Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-27 / 268. szám
Magjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán bontókban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatoaai utuza norvath-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb küföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy asábsorort petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Névmagyaritás. Halálozás. Vezérczikk (Adalék a'rendek többi részeihez). Magyar kereskedelmi társaság. Meghívás a’ m. czukorgyárnokok ülésére. Ráczkevi hajóhíd megnyitása. Megyék: Bars (kir. előterjesztések és ezekre vonatkozó határozatok). Zágráb (a’ horvát követek latinul szólhatási jogukba visszahelyeztetni határoztatnak, heves szónoklatok ilir nyelven). Zala (válasz Forintos György táblabiró urnak). Egyesületek és adakozások. M. Iparegyesület. M. gazd egy. Adakoz. a vakok intézetére. Külf. napló. Szerbia. Nagybrit. ’s Izt. Spanyolhon. Hiv. tud. Hird. HÁGYAHORSZÁG és BEBELY. Névmagyaritás. Ösz. k. apostoli felsége, Maixner János vezetéknevének „Homoly“-ra változtatását , kegy. megengedni méltóztatott. — Halálozás. Mél. Lamberg, született b. Luzénszki Borbála grófné f. hó 16 kán, élte 76-ik évében, Moórott jobblétre szenderült. Elhunytát a’ nemes hölgynek, ki csupán és kizárólag az emberiségnek élt, ’s jövedelmeinek nagyrészét a’ legszentebb czélokra áldozá, számos családján kivül sokan mély fájdalommal gyászolják. Vezérczikk. (Adalék a’ leendők többi részeihez.) A’ törvényhozó nemcsak a’ jelen röppenő perezének él. Isten őrizzen ugyan, hogy gondoskodásában a’ jelent kifelejtse számadásából; annak szükségeit fedeznie kell, annak bajait orvosolnia kell, ez az, mint munkára hívja föl; — neki nem szabad a’ heroismus resignatiójával egy egész nemzedéket kíméletlenül oda vetni a’jövendő reményeinek áldozatul; de nem is szabad felejtenie, hogy a’ halandó polgárok szemeivel a’ halhatatlan hon pillant reá, nem szabad felejtenie, hogy a’ mai nap, mellyet az élő nemzedéknek készített, a’ holnapnak magvát rejti méhében; nem szabad a’ jelen szükölködését akkint enyhítenie, mint enyhítjük a' koldus diszomját alamizsnával, melly csak pillanatnyilag segít, de az éhségnek előkerültét nem hárítja el. Mint a’ kelő nap, mielőtt láthatárunkon feltűnnék, a’ gőzkörből magát felénk tükrözi, úgy tűnik elő a’jövendő képe , úgy tükrözik még születetlen nemzedékek sorsa a’ törvény betűiből, mellyel a’ törvényhozó a’ jelen szükségeit fedezé. És azért számba kell venni — kivált a’ mélyebbre ható intézkedéseknél — hogy a’ jelennek röppenő perczenete hamar elmúlik , a’ jövendő pedig véghetetlen; — számba kell venni, hogy a’ törvény hatása ezen jövendőre is kiterjedend, ’s gonddal kell lenni, különös gonddal, hogy a’törvény, mellyel a’jelennek békét, boldogságot alkotánk, békét ’s boldogságot készítsen a’ jövendőnek is; mert akarjuk, ne akarjuk, a’ törvény hani fog e’jövendőre is, ’s ha jól nem hatott, már ez maga is elég arra, hogy roszul hasson. Törvény hatalma a’ nemzet életében soha sem lehet indifferens. E’tekintet lebegett szemeink előtt, midőn a’megyei rendetlenségek elhárításának eszközei közt legelsőnek a’ szabad községek képviseletét ajánlók; ’s e’ képviseletben olly szert ajánlánk, melly nyugtató hatását ugyan már nyomban a’ jelenre is gyakorlatdja, de mellynek teljes jótékonysága csak a’ jövendőben fog kifejleni. — Merítsétek bár ki elmétek találékonyságát a’ politialis rendszabásokban , hogy a’ rendbontó kicsapongásokat megelőzzétek, e’ gondoskodástok kétségtelenül üdvös , jótékony, halaszthatlan; — javasoljatok szigorú büntetéseket az áthágókra, ’s hajtassátok végre a’ pártszenvedély zajongási közt mulatni nem szerető Astraea kérlelhetlen kezével, mind jó, mind üdvös, mind halaszthatlan; — de mellőzzétek a’szabad községek képviseletének beillesztésével megyei szerkezetünkbe a’ rend és szabadság új elemeit beoltani, az utókor hozand ítéletet munkátok fölött, és megmondandja , hogy az félszeg volt, hogy bölcseségetek hiú vala. — Legdrágább kincsünk, megyei szerkezetünk forog kérdésben , ezt puszta büntetőszabályok meg nem menthetik.