Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-01-14 / 317. szám
A’ munkás sajtó ’s megyegyülések szerencsés tapintattal kijelölték a’ módokat mik által segíteni lehet. A’ megyei kórállapot'kútforrása leginkább azon elem, mellyböl a’ megye áll, t. i. azon állapot, hogy egy kiváltságos osztály fonákul bitorolja az alkotmányos jogokat a’ polgárok egyéb osztályai felett. Gróf Széchenyi rég megmondá, hogy e’ félig meddig alkotmányos, félig meddig feudális szövevényből képviseleti rendszerre kell átmennünk. A’ közvélemény kijelölé, hogy viszonyaink közt sem felülről jövő önkény, sem alulról jövő revolutio nem idézhet jót elő, mert amaz absolutismusra, ez anarchiára, ’s az anarchia ismét absolutismusra vezet. — Jó erős hit kell hozzá, hogy az ember hihetőnek találja, mikint Magyarország nemessége ezen átalakulási korszakon olly száraz lábakkal gázoljon át, mint a’ zsidók a’ Verestengeren, de ha nem akarjuk magunkban elörni a’ tökéletesbülés utáni törekvést , nem szabad kiirtani a’ reményt, hogy talán mi leszünk istennek második választott népe, kik a’ criticus időkön vérengzés, de más részről egy hatalmas fejdelmi lángész erőszakos léptei nélkül átgázolunk. — A’ hidat, az átmenetet ezen állapotból szinte kijelölte a’ közvéle- mény, t. i. bevenni az alkotmány sánczaiba olly néposztályt, melly qualifícálva van ezen jogok gyakorlatára, melly módosítsa a’ most uralkodó elemeket, és segítse kivinni azt, mit a’ mostani elemekkel kivinni alig lehetséges. Kijelelte a’közvélemény, hogy a’ választási kicsapongások főforrása a’ kellő formák hiánya, mert e’ tárgyra vonatkozó törvényeink igen széles értelműek, sokfelé magyarázhatók, és éreztetik azon módnak részletes és határozott kijelölését, melly szerint a’ választás történjék , mert csak a’ meghatározott formák biztositnak az önkény ellen, mellyek a’bírót’s végrehajtót felelőssé teszik. E’ formák hiánya okozá ekkorig, hogy itt a’főispánok, amott az éretlen tömegek uralkodtak, a’ kevesebbség jogait elnyomva. Ehez járult az 1805. 5 tcz. egyoldalú alkalmazása, pártos vizsgálatok ’s bírói elmarasztalások, melylyek egyik pártot elhízottá ’s féktelenné, másikat dühössé tevék. Sokan méltatlanul sujtattak ’s üldöztettek, de azon törvény, melly a’ kötelességnek meg nem felelő főispán elmozdításáról szól, soha alkalmazásba nem jött. — Kijelölé végre a’ közvélemény a’titkos szavazást, melly ha teljesen segitni nem képes is, de koczkáztatja legalább a’ vesztegető pénzét, ’s igy elveszi annak kedvét, megvesztegetésre költeni, ’s kijelölte a’ főispáni hatalom kellő korlátozását, és szigorú törvénynyel körülírását. Átment ezután a’ szónok beszéde harmadik részére, azt fejtegetvén, valljon a’ választmányi munkálat követte l e ezen a’ közvélemény által kijelölt utat ? ’s a’ szóló követ erre igennel felel, mert a’ választ, munka magában | foglalja mind azon követeléseknek nagy részét, sőt javát, | ’s legfőbb elveit. Az alkotmányos kifejtés tekintetéből, | ben van abban a’ honoratiorok bevétele, még pedig szélesb | értelemben mint ekkorig szóban volt; benne van a’ titkos | szavazás, főispáni hatalom korlátozása, megvesztegeté-sek büntetése ’stb. egyenkint olly eszmék, mellyeket hogy utasításba adhasson az ellenzék, élethalálra küzdött elleng feleivel, kiknek nem tetszett, hogy öregbitessék azon erő, melly e’ nemzetet boldogitandja, ’s annak jövőjét biztositandja; ’s kik, hogy az