Pesti Hírlap, 1846. marcius (633-650. szám)
1846-03-26 / 647. szám
Csütörtök 647. Martius 2... 1846. Mektelenik e’ lap minden héten négyszer* vasárnap , kedden , csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. Előfizethetni helyben líftc Si talajdSSSi hatvan utcza Horváth-házban 483 sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. - Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példa- Lander er MpostaHivatal utján történhetik! - Mindenféle hirdetmények felvétetnek,s egy-egy kis hasábsorért apróbetükkel 5 pengő kr. számíttatik. A Folyó évi április’ 1-je napjával kezdendő évnegyedi előfizetés a’„Pesti Hírlapra“, Budapesten boríték nélkül: 2 ft 48 kr., postán küldve borítékban: 3 ft 30 krjával pengőben elfogadtatik Pesten a’ kiadóhivatalban (hatvani-utcza Horváth-ház) és minden cs. kir. postahivatalnál. __ TARTALOM. Előléptetések. Halálozás. Büntető eljárás. Vill. Fővárosi újdonságok. Törvényhatósági dolgok: Krasznamegye (felsőbb intézkedések , megyei levelek, indítvány a’ nemesi kiváltságok' megszüntetésére , zsidó ügy.) Vasmegye (pest, pozsonyi, zalai levél ’stb.) Fiume (keresked. érdekek) Vegyes közlemények: Tengerhajózó társulat, Athenaeumtársulat. Külföld. Hirdetések. és EADÉTIV. Ő cs. ap. k. Fölsége a’ szombathelyi székes káptalanban a’ következő kanonokokat, u. m. Laky Károlyt olvasó; Krancsics Józsefet éneklő; Németh Jánost őr-kanonokká; Septey Vincze kanonokot pedig pápóczi perjellé; — továbbá Misiin Jakab áld. papot dégi czimz. apáttá; ugyszinte Máczy Imrét a’ kassai papnövendékház’gyóntatóját a’ kassai kir.akadémia’ aligazgatójává kinevezni legkegy. méltóztatott. cs. ap. kir. Fölsége Pyrker László egri pátriarka-érseknek a jénai egyetemtől nyert bölcsészet-tanári oklevél, ugyszinte Kardit ordó József chinoroni ellenőrködő sómázsamesternek a’ frauendorfi kertművelő—társulattól neki megküldött lev. tagsági oklevél’ elfogadhatását kegy. megengedni méltóztatott. -- (B. — P. H.) Folyó hó’ 18-án halálozott meg Pesten, nyolcz heti betegeskedés után, Román József több nemes vármegyék’ táblabirája, több fő családok’ jogigazgatója és curialis ügyvéd, életének 59 évében. Benne az ügyvédi kar egyik legjelesebb tagtársát veszté. — Béke hamvainak! BÜNTETŐ ELJÁRÁS. VIII. Említettük a’ büntető eljárást tárgyazó minapi czikkelyünkben , hogy a’ jelenségek általi bizonyítás iránt az újabb időkben tetemes változást szenvedtek a’ nézetek , ’s hogy a’ tudomány nem ellenzi a’ jelenségeknek nyomán való elmarasztást azon esetre , ha az eljárás szóbeli, ’s ha még ezenfelül egyéb , annak idejében felemlítendő biztosítékokról is gondoskodott a’ törvényhozás; — említettük azt is , hogy ezen biztosítékoknak fejtegetése bennünket az esküttszékek’ mezejére fog vezetni. — Hasonló eredménye lesz még egy más körülménynek is, mellynek fejtegetése vagy legalább rövid érintése e’ helyit szintén elkerülhetlenül szükséges. A’ régiebb bizonyítási theoria , értem azt, melly a’ középkorból örökségképen apáinkra szállott , azt tartotta , hogy azon esetre , ha a’ szabott bizonyítási quantum, p. o. önvallomás, két classicus tanú, ’stb. szerencsésen előállittatott , az elmarasztásnak szükségképen kell bekövetkeznie, ha mindjárt a’bírónak lelkiismerete elvérzenék is alatta. Ezen kissé erőszakos doctrina nehány tizeddel ezelőtt oda módosé ' hogy az érintett bizonyítási quantum mellett eli hatni ugyan a’vádlottat , dehogy azon es a lírónak lelkiismerete e’ bizonyitásmennyiség’ daczára is folyvást ellentmondana