Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-24 / 646. szám
Kedd 46. PESTI HÍRLAP ,, , i , , i,i.Dniuvctpr- vasárnal kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 0 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyben Megjelenik e’ lap minden heten négyszer, vasarnap ’ufce^eHU0’ryáth_házban 48§ k. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba kidetni kívánt példáiban der er ny“Járs általa a 10 megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek,’s egy-egy kis hasabsorert aprobetűkkel 5 pengő kr. számittatik. Martius 22. 1846. TARTALOM. Hangverseny. Zalamegyéből (a’ másodnapi gyűlés, a’ zalai körlevél’ elhatározása ’stb.) Turóczmegye (horvátországi események, az uj honfi levél.) Debreczen (egy pár hir ) Irodalmi értesítő. Vegyes közlemények: Telluriumtársaság. Külföld. I hirdetések: MAGYARORSZÁG és KHDÉL1. Bohrer Zsófia k. n. második hangversenye folyó hét 25-én , szerdán délután 6 órakor lesz a’ redoutteremben. ZALAMEGYÉBŐL. A’ gyülés’második napján a’ pesti és pozsonyi körlevelek’ megvitatása került szőnyegre, olly érdekes , mint tanuságos tanácskozással, szinte nagy számú közönség előtt. A’ szónoklatok a’ szív’ nemességének és az ész’ fenségének voltak remekművei, az igazságnak és hazafiságnak oltárira letéve honpolgári tartozásnak adójául; és ha tehetségünkben állana a’ mondottakat tökéletes hűséggel hazánkfiai’ elé rajzolni , teljesenbebizonyithatnók, hogy azon fontos ügyekben , mellyeknek mostani állása alkotványos hazánkat kétes jövendőnek aggodalmával terheli , nem a’ fellángoló szívnek szavai által igénylünk elv és nézet- pártolást ott a’ túl oldalon álló hazafiaktól, hanem a’ meggyőző ész’ hatalmának nyugodt öntudatot szerző világával. A’ terembe lépett első alispán ur , betegsége után, általános „éljen“ kiáltással fogadtatván, először emelt szót Cs. L. tb., ki, úgymond, a’ felolvasottakat figyelemmel kisérte, annak nem lehet aggodalmas kebellel nem nézni viharos jövendőnk’ elébe, ’s nem lehet bizalmatlanságba nem esni. Mi figyelmeztetésünket a’ veszélyes ilir mozgalmakról a’ haza és trón’ irányában megtettük, de az, bár okiratokkal támogattatott, viszhangra nem talált ’stb., sőt az ilir vakmerőség annyira növekedett, hogy a’jó ügynek barátit, a’horvát-magyarokat, folytonosan üldözték. Nyíltan és orozva gyilkolások történtek. Kérelem kérelmet ért a’ vizsgálat’ megrendeléséért, de a’ horvát-magyarok korholást nyertek, mig az ilir párt megkülönböztetésben részesült. Az egyetlen zágrábi tisztujitás volt azon alkalom , mellyen a’ jó ügy végre győzött, ’s az üldözött horvát-magyar párt felvergődött megyei morális hatalomra; de épen ezen hatalom volt az, mellyet az ikirek nem tűrhetnek. A’ tartományi gyűlés megyei szerkezet’ typusával birt hajdanban is , mit mindig megtartott. Tartományi gyűlés szokott tartatni, országgyűlés előtt és után. Országgyűlés előtt a’ nemesség követeket választ és utasítást ad, orsz.gyűlés után a’ követek számolnak a’ tartományi gyűlésen ’stb., tehát olly nemesi jog gyakoroltatik, melly a’ nemességnek közjoga, mit ez folytonosan gyakorolt, ’s mit a’ régi okiratokon kívül bebizonyitani elég legyen a’ slavoniai megyék’ panaszait megemlíteni. A’ zágrábmegyei nemességnek a’ tartományi gyűléseken megjelent túlnyomó többsége a’ slavoniai megyéket boszantotta; ezek panaszt emeltek , de panaszuk elvettetett. — A’ zágrábi nemesség az utolsó tartományi gyűlésen is gyakorolta» volna törvényes szavazati jogát, ha Zágrábból el nem távolittatnék. A’ nemesség ugyan is a’ bán által felszólittatván, hogy tegyen le minden fegyvert, nem engedelmeskedett, mert a’ másik fegyveres résznek áldozatává esni nem akart. Erre conferentiában azt határozták a’ nemességnek tudtul adni, hogy felírnak, ’s mig felelet nem érkezik, gyűlést nem tartanak. A’ nemesség ekkor eltávozott, ’s a’ tartományi gyűlés megtartatott. — A’ tartományi gyűlés’ határozatai törvénytelenek. Többi közt ő felsége arra kéretik , hogy ezentúl a’ törvénynek diák szavait is adja elő, hogy a’ 36 : 40. tcz. eltöröltessék, hogy a’ magyar nyelv’ tudása a’ tanítóknál nélkülöztessék, hogy a’ magyar nyelvet tanító is horvát születésű legyen. Szónok ezen igen csodálkozik. A’ magyar törvény a’ horvát és magyar között különbséget nem ismer. Nincs a’ magyar korona alatt hivatal, mellyre a’ horvát, azért, mert horvát , ne alkalmaztassák. Horvátországnak összes nemessége nem tesz annyit, mint Zalamegye’ három járásának nemessége; a’horvát és slavoniai nemesség nem tesz annyit, mint egész Zalamegyéé. És ezen kevés nemességnek mennyi hivatal áll nyitva ? ott van a’ báni, a’ bírói tábla , a’ váltó törvényszék , a’ királyi városok , a vármegyék , a’ káptalan ’s a’ két püspökség. Alig van Horvátországban egy tanultabb ember, ki, ha akar, hivatalhoz ne juthatna, mig Magyarországban, ki tudománya után akar élni , alig bir tengődni. — Elszakadásra mutat azon tart. gyűl. határozat, miszerint külön ht. tanács’ felállítása kéretik; valamint az is, hogy a’ zágrábi püspökség érsekségre emeltessék, hogy a’ horvát püspökség a’ magyar kalocsai érsekségtől ’s igy a’ magyar egyháztól a’ horvát egyház elszakasztassék. Az eseményekre hivatkozván szónok , szólott a’ papságról is. A’ zágrábi püspökségnek érsekségre emelése iránt felírás is történt. Az ilirek arra kérik ő felségét, hogy az elemi iskolákban az ilir nyelv tanittassék. Mi lehet az az ilir nyelv? hol van, hol volt az ilir tartomány? hajdan Lyburnia Ilirországnak neveztetett, de ott már akkor is több nyelvű nemzetek laktak. A’ magyar törvény „ilir“ alatt ráczot ért. Az ilir nyelv,sok nyelvből sok dialectusból összeszervezett valami, egy kicsit dalmát, egy kicsit szerb , egy kicsit tót és horvát. — Nem titok, hogy az ilirek a’ félvilágot bekalandozták , hogy izgassanak. Magyarország tót vármegyéit is megkísértették, ’s bármi paradoxonnak lássék, az ilir, a’ panslav szellem, azon nagy szláv nemzetiségre alapított terv’ már csak ugyan messze el van szórva. Látjuk, hogy Serviában a’ muszka-sláv tisztán kinyomta az ausztriai befolyást. Hallatszik , hogy Galicziában szinte kiütött a’ zendülés ’stb ’stb. Illy körülmények közt nincs a’ conservatio’ szellemében a’ pesti levél’ tartalmát nem hinni igaznak, sőt a’ tart. gyűlés’ eljárását törvényesnek mondani ’stb. Szónok ezen súlyos bajok’ orvoslására két utat lát, felírást és küldöttséget. A’ felírásról tudhatjuk, hogy nem sikerül, fenmarad a’ küldöttség, ezt kívánná szónok, minthogy alkotmányos jogban a’ petitionalis jog már természeténél fogva benfoglaltik, de, a’ pozsonyi és pesti küldöttségi vissza utasítások után, nincs más hátra, mint a’ sérelmek’ nagy tömegét egygyel szaporítani, hogy a’ jövő orsz.gyülési sérelmek közt ezen ügy praeferentet tárgyaltassék. Ezenkívül kötelesség használni minden törvényes eszközt arra, hogy e’ szent ügy iránt a’ kövélemény lehetőleg kifejtessék. Cs. P. t.b. nem ereszkedik hosszas taglalásába a’ sérelmes horvát eseményeknek, azokat az előtte szólott elég jelesen taglalta , csak azon hibás tettet érinti meg, miszerint a’ báni hivatalba a’ zágrábi püspök ültettetett, ki a’ helyett, hogy állásánál fogva a’ kath. vallásparancsolta szeretetet hirdetné, az egyenetlenség’ magvait szórja el. Pártolja az előtte szólott’ indítványát. — S. M. tb. a’ történetre utal, hogy a’körülmények nálunk is változhatnak. Ő leginkább azt fájlalja, hogy a’nemzetben magában nincs elég szilárd jellem s az alkotmányt védeni, mert vannak törvényhatóságok, melylyek a’ horvát eseményekben sérelmet nem látnak. Nem pártolja a’ tett indítványt, mert száz éves sérelmek vannak, mellyek sohasem orvosoltatnak. Szóló nádor ő fenségének közbenjárását indítványozza kikéretni, hogy ő felségének királyi kegyét megszerezni kegyeskedjék. — T. K. főbíró: Kinek a’ hon’ bajain bánatba merül