ellenzéket kijátszhassák, indítványba hozák a’ képviseleti rendszert, de attól, midőn az ellenzék elfogadását az egész népre kiterjesztve, ajánlá, ismét visszaléptek. És ime a’ lelkesen vitt harcznak legtündöklőbb sikere lett, roppant többség adá meg a’ honoratiorok szavazatát, ’s a’ nemetlenek hivatalképességét, mi ismét nagy és gyökeres orvossága a’ megyei bajoknak, mert szerinte szélesebb lesz a’ választás ügyes és értelmes egyének közt, ’s a’ nép nem lesz többé kizárva önügyes igazgatásából, mi miatt ekkorig a’ megyei institutiót gyűlölé ’s átkozá. — A’ vesztegetés ellen ha sikeres módot nem talált is a’ választmány, legalább kimondá annak rászalását, — ’s igy mindenben eleget tett hivatásának Azoknak, kik azt mondák, hogy a’ vesztegetést büntetni nem lehet ’s hogy tehát az ellen törvényt hozni nem kell, illy értelemben válaszolt a’ szónok: A’ bűn fogalma igen viszonlagos (relativ) valami. Hogy a’ vesztegetés erkölcsi tekintetben vétek, azt senki sem tagadja; de abban különböznek a’ fogalmak, valljon polgári tekintetben bűn e az? — Spartában a’lopás, Athénben a’testvérrel nőszülés , általában régi időkben az öngyilkolás nem tartatott bűnnek, sőt a’ hősök, ha az életet becsülettel nem viselhetni vélték, rendszerint öngyilkosok lőnek; a’ rabszolga-kereskedés egész Wilberforce idejéig igen dicséretes keresetmódnak tartatott, holott most e’ bűnök halállal, bitóval bűntetteinek, így nálunk is egykor a’ papok házassága nem volt bűn , most botránynak tartatnék. Mi egy időszakban bűnnek tartatik, a’ másikban nem tartatik annak, ’s a’ bűn fogalma többnyire a’ polgári társaság érdekeihez képest határoztatik meg. Hol kell nagyobb bűn, mint a’ had, kivált hóditási czélból, mellyet Hugo Grotius nagyban űzött rablásnak s gyilkolásnak bélyegez, és mégis Nagy Sándor ’s Napoleon cultus tárgyai e’ mai napig, és mégis a’ polgári társaság nem nevezi azt bűnnek, így a’ vesztegetés p. o. Angliában nem lehet annyira káros, de nálunk, a’ közromlottság ezen mocsárjában, lehető legnagyobb bűn az. Sokszor a’ leglogicaibb , legkörmönfontabb előadás nem a’ legigazabb egyszersmind,s ha a’ vesztegetésrőli okoskodásokat még soká gombolyítják az ellenvéleménynek, a’ következetesség oda vezet, hogy a’ vesztegetés utoljára erény lesz. Angliában erősek ’s egyek az érdekek , az institutiók egész népre kiterjesztvék, a’ kormány nemzeti többség kifolyása, azért ott a’ vesztegetés nem árthat annyira, és mégis emlékezik a’ szóló némelly parlamenti vitákra, mellyek közben Peel Robert máskép vélekedett ’s vesztet jósolt a’ nemzetnek a’ vesztegetések miatt; és mégis ott a’ vesztegetés ellen szigorú törvény van, és alkalmazást is nyer, mert ritkán van parlament, hogy némelly tagok ki ne záratnának, sőt egész borongo-k fosztattak meg választási joguktól. Magyarország beteg 's abnormis állásában tehát, hol az aristocratia ellentétben áll a’ néppel, ’s nemzetisége miatt ellentétben a’ kormánynyal, annál szükségesebb illy törvény. Végre még megemlíti a’ szónok, mikint nem kell felejteni, hogy a’ kir. városok rendezve vannak, ’s a’ 16 városi szavazat életbe lép , kérdés azon 52 megyei szavazatnak , melly depravált testületek által küldetik ide, lesz e annyi erkölcsi tekintélye, mint a’ polgárokat képviselő városi követeknek ? Most még a’ kiváltságos osztály maga hoz törvényt magának, ’s nem jobb és szebbe, ha önmaga szorítja magát kellő korlátok