Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-01-15 / 813. szám

az izraeliták által űzetik , meggátolni, erkölcsi be­folyással ’s a’ vallás által nyújtott eszközökkel, töreked­nünk kell , nagyobb ’s kisebb körökben erélyesen el­nyomni , ’s a’ bebizonyult uzsorásokat minden tekintet nélkül, állás, kor-’s nemre­ nézve a’ közmegvetésnek ’s gyalázatnak átadni. 3) Az uzsora’ segédforrásait korlátozni, a’ mennyiben az uzsorát elősegítő elemre , t. i. a’ hajhászokra ’s a’ jég­pályán nem tisztán működőkre éber figyelem fordítandó , hogy az’ esetben szinte a’ közmegvetés’ tárgyaivá legyenek. Ezen czélok’ elérhetése bár leginkább előmozdittatnék egy — a’ magyar izraeliták’ erkölcsi viszonyainak nemes­­bitésére alakulandó egyesület által, melly különösen a’ felebbi irányt tűzné feladatául; de mivel mi az egyesületi ellenőrség’ gyakorlati kezelésében igen nagy nehézsége­ket látunk, mindenekfelett óvakodnunk kell a’ törvénye­ket megelőző működéstől, vagy bíráskodási hatalom utáni törekvéstől, ’s különösen hogy azon lehetőségnek kitéve ne legyünk, miszerint részlelkű­ feladás’ következtében, ár­tatlan ’s becsületes ember az egyesület’ itélőszéke előtt a’ gyanúsítás’ martalékává váljék , azért kénytelenek va­gyunk, ezen eszmét egészen mellőzve, önöket felkérni an­nak ünnepélyes kimondására, hogy önök valamint becsülik a’ kereskedő’ igyekvéseit, midőn az a’ kereskedés’ illendő útján magának állást szerezni, ’s létét biztosítani törek­szik , úgy mindazon egyéneket megvetni ’s utálni fogják, kik az uzsorát gyakorolják, ’s különösen azokat, kik csá­bitó utakon maguknak e’ czélra áldozatokat kerítenek — hogy vallás és iskolai előadásaikban a' felebbi értelemben ’s érdemteljes főrabbink által az izraeliták’ számára szer­kesztett „erkölcsi szabályok ’s kötelességekkel“ meg­­egyezőleg fognak nyilatkozni, a’ gyülekezeteket a’ sze­rint oktatni ’s felvilágositani, ’s már a’ zsenge korú gyer­mekekben az uzsora, uzsoráskodók ’s segédeik ellen az iszonyt ’s utálatot fölébreszteni , a’ felnőtteket inteni­, hogy továbbá is azon alapelvhez ragaszkodva, olly sze­mélyeket?, kik ezen alávaló keresetmódot gyakorolnak , soha, sem községi, sem kereskedői vagy más tisztségre ne válasszanak, sőt a’ mennyire lehetséges, velők minden társasági érintkezést megszüntessenek, ’s őket általában kor- ’s nemkülönbség nélkül a’ közmegvetésnek tárgyaivá tegyék. Ezen szabályok által, mellyeket bizonyosan az ország­ban más izraelita községek is követni, ’s az uzsorának, mennyiben az, az izraeliták által gyakoroltatnék, ellen­működni fognak, önöknek legjobban sükerülend megmu­tatni, miszerint, istennek hála­ a’ helybeli községnek ’s általában Magyarország’ szr. lakosainak magva az uzsorá­nak, melly egyesek által gyakoroltatik , ellene van , ’s hogy ezen kórágat felette szeretné elválasztani az egész­séges törzstől, ha eszközei nem hiányzanának.