Pesti Hírlap, 1846. október (753-770. szám)

1846-10-25 / 767. szám

vételi nehézségeket közölni, kérésére megengedvén, hogy lehető észrevételeit e’ hét’ végéig benyújtsa. Tovább menni, mielőtt meghallgattatnék, már csak azon nehézségnél fogva sem lehetett, m­elly a" czimvezetés" rögtönös megváltoz­tatásával járt volna, különben is, hibán és gondatlanságon túl, valóságos vétket ügyes titkolódzásai miatt még gyaní­tani nem lehetett. — E’ közben a’ választmány iparkodott a* társaság’ meglevő vagyonát minden további veszteségtől as lehetségig megóvni, specificált áru-lajstromot kívánt, ’s minden egyes áru’el vagy nem adásáról ’s áráról határozott. Közbejött egy eset, miszerint Szabó, hírünk tudtunk ’s még csak utólagos bejelentés nélkül is, egy utazó ügynök­nek, még közgyűlés előtt, a’ leggondatlanabb korlátlan fel­hatalmazást adván, ez, már a’ választmánynak mostani ha­tóságával­ felruháztatása után sept. 22-kén , mind a’ mel­lett , hogy Szabó által minden kötelező rendelmények el­vállalásától levélben eltiltva volt, Ulmvárosának előbb 15,000 később 7,500-ra leszállított mérő búzát a’ társaság’ nevé­ben olly áron kötelezett, melly a’ szerződés’ perczében a’ piaczi árnál egy forinttal alább állott. Szabó oct. 12-kéig egy szót sem szólott erről a’ választmánynak, hanem a’ magyar név’ hitelét compromittáló mentegetődzésekbe ereszkedett. Végre kénytelen lévén előterjeszteni, ’s a’ választmány látván, hogy az ügynök’ meghatalmazása egé­szen korlátlan volt, ’s még csak az instructioihoz alkal­mazkodásra sem hivatkozott; meggyőződvén, mikint Ulm­városának , melly a’ privát levelezésbeni tilalomról semmit sem tudhatott, tökéletesen igaza van; kötelességének is­merte tehát a’ magyar hitel ’s társaságunk becsülete’ érde­kében rendelkezni, hogy Ulmvárosának elégtétessék; Sza­bót azonban ’s regressusképen az ügynököt (kinek Pesten fekvő­ vagyona is van) társaságunk’ részére kárpóllásban marasztalta el. Ezen eset némi gyanút ger­jesztvén , hogy Szabó­tán vagy valótlanul informálja a’ választmányt, vagy némellyeket tán el is titkol, bizonyos aldunai rozsszállitásra nézve, mit tökéletesen tiszta ’s nyereményes üzlet gyanánt mondott be a’ választmánynak; szükségesnek láttam töké­letes informatíót szerezni magamnak ’s a’ választmánynak, ’s azért a’ választmány’ titoknokát October’ 22-kén hozzá küldém, hogy az ide vonatkozó levelezéseket velem közölje. Ő October’ 22-kén reggel kiadá, lemásolás ’s hozzám kül­dés végett, a’ leveleket, miket este 7 órakor kaptam, mig ő már 5 órakor megszökött. Átvizsgálván a’ leveleket, ’s látván, hogy itt is baj van, ’s azon kívül ezekből bizonyos más szállítási kötelezettség is sül ki, mit előttünk vakmerő hazugsággal eltagadott, Dumcsa Döme és Weisz Bernát választmányi kereskedő tag urakat kértem fel, hogy mint szakértők a’ kellő vizsgálatot azonnal megtegyék, miszerint körülmények szerint intézkedhessünk. Ámde az nap October’ 23-kán tudók meg szökését dél­után , ’s a­­mennyiben azóta azon tömérdek munka közt , mit e’ szökés’ következtében társaságunk’ megóvására tenni kellett, az eltitkolhatott irományokból láthatók, úgy látjuk, hogy minden lépését hazugság ’s áltatás kisérte, több rend­beli be nem vallott kötelezettségekbe bonyolitá a’ társa­ságot , sőt a’ mérleget is mintegy 35.000 pengő forintig szándékosan hamisnak készité a’ nélkül , hogy erre még a’ bíráló választmány is reá jöhetett volna , ’s látván, hogy tovább már a’ titkolódzást nem viheti , gyáván megszökött , még a’ végső perczben is hazugsággal végezvén pályáját , mert egy levelet hagyott hátra íróasztala’ fiókjában, ne­kem czimezve , körülbelől illy tartalmút : „Pest October’ 21. — Kegyetek annyi bajt halmoztak ’s erőltettek reám, hogy erőmből kifogyván, e’ pillanatban már véget vetettem életemnek. Hazámnak (!!) ’s ellenségeimnek áldozatává lettem. Isten bocsásson meg kegyeteknek. Szabó.“ Azonban an­nyit már tudunk, hogy sem elég erős, sem, ha úgy tetszik, elég gyáva nem volt életének véget vetni. Budáról a’ fehér farkastól utazott el October’ 22-én este 5 órakor, nyerges­­ujfalusi gyors paraszt szekeressel; az említett fogadóban már három hét óta bérleti szobája volt, lassan kint ruháit mind oda hordta, egy pártfogoltja, Boldini János sebész’ ne­vére magának a’városnál, szintúgy már egypár hét előtt, útlevelet szerzett, magát utazási szerekkel ellátva , ’s a’ társaságunkat illető egy 5000 pg. forintos bankutalvány is hiányzani látszik, ámbár viszont irodai asztalfiókjában 1000 p.forint készpénz találtatott. Ennyit tudunk ekkorig. Időnket munka veszi igénybe , ’s azért nem ereszkedhetem mindazon lépések f elsorolásába, miket a’ tegnap délután óta permanentiában levő választmány ten. Minden’s minden után megtétetett, mit illy körülmé­nyek közt lehet és kell. Csak az egyet említem, hogy ezen­túl az m. kereskedelmi társaság’czimvezetését Jankó Vincze ur viendi, Dumcsa Döme, vagy Weisz Bernát Ferencz vá­lasztmányi tag urak’ egyikének ellenjegyzése mellett. Még egy szót berekesztésül. Ha csak Szabó, szökése közben, mielőtt a’ még tegnap stafettaliter szétküldözött híresztelés útját vágná , társaságunkat tetemes hamis köte­lezésekkel nem terheli, a’ választmány erélyes eljárásával eszközölhetni reméli, nemcsak azt, hogy a’társaság kö­telezettségeinek becsületesen megfelelhessen, hanem még, ha az összes veszteség, 84.000 pft helyett, 150—160 ezer pforintra menne is, mégis körülbelűl 200 ezer p­ forintnyi activ társasági érték megmentethessék. A’ csapás nagy , de még nagyobbá, a’ hazára pedig még veszélyesebbé csak az tehetné , ha megrémülnénk , 's egy emberbeni megcsalatkozásunk miatt megcsökkennénk azon buzgalomban, melly az egyesületi téren újabb időben olly nagyszerű tevékenységet kezde kifejteni. Az akadályok növeljék erőnket, ne csüggesszenek. Pesten, October’ 23-án 1846. — Kossuth Lajos, mint a’ magyar keresk. társaság’ választmányi tagja. Törvényhatóségi dolgok« MOSONYMEGYÉBŐL , October’ 17-én 1846. Folyó hó 1 5-én vette kezdetét évnegyedes közgyűlésünk, a’ tárgyak’ fontossága fölhangolva tartá a’ kedélyeket. Alig nyittatott meg a’ gyűlés, gr. Z.