Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-03-26 / 233. szám
pet értelmesen képviseljék. — De már a’ mi a’ városokat illeti, itt a’törvényhatóság tekintete a’helyhatóság és községi rendszer tekintetével egyesítve van, itt tehát ép a’ végett, hogy az értelmesek választhatókká legyenek, választási joggal is kell birniok, ha t. i. magokat olly helyzetbe tevék, hogy a’ városnak adót fizetnek ’s a’ város érdekével személyes érdekük azonitva van. Mert jól kérjük megjegyeztetni, hogy midőn városi polgárjogról van szó, nem csak személyszámszerinti képviselet, hanem egy bizonyos meghatározott testület közigazgatási ’s gazdasági viszonya is forog kérdésben.• Ámde az említett kellékeknek még az magában meg nem felel, hogy valaki „honoratior“, azaz: ügyvédi, orvosi, seborvosi avagy mérnöki diploma van zsebében; avagy magát literatornak nevezi, mivelhogy valaha egy-két ív haszontalanságot öszszeirt, vagy arczának verítéke közt egy-két rész rímet összecampingált. — Egy részről ez sokkal több, mint mennyi a’ polgárjog végett szükséges; mert arra, hogy valaki képviselőt választani tudjon, elég az ép ’s egészséges értelem; prozódiára, Husztyra,Hipocratesre nem nagy szükség van; más részről azonban mégsem annyi, mennyi a’ városi polgárjoghoz szükséges; mert ha nem akarjuk magunkat ínystineálni, el kell ismernünk, hogy a’ puszta diploma még nem minden diplomaticust tesz olly helyzetbe, miszerint akár némi férfias önállással bírjon, akár adót (hacsak nem fejadót) fizethessen, akár pedig a’ város ügyeinél magát érdekeltnek érezhesse. Hozzájárul, hogy egy bizonyos néposztályt kiválólag tisztes rendűnek nevezni, a’ többiekre nézve lealacsonyitás, ’s városokban a’ polgárok között olly osztályzati különbséget alkot, mint nem csak az érdekegység ’s várospolgári egyenlőség eszméjével ellenkezik, hanem a’ városiság eszméjével ugyanazonított ipar és kereskedés érdekeit is sérteni látszik; mert szeretnők tudni, mi ajánlhatná egy olly választófal felállítását, melly a’ becsületes élelemkeresetet tisztes és nem tisztes rendüekre osztályozná? ’s mi jogosítana fel annak kimondására, hogy a’ műipar, hogy a’ kereskedés nem tisztes foglalatosság? Mi tehát, a’ mint már —in thesi— máskor is mondók, az úgynevezett tisztes rendüeket a’ városi polgárjogban részesíteni, azaz választókká ’s választhatókká tenni óhajtjuk; vagyis helyesebben szólva, nagy hibának tartanék a’ polgárjogot olly qualificatióra szorítani, miszerint az ügyvéd , az orvos, a’ tudós ’stb., hacsak városi fekvő vagyont nem bir, a’ polgárjogból kirekesztessék; ’s ezt anynyival nagyobb hibának tartanák, minél inkább meg vagyunk győződve, hogy ép a’ városban állandóan lakó nemesek és honoratiorok képezendik a’ városi polgárgyűlésekben azon elemet, melly a’ magyar nemzetiségnek ’s politicai képzettségnek gyűjtő mag körül szolgálhatand; — ezt azonban, nem a’ nemeseknek és honoratioroknak mint különvált, és semmi más qualificatiót nem kívánó osztályoknak rideg felállításával vélnők eszközlendőnek, hanem olly categoriák megállapításával, mellyekben a’ nemesek ’s tisztes rendűek közül mind azok helyt találjanak, kik városi lakásuk által föltételezett becsületes élelemkeresetükkel a’ városi érdekekhez annyira hozzá csatolvák, miszerint méltán ép úgy a’ város tagjainak tekintethessenek , mint az önálló iparműves, gyámok vagy kereskedő annak