­­ To­vábbá ezen előterjesztett szabályok által nem tétetik Önöknek kínos kötelességgé, hogy az uzsora ellen mint bíróság működjenek , vagy pedig az elintézést bizott­mányra ruházzák. Nem. Erélyesebben hat a’ vallási ’s erkölcsi kötelék minden jegyzőkönyvnél ’s rendszabályok­nál. Önök lelkiismeretes meggyőződésöket ’s véleményö­­ket nyíltan kimondják, községünk’ tagjai önöket megér­­tendik.Bizzák tehát minden egyes’ lelkiismeretére, erkölcsi meggyőződésére ’s belátására , kit akar , mint uzsorást tekinteni, megvetni é s kerülni, a’ következés megmutatja önöknek a’ helybeli szr. népség’ helyes ’s józan ítéletét, önök elérendik tervezett czélokat, ’s mindazok, kik be­csületérzéssel birnak , azon megvetendő keresetágakat elhagyandják, a’ javithatlanok megismertetnek, kerültet­­nek, megvettetnek, magukra hagyatnak, ’s igy büntetést érdemlő működéseikért az izraeliták’ közönsége többé felelősségre nem vonatkotik. * . . * A’ felebbi előterjesztésben kifejtett alapeszméket a’ községi gyülekezet általánosan, mint saját véleményének ’s meggyőződésének kijelentését tekinti, ’s a’ nélkül, hogy egy különös egyesület alakulna, vagy pedig magát az uzsoráskodók ellen mint hatóság felemelné, a’ pesti izrae­liták­ becsületes jellemében találja annak legbiztosb zálo­gát, miszerint véle egyesülten az uzsora’ elnyomására, ki­csinyben úgy, mint nagyban, ernyedetlen buzgalommal ’s minden erkölcsi erővel közremunkálni fognak , azért mindenkinek saját meggyőződésére’s lelkiismeretére bizza a’ felett ítélni, ki legyen előtte javithatlan, ’s igy ki’ irá­nyában akarja a’ megvetés’ ’s kirekesztés’ eszközeit hasz­nálni. A’ vallás- ’s iskolatanitó urak pedig ismételve utasittatnak, hogy ezen tárgyat éber figyelemben tart­sák, törekvéseinket vallási ’s erkölcsi intéseikkel gyámo­­litsák, ’s ezen egyhangúlag hozott végzésünkről a’ hely­beli izr. lakosok az imaházakban különös ’s alkalmas hir­detések által értesittessenek. Erdélyi országgyíilem. Több , mint két havi szünet után Erdély’ országos KK. és RR-ei viszont egybegyülvén , e’ folyó 1847- dik évi január’ 4-kén zárták a’ 19-dik országos ülést. — Országos elnök ő amaga kevés, de érzeménydús szavakban örömét nyilvánitá a’ KK. és RR. viszonti együtt láthatásán , szerencséit éré az újévet, áldást, erőt kívánt a’ törvényhozó testnek, hogy az előtte álló nagy czélnak minél jobban megfelelhessen. A’ múlt ülésről készült jegyzőkönyv’ hitelesítése után jelenté ő nmlga , hogy a’ mai ülésben a’ kir. kormányszék is részt kiván venni. Néhány perez múlva megjelent a’ kir. kormány­szék , melly alkalommal az elnöki széket törvényes gya­korlat szerint főkormányzó ő nmlga foglalván el, egypár lelkes szóvali üdvözlés után, ő felségének az ország’ ren­ 34 deihez intézett ’s ő amaga által az ülés’ szinén felbontott néhány k. kir. leiratát olvastatta fel. Ezen k. k. leiratok közül az először olvasott következő tartalmú : FERDINAND ’stb. Azon feliratot , mellyet ti hű KKr. és RR. az ürességben volt érd. udv. cancellári hiva­talra a’jelen országgyűlés’folyama alatt véghezvitt válasz­tástokról 1846-ki octoberhó’ 2-káról, őszintén kedvelt hivünk, tekintetes nagyságos báró Puchner Antal, mint az említett országgyűlésre küldött teljes hatalmú királyi biztosunk’ utján, legfelsőbb tekintetünk’ elébe terjesztet­tetek , erdélyi udv. cancellariánk szokott módon előnkbe adván, és mi azt a’ közjó ’s királyi szolgálatunk’ szem­pontjából éretten megfontolván és latolván , erdélyi udv. kir. cancellárunkká őszintén kedvelt hívünket, tekintetes nagyságos branyicskai szabad báró Jósika Sámuelt, sz. István’ királyi jeles rende’ kis keresztes vitézét, ka­marásunkat, val. belső titkos állodalmi tanácsosunkat