— E.— előadta, hogy a’ bécs­­brucki vaspályánál a’ magyar földön ausztriai vámjog gyakoroltatván , tisztán akarná tudni , mikint történ­hetett ez? járásbeli főbíró és esküdt urak megtették-e szigorú kötelességüket? A’ rendeknek törvényességé­től megvárja , hogy megsértett törvényeink’ orvoslá­sára egész erélylyel nyilatkozandnak , ’s tesznek, men­nyit illy helyzetben alkotmányos polgároknak tenni tör­vényes és morális kötelességük. A’ nemes grófnak törvé­nyesség és hazafiasság’ szellemétől áthatott e’ nyilatkozata a’ teremben lévőket velőkig rázta meg, ’s a’ szorult szív’ fájdalmait az arczokról olvasók. — Sürü csend jön, magos főispán ur a’ dolog’ történetét röviden előadá, — a’ megyei kisgyülés’ jegyzőkönyve , a’ főbírónak ’s esküdtnek hivatalos jelentése ’s az e’ tárgyban kibocsátott helytartó tanácsi intézmény felolvastattak, mellyek’ nyo­mán a’ dolog’ rövid summázata következő: a’ bécs-brucki vasútnál az indóház magyar földre építtetett, ’s e’ magyar földön ausztriai vámjog gyakoroltatik. A’ kisgyülés’ határo­zatából az ausztriai vámhivatalnokokat ’s őröket e’ hi­vataloskodásaiktól eltiltani kiküldött főbiró, kiküldetésében pontosan eljárt , ’s letiltásának daczára az ausztriai vámhi­vatalnokok ’s örök még most is a’ pályaudvarban vannak, ’s az ausztriai vámszedés, motozás ’stb. mai napig is gyako­roltatik. A’ helytartó tanácsnak f. év­sz. mihályhó’ 20-tól ez érdemben kibocsátott intézménye pedig oda nyilatkozik, hogy az utazók’ kényelme és az áruszállítás’ tekintetéből, Pozsonym­egyében Dévény és Dévény- Ujfalunál­ életben lévő módszerint, a’ kérdésalatti vaspályánál is az ausztriai vám­jog, a’ magyar földön, csak hadd gyakoroltassák , addig is, mig e’ tárgyban intézkedés fog létetni. — A’ tárgy’ fontos­sága a’ Bének egész figyelmét méltán vonta magára. És jön heves és komoly tanácskozás, melly közben főispán uz elő­­adá , mikint „Mosony’ rendei sokszor tanúsították, hogy az ország’ határainak épségben tartását szivükön viselik,’s re­méli, e’ kérdés is ébren találandja a’Bket. Kérése az, hogy a’ kérdés’ fontos megvitatása után hozassák határozat. A’ megyének az országhatárait törvényes karhatalommal is vé­deni szabad és kell, de ez elhatározó tett’ eredményei kel­lemetlenek lehetnek, visszalépés tőle többé nincs kéró a’ rendeket, hogy az intézvényben fölhozott dévény ’s dévény­­ujfalusi vámszedési gyakorlatról Pozsonymegyétöl maguknak tökéletes tudomást szerezzenek, ’s eldöntő határozatot csak azután hozzanak.“ Számos egyházi és világiak’ részéről el­mondatott: „mikint a’ vámszedés csak az utazók’kényelmére lévén itt fölállítva, azzal nemzetünk’ joga sértetni nem czé­­loztatik , mikint e’ kérdést sérelemnek csak fölingerelt ke­délyek keresztelik, mi Pozsonyban a’ megyére és országra nem sérelem, Mosonyban sem lehet sérelem. Hiszen inkább otthon motoztassunk meg, mint idegen földön. Ki az indó­­házban a’ vaspályára lép, föl kell tenni, hogy a’ házi rend­ben megegyezik, motozás csak alkalmatlanság, általa még jurisdictio nem gyakoroltatik. Mint eddig,legyen Mosony ezen­túl is békésen haladó­­s felsöbbségnek híven engedelmeskedő megye, békés polgár erőszaktól irtózik. Hozasék a’ dolog tisztába, ’s mint főispán ur mondá, — Pozsonymegye az érintett kérdésben kérdeztessék meg, ’s csak azután legyen határozat.