kebele, és ki nem örül nemzetnek alkotmányos élet nélkül, az megilletődéssel látja, mi szigorú vége lesz hazánknak kurta virágzása után. Sokat sülyedt már nemzetünk közjogi tekintetben , szónok bővebben fejtegeti e’ sülyedés’ okait, ’s a’ hon’ jelen aggodalmainak okait. Mondá többek közt, hogy Horvátországnak pártoskodásait valamint egy részről vérző szívvel nézi, mert ezen nemzetben még némi maradványát látja az ősi erélynek, úgy más részről nevetni kell a’ fonák ellenszenvet , mellyböl kiindulva nem csak saját polgárai’ jogát lábbal tapodja , hanem legalább egy pártja a’ tőlünk szakadásról gondolkozik. Hogy Amerika’ csillagos zászlói elhajoltak Brittaniától, hogy Izland minden áron szabadulni kíván Angliától, az egész miveit Európa megfoghatja , érteni lehet a’ lengyel eseményeket is; de hogy a’ horvátok azért, mert mi saját nemzetiségünket az övéknek alá nem rendeljük, tőlünk elszakadni akarnak , azt meg nem foghatja. A’ horvát tartományi gyűlésnek határozatát ’s az erre érkezett leiratot helytelennek és törvénytelennek tartja , akár általános elvből indul ki szóló , miszerint, mig képviselet nem lesz, a’ nemesek’ egyéni jogait megszoritani igen károsnak tartja, akár vegye a’ törvényes szokást, akár a’törvények’szellemét, az 1627: 23, 1723: 15 és több törvényeket , mellyek különböző vallásbeli viszonyokat fejtenek ki, vagy az 1836-ki úrbéri törvényeket , mellyek a’ különböző úrbéri viszonyokat adják elő a’ horvátok és magyarok közt, úgy tartja, hogy ugyanazon jogokkal ruháztatnak fel a’ horvátok, mellyekkel a’ magyarok, azon kötelességek alá vetvék a’ horvátok, mellyek alá a’ magyarok , és ha az ország’ törvényhozása rendelkezik azon jogokról, még inkább oda tartozik a’ többi rendelkezés is. Véleménye szerint Pest’rendei helyesen cselekedtek, midőn, a’horvát zavargások’ügyében, többszöri felírás után mitsem nyerve , a’ bizodalmát a’ kormány iránt elvesztve , ő felségéhez folyamodtak, olly kéréssel , hogy ezen bajokon segíteni méltóztassék. A’ választmány, mint tudjuk, el is járt hivatásában; azonban mi történt , azt is tudják a’ rendek. Egy szigorú leirat érkezett, melly nemcsak Pestmegyének , hanem Pozsonynak is tudtul adja , hogy törvényhatóságnak a fejedelemhez ez úttal és illy módon járulni nem szabad. — Előadott nézeteinél fogva szóló is ébreszteni kívánja a’ nemzetet , egy hatályos körlevelet küldeni minden megyéhez, hogy, okulván és fölébredvén, igyekezzenek a’ jövő országgyűlésen olly törvényeket alkotni, mellyek által ezen sérelmek eloszlattassanak, olly törvényeket, mellyek által a’ hatalmasokra is egyiránt szóljon a’ törvény és igazság ’stb., mellyek által a’ nemzet egy szívvé legyen, élni és halni kész a’ hazáért és királyért, — törvényeket, mellyek, mint kikelet’ fuvalma, olvadásba hozzák a’ jeget, melly kebleinken fekszik , és a’ honpolgárok’ ereit uj érzelem’ hulláma csörgedezze át. — Ezután Cs. Stb. taglalá az újabb eseményeket, a’ conservativnak nevezett párt’ föllépését. — Szónok’ hite szerint minden eddigi nyomorúságunknak kútfeje az absolutismusi irány. Hoszszasan és igen érdekesen taglalja ez irány’ természetét, a’ világtörténeteket, és hazánknak e’ századi eseményeit említi. A’ jelen ügyben a’ nemzetiséget látja szónok megtámadottnak. Legnagyobb sérelem itt, hogy a’ horvát nemesség törvényes szavazási jogától megfosztatott, ’s hogy a’ tartom, gyűlés’ rendezése Magyarországtól elvonúlva létetik, mert ha a’ horvátok olly törvényt hozhatnak, melly a’ nemesség’ jogait elveszi, hol van a’ határ akármilly törvény’ hozhatására? Most hazánknak nagy szónoka, az országosan tisztelt D.— F.