méltányosság szerint szabad kívánnia, hogy önmagának önmagáért czél legyen. — Ha Magyarország vámváltsághoz járul, úgy a’ békének ’s a’ politicai egyesülésnek hoz áldozatot; Ausztria pedig csak igazság és méltányosság parancsolta kötelességét teljesíti, és egy politicai átfogást, melly később károsnak mutatkozott , önérdekében ismét jóvá tesz. Azonfelül a’ szegény Magyarhonra nézve egy pillanatnyi kár, egy kissé nagyobb áldozat könnyen meg nem téríthetővé, legalább a’ most élő ivadékra nézve meg nem térithetővé ’s ártalmassá válhatna; — holott ellenben a’ gazdag ’s minden segédforrásokkal ellátott Ausztria meg sem érezné , ha egy hasznos reform kivihetésére eszközöket nyújt. A’ mondottakból, úgy hiszem, önkényt foly azon nézet, miszerint az ausztriai-magyar határ-vámok rendezése ’s végképemi megszüntetése körül sinórmértékül a’ következő vezérelvek lennének felállitandók: 1) Minden rendszabályt, mellye’ részben alkalmaztatnék, országgyülésileg kell tárgyalni ’s elhatározni, szóval a’ reformnak legalább Magyarországra nézve alkotmányos úton történni. — 2) Mindenek előtt Magyarország szellemi és anyagi kifejtésének előmozdítására a’legczélszerűbb eszközök alkalmazandók, miszerint az ország idővel képessé lehessen a’ birodalom közszükségeinek fedezéséhez ’s a’ pénzügyi kármentesítéshez, törvényes önállásának épségben tartása mellett, hozzá járulni, mire a’ jelen körülményeknél fogva egyáltalában képtelen. ( 3) El kellene határozni, hogy ez a’ két ország részéről minő arányban történjék. Ezen elveknek legczélszerűbben az által feleltetnék meg, ha a’jövő országgyűlésen egy választmány azon megbízással küldetnék ki, hogy a’ harminczadtariffákat az ausztriai vámjegyzékekkel összehasonlítva, vizsgálat alá vegye; minden változtatásokat, mellyeknek a’ magyarországi kereskedés és gyáripar kedvezésére történniök kellene, kijelelten; azon gyárczikkeket, mellyek az országban már most is nagyobb mennyiségben ’s magasb tökélylyel készíttetnek, mint például vas, üveg, papir ’stb., kikutassa *), ’s ezekből azokat kijelölje, mellyekre nézve a’ viszonosság elve veszély nélkül azonnal életbe hozathatnék; a’ honi gyáripar-alapításnak útjában álló, ’s főkép helybeli viszonyokban ’s országos intézetekben nyomozandó akadályokat, az elhárítás eszközeivel egyetemben, kimutassa, ’s kedvezményeket tervezzen, mellyeket a’ gyártók serkentésére engedélyezni lehetne; szóval: egy az ország mostani viszonyaihoz mért kereskedési rendszert kidolgozzon , ’s a’ törvényhozó testnek további intézkedés végett előterjeszsze. Azon egyes kérdésekről, mellyeknek gyorsabb elintézésre van szükségük, a’ választmánynak még az országgyűlés alatt azonnal szemelvényileg kellene véleményt adni. Illy kérdés volna például azon körülmény, miszerint jelenleg az ipar mezején egy vállalkozó sem biztos az iránt: valljon a’ legközelebbi pillanatban a’ vámjegyzék hirtelen ’s váratlan emelése vagy leszállítása által nem fognak e meghiusittatni számításai, ’s vállalatába fektetett pénze veszélyeztetni ? — Az alkotmányos Angolhonban nem történthetnek olly rögtön hasonló változtatások, mi által a’ vállalkozónak ott alkalma is van pénzével még annak idején viszszavonulni; miért ne lehetne ez nálunk is így, nem vétetnék e ezáltal számtalan ármánynak eleje ? Egyébiránt a’ nemzetet érdekeinek e’ békés előmozdításában semmi kül befolyásnak nem kellene háboritnia, ’s ezen viszonynak határidejét mielőtt a’ vámok teljesen megszüntettetnének, 50 évre kellene hatátározni. Ha elgondoljuk, milly nevezetes reformokat kívánnak országos institutióink; ha elgondoljuk, hogy hazánkat túlzás nélkül sivataghoz hasonlíthatni , mellyre ezreket kell költeni mig termékeny földdé változtathatik; hogy ez részben velünk Erdélynek is egyesülni kell, hacsak azon kénytelenségbe nem akarnánk jutni, hogy új vámvonalt állítsunk fel, ’s nehézségeket tapasztaljunk, hasonlókat azokhoz, minőket a’ részek visszacsatolása okoz; — ha mindezt fontolóra veszszük, úgy bizonyosan e’ határidőt hosszúnak nem fogjuk tekinteni. Mig Magyarország az elmulasztottakat ekként ismét helyrehozni iparkodnék, ’s kereskedési érdekeit függetlenül előmozdítaná , az alatt Ausztria mindig többet ’s többet tágíthatna prohibitiv rendszerén, ’s munkásságát kelet felé fordíthatná. Én itt Reinald keleti utazására hivatkozom **); kövessék a’ gyárművesek az abban foglalt tanácsot: egyesítsék erejöket, ne működjenek egyenkint, ne küldjenek keletre elavult (power) kelméket, hanem ollyanokat, mellyek ott kelendők, ’s mellyeket Reinald rendre kijelöl; egyszersmind figyelmeztet, hogy Trapezuntot még eddig idegen nemzetek gyártmányai el nem boríták, ’s azért ott igen könnyen lehetne kereskedési összeköttetésekhez jutni; és mondani merjük, hogy az ausztriai gyárak bizonyosan dús keletre számíthatnának. — Végre, nem nyer e Ausztria a’ gőzhajózási közvetlen összeköttetés által kelet felé, a’ vaspályával pedig Triest felé óránkint többet és *) E’ részben ígérni merjük, hogy az országos választmánynak a’ magyar iparegyesület akkorra tökéletes jegyzékkel szolgálhatna. — Szerk. **) A’ könyvczime: „Reise nach dem Orient, zur Erhebung mercantilischer Notizen für Österreichs Industrie“ — és sok derék ujjmutatást foglal magában.— Szerk. 169 f«9 October 23,1841 Pesti Hírlap. BffÖSí ÍíS rí““1 2 * * * * * * 9 “ tfSSn, külföldi tartományokba HUMUM példányok i,i„, «■ «pM*. ,«k a' M JX fik _ betűkkel 5 pengd krajczár számittatik. 1