Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-12-03 / 305. szám
egyéb dolgok mellett is bizonyosan másutt is, a’ hol jótékonyságról van szó, ott, ha meg nem hivatnánk is, szívesen megjelenünk, a’ teherviselés elöl pedig örömest búvunk az alkotmány sánczai mögé, mind a’ mellett, hogy képviselőket mi is választunk, ’s azok közé mi is meg választatunk. Ez tovább nem hagyattathatik így, a’ nélkül, hogy repressáliálkali visszatolások, épen a’ nemesek kárára, ’s az egésznek örökös súrlódásokra kárhoztatásával divatba ne jöjenek. — Ezt értekező csupán a’ baj megesmerése végett látta jónak igy felhozni, mert orvoslásról levén szó, az orvossal jól meg kell ismertetni a’ betegséget , hogy meggyógyíthassa. A’ pénztár véletlen vizsgálásának kötelessége, a’ külső tanács elnöke tisztéhez tartoznék, de joga legyen azt a’ belső tanácsnak is akár mikor megrendelni, és saját küldöttsége által megvizsgáltatni. Mind a’ két tanács tagjaira nézve, az ülések szorgalommali járása olly hozzáadással tétetnék kötelességül, hogy a’ ki meghatározandó néhány ízben minden ok nélkül kimaradna , ’s közhatározás következtében történendő megíntetés után sem járná szorgalmatosan a’gyűléseket, hivatalától elébb felfüggesztessék, ’s attól a’ maga utján el is mozdittathassék. Továbbá, a’ megyei gyűlésekre határozott széksértési büntetés, a’ városok gyűléseire is kiterjesztetnék. Nem hozattathatik fel mind ezek ellen nehézségül, hogy a’ külső tanácsnak minden évdíj nélkül csupán becsületből szolgáló köztagjai, ’s hogy a’ választott polgárok , otthon sokat kénytelenek mulasztani a’ gyakori gyűlések miatt. — Nyíregyháza városa külső tanácsa, minden héten legalább egyszer rendszerint össze szokott ülni, rendkívüli szükség esetében, többször is, pedig ezenkívül küldöttség munkálódások is gyakrabban vannak , ’s mégis kitelhető szorgalommal teljesittetnek. Minthogy pedig értekező szereti magát azon édes reménynyel kecsegtetni, hogy nem sokára elérkezik már a’ várt idő, midőn az alkotmány sánczaiba a’ szabad városokat is be fognak vezettetni, az elrendezéshez még azon szívből eredő óhajtását is csatolja. Vajha meg lenne mielőbb, minek az izó szerint lenni kell, ’s igy aztán a’ megyéknek olly szép kincsei — a’ szabad városok — azoktól elszakadozni többé ne vágyjanak. — Galánffy János, Nyíregyháza főjegyzője, Országgyülés. IVXVBI. Örs*, illés a’m. fölülnél, nov. 23-án. Kezdete 10. vége 2 órakor. Tárgy: a’ kerületi napló ügye. Felolvastatván a’ kér. napló kinyomatása ügyében költ üzenetet RBnek, egy gróf az iránt következőkben fejté ki nézeteit: Jelen tárgy nem először fordul itt meg szőnyegen, azt már a’ múlt orsz.gyülésen is sürgették a’ BR. Most azonban már a’ két. napló kinyomatásának akadályozását a’ sérelmi térre vitték át. Nézete szerint, ha e’ tárgy körül létezhetik sérelem, az csak két okon alapulhat: először azon, hogy a’ sajtószabadság korlátozása Magyarországban sérelmes; 2-szor, mert a’ törvényhozó test egyik felét munkálatai közzétételében akadályozni sérelem. Mi az elsőt illeti: törvényeinkben a’ korlátlan sajtószabadság sehol kimondva nincsen, és nézete szerint, egyáltalában korlátlan sajtó sehol nem lehet; azért mindenütt vagy repressiv, vagy praeventiv eszközöket szoktak használni a’ sajtó ellen. Nálunk a’ kormány repressiv eszközökhöz nem nyúlhat, mert azok nem törvényesek; kénytelen hát praeventiv eszközökhöz