— A’ képviseleti rendszer kikerülhetlen föladata a’ jövendőnek; vagy akkint leszünk , vagy alkotmányos nemzet nem leszünk. — Itt az idő, itt az alkalom a’ szabad községek képviseletével a’ nagy munkának alapját megvetni. Csak ez képes a’ népképviselettel a’ megyei szerkezetet összeilleszteni; e’nélkül a’népképviselet a’megyei rendszert fölemésztendi. Pedig - még egyszer mondjuk — ezen képviselet kikerülhetlen. Ezért óhajtanék minden szóba, mellyet írunk, a’ honszeretet enthusiasmusát lövellem; óhajtanék, hogy érezzük, mikint a’ hont szeretni nem annyit tesz , mint szeretni a’párnát, mellyre nyugalommal hajtjuk enfejünket, hanem szeretni azon hont is, melly lesz, midőn mi többé nem leszünk; ’s azért mondjuk , és ismét és újra , mondjuk: ne elégeljük a’ megyei kicsapongásokra nézve a’politialis és visszatorló rendszabásokat; de terjeszkedjünk ki gondoskodásunkkal a’jövendőre is , ’s hozzuk be megyei rendszerünkbe a’ szabad községek képviseletét; mert különben, ha ezt nem tevők, csak mának éltünk, és az épület, mit tatarozánk, holnap szertedől. De azért ne felejtsük el a’ jelent is , ennek szükségeit se hagyjuk fedezetlenül, sőt ha gondoskodtunk értelmiségi ’s népérdeki elemekről, miszerint legyen minek élni’s mozogni, gondoskodjunk a’formákról is, mellyek ezen formákat biztosíthassák. — És ez a’ politialis, ez a’ büntető rendszabások mezeje. Mindenek előtt észbe kell vennünk, hogy a’ megyehatósági elemek működéseinek kettős tere van: a’ választás t. i.’s a’határozó tanácskozás. E’kettő nem egészen egyenlő , ’s azért nem is egészen egyenlő rámát kivan. A’ választási jog gyakorlatára teljességgel nem kikerülhetlenül szükséges, hogy a’ választók megyénkint mind egy helyre, egy tömegbe öszszecsödittessenek; — ’s magának ezen minőségnek felismerése már a’ bajoknak két harmad részét el képes enyésztetni; ellenben a’megye csak együtt, egy helyütt tanácskozhatik, ’s ez kimondhatlan nagy különbség.* # * A’mi a’választásokat illeti: Nem tartjuk az időszaki sajtó körére tartozónak törvényi formuláim, minden aprólékos részleteiben, de igenis a’ vezérelvek iránt nyilatkozni, mellyekből a’részletek könnyen levonattathassanak; különben is meg vagyunk győződve, hogy habár a’ törvényhozás netalán szükségesnek vélné is positiv rendeletekbe bocsátkozva, kissé azon túlterjeszkedni, mit b. Wesselényi Miklós ur lapjaink 265-ik számában a’ jelen orsz.gyülés által teendőnek ítél, ’s különösen talán azért túlterjeszkedni, mivel némelly megyéknek egészen desorganisált ’s legalább választási tekintetben bizonynyal igen sajnálatosan demoralisált állapotja nem mindenütt engedné talán remélni, hogy a’ törvényhozás által becsületérzések ’s hu honszeretetökhöz intézendő fölszólitást a’ kívánt süker követendi; annyi mindazáltal bizonyos, hogy a’ megyéknek helyzete sokkal különbözőbb, semhogy az alkalmazási specialitások iránt, nevezetesen olly forma politialis óvószerekre nézve is, minőket szintúgy a’tisztelt báró úr előbbi czikkeiben kijelölt, a’megyék statutarius jogának közremunkálását mellőzni kellene, avvagy csak lehetne is. Mindazáltal ezekre nézve