tekintetik. — És pedig négy tekintet van, mellynek a’ várospolgárjogi qualificatióknál nézetünk szerint nem lehet mellőztetni: 1) hogy a’polgárjog senki kényétől, senki kegyelmétől ne függjön, hanem bizonyos qualificatióknak megtagadhatlan természetes következménye legyen; — 2) hogy születés és cast-ok szerinti osztályzat helyt ne foglaljon, hanem ollyanok legyenek a’ polgári categoriák , miszerint azokba juthatni, mindenkinek születés ’s osztályzati különbség nélkül szabad tér nyíljék; — 3) hogy a’ ki polgár lenni akar, az a’ városnak okvetlenül adót fizessen, — és a polgári qualificatiójánál fogva a’ város érdekeihez csatolva legyen. — Ezen tekintetek alkalmazásáról jövő alkalommal szólandunk. Pesti jóbvetnapi vásár. Ámbár a’jelen pesti vásár , a’ nyitva állott hajózás és kedvező időjárás következtében, több reményekkel kezdetett meg, mint más illy időszaki vásárok, mindazáltal hazai termékekre nézve a’ forgalom mégis akadozott, ’s kiváltkép gyapjú és gabona árban csökkent. Eleinte repete és olaj sem keresteték; de később a’ még mindig tartó éjjeli fagyok következtében keletök javult. Gubacs, hamuzsir és viasz fölötte magas áron vásároltatott. Műiparczikkekben az adás-vetés nagyban középszerű volt, kicsinyben pedig csekély. Jövő számban az árjegyzéket adandjuk. Hangverseny, jótékony czélra. Jövő csütörtökön, azaz f. hó 30-kán. Ruprecht Irma kisasszony a' csehországi szegények fölsegélésére a’ városi kisebb reboulteremben Petrichevich Horváth Lázár által szerkesztett nagy hangversenyt fog adni. — Bemeneti ár pengőben: a’ körbe 2 ft, zártszék 1 ft, bemenet 40 kr. Jegyeket válthatni Grimm V. és Wagner József műárus urak boltjában. — Kezdete délutáni 5 órakor. Fővárosi ujhottságok. Pest városa tanácsa a’ bérkocsisok közönségesen ismert díjkövetelési visszaéléseik meggátlásának tekintetéből már régóta határozattá téve, miszerint az általa megalapított árszabás (tariffe) minden bérkocsiban felfüggesztve álljon, hogy a’ kocsizók tudják magukat valahára mihez tartani; azonban , az üdvös határozat még mai napig sincs végrehajtva, vagy ha volt, már régen felejtve van — ’s a’ pesti bérkocsisok pénzzsarolási mesterségöket még most is olly nagyban űzik, mint ezt egyetlen egy jól rendezett európai városban sem lehet tapasztalni.------József napján ünnepélyesen szentelték föl az úgynevezett Josephinum árva-intézetet, melly Pest városa által ő fensége a’ nádor tiszteletére alapittatott, ’s már is több mint 100,000 forintnyi pénzalappal bír, ’s 12 árva tartása és növeléséről gondoskodik. Árva lelkünkre mondjuk, — ez igenigen szép dolog.------A’ fővárosunkban tartózkodó műlovagtársaság igazgatója — Wolf urnak használt a’ leczke, mellyet számára nem régiben olly igazságosan tartánk, mert a’ magyarságot és a’ magyar pénzt nagy mennyiségben összecsödilő pesti vásár kezdete óta nemzeti nyelvünkön is hirdeti már mutatványainak részleteit, ’s bár azon igen gyönge okkal mentegető magát, hogy ő azért adá ki a’ hirdetményeket egyedül német nyelven , mert itt működött előde, Guerra is hasonlót tön, azaz: „én is úgy mint komám uram“; de mivel hibáját legalább negative mégis elismerő, ’s azt jóvá tenni igyekszik, most már azt kívánjuk neki, hogy megtérése miatt minél több magyar néző részvéte által üdvözüljön, ’s többé sohase mondhassák felőle, mikint Wolf farkas kint ólálkodott a’ bárányszelid és ártatlan magyar nemzetiség körül.