nyúlni, mert azok, mivel törvényeink megengedik, törvényesek. Mi a’ másodikat illeti, hogy. i. a’ törvényhozó test egyik felét munkálatai közlésében akadályozni sérelmes, arra röviden csak azt mondja, hogy a’ kerülés nem diplomatikai erejű, és igy mint ollyannak, napléra szüksége nincsen , ’s naplója kinyomatását akadályozni nem sérelmes; sőt a’ kér ülésnek, mint rendezetlennek, a’ rendes naplóvitelt megengedni veszedelmes is volna; mert ott mondathatnak ollyanok, mellyeknek kiterjesztése az egész országra káros hatással lehetne. Ez ellen ugyan azt mondhatni, hogy a’ törvhozó test egyik részéről illyesmit föltenni nem lehet, ’s nem kell; ezt ő is megengedi, de hol van a’ kér ülésben a’ biztosíték, hogy egyes személyek vissza nem élnek törvényhozói állásukkal , és az alkotmány, sarkalatos törvények, uralkodó ház ellen ki nem kelhetnek ? Azon biztosíték, hogy az illyen magokról megfeledkezőket a’ többség rendre igazítja , nagyon keveset ér, mert ha egyszer kimondattak, ’s rá még sajtó által is elterjesztettek, egy tekintetre látható , hogy ezen biztosíték semmi biztosíték. Az előadottak nyomán azért kívánná kijelentetni, hogy mivel a’ RR- nek országos naplójok van, a’ kér. napló kinyomatásának akadályozását, minthogy a’kér. ülés nem diplomaticai erejű, ragaszkodván a’ múlt orsz.gyülésen kifejtett nézeteikhez, a’ főRR. sérelemnek el nem ismerhetik, és ez ez iránti felírásba bele nem egyezhetnek. Ezután egy báró főispéni helyettes következően nyilatkozott: A’ feer. napló kinyomatását nem óhajtja, akadályozását sérelemnek nem tartja; de még sem vinné e’ dolgot azon mezőre, mellyre azt gr. Sz. A. vitte, hanem mivel az országgyűlés elrendezéséhez tartozónak véli, azt akkorra kívánja halasztatni. Azon felelem, hogy gr. Sz. A. szerint némellyek törvényhozói állásukkal visszaélnek, az alkotmány, uralkodó ház dien beszélhetnek, még inkább a’ két napló kinyomatása mellett, mint ellene szól; mert ha tudják, hogy kinyomatnak a’ beszédek, ha azt, mit hévtől elragadtatva mondottak, otthon is nyugodt kedélylyel, higgadt vérrel olvashatják, bizonyosan jobban meg fogják gondolni, mit mondanak. Nagyobb antidotumát a’ rendin tűl menő beszédeknek nem is gondolhatni a'kinyomtatásnál. ’ hát nem ezen okból nem kívánja a’ kér. naplók ki nem nyomatását, hanem azért, mivel a’ kér. ülések a’ csélnak meg nem felelnek; mert a’ hol annyi hallgatóság összegyűl, ott nem igen tanácskozhatni nyugalmasan. Kezdetben czélszerű lehetett, mert csak kerületenkint gyűltek össze, most azonban megszűnt az lenni. Czéltalan a’ kér ülés azért is, mert már eredeti bélyegét elvesztette; most már az nem tanácskozó, hanem határozó testület, úgy hogy az országos ülésnek alig hagyatott egyéb fen a’ puszta jóváhagyásnál, és csak annál fogva sem akarna a’ kerületnek újabb diplomaticai jelentőséget adni. A’kormány ha hajlandó volna is a’napló kinyomtatását megengedni, joga nin es rá; mert ha azt megengedné , az országos ülés minden jelentőségét elvesztené; ’s minthogy illy nagy változás az országgyűlés elrendezéséhez tartozik, ő felségének sincs joga beleavatkozni.