közé, mint ha ez a’ városi szavazatok befolyásával fog történni? — Három év egy nemzet életében semmi, de a’ nemesség életében igen sok. Más nemzeteknél kényuraság, vagy forradalom véget vetett a’ nemesség életének, nálunk fenáll még az; de ha törvényt nem hoz önvisszaélései ellen, azon bizodalmiknság, melly nymbusa iránt máris igen elterjedt az orsigban, vesztét fogja okozni. És ne felejtkezzünk az idegenekről, kik szájtátva várják romlásunkat! — Itt a’ kir. előadás, ’s a’ tábla kimondó, hogy ki fogja azt zsákmányolni ; ’s noha szóló nem tartja azt erős argumentumnak , de tagadhatlan , hogy az is egy indító ok a’ tárgyalásra. Ha a’kormány jót fog akarni, igen szép tőle; ha csak mystificálást űz, akkor be kell bizonyítani a’ kir. városok ’s a’ nép előtt, hogy a’nemesség ott is megfelel kötelességének, hol magáról van kérdés. Egész ország megcsömörlött ez állapottól, ’s a’ küldök mindkét felekezete óhajtva várja e’ törvény eredményét. Szorosan a’ fenforgó 39. §-ast illetőleg, szónok feltalálja ugyan a’ választm. szerkezetben a’ vesztegetés büntetését, de nem találja azt a’ bűn fokaihoz mérsékelve. Kívánja, hogy a’ vesztegetés mondassák ki polgári bűnnek, de az esetek, mennyire lehet, határoztassanak meg specifice, p. o. pénzadás, nyilvános lakoma ’stb. Elégnek tartja a’ választási jog elvesztését, ’s a’ pénzbeli büntetést. És végre újólag felszólítja a’ táblát, hogy e’ törvényt, önmaga szülöttét, „si vos propositi nondum padét, atque eadem mens est,“ ne hagyja el; mert különben, a’ zsoltár szavaival élve: „eljövend az ur, és nagy harczot teend, és eldobandja a’ nagy főt a’ földek felett.“ Ellenkező értelemben nyilatkozott egy más követ; alkotmány ellenségének mondó ugyan, ki a’ kihágásokat korlátolni nem kívánja, de lehetetetlennek tartá demarcationalis vonalt állitni fel a’ bűnös és nem-bűnös korteskedés közt, és ezért lehetetlennek a’ vesztegetés elleni törvényt, így p. o. ebédet saját házánál adni mindenkinek szabad; ha kényelmesbnek tartja, átteszi azt saját házából a’ korcsmába, ’s ha tapasztalja, hogy a’ korcsmáros csal, ki tiltja, hogy az ebéd helyett ebédre való pénzt ne adjon vendégének, melly pénz az ebédnek helyettese. — Kimondá szóló követ, hogy bizonyos tekintetben mind korteskedünk, ’s megvalló, hogy ezt ő is tette, tőle kitelhető rábeszéléssel jó hazafiak mellett, ’s teljes megnyugvását találta azon öntudatban, hogy a’nagy czél megközelítését ő is némileg elősegítette. — Emlité azonban a’ korteskedés másik utálatos oldalát, miszerint vannak emberek, kik azon czélt, mellyet csak közbizodalom útján lehet elérni, alacsony utakon keresik; ’s ennek nincs más orvossága, mint ha az illy embert a’ közvélemény megbélyegzi, ’s mindenki megveti, vele nem társalkodik; ha ezen megvetés általános lesz, nem fog találkozni egyén, ki elég szemtelen lenne illy eszközökhez nyúlni. Illy alacsony ármánykodásoknak köszöni a’ tábla, hogy „nagy emberét“ nélkülöznie kell; de az ő példája tanítson, hogy a’ legjobb czél is alávaló eszközt meg nem szentel. ő minden személyes érdeket alárendelt a’ fötekintetnek, ’s nagy példát adott a’hazának, melly terjedjen alá a’ nagyról a’ kisebbekre , ’s igy el fogjuk érni azt, mit törvény által elérni képesek nem vagyunk. — A‘ criminalitást be kell bizonyitni; itt pedig bizonyitni nem lehet. Ha a’vesztegetés ellen törvényt hozunk, lesz törvény , mellyet foganatositni nem lehet, ’s