Pesti Hírlap, 1846. január (599-616. szám)

1846-01-30 / 616. szám

Törvény Bia­tésuff­a dolgok. BUDÁRÓL. Az 1845/e esztendőre egy bizottmány által kidolgozott költségvetés (budget) a’ nemes tanács’ részéről a’ választó polgársággal, véleményadás végett, közöltetvén, igen kedvező eredményére nézve nagy örömet gerjesztett, és ennek következtében egész kiterjedésében elfogadta­tott; de tekintetbe vévén egyszersmind, hogy a’ beszedett adónak hova fordítása és kezelése minden adózót különö­sen érdekel, elhatároztatott, hogy az érintett költségvetés a’nyilvánosságnak általadassék, és részletes kinyomtatá­sára a’ tanács felhivassék, mi a’ tanács’ részéről is elfo­gadtatván , a’ kinyomtatás iránt a’ szükséges intézkedések már megtétettek. E’ költségvetés szerint, e’ városnak 38 portája lévén, minden portáért 688 ft 29 kr pp. számítván, fizetünk : királyi adó’ fejében . . .­­ . 26,162 ft 33 kr pp. hadi adó-járulék’ fejében . . • 25,505 ft 12 kr pp. Ezen ősziét úgy fedeztetik, hogy minden királyi adó’ fe­jében fizetendő fttól— 58 kr pp. hadi adó-járulék’ fejében számittatik. — Mi a’ házi adót illeti: a’ számvevői hivatal’ benyújtott jelentése szerint, a’ végszámolat következő­leg áll: Bevétel összesen..................... 123,538 ft 18 kr pp nevezetesen: a’ rudas fürdő’ javadalmáért . . . 17,204 ft­­ — a’ sörfogyasztási vámért .... a’ kövezetvám’ javadalmáért . 13,240 ft — — 14,044 ft — — a’ hídvám’ javadalmáért .... 20,120 ft — — telekhivatalbeli jövedelmek . . . 14,500 ft­­ — kamatok a’ követelő , különfélekép’ kamatozó 138,852 ft pp. rugó tő­kéktől ......... 7,721 ft 4 kr’stb. Kiadás összesen...................... 121,897 ft 47 kr pp. nevezetesen : a’ városi tisztviselők’ fizetése . . 15,550 f — — a’plébánosok és segédpapok’fizetése 4,575 „ - -az orvosi személyzet’ fizetése . .­­,115 „ - -tanítók’ fizetése................................ 4,734 „ - -az albiróságok’ fizetése .... 882 „ — — különféle városi szolgák’ fizetése . 4,642 „ - -a’ városi rendőrség egyenruhával együtt.......................................... 9,928 ft 48 kr éjjeli világításra........................... 6,000 „ — — kövezettakatásra........................... 10,000 „ — — országutak’ fentartására .... 9,000 „ — — utak’ kijavítása a’ szőlőhegyeken 2,500 „ — — utczák’ tisztítása........................... 1,800 „ - - 2,400 „ — — a’ némber-kórház’ felsegélésére lelenczek’ ápoltatására .... 680 „ - -rabok’élelmezésére és ruháztatására 1,500 „ — — kamatok a’347,909 ft 33 kr pp.rugó szenvedőleges tőkéktől . . . Ha tehát a’ fenérintett . . . 17,098 ft 49 kr’stb. 123,538 ft 18 krra rugó jövedelemből a’ kiadás . . . 121,807 ft 47 krral levonatik, marad fölösleg . . . 1,730 ft 31 kr pp. És igy Buda azon szerencsés városok közé tartozik, melly kiadásait a’ bevétellel úgy fedezheti, hogy házi adó’ fejében egy fillért sem kénytelen fizetni! Mi ezen eljárást semmi tekintetben sem hagyhatjuk jóvá, mert valamint a’ természet’ titkos törvényei szerint megállapodás nincs, nem is képzelhető, hanem folytonos teremtés és enyészet, úgy egy város’ életében sem képzelhetünk magunknak olly idő­szakot, hol el lehetne mondani: megtettünk mindent, a’ mit kellett, most nincs tenni valónk ! E’ szerint tehát a’ házi adó’ kivetésének szükségtelenségét nem állíthatjuk főkép’ Budán, hol még olly sok teendő van! Ha eszünkbe jó, hogy e’ városnak, 37 ezerre rugó népességéhez aránylag, nin­csen megfelelő kórháza,­­ mert az irgalmas szerzetbeliek­nél egy kötött szerződés’ következtében csak 30 ágyban ápoltatik férfibeteg, a’ nőbetegek’számára pedig az úgy­nevezett polgári tápintézetben alakíttatott által néhány szo­ba kórházzá; de ott is többnyire olly nagy a’ betegek’ szá­ma , hogy, hely’ szűke miatt, az egy kórházban szükséges rend és tisztaság nem igen tartathatik fen, — ha továbbá meggondoljuk , hogy a’ tavaly alapított, még csak csirában létező fegyház — a’ közbátorságra és az erkölcsiség’ pá­lyájáról eltévedett egyének’ jobbulására olly erélyesen ható hasznos és korszerű intézet, hogy kitűzött czéljának minél jobban megfelelhessen , nagyobb­ kiterjesztést és czélsze­­rűebb elrendezést igényel; — ha meggondoljuk, hogy az alsó elemi iskolák’ elrendezése ’s felsőbb elemi iskolák’ alapuzlalása iránt még semmi sem történt,­­ hogy az elemi tanítókat, kiktől azt kívánjuk, hogy a’ gyermekeinknek további kiképeztetésére szolgáló alapkövet rakják, olly roszul fizetjük, miszerint, élelemgonddal küzdve , kény­telenek mellékmódon keresni kenyereket, és igy az is­koláztatásra, saját kimivelésökre nagy gondot nem igen fordítanak és nem is fordíthatnak; — ha a’ sok helyen még létező rész kövezet, a’ rósz utak, a’ szabálytalan és járat­lan duna’ partja és több elteltek ötlenek eszünkbe, nem le­het nem csodálkoznunk azon, hogy házi adó’ fejében nem vettetett ki semmi ! Véleményünk szerint, midőn a’ közönséges kiadásokat a’ jövedelmekkel fedezhetni, épen akkor van idején , hogy a’ közjó’ előmozdítására szükséges intézkedések , mellyek tetemes költséggel vannak összekötve , és, kedvező körül­mények’ hiányában , csak az adózó népnek nagyobb meg­terhelése által kivihetők , — létrehozassanak és életbelép— tettessenek. Most a’ fenérintett rendkívüli eset , mit sokan szerencsés tüneménynek tartottak, nem egyéb önámitás­­pál mert ha a’ költségvetésbe az elősorolt szükséges javításokból csak egy is felvétetik , akkor a’ végszámolat olly kedvező eredményt semmi esetre nem nyujtandott, és háziadó’ fejében a’ szükséges öszletet csakugyan ki kel­lett volna vetni. Igaz , hogy az adózó osztályok között vannak szegé­nyek p. o. szőlő-birtokosok, mesteremberek ’stb. , kiket nem igen lehet megterhelni, mert a’ szőlők roszul jövedel­meznek, a’ mesterségek’ űzése pedig nem olly élénk, mint más városban, melly nagy kereskedéssel bir; de ezek sok esztendő óta mindig fizettek a’ házipénztárba , és szívesen is fizettek, mert jól tudták, hogy ha nem fizetnek, nem lesz ittjok a’ szőlőhegyekben, nem lesz kövezet ’stb. És jelen­leg is , ámbár a’ városi javadalmak a’ kiadásokat fedezik , sőt felülmúlják, mégis valamennyi adózó házi adó’ fejében bizonyosan fizetne néhány forintot, hogy valamelly czél­­szerű, a’ lakosok’ javára szolgáló intézkedés létesüljön , mert tudják, hogy a’ városra háramló hasznot közvetve ők is élvezik. — ’S nem is az alsó osztályiak azok, kik az adó’ fizetésében kirekesztőleg hanyagok. Ha valaki az adótar­tozási lajstromot áttekinti, megfogja látni, hogy 2­3-dát a’ vagyonosabbak teszik , és csak­­a­dót a’ szegényebb adózók. Ez tény , mellyröl sajnos meggyőződést szerez­tünk magunknak. És itt nem lehet nekünk , — kik a’ törvények’ alkal­mazását minden rend és osztályra egyenlően óhajtjuk — egy úttal azon ferde eljárást meg nem említeni, melly sze­rint az adó nálunk behajtatik. Ha az adó a’ szegényebb sorsú emberek által, az adóczédulákon szabott idő alatt, be nem fizetettetik, katonai erővel hajtatik be; mig a’ va­gyonosabbak 2—5 esztendő óta hátra vannak az adó’ fize­tésében , és a’ törvényes eljárás azokra nem alkalmaztatik, ámbár az adóczédulán felül ez áll: „legfelsőbb rendeletek’ következtében a’ czédula’ átvételével mindjárt két részt, sz. györgy’ napján a’ harmadik részt, a’ negyediket pedig augustus’ végével tartozik mindenki fizetni, katonai végre­hajtás’ terhe alatt , ha valaki tartozásainak eleget nem teszem. Az érintett eljárásnál az is sajnos , hogy kétszeresen érzékenyen hat a’ jó adózóra, mert ha a’kivetett adó, főkép’ a’ vagyonosabbak által, be nem fizettetik, a’város a’ folyó kiadások’ fedezésére kénytelen pénzt kölcsönözni , azért pedig kamatokat kell fizetni, ezeket pedig adó’fejében ismét be kell hajtani, és igy a’ becsületes adózó a’ rész adózóért még kamatokat is segít fizetni, a’ mi nem történ­nék , ha az adólevelekben kiszabott eljárás minden adózóra egyenlően alkalmaztatnék. Reméljük , hogy polgártársaink ezen észrevételeinket méltányolni, és eljárásukat e’ szerint fogják módosítani. PÉCSRŐL. A’ nemzeti Casino’ teremében f. hó’ 22-én egy részvénytársulat alakult, vasutat épitni Pécstől Mohá­csig a’ Dunához, ’s azonnal nagy mennyiségű részvény íra­tott alá. A’ vállalat, mond a’ P. Zing, minden esetre elis­merést érdemel, mennyiben a’ hazai közlekedés’ előmozdí­tását czélozza. Azonban fog-e kamatozni? más kérdés. Mert e’ vonalon innen Mohácsig csak kevés személyszállí­tásra lehet számolni. A’ mennyi bor és kőszén Mohácsra ’s onnan ide só és portéka szállitatik, nem lesz képes fedezni egy 5 mértföldnyi vasútvonal’ építésének költségeit. A’ P. Ztg azonban ez által nem akarja elaltatni a’ pécsiek’ dicséretes buzgalmát. Javasolja, hogy egy más, czélszerűbb ’s bizto­sabban jövedelmező vonal terveztessék. Baja a’legnevezetesb kereskedelmi hely egész Baranya , Tolna , Bács és Verőcze’ környékén. Ide számíthatni Somogyot is. Pécsről a’ Bajával szemközt fekvő dunapartig hét mértföldet tenne egy vonal, ’s nagy részint völgyben vezettetvén, alig fogna többe ke­rülni, mint a’ mohácsi vonal. A’ baja-pécsi vonal tehát leg­­roszabb esetben is alig 2 s-del volna nagyobb, ’s három any­­nyit jövedelmezne. Ide járulna továbbá, többi közt, hogy a’ nagyobb vidéken több érdeklettek lévén, a’ bajai vonal na­gyobb fontosságú lenne. — Mi ezen terveknek taglalásába nem bocsátkozunk. Csupán azt kívánjuk szem előtt tartatni, hogy a’ közlekedési rendszer , midőn terveket csinálunk, soha se részletesen, apró töredékeiben, hanem mindenkor mint egy egész fogassék fel, mellynek központja az ország’ fővárosa Pest. A’ más tartományokból beépített apró vona­­locskáknak , mellyek az országból egy darabot kihasitnak , valamint a’ csupán helyi érdekek által támogatott vonalnak sem lehetünk baráti, melly nem úgy tűnik fel, mint ki­egészítő része az ország’ közlekedési rendszerének. FIUME. A’ Hetilap Írja: Midőn a’ fiumei vasútra szö­vetkezett társaságok egyesültek, hire járt, hogy egy bécsi banquier-ház a’ Luiza­ut’ megvétele