— Czéltalan továbbá azért is, mert czéljait, eszközeit igen kifejti, nyilvánossá teszi, és az ilyen eljáráshoz sokkal könnyebb hozzáférni, mint ha czéljait nem minden tudja. Azon oknál fogva sem áll rá, hogy a’ kér. ülés nagyobb diplomatikai jelentőségre emelkedjék, mivel Angol- Francziaországban, sőt egész Európában nincsen kormány, mellynek akármi ülésben képviselője ne volna; az országos ülésben ott van a’ hír. személyrök, a’ kerületiben már magok közül választanak a’RR. elnököt, 's azzal, ha ő felsége a’ kér. naplót megengedné, megismerné a’ kerül. ülés diplomaticai állását a’ nélkül, hogy képviselője lenne benne. Az előadottaknál fogva tehát nem szavaz a’ kér. napló kinyomatása mellett, mivel azt az orsz.gyülés elrendezéséhez tartozónak véli. Egy gróf szerint az előtte szóló majdnem azon elvekből indult ki, mellyekből az ellenzéki rész, mégis utoljára oda megy ki, hogy a’két. napló kinyomatásának akadályozását ne tartsuk sérelemnek, hogy azt halassszuk az orsz.gyülés elrendezésére. Az érd. főisp.helyettes úr félelme , miszerint a’ napló kinyomatása a’ kér. ülést diplomaticai állásba hozná, nagyon késő; mert a’ kér. ülés már most is diplomaticai hatásra van az egész országra. Alaptalan azon félelem is , hogy igy a’ kormánynak majd nem lesz képviselője, mivel mostani állásunkban sem az országos , sem a’ seer. ülésben nincs a’ kormánynak képviselője , mert a’ kir. személynek nem a’ kormány képviselője, hanem csak elnök, ki a’ tanácskozást vezérli, elnök, ki a’ többséget kimondja. Angliában sincsen a’ kormánynak egyenes befolyása a’ parliamentre, hanem tud szerezni, ha akar, ’s ezt a’kormány nálunk is utánozhatja, ha akarja. Azt is monda az előtte szóló, hogy ha kinyomatnak a’ beszédek, azokat az egész világ olvashatja, és igy a’ szónok jobban meggondolja, mit mond. Ezenek újra a’ két napló kinyomatása mellett szól; mert csak kívánatos , hogy azon ülés minél rendezettebb minél hamarabb legyen. Hallotta e’ teremben mondatni, nem ugyanezen alkalommal, hanem mikor a’ vegyes házasság forgott szőnyegen , hogy a’ közönséget szükséges informálni, ’s est akkor a’ túlsó oldalon levő urak helyeselték, most a’BR. a’ két. napló kinyomatása által épen a’ közönséget akarják informálni, ’s midőn ezt akarják, miért ellenzik azt? Vagy ezen informálás talán ollyan, mint Verbőcy mondja: aliquando valent, aliquando non valent ? Vagy tán csak azon egy tárgyban lehetett és kellett informálni, másban pedig nem? Vagy tán csak egy rész akar a’ maga részire informálni? Az illyen egyoldalú informálást bajos volna a’ méltányossággal megegyeztetni. A’ BR. azon nézetből indulnak ki, hogy ők nem használhatnak, hacsak minden lépteiket a’ közvélemény nem kiséri, nem tehetnek máskép eleget tisztjüknek, ’s nem felelhetnek meg küldőik bizodalmának, hacsak minden léptékről számot nem tudnak adni. — A’ nyilvánosság abban áll, hogy a’ közvélemény hasson a’ tanácskozásra, a’ tanácskozás pedig a’ közvéleményre. Ezt csak napló által érhetni el. Midőn mi magunknak naplót állítottunk, azt akartuk vele elérni, hogy az ország tudja, mit csinálunk. A’ BR. ollyan naplót akarnak mint a’ miénk, mégis mi őket nem pártoljuk. Gr. Sz. A. azt gondolja, hogy a’ feer. ülésben mondott beszédek, ha az országban elterjednének, káros hatásúak lennének; s ezt ollyan testületről, melly a’ törvényhozás egyik része, nem mondhatni; mert ott olly mérgeseket nem mondhatnak, hogy azok terjedését akadályoztatni kellene. Azonban föltéve, de meg nem engedve, ha ez úgy volna is, gr. Sz. A. a’ kér. napló akadályozása által még sem érne esőrt, mert az őriz. és kerületi ülésekben mondott beszédek közt semmi különbség nincsen, beszédre