Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-11-09 / 298. szám
elvek lépnek az eddigi rendszer nélküli gyakran fonák szokások helyébe, a’ rabok anyagi és erkölcsi állapotának bizonyos jóléte nem mellőzhető. Egészséges lakás, elegendő eledel, tisztes öltözet, anyagi—,rend, vallásos és talán másféle oktatás, erkölcsi és értelmi tekintetben — azon alkotó elemek, mellyek minden jól elrendezett fogházrendszernél uralkodnak. Ezek már magokban arab részére olly anyagi és erkölcsi állást képeznek, melly kedvezőbb, mint sok szabad és erkölcsös polgár állása a’ társaságban. A’ munkát, melly minden ember sorsa , még magában büntetésnek venni úgy sem lehet, a’ szabadság elvesztése pedig az élelem és ruházat megadása által van némileg pótolva, a’ mi az általános elszegényedés évkorában nem csekély tekintet. Nehogy tehát a’ fogházak büntető jellemöket egészen elveszítsék , ’s fogház ’s nevelőházak között a’ század hajlamainál fogva a’ határvonal egészen eltévesztessék, — szükséges bizonyos sanyarúságot kötni az emberiség követelése szerint elintézett fogházrendszerhez. Ez a’ sanyarúság testi nem lehet, mert a’testi büntetéseknek jövendője nincs, — kell tehát erkölcsi sanyarúságot gondolni ki, e’ nemben pedig a' magánynál és hallgatásnál egyebet feltalálni nem tudtak. A’ hallgatás elve — a’ mint megmondatott — a’ kivitelben legyőzhetetlen akadályokba ütközik, és igy ezen szempontból felvéve is a’ magányrendszer az, melly már a’ maga alkotó ’s lényeges részei által nyújt kezességet az iránt, hogy büntető jellemét elveszteni nem fogja, más részről pedig a’ szigorúságnak az emberiség parancsávali összeköttetését lehetővé teszi. A’ hallgatórendszer mellett mindenek előtt azon tekintet adatott elő, hogy a’ választmány feladása nem a’ lehető legjobbnak, de a’ melly a’ tetemes költségek tekintetéből — mellyek felállítására kivántatnak — ki nem vihető, hanem egy jónak és körülményeink közt lehetségesnek kijelölésében áll, ’s mig a’ hallgató rendszernek rész volta nincsen tökéletesen kimutatva, mind addig azon tekintet, hogy a’ magányrendszer 2/3-dal drágább a’ hallgatónál, — nagy nehezék leszen a’ mérlegben. Nem ajánlja a’ magányrendszert, hogy ennél a’ panopticus épitésmód alkalmazható nem lévén, a’ rab nem állhat szünet nélkül a’ felvigyázónak őrködése alatt. — Nem az rontja a rabokat a’ börtönben, hogy egyes szókat súghatnak egymásnak, hanem az , hogy beszélgethetnek egymással: ennyire pedig nem terjed a’ hallgatórendszer ellen felhozott elvszegés. — Egy börtönrendszer sem javít magában , hanem csak a’ vallási oktatás által, már pedig a’ hallgatórendszer mellett, egy sereg rabnak tartathatik isteni tisztelet egyszerre, a’ magányrendszernél külön mindenik rabnak nyujtatik a’ vallás vigasztalása, mire elégséges számmal alkalmas lelkészek aligha találkoznak Magyarországban. Pedig rabjaink nagy száma olvasni nem tudván, ájtatos és erkölcsös könyvek által az előszó nem pótolható. — De veszedelmes a’magányrendszer, mert a’ magányelzárás a’ gonoszt meg megerősíti hajlamában, ’s kivált a’ műveletleneknél — kiknek osztályából kerül nagy része a’ vétkeseknek — nem gondolkozásra, hanem képzelődésre hatvan — őrültségre, kétségbeesésre, öngyilkolásra vezet. Bizonyítja ezt hazánkban már is a’ tapasztalás; Komárom vármegyében azon rövid idő óta, hogy a’ magányelzárás fenáll, két rab akasztotta fel magát. — Ezen következmények miatt, maga Crauford, jelenleg Angolországban főfelügyelője a’ fogházaknak, egyébiránt a’ magányrendszer mellett nagy auctoritás , az angol parliamenthez