—, emelt szót. Alkotmányos kötelesség — mond a’ többek közt — törvényhatósági állásunkban felszólalni a' kormánynak olly cselekvései ellen, mellyek a’ törvénybe ütköznek. Ne higyje senki, hogy mi az illy alkalomnak örülünk, hogy mi keressük a’ sérelmeket, hogy szívesen vesszük, ha alkalmunk vansérelemről pamaszkodni. Higyjék el a’ t. KK. és RR. keserű kénytelenség az , midőn a’ hazához , törvényhez és fejdelemhez egyformán hű polgárok kényszerítve vannak felszólalni azon hatalom ellen , mellynek legelső és legszentebb kötelesége a’ törvényeket fentartani és védeni. Ezen kénytelenség mindig igen keserű, de kétszeresen keserű hazánk’ jelen állásában, midőn naponként mindinkább terjed a’ nemzetben azon meggyőződés , hogy a’ mivelt világnak fokonként emelkedő fejlődésétől ’s a’ kornak parancsolva sürgető kivánatitól olly sokban elmaradtunk, ’s hogy szükség minden erőt, minden tehetséget, minden figyelmet arra fordítanunk, miszerint lerázva a’ gyáva tespedésnek önsúlyát, fokonként emeljük mi is nemzetünknek elhanyagoltt szellemi és anyagi erejét; századokon keresztil el van hanyagolva a’ nép nevelésében, mivelődésében, az erő tehát, melly a’ nemzet’ kifejlődését eszközölhetné , majdnem egyedül a’ kiváltságolt osztályra van szorítva , és ezen osztálynak kellene leginkább eszközölni, hogy a’ nép emelkedjék , a’ haza boldog legyen. Felséges urunk maga tűzte ki a’ közelebbi országgyűlésen a’ korszerű haladás’ zászlóját, és mi ezen zászló körül olly szívesen csoportozunk, készek önmegtagadással is hozzáfogni a’ nehéz, de szép reménynyel kecsegtető munkához. És épen midőn fenálló törvényeink’ javításán, a’ polgárok egymás közti viszonyainak tisztább és igazságosabb rendezésén, alkotmányos szabadság’áldásának czélszerű terjesztésén szívvel, lélekkel akarnánk dolgozni, akkor kényszeritnek bennünket a’ körülmények a’ megsértett törvényeknek, a’ megtámadott szabadságnak törvényszerű védelmére fordítani erőnket és figyelmünket. És mi erőben megfogyva, magunk közt véleményben , érdekben megszakadva, mindig távolabb esünk azon sikertől, mit elérni óhajtunk, mi a’ nemzet’ kifejlődése. Szónok azokról, mik történtek, indulat nélkül akar szólni, nem azért, mintha keserű érzés nem szállotta volna meg keblét, hanem mert azt hiszi, hogy hazánk’ körülményei ollyanok, mellyekben a’ keserűségtől el nem fogadva, nem indulattal és nem indulathoz szólva kell előadni nézeteinket. Ő nem keres titkos czélt, és nem akar szándékot gyanusitni, mert csak isten előtt ismeretesek a’ szívnek rejtekei, szónak hiszi, hogy a’ kormány rendet akar, rendet, melly utalma legyen az alkotmányos szabadságnak, nem pedig annak elnyomója, akarja hinni, hogy szellemi és anyagi kifejlődésünk’ eszközlésére törekszik , hiszi mindezt, mert tudja, hogy a’ kormánynak ezek legelső és legszentebb kötelességei, mellyekről megfeledkeznie soha nem szabad , ’s mellyeket ha szándékosan mellőzne, megcsalná a’ fejedelem’ bizodalmát. De miképen indult a’ kormány a’ czél’ elérésére, nézzük az ösvényt, a’ kitűzött czél felé vezet-e, vagy annak ellenére látszik lenni ? Szónok a’ tényeket szárazon adandja elő; a’ rend, szónok szerint, mulhatlan kellék a’ status’ boldogságára. Ő nem tartja a’ rendet a’ status’ egyedüli czéljának, hanem a’ rendet szükségesnek tartja arra, hogy a’ status’ czélja elérethessék. Szónok erősnek óhajtja a’ kormányt, de nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is , mert az erős kormány legbiztosabb támasza a’ törvénynek , és azért , mert védője a’ törvénynek , támasza a’ szabadságnak. Csak az erős kormány képes a’ nemzet’ erejét egy czélra pontositni, ’s a’ nemzet’ kifejlődését eszközölni. De a’ szellemileg erős kormány hódol a’törvény’ parancsainak,kíméli mások’ törvényes jogait,és eltűri,sőt tiszteli hatalmának törvényszabta korlátit, még akkor is, ha ezen korlátok neki nem kedvesek,’stb.’stb. Nem keresve titkos irányt , rejtett okokat , tényeket hozand fel szónok állítása mellett. Horvátországban évek óta visszavonás, gyűlölség és pártoskodás ütötte fel vésztterjesztő táborát, párt párt ellen, ember ember ellen, polgár polgár ellen fel van fegyverkezve, ésannyira , hogy igen keveset állít szónok.