előleges censurát állítani nem lehet. A* törvény nem a’szabad beszédre, hanem csak a’ contumeriákra mond büntetést. Gr. A. Gy. a’ minap monda, hogy a’beszédek híven közöltessenek, azokat az újságírók ne ferdítsék el. ő is azt kívánja , hogy a’beszédek úgy közöltessenek, mint mondattak , ’s épen ezért kívánja a’ két naplót. A’ mit már több ízben mondott, most is azzal rekeszti be beszédét: a’ mit egyszer kimondottunk, ahhoz mindig ragaszkodni nem az az út, mellyen bizodalmat, hatalmat nyerni lehetne , melly az aristocratia érdekének hasznos volna. A’ AR. azon elv nevében szólitnak fel bennünket, mellyet mi is elismerünk; a’ napló pártolására szólitnak fel bennünket, mit min magunk is állítottunk magunknak ; engedjünk hát a’ RR. kívánságának, különben az illy megátalkodást az aristocralia egykor meg fogja siratni. Pártolja az üzenetet. A’kér. napló ellen nyilatkozók véleménye következőkben öszpontosul: A’ kér. ülés csak barátságos tanácskozás, csak előkészülő értekezés, ’s igy naplóra nincs szüksége , annyival inkább nincs, mivel már most az újságok részletes közléseket tesznek. A* két naplót már csak azért sem engedhetni meg, mivel igy az országos ülések hitelesítő gyűlésekké alacsonyakénak, a’törvényes elnöki befolyó.'. csökkentésével, mi máris megkezdetett az által, hogy az itélőmester kerésből a’ toll kivétetett. — Egy más szerint a’ kér ülések az országos üléseket annihilálták, a’ napló megengedése által hát nem kell annak uj támaszt adni. Annak igen örül, hogy, mint a’ beti tömp.helyettes beszédéből kitetszik, mit minden annyira óhajt, a’ juste milieu párt e’ teremben keletkezőben van. Sok szerencsét felván hozzá. — Erre as mondatott: a’ juste milieu nálunk annyi, mint két pad közt a’ földre ülni. — Erre egy báró főispán azon észrevételt téve, hogy inkább akar a’ földre esni, mintsem oliy padra ülni, mellyet neki más jelölt fel. A’ hol az országon azon csapás fekszik, hogy az egyik fél már csak azért sem akar valamit, mivel a’ másik akarja, ott a’juste milieu igen szükséges. A’juste milieu párt nem ollyan, melly sem hő, sem hideg, hanem olylyan, melly nem esküszik vezérhez és zászlóhoz, hanem csupán elvhez. A’ kerületi ’s országos ülés közt semmi különbséget nem lát, a’ két napló kinyomatását mégis azért nem akarja, mivel a’ deliberativum corpusokat nem kivánja szaporitni. — Egy gróf nem lát abban okot a’ két napló kinyomására, hogy az újságírók elferdítik a’ beszédeket, mert van rá példa, hogy kiegyenlítik. — Egy gróf már leélte a’ szelid alkotmány ’s szelíd kormány alatt élte javát, ’s a’ még hátralevő részét is az alatt akarván leélni, nem kíván semmi változást. Sok embernek igen viszkető füle van , a’ roszat hamarabb megkapja, mint a’ jót, azért nem tartja czélszerűnek a’ két. napló kinyomatását. A’ mi régi jó alkotmányunkat gyermekeinkre is áthagyni kívánom, ’s eszel magamat a’ mélt. főRR. gratiájába ajánlom. — Mások illy fontos tárgyat nem igy kiszemelve ’s mellékesen kivannak tanácskozás alá venni, azért akkorra halasztják , mikor a’ sajtó ügye kerül szőnyegre. Egy gróf a’ kerülések történetét következőleg adá elő. A’ kerülés 1765ben kezdődött, ’s ekkor még minden kerület külön ült össze, ’s csak barátságos értekezés volt. 1792 ben a’ tiszai kerületek együtt ültek. 1796 ban az akkori királyi személynök, Nagy, délig a’ tiszai kerületeknél elnökölt, délután a’ dunaiaknál. 