Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-07-06 / 262. szám
nek, hogy a’ sérelmek orvoslása előtt semmi esetre fel ne vétessenek a’propositiók. A’ jun étim kérdése tehát egy bástya jön, mellyet délutáni 3 óráig szünet nélkül ostromoltunk. Minden szónok másról beszélt ugyan, és pedig hossza-d-al-ma-san; de mivel mindnyájan szerettünk volna egy kicsit politizálni; ’s mivel féltünk, hogy ha a’ junctim hamar el lesz határozva, az úgy is Szombat napon tartott közgyűlés a’ többi tárgyak kidolgozását majd választmányra bizondja, ez okból tehát mindenki csak hozzá szólott többnyire a’junctimhoz is; de ez nem volt talán senkinek sem fő themája, hanem inditványozgattunk mindenfélét; jót is és ollyat is, a’ mi nem jó. A’ legüresb constitutiót is kibélelhetnénk azon roppant sok matérialéval, a’ mi összehordatott.Ki követ, ki téglát rakott egymás fölibe; de az egész építmény mindjárt összedőlt, mivel agyaglábra állíttatott, az az , mivel a’ régótai lélekvásárlások, bujtogatások, izgatások miatt elmulasztatott letétetni egy erős állandó ismeret-alap, melly megbirná a’ terhesebb superaedificatumokat, így boszulja meg magát a’ bűn! Megyénkben még igen soká jön el az idő, midőn a’ közértelem nagyszerű, szilárd művekben nyilatkozandik: mi lebilincseltük a’ szellemet, ’s a’ rab megkedvelt lánczait, és a’ jobbak nem csak kevesebbségben, de még igen sokáig egyedüliségben fognak maradni. Isten adja, hogy jósszavunk legyen — hazugság. V. A. sz.biró látván, hogy a’sokféle indítványok gyűlésünket kitűzött czéljától messze távolitják , ’s hogy szellemerőnket eredmény- és sükertelen vitákban emésztjük fel, kérte a’ BKet, tárgyalnák a’ propositiókat és követjelentéseket pontonkint, hogy a’ mi kevesebb vitatással is bevégezhető, fejeztetnék be még a’ gyűlésen, ’s ne kellessék minden tárgyat választmányi sírba eltemetni. Kérelmét egy ügyvéd avval is támogatta, hogy az az örökös választmányozás — kivált ha benne semmi sem történik — koránsem szolgál megyei közgyűléseinknek dicsőségére. De e megjegyzésére viszhang nem érkezett, ’s a’discussióknak előbbi rapsodicus menete tovább folytattaték, sőt végre olly zűrzavarrá nőtt, minőben, világ teremtés előtt egy nappal, tán az atomok sem úsztak. — Igaz ugyan, hogy még azelőtt Guy Á. sz.biró előadása minden hosszúsága miatt is több méltánylást érdemelt, mint mennyiben részesült; de mivel üdvös indítványainak általánoság, és nem kis határozatlanság volt fö jellemvonása, olly alakban természetesen a’ gyűlés kijelölt czéljával sem össze nem fértek, sem abba eszközök gyanánt belé nem illettek. Azonban legalább illy őszinte, férfias, és korszerű nyilatkozatokat hallhattunk volna sokat! Tíz jeles pontban — mellyek közt belkormányzatunk javítása, népnevelés, adó, ősiségeltörlés, királyunk honbani lakása, népképviselet, mint főbb kérdések tündököltek— fejezte ki az említett szó biró politicai hitvallását, mire egy pár hang azt mondá neki, hogy éljen ! Utána többen fel valának írva, de a’ szólásszabadság helyett kezdődött a’ zajszabadosság. Rendet ugyan mindnyájan követeltünk, midőn mi beszéltünk; de aztán....................ah! aztán másoknak kellett azt tőlünk visszakövetelni. A’ kortesség ellen többen is szólónak, de a’ mint e’gyűlésből észrevettem, itt nálunk az a’ közvélemény, hogy aligha lehetene rajta segíteni. A’ junction iránt végre csakugyan capituláltunk. De bezzeg már most az volt a’ bökkenő: mikép szerkeztessék a’ végzés? A’ félig öncomponált, félig toll alá mondott végzés olly igen is sokat demonstrált, hogy annak elébb fejét (elejét egy bizonyos pontig), azután lábait (egy más ponttal kezdve, végig) kellett lemetélnünk, ’s a’ mi megmaradt, t. i. a’ törzsöket felküldtük Pozsony városába, megegyezésünk zálogául, hogy a’ sérelmeknek és előterjesztvényeknek junctim tárgyalása most az egyszer megtörténhessék, nulla tamen ex hinc nedenda consequentia pro futuris casibus. Már egy óra lehetett, és még ezen, kinek közt született determination kívül semmit sem tevénk azon tárgyakkal, mellyeknek elintézése jelen gyűlésünknek egyedüli czélja volt. Miután a’ rendetlen szólás, összeszólás, beleszólás , ellenszólás nem engedett valami határozott pontban egyesülni; miután drága lélekzetünket nagy részt kieretettük, végre megérkezett a’ salvator azon második végzés képében, hogy most mi ne bíbelődjünk tovább a’ propositiók és követjelentésekkel, hanem majd ha a’ választmány kész opiniót adand be, rá nyomjuk a’szokott sanctiót.— Borsiczkyt ismételve kértük: lenne tagja ezen új kiküldöttségnek, de Ő el nem fogadta buzgó óhajtásunkat, mondván, hogy még a’ táblabiróságtól is felakarná mentetni magát. A’ választmány tehát első alispáni elnöklet alatt akkép neveztetett ki, hogy abba megyénk intelligentiájának legnagyobb része — Borsiczkyn, mint mondánk, és Tarnóczyn kivül—öszpontosittatott. Az ottani szavazat eldöntő és tanácskozóra különböztetett, melly utolsó minden nemesnek, teljes nyilvány mellett megengedtetik. Mondaték, hogy e’különböztetés czéliránytalan; mivel ha valaki a’ legjobb véleményt adja, kétségkívül többsége lesz annak úgyis , habár eldöntő voksra a’ választmányban nem érdemesittetnék — és ekkor a’ tanácskozó szavazat, minden megkülönböztetés daczára , igenis eldöntővé lesz. De hiába ! — Ügyvéd V. P. vezérelvekről is ten említést, mellyek a’ választmány eljárásában némi zsinórmértékül szolgáljanak, megakarván ez által menteni a’közgyűlésnek azon alkotmányszerü jogát, miszerint ha valamelly tárgynak részleteit ki nem dolgozta is,legalább e’ dolgozásnak főbb alapelveit maga tűzze ki. Mert nem csak igen különös, de fölötte giínyos is az értelmes nemesség egyetemére nézve, hogy helyette öt-hat ember szabja ki még azt is, mi a’ philosophok nyelvén: norma et regula actionum nostrarumnak neveztetik. — ’S mind e mellett csalatkoznék , a’ ki hinné, hogy azon közönség, melly gyűlésünkön jelen volt, bármelly politicai kérdésnek legfönségesb igazságait nem volna képes napfényre hozni. Megyénknek olly dús intelligentiája van, minővel nem minden megyét áldá meg a’ magyarnak istene. De tetterő és akaratban tán utolsók vagyunk. — Ha valaki azt kérdené tőlünk: mi volt eme közgyűlésünknek valódi típusa ? nem felelnénk, hanem azt mondanék elszomorodva: talán csak álom volt, és nem is valóság ! — Választmányunk mindjárt holnapután összeülend. Munkálatának eredménye, remélem, érdekes lesz. Évnegyedes közgyűlésünk még e’ hó 19-kén kezdődik, mellynek első napja a’ választmányi dolgozat megbirálására van kitűzve. éjse Békésitől. F. é. julius 3-kán tartott tisztválasztásunk eredménye röviden ez : alispánok lettek: Simai Kajetán első, Német Antal második főjegyző, Szombathelyi Antal; első aljegyző, Tormássy János; második, Szakál Lajos egyszersmind levéltárnok; főügyész Bogyó János; alügyész Farkas Gábor; fősz.biró Békésen Kiss