------Az egy időre munkálódni megszűnt pesti czukorfinomitó gyárat báró Vay Miklós úr 60.000 p.forintért vette át, ’s hiszszük, hogy a’ nemes báró ez annyira hasznos iparág felvirágoztatását a’ központban, hatékonyan mozdítandja elő. A’ czukor magában véve édes portéka, de azért sok keserűséget okozott a’ pesti czukorgyár előbbi birtokosának, a’ mostani vállalkozás azonban ismét édes reménynyel kecsegtet.-------A’ Honderűben Benza énekes és Sári Francziska fiatal tánczosnő többször nagyon is megdicsértetett; miért történt ez igy, azt P. Horváth Lázár ur legjobban tudja, ki igen sok ügyetlenül elpalástolt szerkesztői titokkal bir, mellyeknek homályát még a’ Honderű színházi páholyának fénye is alig oszlathatná el. Mert tudnunk kell, hogy egy idő óta az arszlánok ezen kalitkája belülről illuminálva van, ’s az érdemes szerkesztő úr innét bocsátja ki a’ derűt, innét terjeszti a’ világot magyar hazánk sötét éjjelére. E’ magaszi fényű bűvös páholyra most már ezt kellene fölírni:„lucus a non lucendo“, avagy: „éljen a’fényűzés!“------A’napokban nyugati láthatárunkon egy rendkívüli széles és hosszú farkú üstökös csillag mutogatja magát. Valóban a’ „földiekkel játszó égi tünemények“ megjelenése oda fent igen divatos dolog kezd lenni, hihetőleg azért, mivel ide lent földünkön igen kevés nagyszerű tünemény mutatkozik. ------Most jelent meg gróf Széchenyi István legújabb munkája „Üdvlelde“ czím alatt. Üdvleide annyi akar lenni mint Wallhalla, mert a’ gróf egy nemzeti temetőt indítványoz nagy férfiaink hamvainak. A’ könyv czímét illetőleg, szabad legyen megjegyeznünk, miszerint a’ nemes gróf igen nagy előszeretettel látszik viseltetni az uj magyaros dade suffixum iránt, és sokan is csodálkoznak azon, hogy uj év óta a’ Jelenkor — ad normám: csolnakda, — illy czímet nem visel: Jelenkorda (mi annyit is tehetne: a’jelennek kordája) vagy Független de (mit azonban valamelly furfangos rabulista könnyen igy csavarhatna el: Független volna de....) Különben most, midőn az adó, ősiség ’s több efféle igen érdekes tárgyak kerültek szőnyegre, gr. Széchenyitől igen a propos dolog volt egy „nemzeti temetőről“ szóló könyvet kapnunk, mert a’ nemes gróf véleményét az említett ügyek iránt még mindig mély halotti csend környezi.-------Mit sokan olly igen óhajtanak, a’ város erdejébe vezető királyutcza kis idő múlva négyszegű kövekkel fog kirakatni. Jó kövezet uraim! mindenfelé jó kövezet! Ez a’ lapis philosophiae, mit lábaink ’s portól iszonyodó tüdeink kedvéért Pest városának elébb-utóbb egészen föl kell találnia. Ha már a’ királyutcza kövezetét javitandják, kívánatos volna egyszersmind, hogy azon igen előretolakodó két ronda házat, melly a’ királyutcza szép egyenes vonalát annyira elferdíti, ’s a’ közlekedést olly rutul akadályozza, rendre igazítsák, belebb vigyék, ’s ezt annyival is inkább igényelhetjük, mert az egyik ház birtokosa választott polgár, kinek tisztében áll a’ város szépítését lehetőleg előmozdítani. — — Mondják, hogy vásárunk alkalmával igen sok lopás történt, de a’ bűntetten csak igen kevés éreték utól. Journalisticánk zajos vásárpiaczán is elég orzás történik, tőlünk is gyakran vesznek — amúgy czigányosan, azért hát egész tisztelettel szólítjuk fel érdemes kollegáinkat, valahányszor fővárosi újdonságaink közül egyet vagy mást szorul szóra le és