ez az alkotmányos életnek egyik legfőbb veszedelme, mert a' törvények iránti tiszteletlenségre vezet, pedig ki tisztelne olly törvényt, mellynek sikere felöl a’ legvérmesebb reménynek is kétségbe kell esni. Illy törvény csak nevelni fogná a’ nemzeti kört, alkalmat adna a’ gyengébbek elnyomására, eszközzé lenne a’ hatalom kezében, 's megkevesitné a’ választók számát. — A’ Sz. által ajánlott képviseleti rendszert, mint vesztegetés elleni gyógymódot tekintve, ollyannak tartja , mintha valaki azért, hogy feje fáj, le akarná azt vágni. Képviseleti rendszernek lényeges föltéte a’ sajtószabadság, ’s mielőtt az behozatnék, egész népet jogokkal kell felruházni, különben egyenes út az az olygarchiára.— Szóló tehát a’ módosított szerkezetet pártolja, de a’ választm. első szerkezet elejét, melly a’ szabad összejövetelről ’s értekezésről szól, megkívánja tartatni. — Hasonló értelemben nyilatkozott még három a’ mai szólók közül, hogy t. i. a’ vesztegetés kárhozatos botrány ugyan, de miután kellő határvonalat kiszabni ’s definitiót adni nem lehet, törvényt sem kell alkotni. Vannak ugyanis vétkek, Tacitus szerint, mellyeket jobb fel sem adni, minthogy az orvosság magát a’ szabadságot tönkre juttathatná. Kivihetetlen törvény jobban terjesztené i az erkölcstelenséget, mint maga a’ megvesztegetés. Ha a’ választási jog elvesztése lenne a’ vesztegetés büntetéséül szabva, az annyi lenne, mint semmi, mert a’vesztegetés ollyanok közbejöttével gyakoroltatnék, kik választási joggal nem bírnak "s igy nem is büntettethetnének. Te hosszú és élénk beszéde szinte korteskedés saját véleménye mellett, mert a’ táblára csak okokkal támogatott rábeszélés hat, mint a’ szegény köznemiesre ajándék ’stb. Még három nyilatkozatot közlünk a’ mai napról; egyik a’ választmányi munkát szerkezteti követé, ki a’ vesztegetési törvényre szerkezetet ajánl; másik azon tekintélyes követé, ki ritkán szólal ugyan fel, de illyenkor a’ státustani theoriákat annyi ékes szólással és praeessióval szokta fejtegetni; a’harmadik leginkább Tia ellen intézett czáfolat ’s a’ szónok által már tegnap kifejtett nézetek fölötti változatok. A’ választm. jegyző ismételvén a’ vesztegetés körüli már előbb kifejtett nézeteit, ’s felolvasván III. Vilmos és II. György angol királyok törvényeit, mik szerint a’megvesztegetett elveszti választási, a’ megvesztegető pedig választathatási jogát, ’s minden, ki szavazatáért pénzt vagy bármi jutalmat kiván, kap vagy elfogad, mint szintén minden, ki maga vagy más által ajándék, jutalom vagy ígéret, mulatság és ajándékbiztosítás által valakit megveszteget, 500 font sterlinget fizet büntetésül; — nézeteit követk. tőrv.javaslatban pontosítá: a) mindazon választó, ki ellen bebizonyodik, hogy szavazatáért valakitől akár előre, akár szavazás alkalmával, akár későbben bért, ajándékot avagy kárpótlást kívánt vagy fogadott el megvesztegetettnek tekintetik, ’s még akkor is büntetendő , ha a’ bérnek vagy ajándéknak kívánásán vagy elfogadásán kívül szavazásában semmi egyéb törvénytelenséget el nem követett. Melly esetben azon bérnek vagy ajándéknak, mellyet a’megvesztegetett elfogadott, kétszeres értéke az ő vagyonából a’ megye házi pénztára javára megveendő. Ismétlés vagy súlyosb beszámitás esetében a’ megvesztegetett ezenkívül szavazatának azon— vagy a’ körülményekhez képest legközelebbi választás ideje alatt leendő elvesztésére is ítéltethetik. — b) Ha