János; Szarvason Tomcsányi József. Középponti czímzetes főbíró Gyulán Karassay István ; Csabán Kiss Péter; Orosházán Tessedik Károly ; Esküdt: Szeghalmon Sipos Lajos; Berényben, Szeghő Alajos; Gyomán, Ambrus Lajos; Gyulán, Lakatos Károly; Kétegyházán, Jugovich József; adószedő, Virágos Sándor; aladószedő, Omazta Lajos; Lehoczky Lajos ; Omazta Zsigmond fizetésbeli táblabirák; Koritsánszky István számvevő; Kállay Ignácz vizi ’s úti biztos főbírói czimmel; Birizdo ’s Szutso élettári biztosok ; Káló ’s Jeszenszki csendbiztosok. Szabolcsitól, N.Kálló jun. 19-kén. Rég csak á árnyék oldalát láttuk Szabolcsnak; lássuk már egyszer fényoldalát is. A’ 13-ik martius hőse most Budán mulatoz, tudja meg tehát, miként távollétében a’ dolgok rende nagyot vlátozott, hogy a’ nép — mint illik — a’ törvényhozást az értelemre bizá, maga pedig — mint kell — meg vagy meg nem egyezését jelenti ki; tudja meg, hogy ő martius 13-kán a’ legnagyobb bakot— mert e’ kifejezés illik—ide akkor lőtte, midőn egy roppant néptömeggel közgyűlésen törvényt rögtönöztetett, — értem a’ követi utasítást ! Hisz nem vagyunk mi különb nép , mint Parthenon, Róma, Sparta, Amerika polgárai, ezeknek mégis Salon, Numa, Lycurgus, Washington írtak törvényeket,’s ö—ki hallott illyet valaha?—a’ néppel dictáltatta a’ törvényczikkeket a’ jegyző tolla alá.,Jura dabat legesque viris.—Most hát ismét ráismer ön Szabolcs nemességére. A’kir. előadásokra adott egész utasítással önnek országgyűlési tudósításokkal különben is elfoglalt lapjait nem terhelhetem, csak azt irom röviden, hogy a’ nm. orsz. választmány által kidolgozott büntető törvény szerkezetét, itt otti nem olly lényeges változtatásokkal elfogadtuk, megjegyezvén, hogy azon pontokra nézve, mellyekben a’ választmány megoszlott, azon különvéleményeket, mellyek alatt Deákunk’s közelebb szeretve tisztelt első alispánunk nevei díszlenek, sajátítok el, illyenek : a’ kir. városoknak, egyházi személyek rendőri kihágásainak, király személye elleni szóbeli sértések, és katonai személyek büntető bírósága, esküdtszékek kérdése. A’ halálos büntetés a’ magány rendszer létrehozatala után határoztatott eltöröltetni. — Mindezen fontos kérdések miután a’ közgyűlést megelőzött küldöttségi ülésekben a’ nm. orsz. választmány által különben is minden oldalról olly tökéletesen kidolgozott munka eléggé megvítattatott, — a’különvélemények, ’s az annyira nyomatékos inditóokok felolvastatása után hosszas tanácskozás tárgyai nem lehettek; legélénkebb vitára az esküttszék adott alkalmat, főleg a’ fölebbvihetés hiánya miatt, de elnök első alispán ékes előadása, 3 módosítással, jelesen : a) az elitélésre csak egyszerű szótöbbség kivántassék; b) választathatásra 200 ft. jövedelem elég legyen; c) a’ visszaverhetés csak három számra szorittassék — ezen legfontosabb kérdésnek, mint a’küldöttségben, úgy itt is kiküzdé a’ kellő méltánylást. El van tehát már Szabolcsban fogadva azon remek institutio, melly Albion, melly Amerika szabad népei személy- ’s vagyonbeli bátorságát biztosítja, el azon bíráskodás , melly az önkény ’s részrehajlás ellen nyújt védfalat, ’s a’ fölebbvitel nélkülözhetése, népszerűsége ’s olcsósága mellett, a’ legbecsesb kincsek — élet szabadság — fölött ítélő bíróság eszméjét leginkább megközeliti, el azon intézet, mellyben, politikai oldalról tekintve, olly sok ezer polgári erények dicső magvai rejlenek. A’ büntető törvénykönyvnek — mellyben, mint jegyzőkönyvileg kimondatott, a’ KK. és KK. ,,a’ polgárisodás és nemzetiség kifejlése reménydús magvait látják“illy hő pártolása után feszült figyelemmel várom a’ KK. előadások 2-ik pontjának (az első pontban foglalt katonai élelmezés a’ kir. kincstárrali alkudozástól függesztetett fel) a’ választási és tanácskozási kihágások korlátozásának, ennek — egy municipalis rendszer mellett — a’ világon legnehezebb kérdésnek mikinti eldöntését. A’ választási, köztanácskozási szabadságot meghagyni, mégis több ezer összegyűlt ’s rendesen pártokra oszlott embertömeget féken tartani valóban nem kis föladat, mit csak mi tudunk, kik 13-ik martíust láttunk. Első kérdés vala : titkos legyen e a’ szavazat, vagy nyilvános ? Mi a’ titkos szavazatot fogadánk el. — Az egész minden oldalról kemény biztosítékot ajánló javaslat vázlata ez: 1) Elnöki kénykorlátozása a) választás végéig helyben maradás; b) conferentia, hol kijelölendő, vagy apja és közelrokonai nem lehetnek; kit közbizodalom ajánl, szükségkép kijelölendő; c) 5000 ft. büntetés elnöki visszaélésekért; d) kétszeres büntetés alábbi hibák miatt. — 1) Pártok alakulásának akadályozása, fékezése: a) válásitás előtti corteskedés, — más mellett, 2 évi rabság, maga mellett 3 év; b) pénzadás, illy czélra 2000 ft.; c) cortesvezérség 2 év, zenével 3 év; d) szállásadás a’ cortesnek, vagy élelmiszereinek 100 ft; e) személyes sértés, lázongás ’stb. kétszeres bűn mint különben; f) Ezekre ingerlés, — felbujtás, g) szavazatvásárlás 500 ft; h) fegyvervivés *) választásra akkori szavazatvesztés ’s 100 ft, — részegség ugyan csak szavazatvesztés; i) valakinek szavazti jogátóli megfosztása 1000 ft. ’s egy év. — Rendügyelet: a) csendőr (constable) választva az elnöktől az előkelőkkel, megye erejétől támogatva, külső jegygyel ellátva, törvény nevében csendre int ’s vádol, — ennek nem engedelmeskedés 5 év, fel nem vállalása 500 ft, hivatalávali visszaélés két annyi, mint különben: b) szavazatszedő küldöttség csalása 6 hónap ’s 1000 ft, másoknál e’ hiba 500 ft. ’s szavazatvesztés; c) választás előtti lajstrom készítés, 18 éven felül lévőkbül,— meghatalmazás nem áll; d) választott ellen az elnök, t. ügyész és csendőr vádjára vizsgálat tétetik, ’s felfüggesztetik.-----Közgyűlésben: a) elnök eloszlatja, ha intésére csend nincs; b) közgyűlés fegyverreli megtámadása lázadás, lármávak megrohanása pedig 1 év ’s 1000 ft.; c) ittasság 24 óra és 100 ft.; d) elnök illy esetekben kétszeres bűnös. Aztán jőve a* szab. kir. városok dolga, ’s ezeknek, ha 1) kamarai hatóság alól kivétetnek; 2) egy fő, például királyi biró által kormányoztatnak; 3) a’ büntető könyvben megállapítandó fenyitő bírót elfogadják; 4) tisztviselőik, kijelölés nélkül választópolgárság által választatnak; 5) a senatus csupán bíráskodásra szoríttatik; 6) közügyeik nyilvános közgyűlésen tárgyaltatnak; 7) gazdasági dolgaik választmány által kezeltetnek; 8) minden hónapban rendesen közgyűlés tartatik , a höngyűlésen aránylagos szavazati jog engedtetett. Kereskedést tekintve, különös figyelemmel a’ termékdús alföldre a‘ Debreczentől Pestig ’s onnét Fiuméig vezető vonalon kemény anyagbeli utat kívánunk készíttetni. Hitel szilárdítása fölött—minthogy annak az ősiség eltörlése nélkülözhetlen föltétel, ennek fentartását pedig martius 13-dikán követeinknek meghagyók — a’ még egyszer összehívandó nemesség fog tanácskozni. Országgyűlési szállásokat