­ ’stb.­­stb. — Mindezek ellen a’ jelenvolt gróf E. K., gr. Y. K., gr.­­ E., O.és A., a’ jelenvolt győriek, ne­hány táblabirák ’s ellenzéki tagok által kifejtetett: „miként illy eredményt szül a’ veszélyes lépés, ha a’ törvényesség’ egyenes útjáról egy törvényhatóság eltér! mi ok volt a’ világos törvény’ e’ szavai’ ellenére: „omnia comitatus negotia in congregationibus generalibus palam et publice per­­tractanda“ illy fontos jurispublici kérdés iránt csak kis­ gyűlést tartani ? és mi ok volt kérdezni a’ helytartó tanács­tól , hogy e’körülményben mit teendők legyünk? a’ Rendek­nek tudni, sérthetlenségüket érezni kellett volna , ’s e’ törvényszerű érzet’ tudatában, saját hatalmával és köteles­ségével tenni, mit törvény parancsol. Mi ok volt megyei tisztviselőt kiküldeni, ’s kezeibe erőhatalmat nem adni? Mosonymegyét e’ kérdésnél önmaga ’s az ország iránti szent tartozása is elhatározó lépésre parancsolja, mert e’ kérdés a’ hazát is sérti: nincs késő, mitoszul tétetett, javíttassák, mi elmulasztatott, pótoltassák. Határ az országé, Mosony­­megye idegen jurisdictiot határába be nem fogadhat. — Mondják : az utasok’ kényelméért gyakoroltatik az indóház­­nál az ausztriai vámjog. Kényelemnek szabadságot föl nem áldozunk! Ha a’ vaspálya történetesen Pestig lenyúlna, ’s tetszenék az ausztriai vámjog-gyakorlatot a’ haza’ szivében megkezdeni, ez is megtörténhetik? hiszen az utazók’ kényelméért lehetne ez is. Fájdalmas, hogy az ausztriai vámjog már Pozsonymegyében gyakoroltatik. De uj tanúság legyen ez, hogy jogaink mellett mindig ébren legyünk. Ki e’ veszélyt idején kikerülni nem elég óvatos , ne panaszkodjék később , ha a’ veszélyektől menekülnie már nem lehet. Vagy sérelmes a’ Pozsonymegyében diva­tozó gyakorlat vagy nem. Ha sérelmes , miért tétovázunk, miért kérdezzük Posonyt, miért nem határozunk ? Ha nem sérelmes , az­sinórmértékünk nem lehet, mert a’ rendek­nek a’ jelen esemény’ égbekiáltó törvénytelenségét át nem látni nem lehet. Veszélyes betegségünk az, hogy ha sé­relmet érezünk, protestálunk,­­s more patria leülünk. Nem szólani, tenni , ’s törvényesen elhatározóig tenni ott, hol minden elmulasztott pillanat a’ nemzet’ törvé­­nyes jogait veszélyezteti; ez szabad polgár’ joga ’s kö­telessége.“ Ezen és még sok fontos okok’ elősorolása után , néhány óráig tartott tanácskozásnak eredménye lön a’ végzés: „hogy főbíró úr esküttével­­ kiküldetik , hogy a’ pályaudvarban a’ magyar földön az ausztriai vám­jogot gyakorló t­isztviselőket és őröket onnan tüstint tiltsa ki, szín­ség’ esetében karhatalommal is.’S e’ törvényes ha­tározatról a’ helytartótanács is tudósittatni fog.