iránt a’ mostani birto­kos részvényes társasággal alkudozásba lépett. E’ hir Fiu­méban ’s a’ vasúttársaság’ tagjai közt nagy aggodalmat okozott. A’ fiumei kapitányság azonban, ismeretes hazafi­­sága szerint, nem késett elhatározni, hogy a’ Luiza-utat ő veszi meg, ’s a’ vasúttársaságnak, melly most még csak az előmunkálatok körül dolgozván, részvénykibocsátási joggal nem bir, tehát vételbe nem ereszkedhetik, akármikor által­­adni kész ; időközben pedig a’ Luiza-utoni vámot egy har­maddal nyomban leszállitandja. Folyamodott tehát a’ helyi, tanácshoz , legyen szabad a’ Luiza-ut’ megvásárlása végett 1,200,000 pft kölcsönt tennie; ’s folyamodása mellett ki­mutató , miként az egy harmaddal leszállított úti vám ezen öszletnek 5% kamatját még akkor is fedezné, ha az utvám­­leszállitás’ következtében semmivel sem szaporodnék a’for­galom. Örömünkre válik jelentkezni,miként hitelesen vagyunk értesítve, hogy a’ fiumei kapitányságnak ezen hazafiés lel­kületű kérelme illető helyen kegyes pártfogásra talá­l. Más részről pedig a’ Luiza-ut’ birtokosainak egyik magas állású tagja oda igazitá a’ keringő híreket, hogy voltak ugyan al­kudozások egy bécsi nagy tőkepénzes házzal ezen út iránt, az igazgatóság azonban elhatározó az eladással várni a’jövő országgyűlésig, ’s csak azon esetben adni el más vállalko­­zónak , ha az ország a’Luiza-utat megváltani nem akarná. A fiumei kikötő’ ügyében is kedvező hir közöltetik. Az újabb fölterjesztésre , mellyröl egyik közelebbi számunk szó­l­t, kedvező határozat keletkezett , ’s nemcsak orlenniiaggatott a’ terv ’ hanem egyszersmind kivitelére 250,000 ptt segedelem’ haladéktalan kirendeléséhez a’ leg­alaposabb remény van. TORONTÁLBÓL rosz hírek vannak. A’ pestmegyei körlevél, a’ horvát ügyben , nem pártoltatok. A’ honti le­vél pedig, miután Hontmegye már gyűlést tartott, ’s azon tárgyban a’ köztudomás szerint intézkedett, — most tár­gyalás alá sem vétetett, mig ellenben Nógrádmegye a’ honti sérelem’ valódiságát épen az uj, a’ diplomatics formával biró levél’adataival mutatta ki. Irodalmtti értesítő. Népregék, népmondák, irta Tompa Mi­hály, Pesten Beimel Józsefnél 1846. Bolti ára I ft 12 kr p. Nem lehet eléggé örvendenünk újabb költőink’ azon brányának, minél fogva nagy része ős jellemű népéletünk’ köréből meríti tárgyait. ’s ki ne óhajtaná ismerni a’ népé­letet? Újabb regényeinkben nem csekély szerep jut a’ nép’ embereinek , népszínműveink nagy hatással adatnak; nép­dalaink szorgalommal gyüjtetnek,’s viszhangra találnak még népéletünktöl annyira elvált főrangú hazánkfiainak termei­ben is. Szóval: az elhagyott, min magunk előtt is ismeret­len népre figyelmet fordítunk. Az előttünk fekvő könyvben szinte népköltészetet talá­lunk , ollyat, mellyet szerző puszta templomok’romjainál, forrásoknál, barlangnyilásnál, temetőben, a kutak körül, omladékos bérczeken és csendes völgyek’ tájain átmelegült lélekkel ’s dobogó kebellel hallgatott ’s lesett el a’ nép’ aj­kairól, — ’s e’ 13 tömött ívnyi gyűjtemény épen olly­aj, mint meglepő tünemény irodalmunkban. Helyhez , tárgyhoz köttetik majd mindenik mondá;­soknak gyökérszála nem­zetünk’ történetébe nyúlik vissza, ’s ott kapaszkodik meg, ’s regényesen elfátyolozva, szellemszerüleg tűnik fel előttünk Mátyás király, Béla, szent László ’stb. és feltűnnek a’ har­­czok és csaták , tatár, törökpusztitás ’stb. — Előadását il­letőleg, dicsérőleg kell megemlítenünk, hogy itt minden saját nyelvén beszél, más nyelven a’ költő, ’s ismét máson a’ regék’ személyei, — ’s ez az, mire más népköltőink nem ügyeltének eléggé, ’s nyelve hű és jellemző. — Különösen sikerűiteknek mondhatni szerző’ leírásait. Ki megolvasta a’ tiszaparti éji képet, egy agg király’ fáradt lelkét, a’ bika­viadalt, a’ falusi fonóházat, a’ vándor lápot, az alföldi ta­vas vidéket, aláirandja állításunkat. —­ Egy van csupán, a’ mit sajnálunk, ’s ez az, hogy szerző népszerű kifejezéseit, ollykor tájbeszédét jegyzetekkel nem kiséri. — □ 70 Előfizetési fölhívás: ..Das Gesangbuch ist des Volkes Bibel.“ Herder. Örvendetes hirt remélek mondani a’ magyar egyetemes olvasó közönségnek , miszerint a’ Kisfaludy társaság’ pártfogása alatt álló magyar népköltési gyűjtemény, melly több érdemes, az ügy’ sze­­retete által buzdított hazafi’ és honleány’ részvétének köszöni be­­gyülését, a’ tisztelt társaság’ megbízásából általam szerkesztve ég sajtó alatt van , ’s illy czimmel: „magyar népdalok és mondák 14 jövő martiusi vásárra világ’ elé kerülend. Nem szük­ség említenem, hogy ezeréves itt létünk óta ez lesz a’magyar népnek első könyve , mellyben semmi, vagy csak tévesztve lesz kevés ollyan, mi nem véréből származott, mellyből tehát a’ tős­gyökeres magyar érzésnek álság és kendőzés nélküli sajátsága, mivolta, szelleme leghívebben fog magyaráztatni, s ez lesz továbbá azon könyv, mellyben minden, ki magyarul beszél, legyen mű­veltebb vagy nem, fog találni élvezetre valót, ’s általa mintegy szellemi közelségbe, atyafias találkozásra fognak összehozatni a’ rokon magyar keblek, — azon könyv, mellyből legjobb műbi­­ráink’ kétségei: van-e költői lélek az együgyü, iskolátlan ma­gyar népben, el fognak döntetni, — ’s ez végre azon könyv, melly úgy szólván az időnek készül sugallata után , ’s a’ fölébredt népi érdekeknek dalokban leszen örvendetes hirdetője. Az egész könyv pedig fog álla­ni harm­incz ívből nagy nyolczadrétben. Megnyitandja egy előszó , mellyben az a’ kevés fog elmondatni, mi történt nálunk a’ dalok’ gyűjtése körül, ’s név­­szerint lesznek megemlítve azon tisztelt egyének, kik a’haza’ kü­lön részeiből küldeményekkel járultak a’ társaság’ igyekezetéhez. Hadd lássa meg az ország, hol vették melegen e’ népszerű vál­lalatot, mert van megye, sőt megyék, honnan évek ótai sürgetős fölszólitás’daczára sem jött avagy csak egy szó, egy dalhangocska felénk, mig ellenben idegen földön Moldva és Oláhországban lakó véreinktől beírunk ereklyéket „Csángó népdalokat.11 — Az élőbe­szédet követni fogják . Első könyvben : Szerelmi dalok. Másodikban: Lakodalmi versezetek, lakomai dalok. Harmadikban: Borénekek. Negyedikben: Haramia és pusztai dalok. Ötödikben: Gúnydalok és rokon. Hatodikban : Erkölcsi komolyneműek. Hetedikben : Vallásos szent énekek. Nyolc­adikban : Történeti dalok. Kilenczedikben: Hadi dalok és rokon. Tizedikben :­­ Románczok, balladák. Tizenegyedikben: Játék és gyermekdalok. Tizenkettedikben : Csángó dalok. Tizenharmadikban: Vegyesek. Tizennegyedikben : Mesék , mondák , habár töredék vagy vázlatkép’. Ezek között, mint előre tudható, legtöbbre mennek a’sze­relmi dalok, ’s utánok mindjárt a’ gúny­, haramia és pusztai dal

Next