is meg kell a’körnek határoztatni, mellyben a’ statutarius hatalom mozoghatand , nehogy imitt amott a’ szabad választás alkotmányos elvének talán nem igen kedvező constellatio mellett, statútum utján jogok vetessenek el, miket alkotmányunk adott meg, mik annál fogva statútum utján el nem vehetők. Egy részről tehát ez okért tartjuk a’ vezérelveknek törvény általi kitűzését is szükségesnek, hogy legyen a’ megyéknek körülményeik szerint mit alkalmazniok; más részről pedig csakugyan azt gondoljuk, hogy vannak olly intézkedések, mellyek nélkül a’ legderekabb rendőri statútumok is könnyen czélt téveszthetnének, melly intézkedések azonban csak törvényhozás útján létesíthetők. Ide számítjuk mindenek előtt a’ kijelölés (candidatio) szabályozását. — Istent hívjuk bizonyságunkul, hogy ezt nem olly tartalék-gondolattal említjük, mintha a’ felségi jogok azon részének, mit nem eléggé szabatos kifejezéssel legfelsőbb felügyelés jogának szoktunk nevezni, befolyását csonkittatva látni kívánnék, a’mennyiben az a’ szabad választás lényegével és alkotmányos nézetekkel öszszeegyeztethető, m illy csonkitgatás teljességgel nincs szándékunkban, hanem szólunk egyenesen a’ rend érdekében; mert hosszas tapasztalás és figyelmes szemlélgetés nyomán merjük állítani, hogy a’ tisztválasztási kicsapongások egy részben itt-ott a’ választók akaratának erőszakoltatásából vették eredetöket, ’s még most is, miután már sok helyütt a’ hivatalvágy csaknem rendszeresített depravatiót hozott divatba, miután a’ lélekvásárlás annyira megmérgezé némelly megyék nemességének jellemét, miszerint vannak vidékek, hol a’közelgő tisztválasztást a’ nemesség hónapokon át élelemforrásnak tekinti, mellyre támaszkodva lelkének áruba bocsátása mellett, faluról falura vitt szemtelen requisitiókkal vesztegeti az élet legbecsesb kincsét— a’ drága időt, ’s ingyenéin erkölcstelen henyeségbe sülyed lelkestől, testestől, családostól , ’s még — mondám — a’ baj ennyire növekedtével is nem egy példát tudnánk idézni, nyilván bizonyítót, hogy hol a’ kijelölési jog a’ választók akár önkéntes, akár megvásárlón rokon szenvének erőszakoltatását nem gyanittató , legalább e’ személyes bátorlétet veszélyeztető nyilvános rendbontás vagy egészen elmaradott, vagy a’ büntető hatalom ’s rendőri energia által könnyen fékezhető minimumra szállott alá. — Kormányunk világos loyalitása nem hagy kételkednünk , hogy e’ keserves bajoknak elintézésénél maga részéről is főleg és mindenek fölött a’ felbomlott rend helyreállításának magas tekintete által vezéreltetik; és azért tiszteletteljes őszinteséggel kimondjuk véleményünket, hogy ha a’ candidatio akkint szabályoztatik, miszerint a’ választók akarata erőszakoltatást ne szenvedhessen, a’ kicsapongások egyik termékeny kútfeje lesz bedugva , ’s a’ bajnak fele része már ezen egy intézkedés által is elhárítva; ellenben ha e’részben megnyugtatólag nem intézkednék a’ törvényhozás, a’ legszigorúbb rendőri és büntető szabályok sem fognak czélra vezethetni; mert — hiában — a’ lélektan szabályai nem másíthatók, erőszakoltatás szenvedélyt költ fel; ha pedig a’ szenvedély árja nagy számú tömegekben egyszer földuzzadt , hasztalan rakunk gátat ebbe. Mi e’ tekintetben a’ szabad választás alkotmányos elvét a’ kormány alkotmányszerű befolyásával, mindkettőt pedig a’ rend érdekével akkint vélnők egyeztethetni, ha, például, harmincz nappal a’ tisztválasztási törvényes cyclus lefolyta előtt, vagy pedig az első alispán időközbeni halála, vagy lemondása, avagy előléptetése esetében, harmincz nap alatt ezen rendkívüli alkalom időpontjától számítva, közgyűlés tartatnék, ott