Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-01-15 / 813. szám
az izraeliták által űzetik , meggátolni, erkölcsi befolyással ’s a’ vallás által nyújtott eszközökkel, törekednünk kell , nagyobb ’s kisebb körökben erélyesen elnyomni , ’s a’ bebizonyult uzsorásokat minden tekintet nélkül, állás, kor-’s nemre nézve a’ közmegvetésnek ’s gyalázatnak átadni. 3) Az uzsora’ segédforrásait korlátozni, a’ mennyiben az uzsorát elősegítő elemre , t. i. a’ hajhászokra ’s a’ jégpályán nem tisztán működőkre éber figyelem fordítandó , hogy az’ esetben szinte a’ közmegvetés’ tárgyaivá legyenek. Ezen czélok’ elérhetése bár leginkább előmozdittatnék egy — a’ magyar izraeliták’ erkölcsi viszonyainak nemesbitésére alakulandó egyesület által, melly különösen a’ felebbi irányt tűzné feladatául; de mivel mi az egyesületi ellenőrség’ gyakorlati kezelésében igen nagy nehézségeket látunk, mindenekfelett óvakodnunk kell a’ törvényeket megelőző működéstől, vagy bíráskodási hatalom utáni törekvéstől, ’s különösen hogy azon lehetőségnek kitéve ne legyünk, miszerint részlelkű feladás’ következtében, ártatlan ’s becsületes ember az egyesület’ itélőszéke előtt a’ gyanúsítás’ martalékává váljék , azért kénytelenek vagyunk, ezen eszmét egészen mellőzve, önöket felkérni annak ünnepélyes kimondására, hogy önök valamint becsülik a’ kereskedő’ igyekvéseit, midőn az a’ kereskedés’ illendő útján magának állást szerezni, ’s létét biztosítani törekszik , úgy mindazon egyéneket megvetni ’s utálni fogják, kik az uzsorát gyakorolják, ’s különösen azokat, kik csábitó utakon maguknak e’ czélra áldozatokat kerítenek — hogy vallás és iskolai előadásaikban a' felebbi értelemben ’s érdemteljes főrabbink által az izraeliták’ számára szerkesztett „erkölcsi szabályok ’s kötelességekkel“ megegyezőleg fognak nyilatkozni, a’ gyülekezeteket a’ szerint oktatni ’s felvilágositani, ’s már a’ zsenge korú gyermekekben az uzsora, uzsoráskodók ’s segédeik ellen az iszonyt ’s utálatot fölébreszteni , a’ felnőtteket inteni, hogy továbbá is azon alapelvhez ragaszkodva, olly személyeket?, kik ezen alávaló keresetmódot gyakorolnak , soha, sem községi, sem kereskedői vagy más tisztségre ne válasszanak, sőt a’ mennyire lehetséges, velők minden társasági érintkezést megszüntessenek, ’s őket általában kor- ’s nemkülönbség nélkül a’ közmegvetésnek tárgyaivá tegyék. Ezen szabályok által, mellyeket bizonyosan az országban más izraelita községek is követni, ’s az uzsorának, mennyiben az, az izraeliták által gyakoroltatnék, ellenműködni fognak, önöknek legjobban sükerülend megmutatni, miszerint, istennek hála a’ helybeli községnek ’s általában Magyarország’ szr. lakosainak magva az uzsorának, melly egyesek által gyakoroltatik , ellene van , ’s hogy ezen kórágat felette szeretné elválasztani az egészséges törzstől, ha eszközei nem hiányzanának. Továbbá ezen előterjesztett szabályok által nem tétetik Önöknek kínos kötelességgé, hogy az uzsora ellen mint bíróság működjenek , vagy pedig az elintézést bizottmányra ruházzák. Nem. Erélyesebben hat a’ vallási ’s erkölcsi kötelék minden jegyzőkönyvnél ’s rendszabályoknál. Önök lelkiismeretes meggyőződésöket ’s véleményöket nyíltan kimondják, községünk’ tagjai önöket megértendik.Bizzák tehát