az elmarasztásnak , ez elmaradhat; — most pedig már napról napra közösebbé válik a’ hit , hogy valamennyi tárgyilagos , általános bizonyítási rendszerrel fel kell hagyni, mert külön mindenik eset külön bizonyítási mértéket is kivon magának, ’s mert a’ meggyőződés tisztán alanyi momentumoknak öszvege lévén, valamint a’ positiv törvény nem mondhatja : mikor kell elmarasztani, úgy azon bizonyitmányi mennyiséget sem határozhatja meg tárgyilagosan, mellyen alul nem szabad meggyőződésnek keletkezni a’ bíró’ kebelében; vagy, — ha más kifejezés talán helyesebbnek tetszenék annálfogva, mert mondathatnék , hogy az érintett quantum nem a’ meggyőződésről szól , hanem az elmaraszthatásról; mi annyit jelent, hogy lehetnek esetek , mikor a’ biró jobb meggyőződésének ellenére tartozik a’ gonosztevőt felmenteni, mi nem olly zordonan hangzó, de aligha kevésbé fonák szabály annál, melly a’ vádlottat a’ biró’ jobb meggyőződésének daczára elmarasztalni rendelé; — mondom, ha más kifejezés inkább tetszik, hogy azon bizonyítási mennyiség sem határoztathatik meg eleve tárgyilagosan , mellyen alul tévedés’ veszedelmével jár az elmarasztás , aminek természetes corolláriuma : hogy a’ vétség feletti itélethozásnak a’ biró’ alanyi meggyőződésén kell alapulnia. De hol van azon bírói testület, mellyet aggodalom nélkül , a’ nélkül hogy a’ kezébe adott hatalom’ túlsúlyától kellene tartanunk, felhatalmazhatni: a) hogy puszta jelenségek’ nyomán a’ legsúlyosabb büntetést is szabhassa;mert bizonyságok’ mérlegelésénél nem tanácsos különbséget tenni nagyobb és kisebb büntetések között , nem helyeselhető, his a’ törvényhozó igy szól: mindössze is egy év a’ büntetés , ’s igy elmarasztalod indiciumokra , de ha tíz évről szólana az Ítélet, akkor ne adj hitelt a’ jelenségeknek magokban véve,);—’s hol van azon bírói testület b) mellyet veszedelem nélkül menthetünk fel Ítéleteinek motiválása alól ? (világos, hogy az alanyi meggyőződésen, nem egyes tárgyilagos momentumokon alapuló ítélet, bár mint erő tessék velünk az ellenkezőt elhitetni, csak erkölcstanilag motiváltathatik, nem positívjogilag is.) Lesznek , kik válaszul fogják adni: lehet biz’illyes testületet akár kinevezéstől függő de elmozdíthatlan , akár józan rendszer’ útján választott birákból együvé szerkeszteni, feltéve, hogy a’ szükséges biztosítékokról más irányban gondoskodtunk; nevezetesen a) ha a’ vádlottnak széles alapon nyugvó recusatioi jog tulajdonittatik; (erre megjegyezzük, hogy ezen biztosíték, ha a’ „széles alap“ kifejezés, őszintén ’s alkalmazási szándékkal, nem szemfényvesztésül használtatik , az esküdszéki eljárásból kölcsönzött biztosítéknak mutatkozik); b) ha súlyosabb elmarasztáshoz nem elégeljük az egyszerű többséget, hanem : vagy a’ szavazatok’ egyhangúságát vagy nevezetes többséget kívánunk; (erre megjegyezzük , hogy az gyarló esküttszék, melly ezen biztosítékot nem nyújtja) ; c) ha a’ ténykérdés különválasztatik a’ jogkérdéstől, mi által a’ heterogeneus’ szavazatok’ együvészámitásából keletkező önkénytelen fallaciáknak eleje vételik, ’s az ügy mintegy kettős szempontból vizsgáltaik meg; (erre megjegyezzük, hogy az esküttszék részben ezen kérdéseknek egymástól különítésén alapul); d) ha jól szerkesztett, tehát biztosítékot, nyújtó felebbvitelről, vagy több felebbviteli instantiákról gondoskodunk;erre megjegyezzük, hogy bizonyos viszonyok között egyes esetekben, a’ felebbvitelt, eszményi tökéletességében gondolva , mi is biztosítéknak néznék, mert