intézett javaslatában a’ rendszer szigorúságától eltér, és a’ rabot elkülönöztetni kivánja ugyan rabtársaitól, de nem az emberi társaságtól. Hogy a’ magányrendszernél a’ büntetett egyén ki nem tudatnék, és igy fogházbéli kiszabadulása után társaitól való megismertetésnek kitéve nem volna, szintúgy nem áll, mert a’ nyilvános elitélés a’ bűnt és a’ büntetést köztudomásra juttatja. Voltak, kik azt nyilatkoztatták, hogy ők a’ felhozott okoknál fogva, véleményben a’ magányrendszerhez hajolnak ugyan, de mivel honunkban e’ részben semmi tapasztalás nincs, nehéznek álltták határozottan választani, — ’s előadták, hogy mivel hazánkban e’ két rendszer gyakorlatilag még egészen ismeretlen , nekünk csak a’ külföld tapasztalásán lehet elindulnunk, de ezen tapasztalásnak eredményei is olly igen különbözők, ’s az e’ tárgyban vizsgálódott jelesebb férfiak véleményei egymástól olly igen eltérők, hogy mindenik rendszer mellett tetemes auctoritások állanak. Nem tagadhatni, hogy azon okok , mellyek a’ magányrendszer mellett szoknak, elméletileg tekintve fontosabbak , mint a’ hallgatórendszer okai; de különösen figyelmet érdemel az, miszerint sokan tapasztalás után állítják, hogy a’ magányrendszer mellett számosabbak az őrültségnek esetei, mint a’ hallgatórendszernél, ez pedig borzasztó körülmény volna. — így különösen Bache orvos, ki a’ Wallnutstreet-i (nem magányrendszerü és a’ Cherry-milli magányrendszerü) börtönöknek ugyanazon egy időben volt rendes orvosa, határozottan azt nyilatkoztatja, hogy az utolsóban sokkal többen örültek meg, mint amabban. Más részről ellenben nagy fontosságú kifogás a’ hallgatórendszer ellen az , hogy magát a’ hallgatást fentartani, még a’ legszigorúbb fenyíték mellett is alig lehet, e’ nélkül pedig az intézet, czélját vesztve haszontalanná válik. Azonban a’ nemzet egyénisége szerint felette különböző lehet egyik, vagy másik rendszernek hatása, ’s midőn egy nemzetnél a’ magányrendszer mellett számosabb eseteit látni az őrültségnek , a’ másiknál ellenkezőt tapasztalhatni, így például Angliában a’ magányrendszer naponkint inkább terjed, ’s általános kezd lenni; az olaszok ellenben olly véleménynyel vannak, hogy náluk annak behozása felette veszedelmes volna. A’ hallgatórendszerben magának a’ hallgatásnak könnyebb vagy nehezebb fentartása is a’ nemzet egyéniségétől függ leginkább. — Mivel tehát honunkban ez iránt még tapasztalásunk nincs, azt pedig előre határozottan megmondani alig lehet, hogy a’ nép hajlamát tekintve, mellyik rendszer volna kivihetőbb ’s veszély nélkül sikeresebb; — czélszerű leend, ha a’ választmány mindenik rendszer szabályait kidolgozza, ’s az országos Hitnek mindenikét bemutatja. Hiszen egyszerre, ’s egy-két év alatt úgy sem lehet az egész börtönrendszert az egész hazába behozni, mert ezt a’ költségek tetemes volta sem engedi; jó volna tehát a’ felállítandó két első börtönt úgy építeni, hogy az egyikben magányrendszer, a’ másikban hallgatórendszer hozassák be, — majd a’ tapasztalás csak néhány év alatt is kimutatja mindeniknek hasznát, ’s hiányait, ’s akkor a’ nemzet azt választhatja, mit tapasztalásból jobbnak ismer, vesztve pedig nem lesz egyéb, mint azon költségek, miket akkor az egyik börtönnek a’ másik rendszerhez szükséges alkalmaztatása megkíván, ’s ennyit a’ dolog fontossága, ’s azon aggodalomnak , melly a’ két rendszer közüli határozat választásnál tapasztalás nélkül bizonyosan sokak keblében támad, lecsillapítása , csakugyan megérdemel. Más részről mind azon tekintetek, mellyek a’ próba megtétele