és érd. udv. cancellariánk’ alelnökét neveztük ki kegyelme­sen. Egyébiránt ’stb. Ezen k. k. leirat’ felolvasását ő felsége ’s a’ kineve­zett főhivatalnok’ nevei’ említésekor kitörő éljenzés ki­sérte. Következett egy más k. leirat, mellynek tartalma imez : FERDINAND ’stb. Teljesitéseül azon legfelsőbb ki­rályi határozatunknak, mellyet eddigien Dragomirfalva, Szilistye, Szacsal, Mojszin és Food Magyarországunk’ Mármarosmegyéjéhez tartozó helységek és Erdély nagy fejedelemségünk’ Radnavidéke között kétségeit és ez utóbbihoz csatolt helyek­ tárgyában, 1842-ki augusztus’ 1-ről kelt kir. leiratunkban tudtotokra adtunk, az álta­latok 1843-ki január’ 31-től kelt feliratotoknál fogva ke­gyelmes kir. megerősítésünk alá terjesztett törvényczik­­kel, mellyet a’ fenemlitett helyek közt határhalmok’ emelése végett általatok kinevezett bizottság iránt alkot­tatok, azon alakban, a’mellyben fel van terjesztve, ke­gyelmesen megerősítvén, felhívunk titeket, hogy az elő­adott módon megerősített törvényczikket, az 1843-as országgyűlés’ többi törvényczikkeivel együtt, legfelsőbb királyi hitelesitésünk végett a’ szokott alakban felterjesz­­szétek. Egyébiránt ’stb. Az érdekelt törvényczik a következő: Törvén­yczikk. Mellynél fogva Magyarország’ Máramarosmegyéjéhez tartozó Dragomirfalva, Szilistye, Szacsal, Mojszin és Food helységek, és az ezen nagy fe­jedelemségbeli Radnavidék közt fekvő ’s ezen nagy feje­delemséghez csatolt hely közé határhalmok’ felállitása végett bizottság neveztetik ki. cD 6 A’ Magyarország’ Máramarosmegyéjéhez tartozó em­lített helységek és ezen fejedelemségbeli Radnavidék közt fekvő legfelsőbb helyen ezen nagyfejedelemséghez csatolt hely közé határhalmok’ felállítására, ő felsége’ kegyelmes jóváhagyásával, következő bizottság neveztetik ki, u. m.: ifj. Bethlen Pál gróf Belső-Szolnokmegye’ főispánja, Do­­náth Sándor itélőmester, Mikes János gr. és Ujfalvi Sánd. kir. hivatalosok, Ujfalusi Miklós Közép-Szolnokmegye, Vér Farkas Kővárvidék, ifj. Bethlen János gr. Udvar­helyszék, Filkéni György Beszterczevidék és Jakab Bog­dán sz. kir. Szamosuj­vár város’ követei, melly bizottság, egyetértve azokkal, kikre ezen teendő Magyarország’ részéről bizva leend, a’ kétségeit helyre kiszállani, azon helyeken, mellyeket az előbbi bizottság által ő felsége’ elébe terjesztett földabrosz­i római számtól a’ XXX-ig kijelölt határhalmokat emelni és munkálatáról ezen nagy­fejedelemség’ országosan egybegyült Kir. és RR.-nek tu­dósítást tenni köteles. K­egyelmes kir. leirat az 18'Vls­ ki törvényja­vaslatok’ tárgyában: FERDINAND ’stb. Azon 1843-ki jan. 16-ról kelt ’s a’ maga’ utján élőnkbe feljutott felirastoknak, mellynél fogva az 18­4­/­­ -ki országgyűlésen alkotott ’s legfelsőbb királyi megerősitésünkkel, minden módosítás nélkül szentesitett törvényczikkek közül, a’ többit félretevőn, csak kettőt, némelly honosítottak’ bevételéről szólókat tartottatok hitelesítés végett újból felterjesztendőknek, védokai királyi akaratunk’ legfelsőbb nyilvánítása által 1841-ki October’ 27-ről 4811. és 1842-ki november’ 1-ről 4634 számok alatt kelt kir. leirataink’ erejénél fogva tel­jesen le lévén győzve, titeket a’ kérdéses törvényezikkek’ ismételt leküldése mellett, ezennel komolyan és szigo­rúan, idézett kegyelmes kir. leirataink’ tartalmára’s az irántok tartozó engedelmesség’ teljesitésére utasitunk. Egyébiránt ’stb. Kegyelmes kir. leirat a’ nemnemesek’ felpe­­ressége’ tárgyában: FERDINÁND. ’stb. Azon felirás, mellyet ti hű Kir. és RR. a’közelebb lefolyt országgyűlésről 1843-ki febr. 1-ről, némelly törvényjavaslatokkal együtt, királyi meg­erősítésünk alá legalázatosabban felterjesztettetek, szo­kott módon élőnkbe adatván, a’ javaslati törvényezik­­kek’ sorában azt, melly a’ parasztok’ személyes fel- és al­­perességéről szól, azon alakban, mellyben felkü­ldötté­­tek, kegyelmesen megerősítvén, ezennel olly végre küld­jük le hozzátok, hogy a’ mondott 184­/3­ évbeli többi törvényczikkekkel együtt királyi szentesítésünk végett a’ szokott modorban felterjesszétek. — Hozzátok egyéb­iránt ’stb. Törvényezikk a* parasztok’ személyes fel- és al­p­er­e­ss­é­gé­r­ől. A’ htk. IH. r. 31. czimének rendelkezését e’ jelen törvényezik, megváltoztatván, ezentúl e’ hon’ minden lakói, állapotbeli különbségre való tekintet nélkül, feljogosittatnak, hogy bárki ellen tulajdon személyükben fel- vagy alperesek lehessenek; továbbra is fenhagyatván azon szabadságuk, hogy földest-m úri kegy uraság , vagy szegénység’ tekintetéből közsege­­delmezésért folyamodhassanak. K­egy. kir. leirat a’ törvényszéki birák’ tárgyában. FERDINÁND ’stb. Azon két törvényjavaslat közül, mellyeket ti hű Kir. és KR. 1843-ki febr. 1-től kelt ’s a' maga módja szerint élőnkbe adott alázatos felirastoknál fogva legfelsőbb királyi tekintetünk’elébe terjesztettek, a’ magyar és székely hatóságokbeli törv.székek’ ülnökeinek ezután mikinti tétele’módjáról szóló törvényjavaslatot,azon alakban, a’mellyben élőnkbe volt terjesztve, kegyelmesen megerősitni, ’s nektek ide mellékelve a’ végett leküldeni határoztuk, hogy azt a’ szokott törvényes alakba szer­kesztve , a’ közelebb múlt országgyűlés’ általunk kegyel­mesen megerősített többi törvényczikkeivel együtt leg­felsőbb királyi szentesítésünk végett szokott módon fel­terjesszétek. Többire ’stb. Törvényezikk a’ törvényszékek’ ülnö­keiről magyar és székely hatóságokban. 1. §.) A’ törvényszékek’ ülnökeit magyar és székely hatósá­gokban évenkint fogják választani. 2. §.) Ezeken és a’ fizetéses jegyzőkön kivül csak a’ t. hatóságok fő ’s kerü­leti tisztei fognak azokban döntő szózattal birni. 3. §.) Ila a’ választott ülnökök törvényes számmal nem jelen­nének meg, az elnök­ joga, az 1791: 96. és 97-ik prov. art. értelmében, továbbra is fenmarad , az ugyanazon hatóság’ többi ülnökei közül, a’ törvényes szám’ kiteltéig, döntő szózattal biró tagokat helyettesíthetni; a’ 96. 97- dik prov. articulusok többire épségben maradván. Kegyelmes kir. leirat a' legrövidebb perfolya­mok’ tárgyában. FERDINÁND ’stb. Alázatos felirászok, 1843-ki febr. 1-ről, a’ hozzá mellékelt két törvényjavaslattal együtt, mellyeknek egyike a’ törvényszéki bíráknak jövendőbeli tételét a’ magyar és székely hatóságokban; másika a’ legrövidebb perfolyamot tárgyazza , a’ szokott módon legfelsőbb királyi tekintetünk’ elébe terjesztetvén, mi­után az idézett törvényjavaslatok közül azt, melly a’ tör­vényszéki birákról szól, hozzátok mai napról intézett egy más kegyelmes kir. leiratunknál fogva megerősíten­dőnek találtuk volna, a’ másikat, a’ legrövidebb perfo­lyamról szóló