1802 ben a’ két tiszai kerület együtt tanácskozott, a’ két dunai is szinte, ’s midőn valamelly dologban több üzenetváltás után sem tudtak megegyezni, összeültek. 1805ben szinte közösen tanácskoztak. isiiben választották a’kerületi elnököket. 1836ban akarták először a’ kér. ülés jegyzőkönyveit kinyomatni. A’ kér. ülés által paralysálni akarják az országos üléseket, úgy, hogy ha a’ napló megnegedtetik, ez csupán cerimonia lesz. Hogy nekünk és a’BRnek országos naplójok van, az semmit sem változtat a’ dolgon, de ha egyszer kinyomják a’ két naplót, az által lényeges változás történik az országgyűlési gyakorlaton. — Mi a* követek igazolását illeti, ő azt akarja, hogy a’ követek az országos napló által igazolják magokat. Egy báró következőleg nyilatkozott: Kik a’ RR. üzenete ellen felszólaltak, leginkább két nézőpontból indulnak ki. Gróf Sz. A. felállítván azt, hogy a’ RR. sérelmi téren állanak, azt igyekezett megmutatni, hogy ez egész tárgyban sérelem nem létesik; a’ bősi főispáni helyettes szerint, ha sérelem válttá is e’ tárgyban, az az országgyűlés rendezésére tartozik. Gróf Sz. A. szerint e’ tárgy körül ha sérelem volna, csak két okon alapulhatna: vagy azon, hogy a’ sajtószabadságnak korlátozása Magyarországban sérelmes; vágyáson, hogy a’ törvényhozó test egyik felét munkálatai közlésében megakadályoztatni sérelem. Mit a’ repressiv és praeventiv eszközökről mondott, annyiban igaza van, hogy minden országban vagy repressiv, vagy praeventiv eszközök használtatnak; de midőn folytatólagosan azt mondja, hogy a’ kormány repressiv eszközökhöz nem nyúlhat, mert azok törvénytelenek, ’s azért kénytelen praeventiv eszközökhöz nyúlni, mellyek törvényesek, ekkor hibáz; mert a’ praeventiv eszközök bizonyos tekintetben egyszersmind repressiv eszközökké válnak, miután censura nem létezhetik a’ nélkül , hogy a’ censura megszegése ellen bizonyos büntetések ne szabatnának. Mi a’ praeventiv rendszabályok törvényességét illeti, aziránt én és a’ Bt. többsége más véleményben vagyunk, és a’ kérdés semmiesetre oliy apodictice eldöntve nincs, hogy arra hivatkozni, és abból okoskodást vonni lehetne.— Áttérek most a’ második kérdésre, arra t. i., ha vallyon nem valóságos sérelem e az, ha a’ törvényhozó test egyik része munkálati közretételében akadályoztatik. Én azt tartom , hogy annak megakadályoztatása mindig sérelem, mert meg vagyok győződve, hogy az illy munkálat közzététele szükséges; itt tehát az egész kérdés abban fekszik: szükséges e a’ Rt. munkálatának közlése, vagy nem szükségesör, mert utasítás van, és miután ennél fogva a’ magyar küldők több politikai jogokkal élnek mint a’világ bármelly küldői, azért ezen küldőket Magyarországon szükségeskép inkább fel kell világositni mint a’ világ bármelly országában; Mor ebből következik az, hogy miután minden országgyűlési tanácskozásnak fő feltétele a’ kölcsönös capacitatio, az pedig Magyarországban az utasítások miatt nem lehetséges, ha csak azok veznek részt a’ tanácskozásokban , kik a’ teremben jelen vannak, és ha a’ capacitatio — hogy úgy mondjam — ki nem terjed az országnak egyéb lakosaira is, — szükség tehát olly módokról gondoskodni, mellyek által a’ capacitatio az országgyűlési teremből kiterjedhessen az ország egyéb részeire is. 3-szor következik az, hogy miután Magyarországban a’ küldők több joggal bírnak mint más óra ágokban, miután a’ visszahívási jog a’ magyar