“ —L­u­k­á­c­s Sándor. Árvamegyének jelentése a’ kebelbeli «le­génység’ felsegélésére beérkezett kegyes ada­kozások’ miképeni kezelése iránt. Azon kebelrázó visszaemlékezetü ’s jelenleg is szomorú következéseket előidéző időszak, melly több tartományok’ sorában szeretett Magyar­honunk’ éjszaki részeit szokottnál sokkal silányabb terméssel bontván el, egészen elkedvetlenité és méltó aggodalomba ejte számtalan mezei gazdát, de főleg különben is a’ legfeljebb ten­­gődés’ reményével kérkedhető árvás népet folyvászt esőzések ’s korlátlan vizáradások és kora derék­ okozta felette silány aratás ’s a’ legfőbb tápszerül szolgáló, de általán szűk behordásu bur­gonya’ jövedelmezésével érzékenyül lesujtólag olly annyira szűk körbe szorittatni engedé, hogy a’ majdnem 100 ezerre menő, minden keresetmódtól elzárt, csak egyedül az a’ nélkül is kopár mezei földmivelés’ csekély jövedelmeiből bajait ’s naponta szüksé­geit alig fedező árvái lakosságnak számosabb családai , nyo­masztó házi körülményeiktől ösztönöztetve, mostoha sorsukat ked­vezőbbé tenni akaratból, szeretett lakhelyeiket, mellyekhez ősi édes lánczolatok, rokonaik, barátaik, jó szomszé­daik, helybeli szoká­­­­sok által olly nagyon eddig fűzve valának, sajnos érzések és kön­nyeik’ hullatása’ közepette elhagyni, édes hazánk’ boldogabb­­ helyzetű vidékeire biztosabb menedék’ keresése végett, leginkább őszi ’s téli időben kivándorolni, magokat pedig nevezetes bajoknak kitenni, másoknak terhekre lenni, és végre annyi viszontagságok és annyi bajokkali küzdés’ meghaladásában elgyengülve, betegesen visszajőni, az által pedig éhnyomoruság­ szülte közös szenve­déseiket nevelni, kénytelenittettek — más legnagyobb része e’ vészelem’ folytonos hatalmaskodásának nyugodtan hódolva, borna fellegek­ ellepte reményeink’ megoldását a’ jövő’ körülményei’ lehető kedvezésétől hasztalanul várván, utósó vagyonának taka­­karékos megemésztése után, az, előbbeinek’példájára, minden biz­tosabb kinézések­ hiányában, az emberi jellemet annyira lealacso­nyító koldusbothoz életmentésül nyúlni késztetett — a’ hátra­lévő vagyonosabb legcsekélyebb része pedig az általános ínség’ számtalan szülötteivel szünetlenül egész erejével küszködvén, je­lenleg is teljes mértékben érzi fájdalmas lesujtását. — A’ szen­vedő emberiség' ezen gyászos állapota volt tehát azon eredeti kútfő, mellyböl merített, napirenden levő szomorú tapasztalások, a’ balsors’ legszomorubb csapásainak egyike alatt nyögő ember­társaink ’s polgárink’ érzékeny szenvedéseik’ rögtöni baráti se­gély általi enyhülésére, és a’ folytonosan dühöngő ’s végrom­lással fenyegető ínség’ lehető elhárítására felhivá e’ megye’ figyel­mének éber fordítását,’s méltán igénylé a' legszentebb emberi kö­telesség’ teljesítését. — Mitől is ösztönöztetve, minden üdvös ha­tású kutforásokhoz ’s czélszerű intézkedések’ megtételéhez maga körében nyúlván, de az egész betörő ’s tehetség’ megfeszítése a’ szemlátomást terjedő baj’ gyökeres orvoslására elegendő ké­pességgel nem szolgálhatván, honunk­ egyetemes törvényhatósá­gait, a’ kebelbeli árvái uradalom' egyes közbirtokosait, ’s igy