mellett, jelesen a’ megtébolyodhatás veszélye szempontjából felhozva valának, egész fontosságok szerint méltányoltatván, — megnyugtatást találtak a’ választmánynak több tagjai azon tapasztalási adatban, melly szerint Angolhonban — hol a’ magányrendszerhez alkalmazott elzárás már nagy mértékben divatozik — a’ megtébolyodási esetek több esztendőkön keresztül nem fordultak elő gyakrabban, mint másnemű tömlöczökben; és tekintetbe véve, hogy ezen szomorú lehetőség — történjék a’ próba akár csak egyik , akár mind a’ két rendszerű fogházak felállításával — elkerülhető nem volna; a’ próbának befejezése után pedig az egyik mint a’ másik esetben egyformán szabadságában álland a’ törvényhozásnak, olly rendszerrel, melly czélelleninek mutatkozott, felhagyni; tekintve továbbá azon nehézségeket , mellyek a’ két rendszer elfogadása által a’ törvénykönyv kidolgozásában okoztatnának, és azt, hogy ha a’ létesítendő magánybörtönök a’ várakozásnak meg nem felelnének, azok hallgatórendszerü börtönökké kevesebb költséggel átalakíthatók, mint viszont; ne hogy a’ két rendszer előterjesztésével a’vélemények tévedésbejövén, utóbb a’börtönök jelen legroszabb állapota maradjon meg, a’ választmány ezen tagjai, egyedül a’ magányrendszert látták javaslatba hozandónak. Mások egy azon intézetben a’ kevésbbé bűnösökre a’ hallgató , a’ nagyobb bűnösökre a’ magányrendszer használatát kívánták. Az igen nagy többség a’ próbatételt elmellőzve, azon okoknál fogva, mellyek a’ magányrendszer mellett egyszersmind azon gyakorlati nehézségek tekintetéből, mellyek a’ hallgatórendszer ellen felhozatnak — a’ magányrendszert fogadta el, azon kijelentéssel, hogy ezen tárgy részletes kidolgozásával megbízandó alválasztmány a’ rendszer szigorúságának — a’ mennyiben a’ büntetés nemével összefér — mérséklésére tekintettel legyen.“ Ezeknek felolvasása után egy gróf köv. nyilatkozott: Nincs semmi, melly olly nagy mértékben igényelhetné a’ törvényhozás figyelmét, mint a’ büntető-törvénykönyv. Tömlöczeink a’ legelhagyatottabb állapotban vannak, ’s nem egyebek, mint a’ testi elnyomorodás fészke, ’s erkölcstelenség iskolája. E’ nagy baj orvoslása tekintetéből, az orsz.gy. választmány külföldre is kiterjesztő figyelmét. Külföldön leginkább két rendszer van szokásban, u. m. a’ magány- és hallgató-rendszer Mind kettő mellett és ellen több könyv’s röpirat jelent meg, ’s egyik iró egyiket, másik másikat dicsérte vagy ócsárolta, a’ mint egyiket vagy másikat jobbnak vagy roszabbnak tartotta. A’hallgató-rendszertől többször áttértek a’ magányrendszerre, minthogy a’ teljes hallgatás kivitele lehetetlen; a’ rendet kegyetlenség, sokszor vérontás által lehet csak helyre állitni; a’jelek általi közlekedés vagy zajos munka közti beszélgetés mindig lehetséges , ’s a’ legbűnösebbek történetét az egész börtön tudja; továbbá az elszökésre összebeszélhetnek, ’s ez annyira elfoglalja elméjüket, hogy a’ miatt az erkölcsi ’s vallásos oktatásnak rájok nézve semmi foganatja; ellenben pedig a’ magány-rendszernél az elkülönzés által a’ rabok közti ismerkedés, közlekedés, melly börtöneink leglényegesb hibája, nehezebb, a’ felügyelés könnyebb, a’büntetés szigorúbb, még sem fojtja el a’ a’ becsületérzést; a’ rögtöni büntetés, korbácsolás belőle ki van zárva, a’ magába szállás ’s javulás valószínűbb — mind ez a’ magány-rendszernek adja az elsőséget. Mind e’ mellett azonban a’ magány-rendszer még is tulbecsültetik, ’s bár a’ philanthrophicus nézetek ajánlják, de a’ gyakorlatban kivihetetlen. Törvényhozó kötelessége, vizsgálni , hogy a’ rab