átírnak, jelöljék ki a’ forrást, mert a’ másét „ne bántsd“nak nevezi a’ magyar! — .Megyei dolgok. Festi gyűlés. Örömtől dagadó kebellel hagyák el múlt csütörtökön , mart. 23-án, Pest vármegye gyűlésteremét. A’házi adó aránylagos együttviselését Pest megye évei közegyetértéssel elvállalók. Ellene egyetlen, de csak egyetlenegy szó sem emelkedett. A’ választmány e’ részbeni javaslata fölolvastatván, „maradjon! maradjon“ ,harsogott végig a’ teremen. Ellene senki sem szólott, mellette szólni szükség nem vala. A’harsogó „maradjon“ a’legékesebb szónoklat volt, melly illy nemes ügynek illy nemes diadalt víhatott ki. — És midőn főispáni helyettesünk b. Prónay Albert, megyénk becsületének férfias hű vezére, kit e’ napok emlékezete a’ közszeretet, hála és tisztelet szent kötelékeivel még (ha lehetett) szorosabban csatolt Pest megye Riei sziveihez, midőn tisztelt elnökünk, kit Pest megye büszkén vall magáénak, megkérdezné a’rendeket : van e valakinek szólója a’ választmány javaslata ellen ? ’s a’ BB. ismételt „maradjon“-nal felelvén, azt közhatározatnak kimondotta: szivünk szivéből fakadó éljen-íri. másokkal hagyók el a’teremet, azon szent hittel kebelünkben , hogy a’ melly országnak illy aristocratiája van, mily igazságos lenni igy tud, igy akar, az megérdemli, hogy az ő ’s nemzete jövendőjét a’ népek istene megőrizze minden gonosztól, mellyet reá a’kor kérdései körül ólmos botokkal ’s bicskákkal hősködők polgári bűne áraszthatna. Hazánk égboltján sok borús felleg tornyosodik, kevés az örömnap polgárkebelnek, korunk’s honunkban; — bocsássanak meg tisztelt olvasóink, hogy a’ gyéren élvezett öröm közlésének ösztöne tudósításunkban a’ sortartásnak elibe vágott. ~ Most rendre a’ dolognak fonalán, hol az múlt számunkban megszakadott. — A’ kir. városok berendezésének múlt számunkban közlött mód szerinti előrebocsátása mellett Pest megye Rrei valamint egy részről az országgyűlés általános coordinatióját törvényhozási intézkedésre még jelenleg éretlen kérdésnek tartják , úgy más részről a’ kir. városok országgyűlési állásának elrendezését amaztól fölfüggeszteni, vagy e’ fölfüggesztésre amazt ürügyül használni nem akarják, sőt inkább a’kir. városok orsz.gyülési szavazata kérdését életkérdésnek tekintik —olyannak, mellynek eldöntése, hogy ne halogattassék, igazság, méltányosság ’s a’ hon java egyaránt követelik. Kívánják tehát, hogy a’ kir. városoknak nem individuális, hanem arányos számú szavazat adassék; — kívánják (mikint már lapjaink múlt számában is jelentve volt) , hogy a’ városok orsz.gyűlési követei ne a’ képviselő testület által (indirecte), hanem a’ választói minőséggel biró összes polgárság által (directe)választassanak; —végre pedig kívánják azt is, hogy a’ követté-választhatásra nézve a’ bizodalom és szabad választás sem azon városi egyénekre, sem semmi más úgynevezett passiv qualificatio által megszorítva ne legyen, mint csupán , hogy követté ollyat lehessen választani, ki az országban alkotmányos jogokra törvény szerint képesítve van. — E’ pontra nézve passiv qualificatioul felállittatni inditványoztatott 1) hogy a’ választandó követ magyarul tudjon: 2) hogy városi földbirtokos polgár legyen, mikint a’ megyei követnek is nemesi földbirtokosnak kell lenni; 3) hogy törvénytudó legyen. Feleletül adatott az elsőre, hogy a’ magyarul tudás qualificatiója igen természetes; de már ott ki