minden egyes’ lelkiismeretére, erkölcsi meggyőződésére ’s belátására , kit akar , mint uzsorást tekinteni, megvetni é s kerülni, a’ következés megmutatja önöknek a’ helybeli szr. népség’ helyes ’s józan ítéletét, önök elérendik tervezett czélokat, ’s mindazok, kik becsületérzéssel birnak , azon megvetendő keresetágakat elhagyandják, a’ javithatlanok megismertetnek, kerültetnek, megvettetnek, magukra hagyatnak, ’s igy büntetést érdemlő működéseikért az izraeliták’ közönsége többé felelősségre nem vonatkotik. * . . * A’ felebbi előterjesztésben kifejtett alapeszméket a’ községi gyülekezet általánosan, mint saját véleményének ’s meggyőződésének kijelentését tekinti, ’s a’ nélkül, hogy egy különös egyesület alakulna, vagy pedig magát az uzsoráskodók ellen mint hatóság felemelné, a’ pesti izraeliták becsületes jellemében találja annak legbiztosb zálogát, miszerint véle egyesülten az uzsora’ elnyomására, kicsinyben úgy, mint nagyban, ernyedetlen buzgalommal ’s minden erkölcsi erővel közremunkálni fognak , azért mindenkinek saját meggyőződésére’s lelkiismeretére bizza a’ felett ítélni, ki legyen előtte javithatlan, ’s igy ki’ irányában akarja a’ megvetés’ ’s kirekesztés’ eszközeit használni. A’ vallás- ’s iskolatanitó urak pedig ismételve utasittatnak, hogy ezen tárgyat éber figyelemben tartsák, törekvéseinket vallási ’s erkölcsi intéseikkel gyámolitsák, ’s ezen egyhangúlag hozott végzésünkről a’ helybeli izr. lakosok az imaházakban különös ’s alkalmas hirdetések által értesittessenek. Erdélyi országgyíilem. Több , mint két havi szünet után Erdély’ országos KK. és RR-ei viszont egybegyülvén , e’ folyó 1847- dik évi január’ 4-kén zárták a’ 19-dik országos ülést. — Országos elnök ő amaga kevés, de érzeménydús szavakban örömét nyilvánitá a’ KK. és RR. viszonti együtt láthatásán , szerencséit éré az újévet, áldást, erőt kívánt a’ törvényhozó testnek, hogy az előtte álló nagy czélnak minél jobban megfelelhessen. A’ múlt ülésről készült jegyzőkönyv’ hitelesítése után jelenté ő nmlga , hogy a’ mai ülésben a’ kir. kormányszék is részt kiván venni. Néhány perez múlva megjelent a’ kir. kormányszék , melly alkalommal az elnöki széket törvényes gyakorlat szerint főkormányzó ő nmlga foglalván el, egypár lelkes szóvali üdvözlés után, ő felségének az ország’ ren 34 deihez intézett ’s ő amaga által az ülés’ szinén felbontott néhány k. kir. leiratát olvastatta fel. Ezen k. k. leiratok közül az először olvasott következő tartalmú : FERDINAND ’stb. Azon feliratot , mellyet ti hű KKr. és RR. az ürességben volt érd. udv. cancellári hivatalra a’jelen országgyűlés’folyama alatt véghezvitt választástokról 1846-ki octoberhó’ 2-káról, őszintén kedvelt hivünk, tekintetes nagyságos báró Puchner Antal, mint az említett országgyűlésre küldött teljes hatalmú királyi biztosunk’ utján, legfelsőbb tekintetünk’ elébe terjesztettetek , erdélyi udv. cancellariánk szokott módon előnkbe adván, és mi azt a’ közjó ’s királyi szolgálatunk’ szempontjából éretten megfontolván és latolván , erdélyi udv. kir. cancellárunkká őszintén kedvelt hívünket, tekintetes nagyságos branyicskai szabad báró Jósika Sámuelt, sz. István’ királyi jeles rende’ kis keresztes vitézét, kamarásunkat, val. belső titkos állodalmi tanácsosunkat