csakugyan megjavittatik e, hogy a’ haszon fölér e az áldozattal, hogy a’ büntető-törvényhozás czélja, melly nem lehet egyéb, mint a’ status legszámosabb polgárainak biztossága, közbátorsága, eléretik e általa. Minél nagyobb áldozatba kerül valami, és e’ mellett minél bizonytalanabb gyakorlatilag a’ siker, annál óvatosabbnak kell lenni iránta. Az előttünk fekvő adatok azt bizonyítják, hogy a’ magányrendszer nem hatott mindenütt egy iránt az erkölcsiségre. Gloucsesterben 17 év alatt egyetlen egy visszaesés sem fordult elő, ellenben Ujyorkban több visszaesés tapasztaltatott. A’ magányrendszer foganatja is hát a’ körülményektől, nép jelleme ’s szokásától föltételeztetik. Tekintetbe kell még itt venni két körülményt, t. i. egyfelől az, a’ kinek a’magányrendszer mellett a’ börtönben étele, ruházatja, ágya, becsületes volt, undorodva néz előbbi életére, ’s megjavulhat ; más felöl azonban a’ nép azt hiheti illy jó tartás mellett , hogy a’ rab nem szenved ’s a’ törvény helyett maga szolgáltat magának igazságot ’s maga áll boszut a’ rabon. Ennél fogva bár az orsz.gy. választmány a’ magányrendszert ajánlja, ’s a’ t. RB. is azt fogadták el, mivel attól várnak legtöbbet, ő azt nem tartja sem biztosnak, sem lehetségesnek biztosnak nem, mert vagy kegyetlenséggé fajul, vagy humanitásból a közbátorság veszélyeztetik általa; de nem látja lehetségesnek sem, mert nincs elég pénzünk’s tehetségünk létesítésére. Maga Anglia, a'hatalmas Anglia, melly sokkal kedvezőbb körülmény közt van mint mi,csak egy magányrendszerü mintabörtönt állított, 500 rabra.Nálunk csak nem hazánk egész tőkéjét akarják a’ fönjavítására fordítani, a’ neveletlenség elhárítására pedig, mellyből legtöbb bűn származik, semmit sem teszünk Nincs hát a’ t. RRel e’ dologra nézve egy véleményben , de azt sem akarja, hogy tömlöczeink mostani borzasztó állapotokban maradjanak, ez rá nézve mint emberre, de kivált mint bíróra rettenetes volna; mert ha 5 esztendei büntetésre ítéli a’ rabot, nem ítéli egyszersmind 5 évi rothadásra ’s 5 évi erkölcstelenségtanulásra. Akarja hogy a’ rabok egészsége ne veszélyeztessék, hogy dolgozzanak , erkölcsi ’s vallásos oktatásban részesüljenek, vétségöhöz képest osztályoztassanak, szóval: czélszerű javítást akar tömlöczeinkre nézve. Ezeknél fogva, minthogy az orsz. választmány javaslatát ’s t. RR. véleményét a’ magányrendszerre nézve csak a’ nagy költség, tapasztaláshiány, ’s bizonytalan siker miatt nem pártolja, és azért, mivel az átmeneteit könnyitni akarja, köv. indítványt bátorkodik tenni. 1) A’ helyett, hogy a’ magányrendszert általánosan elfogadnék, a’javaslott 10 kerületi börtön helyett le*iittassék status költségén hazánk közepén egy, egyenesen a’ helytartó-tanács felügyelése alatt állandó mintabörtön 500 rabra, hova az ország minden vidékiről a’legsúlyosabb vétségü, két’s több esztendőre ítélt rabok beküldessenek, ’s minden költség gondosan följegyeztetvén , ha a’ tapasztalás óhajtott sükerűnek bizonyítaná , akkor fogadtassák el a’ magányrendszeren alapult börtönrendszer, ’s részenkint hozassék be. 2) A’ magányrendszert ajánló munka csak annyiban vétessék tárgyalás alá, mennyiben a’ mintabörtön felállítására szükséges. 3) Mig az ajánlott rendszer a’ mintabörtön által siker végett megkisértetnék, és ha jól ütne ki, behozattathatnék, addig is tétessék czélszerű javítás börtöneikre nézve, minden kegyetlen bánásmód mellőztessék, a’ rabok egészsége ne veszélyeztessék , vétségökhöz képest osztályoztassanak, erkölcsi’s vallásos oktatásban részeltessenek. 