általa az időnek néha ugyan kártékony, de néha meg’ üdvös közbenjárása eszközöltetnék; alkalmazottságában mindazáltal ollyas valamivé vált, ’s tartok tőle , hogy ezentúl is válandik a’ felebbvitel, minek illusorius voltát még az 1841-diki Pesti Hírlap’ 38-dik számában tüntettük ki, hol igénytelen nézeteinket feltalálhatja az olvasó; szóbeliség mellett pedig, ollyatén szóbeliség mellett, mint a’ büntető eljárás, mint láttuk volt, követel magának, az érdemleges felebbvitel épen lehetetlenné válik , mit Hollandiának ’s egyes olasz tartományoknak példája gyakorlatilag is bizonyit. Jól tudjuk , hogy vannak státusok , mellyek a’ szóbeliség’ ’s a’ felebbvitel’ párosítását megkísértették, de lesz alkalom bebizonyítanunk, hogy ott vagy a’ felebbvitel üres formalitás , vagy az eljárásnak szóbelivé kereszteltetése csak gúny akart lenni; ismeretesek előttünk az argumentumok, mellyek e’ kettőnek egy kalap alá férése mellett, a’ franczia fegyelmi eljárás’ formáiból következtetve, szoktak felhordatni, de lesz idő , kimutatnunk a’ büntető ’s a’ fegyelmi ügyek’ roppant különbségéből következő másmásnemű eljárás’ alkalmazhatását; lelkiismeretesen fontolgattuk mindazt, mivel Mittermaier „die Mündlichkeit, das Anklageprinzip , die Öffentlichkeit und das Geschwornengericht“ czimű legújabb munkájában támogatni igyekszik e’ kettőnek tervezett frigyét; de végre is csak a’ szerző’ nevében találtuk a’ súlyt, ’s ha tekintély ellen tekintély’zászlaja alatt kell küzdeni, ideírjuk egy Mittermaier által is nagyrabecsült férfiúnak, Nebenius badeni státusministernek , az 1834— 5-diki törvényhozó biztosság’ elnökének nézetét e’ tárgyban, mellyet két évvel ezelőtt, midőn az akkorban törvénynyé vált szóbeli eljárási rendszer felett folyt a’ tanácskozás, a’ badeni felső kamarában következőleg fejlesztett ki: „A’ ténykérdés feletti ítéletnek felebbvitele eljárásunkkal meg nem egyeztethető. Ha a’ felebbviteli törvényszék előtt nem ismételteik az eljárás, akkor felsőbbséget tulajdonítunk ollyas bírónak, ki nincsen a’ valóság’ kitudására szükséges eszközökkel ellátva, épen azon bíróság felett, mellynek jobb módja volt megközelíteni e’ czélt. Ha pedig a’ felebbviteli törvényszék előtt ismétlendő lenne az eljárás, akkor az előbbennek’ pontos reproductiója a’ lehetőségnek határain kívül fekszik , akkor inkább vagy kevésbbé módosult lészen az alap, mellynek felsőbb értéke ellen a’ dolgok’ természete , az emlékhüséget gyengítő időnek lefolyása is hangosan szólal fel, akkor más ítélet keletkezhetik igen , de nem ollyas, melly magasabbnak, érettebbnek mondathatnék.“ — Lám a’ gyakorlati státusférfiu még theoreticus árva fejemnél is élesebben nyilatkozik az érdemleges felebbvitel ellen). Ha a’ mondottakat összefoglaljuk, világos , hogy a’ büntető bíróságtól követelt biztosítékok épen az esküttszéki eljárás’ mezején találtatnak fel, ’s hogy a’ d) alatti követeléssel meg nem férőnek találtatik ugyan az esküttszék, de épen annálfogva , mert a’ szóbeli eljárás egyáltalában nem fér meg vele. A’ felebbiekböl kiviláglik az is , hogy a’ büntető eljárás , ha előzményeink állanak, szükségképen vagy esküitek által, vagy esküttek’ módjára ítélő birák által eszközlendő,— ’s hogy ez utóbbi veszedelmes választás fogna lenni, azt könnyű leszen majdan bebizonyítanunk. Az olvasó , úgy hisszük, fokról fokra igazolva látja állításunkat, hogy a’ büntető eljárás körül az alkotmányos publicista által sürgetett biztosítékok ugyanazok a’jogtudós által követelt