és érd. udv. cancellariánk’ alelnökét neveztük ki kegyelmesen. Egyébiránt ’stb. Ezen k. k. leirat’ felolvasását ő felsége ’s a’ kinevezett főhivatalnok’ nevei’ említésekor kitörő éljenzés kisérte. Következett egy más k. leirat, mellynek tartalma imez : FERDINAND ’stb. Teljesitéseül azon legfelsőbb királyi határozatunknak, mellyet eddigien Dragomirfalva, Szilistye, Szacsal, Mojszin és Food Magyarországunk’ Mármarosmegyéjéhez tartozó helységek és Erdély nagy fejedelemségünk’ Radnavidéke között kétségeit és ez utóbbihoz csatolt helyek tárgyában, 1842-ki augusztus’ 1-ről kelt kir. leiratunkban tudtotokra adtunk, az általatok 1843-ki január’ 31-től kelt feliratotoknál fogva kegyelmes kir. megerősítésünk alá terjesztett törvényczikkel, mellyet a’ fenemlitett helyek közt határhalmok’ emelése végett általatok kinevezett bizottság iránt alkottatok, azon alakban, a’mellyben fel van terjesztve, kegyelmesen megerősítvén, felhívunk titeket, hogy az előadott módon megerősített törvényczikket, az 1843-as országgyűlés’ többi törvényczikkeivel együtt, legfelsőbb királyi hitelesitésünk végett a’ szokott alakban felterjeszszétek. Egyébiránt ’stb. Az érdekelt törvényczik a következő: Törvényczikk. Mellynél fogva Magyarország’ Máramarosmegyéjéhez tartozó Dragomirfalva, Szilistye, Szacsal, Mojszin és Food helységek, és az ezen nagy fejedelemségbeli Radnavidék közt fekvő ’s ezen nagy fejedelemséghez csatolt hely közé határhalmok’ felállitása végett bizottság neveztetik ki. cD 6 A’ Magyarország’ Máramarosmegyéjéhez tartozó említett helységek és ezen fejedelemségbeli Radnavidék közt fekvő legfelsőbb helyen ezen nagyfejedelemséghez csatolt hely közé határhalmok’ felállítására, ő felsége’ kegyelmes jóváhagyásával, következő bizottság neveztetik ki, u. m.: ifj. Bethlen Pál gróf Belső-Szolnokmegye’ főispánja, Donáth Sándor itélőmester, Mikes János gr. és Ujfalvi Sánd. kir. hivatalosok, Ujfalusi Miklós Közép-Szolnokmegye, Vér Farkas Kővárvidék, ifj. Bethlen János gr. Udvarhelyszék, Filkéni György Beszterczevidék és Jakab Bogdán sz. kir. Szamosujvár város’ követei, melly bizottság, egyetértve azokkal, kikre ezen teendő Magyarország’ részéről bizva leend, a’ kétségeit helyre kiszállani, azon helyeken, mellyeket az előbbi bizottság által ő felsége’ elébe terjesztett földabroszi római számtól a’ XXX-ig kijelölt határhalmokat emelni és munkálatáról ezen nagyfejedelemség’ országosan egybegyült Kir. és RR.-nek tudósítást tenni köteles. Kegyelmes kir. leirat az 18'Vls ki törvényjavaslatok’ tárgyában: FERDINAND ’stb. Azon 1843-ki jan. 16-ról kelt ’s a’ maga’ utján élőnkbe feljutott felirastoknak, mellynél fogva az 184/ -ki országgyűlésen alkotott ’s legfelsőbb királyi megerősitésünkkel, minden módosítás nélkül szentesitett törvényczikkek közül, a’ többit félretevőn, csak kettőt, némelly honosítottak’ bevételéről szólókat tartottatok hitelesítés végett újból felterjesztendőknek, védokai királyi akaratunk’ legfelsőbb nyilvánítása által 1841-ki October’ 27-ről 4811. és 1842-ki november’ 1-ről 4634 számok alatt kelt kir. leirataink’ erejénél fogva teljesen le lévén győzve, titeket a’ kérdéses törvényezikkek’ ismételt leküldése mellett, ezennel komolyan és szigorúan, idézett kegyelmes kir. leirataink’ tartalmára’s az irántok tartozó engedelmesség’ teljesitésére utasitunk. Egyébiránt ’stb. Kegyelmes kir. leirat a’ nemnemesek’ felperessége’ tárgyában: FERDINÁND. ’stb. Azon felirás, mellyet ti hű Kir. és RR. a’közelebb lefolyt országgyűlésről 1843-ki febr. 1-ről, némelly törvényjavaslatokkal együtt, királyi megerősítésünk alá legalázatosabban felterjesztettetek, szokott módon élőnkbe adatván, a’ javaslati törvényezikkek’ sorában azt, melly a’ parasztok’ személyes fel- és alperességéről szól, azon alakban, mellyben felküldöttétek, kegyelmesen megerősítvén, ezennel olly végre küldjük le hozzátok, hogy a’ mondott 184/3 évbeli többi törvényczikkekkel együtt királyi szentesítésünk végett a’ szokott modorban felterjesszétek. — Hozzátok egyébiránt ’stb. Törvényezikk a* parasztok’ személyes fel- és alperességéről. A’ htk. IH. r. 31. czimének rendelkezését e’ jelen törvényezik, megváltoztatván, ezentúl e’ hon’ minden lakói, állapotbeli különbségre való tekintet nélkül, feljogosittatnak, hogy bárki ellen tulajdon személyükben fel- vagy alperesek lehessenek; továbbra is fenhagyatván azon szabadságuk, hogy földest-m úri kegy uraság , vagy szegénység’ tekintetéből közsegedelmezésért folyamodhassanak. Kegy. kir. leirat a’ törvényszéki birák’ tárgyában. FERDINÁND ’stb. Azon két törvényjavaslat közül, mellyeket ti hű Kir. és KR. 1843-ki febr. 1-től kelt ’s a' maga módja szerint élőnkbe adott alázatos felirastoknál fogva legfelsőbb királyi tekintetünk’elébe terjesztettek, a’ magyar és székely hatóságokbeli törv.székek’ ülnökeinek ezután mikinti tétele’módjáról szóló törvényjavaslatot,azon alakban, a’mellyben élőnkbe volt terjesztve, kegyelmesen megerősitni, ’s nektek ide mellékelve a’ végett leküldeni határoztuk, hogy azt a’ szokott törvényes alakba szerkesztve , a’ közelebb múlt országgyűlés’ általunk kegyelmesen megerősített többi törvényczikkeivel együtt legfelsőbb királyi szentesítésünk végett szokott módon felterjesszétek. Többire ’stb. Törvényezikk a’ törvényszékek’ ülnökeiről magyar és székely hatóságokban. 1. §.) A’ törvényszékek’ ülnökeit magyar és székely hatóságokban évenkint fogják választani. 2. §.) Ezeken és a’ fizetéses jegyzőkön kivül csak a’ t. hatóságok fő ’s kerületi tisztei fognak azokban döntő szózattal birni. 3. §.) Ila a’ választott ülnökök törvényes számmal nem jelennének meg, az elnök joga, az 1791: 96. és 97-ik prov. art. értelmében, továbbra is fenmarad , az ugyanazon hatóság’ többi ülnökei közül, a’ törvényes szám’ kiteltéig, döntő szózattal biró tagokat helyettesíthetni; a’ 96. 97- dik prov. articulusok többire épségben maradván. Kegyelmes kir. leirat a' legrövidebb perfolyamok’ tárgyában. FERDINÁND ’stb. Alázatos felirászok, 1843-ki febr. 1-ről, a’ hozzá mellékelt két törvényjavaslattal együtt, mellyeknek egyike a’ törvényszéki bíráknak jövendőbeli tételét a’ magyar és székely hatóságokban; másika a’ legrövidebb perfolyamot tárgyazza , a’ szokott módon legfelsőbb királyi tekintetünk’ elébe terjesztetvén, miután az idézett törvényjavaslatok közül azt, melly a’ törvényszéki birákról szól, hozzátok mai napról intézett egy más kegyelmes kir. leiratunknál fogva megerősítendőnek találtuk volna, a’ másikat, a’ legrövidebb perfolyamról szóló törvényjavaslatot, mivel