törvényjavaslatot, mivel az eddig divato­zott törvénykezési rend’ rendszeres megváltoztatását fel­tételezi , nektek ide mellékelve olly czélból küldjük le, hogy a’ következő törvényhozás’tárgyai között, az 1841-ki törvény’ rendelkezésénél fogva, az uj törvénykezési rend’ tárgyábani országos bizottság’ munkálata is ki lévén tűzve, ezen törvényjavaslatot, az emlitett országos bi­zottsági munkálattal kapcsolatban uj és érettebb tanács­kozás alá vegyétek. Többire ’stb. ’stb. Kegyelmes kir. leirat a’ mezei rendőrség’ tárgyában. FERDINAND 'stb. Azon törvényjavaslatot, mellyet ti ha RK. és RR. 1843-ki február’ 1-től kelt és szokott módon elünkbe terjesztett felira­toknál fogva , legfelsőbb királyi megerősítésünk alá terjesztettetek.. ,,a’ mezei rendőrségről“-kellőleg megfontolván, mivel ezen javaslat az annak renden előforduló tetemes pénzbírságokon kivül, mellyek részint az adózó nép’ kisajtolására szolgálnak , részint önkényes eljárásra tárnak mezőt, ollyasmikre is kiterjeszkedik, mellyek egyfelől a’ szoros értelemben vett rendőrséghez nem tartoznak,és eddig is külön törvényekbe foglaltattak ; másfelől pedig a’ törvénykezési eljárás’ munkában levő összes tárgyalásától, a’ hova tartoznak , el nem szakaszthatók; ’s mivel végre kétséget nem szen­ved, hogy a’ mezei rendőrség körüli intézkedések, az úrbéri viszonyok’ közelgő rendezésétől igen sokat függe­nek , az előrebocsátottak’ megfontolásával azt nektek hű Kir. és RR. érettebb meghányás ’s az egybevetendők’ egybevetése végett ide mellékelve kegyelmesen vissza­küldeni határoztuk. Egyébiránt, ’stb. Olvastak még a’ jelen ülésben két k. kir. leiratot , mellyek közül egyik mellett a’ magyar és székely hely­ségek’ beligazgatásáról, az úrbéri fegyelemről, birtok­képességről és kisajátításról készült és felterjesztett törvényjavaslatok megerősítetlen; a’ másik mellett pedig a’ Krassó és Hunyadmegye közti határkijárás’ tárgyábani törvényjavaslat megerősítve leküldetnek. A’ részint közlött, részint érintett kegy. kir. leiratok’ felolvasása ’s köziratra kérése után, a’ kir. kormányszék a’ teremből éljenzések közt távozott. Mire országos elnök ő amaga székét elfoglalván, mielőtt, úgymond, a’ napi­kérdésre menne át, némelly előleges jelentendői vannak, úgymint: Nemes Károly gróf tollhiba’ következtében a’ kir. hivatalosok’ névsorából kimaradván, beigtattatott. Továbbá Zarándmegye’ egyik követe Kozma Dénes ur , betegsége miatt meg nem jelenhetvén , helyét Baternay Antal pótlókövet foglalta el. Krasznamegye, mellynek báró Bánffy Albert’ leköszönése’ következtében eddig csak egy képviselője volt, báró Bánffy Jánost választotta másik követévé. Beszterczevidék Regius János’ helyébe Bolgráf János, Brassó Bömb­es Frigyes’ helyébe Schnell Károly, Ujegyházszék Conrád’ helyébe Herbert J. Hátszegváros Votsch Mihály’helyébe Bajas Miklós urakat választották. Jelenti továbbá elnök ő nmlga, hogy miután a” RK. és RR. az országgyűlés’ kezdetével azon kívánságukat nyil­vánították , hogy valamint a’ múlt országgyűlésen , úgy most is beszédektára szerkesztessék, ’s ennek kieszköz­lését szólóra bizták , van szerencséje bemutatni Hajnik Károly gyorsiró urat, ki a’ beszédek tárát szerkesztendi. ’S most nincs egyéb hátra, mint az országos bizottság­ úr­béri munkálata’ tárgyalásához fogni.

Next