a’ szigorú végzés által illy csapásoktól megkimélt egész I. ez. hazai közönséget emberbaráti segély’ ajánlására 's ez által az egyedül isteni gondviselésre hagyott számtalan szerencsétlenek’ szenvedé­seik’ enyhülésére felbuzditani kénytelen vala. Minek következ­tében, eloszlatva éreztük nagy részét alapos aggodalminknak, mi­dőn kebleinket ápoló reményeink meg nem hiúsítva, napról napra nyújtanak biztos alkalmat örömmel tapasztalhatni felszóllitásunk’ sikerdus eredményét, meily szerint a' t. ez. hazai közönség, a* szenvedő emberiség iránti szelíd érzéstöl elhevülve, 59,877 forint 48uVljo krajezárt p. p. nagylelkűleg adakozni, és ezen öszve­­get hozzánk, a’ kitűzött nemes czélrai fordítás végett, tettleg be is küldeni kegyeskedett. — Minthogy pedig a’ valóban szegény adózó népünk az éhnyomor’ kíméletlenül pusztító körmeibőli ak­kori kiszabaditását egyedül a' t. ez. hazai közönség' könyörüle­­tességének köszönheti, azért is örök hála 's emlékjeleül az egyes lelkes adakozók' neveinek 's általok beküldött pénzbeli öszvegek’ jegyzékét jegyzőkönyvünkbe beiktatni, és a’ hazai hírla­pok­’ útján, igy a’ mint következik, közzétételni határoztuk k. m.: 1) Nemzeti Újság’ útján beküldetett 149 ft , 2) ugyanazon szer­kesztőségtől 324 ft, 3) Ofner Pester Zeitung’ szerkesztőségétől 100 ft, 4) pozsonyi alispán' útján Ullmann Móricz’ részéről 200 ft, 5) Marczibányi Antal főispán helytartó ajánlott 350 ft, 6) Hírnök’ szerkesztősége’ útján 329 ft, 7) ugyanazon szerkesztőség’ útján 422 ft, 8) szepesi káptalan ajánlott 50 ft, 9) egri főkáptalan 100 ft, 10) bajmóczi uradalom ajánlott 55 mérő gabonát, 11) Pozsony sz. hír­­városa 500 ft, 12) Budapesti Híradó’ útján 1047 ft 58 ft, 13) Religio ’s Nevelés folyó­irat’ szerkesztősége’ útján 31 ft 40 kr, 14) Ofner Pester Zeitung’ útján 100 ft, 15) nagy­váradi püspök 100 ft, 16) Sz.-Fehérvárváros 100 ft, 17) Hír­nök’ szerkesztősége’ útján 105 ft 12 kr, 18) Hont vármegye 85 ft, 19) győri káptalan 127 ft, 20) Uzsovics János főispáni helytartó 50 ft, 21) Esztergom sz. kir. városa 50 ft, 22) Hírnök’ szer­kesztősége’ útján 23 ft 20 ft, 23) nagy­váradi görög-egyesült püspök 40 ft, 24) Szabadka sz. kir. városa 310 ft, 25) kassai káptalan 25 ft, 26) Hirnök' szerkesztősége’ útján 132 ft, 27) Komárom sz. kir. városa 121 ft, 28) Trencsén sz. kir. városa 65 ft, 29) Budapesti Híradó­ utján 612 ft 20 kr, 30) Kassa sz. kir. városa 160 ft 10 kr, 31) Csanádi püspök 50 ft, 32) Nemzeti Újság­ utján 350 ft, 33) pécsi püspök 40 mérő gabonát, 34) váczi püspök ajánlott 200 ft, 35) rosnyói káptalan 20 ft , 36) diakovári káptalan 12 ft, 37) diakóvári püspök 100 ft, 38) besz­­tercze­bányai káptalan 24 mérő árpát és 20 ft, 39) csányi köz­birtokosság 130 m. kiló búzát, 40) pozsonym­egyei első alispán’ utján 263 ft 2 fr, 41) Pozsony sz. k. városa’ utján 1420 ft, 42) barsmegyei első alispán’ útján 43 mérő gabona és 212 ft, 43) Heves megye 400 ft, 44) Popovits Basil püspök 20 ft, 45) Buda sz. kir. városa 711 ft 531/1 kr, 46) Budapesti Híradó’ útján 708

Next