van mondva, hol utasításba adaték , hogy a’ közdolgoknak mindenütt, úgy az országgyűlésen, mint a’ városok gyűlésein magyarul kelljen vitetniük. A’ földbirtoki qualificatio a’ nemességnél igen helyén lehet , minthogy ez a’ földművelési érdekeket képviseli; de igen fonákul illenék a’ városi követhez, ki az ipar és kereskedés érdekeit képviselendi: tehát ép azon érdekeket, mellyeknél a’ földbirtok csak mellékes tekintet; mert alapjok egyenesen az ingóság, t. i. munka, pénz és termények. — A’ mi pedig a’ törvénytudást illeti: ép az a’ baj, hogy a’ magyar törvényhozás ekkorig leginkább csak törvénytudókból állott, kik Werbőczyt’s a’ Corpus jurist igen jól tudhaták; de ép ezért a’nemzetgazdaság, ipar, kereskedés, pénzügy körül járatlanoknak kellett lenniök. — Azon kell lennünk, hogy országgyűlésünkön minden érdek képviselve legyen; pedig a’ városi követséget is a’ törvénytudók sorára szorítani annyit tenne, mint azt akarni, hogy ipar és kereskedés jövendőben se legyenek országgyűlésünkön képviselve. — Mondatott még az is, hogy a’ polgárság csak a’ maga köréből tartozzék választani országgyűlési követét; de úgy látszott, hogy ez csak a’ szakadozott particularismust örökítené, az egész nemzet egy testté forrásának, az assimilatiónak ellene volna, ’s az erkölcsi decentralisatiót öregbítené, minélfogva most is elég baj, hogy a’honnak alig vannak emberei, hanem csak többnyire a’ megyéknek , ’s úgy vagyunk vele , mintha az, ki megyénk határán kívül lakik, már reánk nézve idegen volna. Ezen módosítások tehát el nem fogadtatván, csak azon kérdés maradt fen : hány szavazat adassék a’ kir. városoknak összesen ? ’s mikint osztassák ez fel közöttük ? Hivatalos statisticai adatok hiányában Fényes Elek statisticája vétetett segélyül, melly a’ kir. városok népességét 547 ezerre teszi. És vezérelvekül állittaték föl: 1) hogy Pest megye nem akar játékot űzni a’ kir. városok szavazatrendezésével, hanem valósággal akarja, hogy a’dologból valami legyen; és igy e’ kérdést az országgyűlés általános elrendezésével összekötni vagy attól fölfüggeszteni nem akarja; — 2) hogy a’ politicai működésnél a’megyék szavazatainak száma arányitóul szolgáljon, de a’ megyék egymás között arányitás alá most ne jöjjenek; — 3) hogy minden kir. város, melly már országgyűlésen van, a’ szavazatjogban részesittessék, úgy mindazáltal 4), hogy miután a’ képviseleti rendszer helyes fogalma szerint nem bizonyos térnek, hanem személyeknek kell képviseltetniük, nehogy addig is, mig mostani egész szerkezetünk fokonként képviseleti szerkezetté átalakuland, az országgyűlési szavazat jogszerű rendezésének jövendő kifejlődését megkössük, vagy annak helytelen irányt adjunk, a’ kir. városok polgárainak adandó szavazat alapjául ne csupán a’ törvényhatósági tekintet, hanem egyszersmind és főképen a’ személyszám szolgáljon; — és pedig 5) nemcsak a’ polgári és nemesi rend közti szavazatarány egyik tényezőjéül, hanem a’ rendezés alá jövő polgári rend közti szavazat arányitójául is. — Ezek után fölvétetett arányitó mértékül: 1) a’kir. városok népessége, a’megyék ’s kerületek népessége arányában; — 2) a’ polgárok mostani száma a’ szavazó nemesség arányában; — 3) a’ porták száma. — Ezen három adatból középszám szerint a’ kir. városok egyetemét 82/3 rész szavazat illetné. Mivel azonban rendezés által a’ polgárok száma a’ kijelölt cate- 20.