azon pénztár fizetendi, melly egyéb követi költségeket. — Ezekből látható , mikint Szabolcs megye Rvei a’ haladás emberei, hogy itt a’ „maradjunk“ hősei, mihelyt az értelmességet beszélni hagyják, messze háttérbe szorulnak, ’s ha a’ közügy némelly nagyravágyó hivatal vadászatának feláldozva nincs ,a’hon tőlünk minden jót várhat. De midőn illy szép utasítások elsorozása közben bizakodva emelnénk föl, javuló bűnbánakkint, szemeinket a’ haza előtt mintegy igényelve, hogy elkövetett polgári bűneinket jun. 19-ke vele feledtesse, h egy keserű érzés fogja el már örömtől dagadó keblünket, azon gyászos sejtelemnél, hogy mart. 13-ki hajótörésből megmentett romokból most kifoltozgatott haladási sajkánkat talán ismét egy következő vész elmerüléssel fenyegeti, — mi mindezen szép institutiók létesítésére egy fillért sem ajánlhatunk. Nem mintha ezen gyűlés illy kedves áldozatoktól idegen lett volna; de mivel a’ martius 13-kán rögtönzött törvények fizetésről jövő országyűlésig tanácskozni sem engednek. Illy kétes állásban, tisztelve mégis az akkori többség akaratját; de remélve illy csábítás szülte határozatnak elenyésztethetését, elhatározák a’ megyekei, miszerint a’ nemesség bizonyos időben, különösen illy áldozatok fölötti tanácskozásra még egyszer összehivattassék. És én bízom az értelmességnek — ha hatályosan föllép — a’ kaján csábítások fölötti túlnyomósságában , bízom megyém nemeseinek a’ közjót ’s hon boldogságát mindig meleg részvéttel ápoló hazafiai tiszta jelemében, hogy, ha — mint minden szájból örömmel hallhatni — hazájáért vérét is kiontani mindenkor késznek nyilatkozott, most, midőn a’ haza kevesebbet kíván, érte erszényét is megoldani legszentebb polgári kötelességének tartandja. Sulyok Dániel: Figyelmeztetés. Gönyőről — Győr megyében. — Junius 29-ikéről levelet vettünk, mellyben az ugyan e’ napon hirtelen támadt vihar és jégeső iszonyú pusztításai körülményesen lefestetnek. A’ levelet egész kiterjedésben hely szűke miatt nem közölhetjük,de az esetet megemlíteni annyival inkább kötelességünknek tartottuk, minthogy az minden mezei gazdának ki a’ jégkármentesitő intézet által magát hasonló szerencsétlenség ellen biztosíttatni ekkorig elmulasztotta, jövőre nézve például ’s komoly figyelmeztetésül szolgálhat. Egyesületek. Adakozásuk, isiagyai, orvosok és természetvizsgálók ez évi nagygyűlésének ügyében. Azon jelenségek között, mellyek a’ növekedő nemzeti értelmesség napontai terjedéséről tanúságot tesznek, méltó figyelmet igényel azon részvét, melly a’ természeti tudományok egyes ágai iránt mutatkozik. — Hazánk természeti kincsekkel majd minden más országok fölött lévén megáldva, úgy látszik, csak bővebb ismertetésre vár, hogy a’ tudomány kedvelőnek rendkívüli szellemi éleményt, az avatott műiparos kezeknek földolgozásul bő anyagot nyújtson. — Ezen üdvösséges czélnak, mellyböl műveltség és vagyonosság fog selkedezni, megközelítése végett az orvosi és természeti tudományok művelői ’s kedvelői, a’ külföldnek e’ részbeni jó példája után indulva, hol a’ tudomány *) Itt a’ kardviselés eltörlése is ajánltatik, ’s méltán. Nagyobb contrast nem lehet, mint békés tanácskozás helyére, ellenségre készített szereket vinni Hát vitézebb nemzet vagyunk mi, mint a’ hajdankor szabad népei ? ’s ki hallotta , hogy római polgár karddal ment ment volna szavazni ? — a’ kard közgyűlésben ékszernek rósz, de argumentumnak még roszabb. — Közlő.