a’megye táblabiráiból, más előkelő tagjaiból ’s a’ nemes községek elöljáróiból (a’ tisztviselő karnak, hacsak valaki minden hivatalról eleve le nem mondana, kizárásával) egy bizottmány neveztetnék — például 50 tagnál nem kevesebb, ’s 250-nél nem több— az 15 nap alatt az egész kijelölési lajstromot elkészítené , minden hivatalra például kettőt vagy hármat kijelölne, ’s e’ lajstromot egyenesen a’megye főkormányzójának beküldené, a’kinek szabadságában állana azon esetre, ha ezen előterjesztés valamelly pontja saját nézeteit ki nem merítené, még tetszése szerint annyi nevet mellétenni, mennyit a’megyei bizottmány előterjesztett; sőt azon, hatalommal is felruháztathatnék a’ megyei főkormányzó , hogy nem önkényleg, vagy szeszély ’s a’ kamarillák sugallata szerint, hanem törvényes oknál fogva az előterjesztettek egyikét vagy másikát a’ lajstromból ki is törölhesse. Azonban szükség, hogy a’ törvény igen világosan kiszabja az okokat, mellyeknél fogva ezt tennie szabad, és szükség másodszor, hogy a’ főkormányzó azon levelében, melly által a’ tisztválasztási határnapot a’ megyének hírül adja, az illy kitörlésről ’s annak törvényes okáról a’ megye éveit tudósítsa; kik viszont, ha a’ kitörlés okát törvényesen elegendőnek nem vélnék, a’ dolgot azon bíróság elnökének, mellyre a’ megyei kicsapongások elítélését alább előadandó nézetünk szerint bizandónak véljük, azonnal fölterjesztenék, annak eldöntő ítéletéig a’ tisztválasztás természetesen meg nem tartathat, van. — Azt hiszszük, illyt.emy intézkedéssel, mellynek szabatos részletei könnyen kidolgozhatok, minden érdekelt alkotmányszerűen kiegyenlítve, ’s az erőszakoltatás mellőzésével a’ szenvedelmek kitörése is elhárítva, következőleg a’ rend és nyugalom sikeresen biztosítva lennének. Második alapszabálynak tartanók, hogy a’ tisztválasztási cyclus három évről hat évre emeltessék. — Ezt talán nem szükség motiválnunk, mert hiszen e mellett ezer ok szól. Harmadiknak ’s pedig nézetünk szerint igen lényegesnek tartanók azt, hogy a’ melly megyében a’ választók száma, például, öt százat meghalad, ott a’ választók egész serege, egy helyre egy tömegbe össze ne gyüjtessék, hanem a’ például 100 vagy 200 szavazatot számláló községek otthon; a’ kisebbek pedig hasonló kerületekbe egyesítve végezzék a választást. Ennek gyakorlati kezeléséről már többször volt szó a lapokban is, arra tehát nem tartjuk szükségesnek ezúttal kiterjeszkedni; de ignis azon meggyőződésünket kifejezni, hogy ahol ezernyi ezerek gyüjtetnek egy tömegbe, ott gyakran egy véletlen szikra elég, miszerint az egész— minden rendőrség mellett is — lángba törjön ki; ’s hogy illy sokaságban, anynyi alkalom nyílik az indulatok felhevülésére,’s abból eredő összeczivódásra , miszerint ha a’ választók mindenike egy egy salomai simaságú udvaroncz volna is, a’ rend mégis könnyen felbomolhatna; — hát még ahol annyi parlagias nyerseség, annyi duzzadozó erő, annyi győzelmi öröm,annyi csatavesztési boszuság szemközt találkozik! — illy helyütt katonai disciplináról, vagy templomi csendről ne álmodozzunk; a’fegyvergyakorla téren lehet rendszerek közt, mert ott csak egy hang az ur, a’ többi merő hallgatag gép, templomban pedig csak a’ pap beszél, azért van csendesség ’s rend; illyesmi népválasztásoknál lehetetlenség; ott indulat indulattal szabad kitörésben találkozik, ’s tömérdek a’ rakonczátlanság alkalma; és mi ennek legcsekélyebb, de mégis fontos következményű? az, hogy a’ legintelligensebb rész, legtöbbnyire hírt vonul, ’s nyílt részvéte helyét, a’sötétben működő ármány foglalja el.— Valóban, ha szerfelett nagy tömegek egybe- !