4) Dolgoztassák ki aránykulcs a’ büntetésekre nézve.— Ezen indítvány elfogadására kéri a’ mélt. fólvet. Az ezután szóló báró az előbbi szónoktól ajánlott mintabörtön felállítását azon okoknál fogva nem pártolá, mivel igy különbözés lesz a’ büntetőrendszerben, és igy a’ büntetések hasonlósága, melly jó hatással szokott lenni a’ büntettek kevesitésére, elmellőztetik; nem pártolja azért sem, mivel hazánk minden vidékiről kevés rab küldetvén bele, kevés is javulhat meg, és igy kevés rab mellett tapasztalás dolgában sem nyerhetünk ollyan sikert, millyet reméltünk. Hogy javítás szükséges , hogy börtöneink a’ humanitás ’s miveltséggel meg nem állhatnak, hogy most a’ bíró inkább kegyetlen mint igazságos, azt az érd. gróf is elismeri, azért javitni is akar; de az nézete szerint vagy lehetetlen, vagy annyi költségbe kerül, hogy egy jó börtönrendszert fel lehetne rajta állítani. A’ hol most p. o. 40—50 rab van egy szobában, mi haszon lesz belőle, ha ezután csak 10-et zárunk együve? Ez által sem nagyobb tisztaság nem lesz, sem a’ közlekedést meg nem akadályoztatjuk; ha pedig több szobát építünk, a’költség azon arányban növekszik, bár igy is messze hátra marad a’ magány rendszerű börtön megett.— A’ büntetés aranykulcsára pedig csak azt jegyzi meg, hogy ezért vele szinte nem élünk, mert minden törvényhatóságnál különbözők lévén a’ börtönök és büntetések, 52 aranykulcsot kellene kidolgozni. Átalában véleménye az, hogy egy jól rendezett büntető eljárás sokkal több hasznot hajt az országnak mint a’ börtönrendszer, és hogy akár mellyik rendszer fogadtatik el, a’ mennyire physice lehetséges, egyszerre hozassék be. Egy gróf szerint, az orsz. választmány javaslata olly óriási, hogy szinte visszaretten tőle, mert Magyarországban évenkint 24,000 rab lévén, annyira van a’ terv készítve, ’s illy nagyban az egész világon sehol sincs alkalmazva a’ magány rendszer. Ezután felhozá, hogy Francziaországban 34 millió lakos mellett 24 illy börtön állíttatik; Angliában 4 mintabörtön 1800 szobára; Poroszországban szinten állíttatott. Ezen országok példája után ő is csak egy középponti mintabörtönt javasol; mert azon 15 millió port, mellybe ezen börtönrendszernek olly nagybani létesítése kerülne, olly summa, melly erőnket meghaladja, és e’mellett nagyon is különös volna, hogy a’ börtönökre annyit kiadunk, midőn a’ népnevelők ’s tanítók jószerivel eszünkbe sem jutnak. Ezeknél fogva gr. A— G. indítványát pártolja. Ezenkívül még nyolcz szónok nyilatkozott gr. A. Gy. indítványa mellett, és okaik, ugyanazok valának, mellyeket vagy maga az indítványozó gróf felhozott, vagy mellyek az orsz. választmány jegyzőkönyvében bőven elősorolvák. Egy gróf annyiban tért el az indítványtól, hogyha már csakugyan mintabörtönt akarunk állítani, állítsunk kettőt, t. i. egyiket a’ magány-rendszer, másikat pedig a’hallgató-rendszer szerint,’h igy mind a' két rendszert megpróbálhatjuk. Ezután egy gróf a’ magányrendszer általános behozatala mellett emelvén szót, köv. nyilatkozott: véleménye szerint — úgy mond — bővebb tapasztalásra várni csak ott kellene, hol az eddigi tapasztalás még semmi bizonyost nem mutathat; a’ börtönrendszerre nézve azonban, ha némelly mellékes dolgok iránt még kétség van is, áll az, hogy annak alapja a’magány-rendszer; áll az, hogy a’ hallgató-rendszer nem felelt meg a’ hozzákötött várakozásnak; áll az, hogy a’hallgató-rendszer azon elve, miszerint az együtt dolgozó rabok egymással ne beszéljenek, ne közlekedjenek, kivihetetlen, — és a’ hallgató rendszer ezen gyengeségét kétségbe vonni lehetetlen. Mert 1 766