az eddig divatozott törvénykezési rend’ rendszeres megváltoztatását feltételezi , nektek ide mellékelve olly czélból küldjük le, hogy a’ következő törvényhozás’tárgyai között, az 1841-ki törvény’ rendelkezésénél fogva, az uj törvénykezési rend’ tárgyábani országos bizottság’ munkálata is ki lévén tűzve, ezen törvényjavaslatot, az emlitett országos bizottsági munkálattal kapcsolatban uj és érettebb tanácskozás alá vegyétek. Többire ’stb. ’stb. Kegyelmes kir. leirat a’ mezei rendőrség’ tárgyában. FERDINAND 'stb. Azon törvényjavaslatot, mellyet ti ha RK. és RR. 1843-ki február’ 1-től kelt és szokott módon elünkbe terjesztett feliratoknál fogva , legfelsőbb királyi megerősítésünk alá terjesztettetek.. ,,a’ mezei rendőrségről“-kellőleg megfontolván, mivel ezen javaslat az annak renden előforduló tetemes pénzbírságokon kivül, mellyek részint az adózó nép’ kisajtolására szolgálnak , részint önkényes eljárásra tárnak mezőt, ollyasmikre is kiterjeszkedik, mellyek egyfelől a’ szoros értelemben vett rendőrséghez nem tartoznak,és eddig is külön törvényekbe foglaltattak ; másfelől pedig a’ törvénykezési eljárás’ munkában levő összes tárgyalásától, a’ hova tartoznak , el nem szakaszthatók; ’s mivel végre kétséget nem szenved, hogy a’ mezei rendőrség körüli intézkedések, az úrbéri viszonyok’ közelgő rendezésétől igen sokat függenek , az előrebocsátottak’ megfontolásával azt nektek hű Kir. és RR. érettebb meghányás ’s az egybevetendők’ egybevetése végett ide mellékelve kegyelmesen visszaküldeni határoztuk. Egyébiránt, ’stb. Olvastak még a’ jelen ülésben két k. kir. leiratot , mellyek közül egyik mellett a’ magyar és székely helységek’ beligazgatásáról, az úrbéri fegyelemről, birtokképességről és kisajátításról készült és felterjesztett törvényjavaslatok megerősítetlen; a’ másik mellett pedig a’ Krassó és Hunyadmegye közti határkijárás’ tárgyábani törvényjavaslat megerősítve leküldetnek. A’ részint közlött, részint érintett kegy. kir. leiratok’ felolvasása ’s köziratra kérése után, a’ kir. kormányszék a’ teremből éljenzések közt távozott. Mire országos elnök ő amaga székét elfoglalván, mielőtt, úgymond, a’ napikérdésre menne át, némelly előleges jelentendői vannak, úgymint: Nemes Károly gróf tollhiba’ következtében a’ kir. hivatalosok’ névsorából kimaradván, beigtattatott. Továbbá Zarándmegye’ egyik követe Kozma Dénes ur , betegsége miatt meg nem jelenhetvén , helyét Baternay Antal pótlókövet foglalta el. Krasznamegye, mellynek báró Bánffy Albert’ leköszönése’ következtében eddig csak egy képviselője volt, báró Bánffy Jánost választotta másik követévé. Beszterczevidék Regius János’ helyébe Bolgráf János, Brassó Bömbes Frigyes’ helyébe Schnell Károly, Ujegyházszék Conrád’ helyébe Herbert J. Hátszegváros Votsch Mihály’helyébe Bajas Miklós urakat választották. Jelenti továbbá elnök ő nmlga, hogy miután a” RK. és RR. az országgyűlés’ kezdetével azon kívánságukat nyilvánították , hogy valamint a’ múlt országgyűlésen , úgy most is beszédektára szerkesztessék, ’s ennek kieszközlését szólóra bizták , van szerencséje bemutatni Hajnik Károly gyorsiró urat, ki a’ beszédek tárát szerkesztendi. ’S most nincs egyéb hátra, mint az országos bizottság úrbéri munkálata’ tárgyalásához fogni.