kellékekkel. Minket ez alkalommal a’ bizonyítások’ mérlegelése vezetett az esküstszékek’ mezejére, hová az alkotmányos polgárt tudnivalóképen másnemű előzmények is vezérlik. Legközelebbi alkalommal tovább fejlesztjük e’ kérdést. — Sz. L. fővárosi ujdonságaic. Újdonságaink’ mai rovatát „egy nemével“ a’ jövendölésnek szándékoztunk megkezdeni. Nehezen vártuk az alkalmat, mellyben politicai éles előrelátásunk’ ezen legújabb bizonyítványával lettünk volna föllépendők. De a’ Nemzeti újság megrontá örömünket , a’ Nemzetesnek soha későn nem járó buzgalma keresztbe fonta immár karjainkat, és meghajtá fejünket a’ fájdalom. Mert, a’ mit jövendölésként akartunk ma megemlíteni, azt most mármint tényt, legalább mint consumáltatni megkezdett factumot kell olvasóink’elébe állítanunk. Röviden : a’ Nemzeti Újságban „Deák Fe-rencz és a’ zalai levél“ épen tegnapelőtt jelent meg első szállításban;— folytatása határ ’s korlát közé szoritva nincs, ’s mind a’ mellett, hogy a’ „mérsékleti pártiak“ ollyformát akarnának jelenteni, mintha mérsékleti egyesületeknek volnának tagjai, a’ consumálás bizonyosan végtelen időkig fog eltartani. Valószínűleg az illető többi lapok sem fognak soká késni az „elemzések“-kel, amiket azután, midőn már csaknem el lesznek felejtve, „Zergliederung“alakban rántand elő még egyszer a’ Zeitung, elhurczolandván azokat még egyszer és végképen az örökkévalóságba. Tudtuk, hogy azon egészséges étek, mit ama’ nagy pinezér legújabban tálalt elő a’magyar közönségnek, sem beteg, sem idegen gyomornak való nem lesz, ’s, hogy az indigestiónak ezeknél el nem fog lehetni maradnia. Bátorkodunk azért jó étvágyat kivánni mindazoknak, kik még csak most rágódnak rajta, ’s jó emésztő erőt azoknak, kikben az még vérré nem válhatott. Mulatságos czikk lesz majd elég. — Bosco, ki — mint a’ Jelenkor mondja — f. hó’ 19-én adta „első mutatvány-cycrusát“ (már miért nem inkább mutatvány-cyprusát, mikor ez még szebb ?) bevégezte előadásait a’ nemzeti szinpadon. Közönségének száma minden előadásnál csökkent, ’s könnyen meglehet, hogy ő maga is, ki alkalmas localitást városunkban olly soká nem talált, le fog nem sokára csökkenni a’ német színpadra , ’s onnan még lejebb, ha netalán még ennél is találtatnának a’ jelen időben lentebb régiók. És nem találkoztunk emberrel , ki Bosco’ működésével meg lett volna elégedve , ’s ki oda dobott pénzének csak némi legkisebb hasznos eredményét tapasztalná is magán, kivévén netalán azt, hogy elmondhatja , miszerint : látta Boscot. És mégis tömve volt a’ színház mindhárom ízben. Ez nem volt művészet, melly szívre, lélekre hatott volna ; nem volt tudomány avagy mesterség, melly vizsgálódásra, gondolkozásra hívta volna fel és ismeretekkel bővítette volna az észt, sőt még az érzékek’ működésének sem engede Bosco szabad tért, mert a’ megcsalt szemen kívül egyre sem vala az hatással. Ellenkezőleg, e’ látványok némi kellemetlen, nyugtalanító érzéssel töltik el a’ nézőt, visszasülyesztvén őt azon kiskorú állapotába , mellyben elhitt mindent , mit látott ’s hallott a’ nélkül , hogy okai után kérdezősködött vagy azokat megértette volna. — ’S a’ ki látta a’ sűrű népséget , melly ezen mutatványokra csödült , ’s a’ ki megemlékezett a’ tudományok’ és művészetek’ kongó teremeire , annak szomorú tanúságot lehetett vala tennie a’ nagy közönség’ kedvteléséről. Mind a’ mellett azonban nem látunk e’ tüneményben olly nagy veszélyt, mert megvagyunk győződve, hogy e’ mutatványoknak csupán a’ pillanatnyi kivan-