pedig a’ vá- lasztó a’ megvesztegetés következésében valamelly ki- 1 hágást követett el, azon bérnek vagy ajándéknak két- s szeres értékben a’ megye házi pénztárába leendő befizetésén kívül, választási szavazatától az előbbi §, értelmében már első esetben megfosztatik, ’s ha az általa elkövetett kihágás ollyan volt, mellyre külön büntetést rendel a’törvény, annak megítélésében a’megvesztegetés különösen terhelő körülménynek leszen tekintendő. — c) Ha a’ megvesztegetett választó e’ megvesztegetés következésében valamelly bűntettet követ el, a’ nyert bér vagy ajándék értékének kétszeres megfizetésén kívül választási szavazatától már első esetben is megfosztatván, büntette megítélésében a’ megvesztegetés különösen terhelő körülmény. — d) Mindaz, kitől a’ megvesztegetett bért, ajándékot vagy kárpótlást kap ’s fogad el, megvesztegető, ’s akkor is büntetendő, ha amaz szavazatában semmi törvénytelenséget el nem követ. Illy esetben a’ megvesztegetési bért’stb kétszeresen fizesse vissza; ismétlés vagy szúlyosb beszámitás esetében pedig e’ büntetés kétszereztethetik. — e) Ha a’ megvesztegetett kihágást követ el a’ megvesztegetés következésében, mellyre külön büntetést rendel a’ törvény, a’ megvesztegető büntetése négyszeres pénzbeli büntetés , nagyobb beszámitás esetében pedig ezen felül egy évig terjedhető fogság.—f) Ha a’ megvesztegetett bűntettet követel, a’megvesztegetőre nézve a’ büntető-törvénykönyvnek a’ felbújtásról szóló rendeletei lesznek alkalmazandók. — g) Mindaz, ki hivatalos hatalmával, vagy azzali fenyegetésekkel, avagy bármikép valakit valami választásra kényszerít: a’ büntetőtörvénykönyv zsarolásról szóló rendeletéhez képest lesz megitélendő; illy esetben a’ köztisztviselő büntetése azonban egy harmadrészszel súlyosb leend , mint ha e’ törvénytelenséget hivatalos állásán kívül követte volna el. Hivatalától pedig minden esetre megfosztandó.— h) Ha valaki önmaga részére veszteget, felebbi büntetésén kívül az őrszék által kijelölésre is érdemetlennek ítéltessék, sőt illy módon nyert hivatalától is megfosztathatik, de büntetése kiállása után ismét választható. —) Megvesztegetési esetben vádló mindenki lehet, itélöbire az őrszék, ha más bűntettek nincsenek vele összekötve; különben a’rendes büntető bíróság. Az őrszék a’ tisztujitás után 3 napig együtt ülni tartozik, ’s ez idő alatt minden e’féle panasznak elébe kell adatni. — Szavazókat csoportosan a’ tisztújitás helyére vezetni tilalmas, és széksértési büntetéssel suttatik.“ — Előadván az érd. jegyző ezen törvényjavaslatát, azzal végzé beszédét, hogy Deák Ferencz üres helyére mutatott, ’s mondá, hogy a’ hely szóljon helyette. A’ másik követ beszéde következő tartalmú: — mindenek lőtt meggyőződését jelenti ki, hogy a’ megyei kicsapongások túlzott félelmének még meleg befolyása alatt a’ megyéket rendezni nem véli tanácsosnak; hogy a’ választm. munkálattól nagy sikert nem remél, mert az megyerendezésnek igen csonka, mi pedig benne nem megyerendezési , az kevés és erőtelen szabály; hogy a’ választásokra nézve a’ 6 év és a’ titkos szavazat elfogadását jelenleg elégnek tartja; 's végre, hogy a’ megyei élet ’s hatóság nem a’ választásbeli kicsapongások által veszélyeztetik , hanem azáltal, hogy a’ tanácskozás és határozás tárgyértetlenek kényétől függ; ez utóbbit tartja a' szóló életveszélynek , mi ellen a’ választmány gyökeres orvoslást nem ajánlott. 26