Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)
1847-06-03 / 890. szám
mind az illető iparűzőktől. Csakhogy kívánjuk, miszerint osztva azon olcsó kenyér nagyobb köszönetre legyen érdemes, mint azon 23—26 ftos lisztből készült mostani kenyérpéldányok a’ piaczon , mikből egy karéjt nekünk kerdének e’ napokban mutatványul, illendő megbámulás és leirás végett. A’ bámulást véghezvittük óriási mértékben, mert itt hiába mondja az ember , hogy : „nil admirali“, — a’ leirást azonban illően meg nem adhatjuk, mivel sem ahhoz való tollal, sem dr. Liebig’ vegytani készületeivel nem birunk. Nem tudjuk, hamu, sár, homok, csizmakenőcs teszik-e főalkatrészeit e’ csiriszes fekete sületlen keveréknek, de annyi bizonyos, hogy mind ezen részek benne vannak , ’s hogy láttára lehetetlen föl nem kiáltanunk : „Ments meg uram minden becsületes embert illyen mindennapi kenyértől!“ Szigorú kötelessége volna a’ rendőrségnek az illy kenyereket elkobozni épen úgy, mint az éretlen gyümölcsöt szokták. Mert már az csakugyan nem emberi eledelnek való iparczikk. — A’ városligetben felállított ’s az általunk többször emlitett középponti sulyerejü vasút (centrifugal eisenbahn) tegnap volt ünnepélyesen megnyitandó. E’ napon át van már az adva a’ közönség használatának, mellynek nem lehet eléggé ajánlanunk e’ fontos, itt még soha nem látott találmány’ megtekintését. E’ rövidke utazás’ alkalmával könnyen megismerkedhetni ezen vasutak’ minden sajátságaival. Vásári vendégeinknek ennek megnézése nélkül nem kellene eltávozniok. — Az ellenzéki körben f. hó’ 4, 5 és 6-dik napjainak estéin, a’ vidékről nagy számmal begyülekezett vendégek és tagok’ tiszteletére, ünnepélyes lakomák fognak tartatni. — Pestvármegye jövő kedden kezdendi évnegyedes közgyűlését, mellyre sok közérdekű tárgy van kitűzve vitatkozásul. — Bartay Endre fiatal hazánkfia és jeles tehetségű zongorász, ki a’ külföld’ több vidékein már nem csekély jelentőséget szerze nevének, Pétervárott meghalt. Az orosz hatóságok’ magyar gyorsaságú eljárására mutat azon körülmény, miszerint a’ boldogultnak még múlt évi július’ 1-én történt kimúlását a’múlt hónapban adták tudtára Pestvárosnak. — Oroszhegyi Józsa, a’ „Honleányok’ könyve’“ szerkesztője, tisztelettel kéri vidéki előfizetőit, hogy a’ megjelent I. füzet’ vásári alkalmakon tova szállításáról gondoskodni sziveskedjenek. Lakik városház-utczában 282 sz. a. — Hauser Mihály, pozsonyi születésű hazánkfia, igen jeles hegedű-virtuóz , ki Német-, Svéd-, Norvég-, Dán-, Finn-, és Oroszországokat beutazván, művészete által mindenütt legnagyobb tetszésben részesült , Pestre érkezett, ’s itt nehány hangversenyt szándékozik adni, mire is a’ zenekedvelőket előre figyelmeztetjük. — A’ Széchenyiliget múlt vasárnap ünnepélyesen megnyittatott. Nyitva leend e ezután a’ nagy közönségnek? ’s ingyen-e vagy pénzért? — ezt a’ liget’ részvényes urai tudják. Majd ha árnyék ’s épületek lesznek benne, bizonyosan nagyobb fontosságra fog e’ legközelebb fekvő „zöldség“ jutni. — Múlt vasárnap a’ nemzeti szinház a’ „Z r i ny i“ czimü régi német tragicomoediával akarta a’ vásári közönséget megörvendeztetni. Előre lehetett látni, hogy e’ kopott régiség, ezen idétlen pathost lélekző, zamat és illatnélküli üres szóvirághalmazból emelkedett nagy képű darab csak kevés embert fog becsalni. Le kellett volna ezen má’ napjának még akkor szállania, midőn Kölcsey megírta róla kritikáját, mellyet talán csak ismernek a’ színháznál. Annál inkább nem való az a’ mai közönségnek, melly ennél sokkal jobb műveket meg szokott buktatni. Museumba vele , ezen Körnek Zrínyivel , vagy adjuk ezentúl ezen czim alatt : „Egy vén német hadnagy Szigetváron a’ XVII. században,“ így ’s a’ costumok, nevek és személyek’ megváltoztatása mellett még el lehetne rajta mulatni, főképen , ha a’ görög tűz legalább is minden felvonásban egyszer kerül elő. Ugyan ez estre leplezték le az uj előfüggönyt, mellyet Schilcher prof. és Montini urak festének,’s mellyet a’ szinlap’ kisvárosiasan jónak látott vagy betűkkel tudtára adni a’ közönségnek. A’ függöny’ képei festészi kivitelre nézve sok tekintetben jelesek, ’s a’ festész uraknak dicséretére válnak, azonban az egész még sem bir imposant hatással, mit vártunk volna. Nem ragad meg, hidegen hagy e’ sok rajz, e’ tarka csoportozat, ’s talán épen azért, mert nagyon sok, és nagyon tarka. Egységet és egyszerűséget nem veszünk észre a’ conceptióban, e’ nélkül pedig bajos hatást eszközölni. A’ vászonra teremtett eszmék, gondolatok’ halmozottsága megzavarja az átlászóságot, úgy, hogy meg kell várnunk, mig a’ színház’ hivatalos orgánuma magyarázatát adandja e’ rajzoknak, ha bővebben hozzá akarunk szólani. Minden allegória legyen egyszerű, ha megértetni , ha hatni akar; minden nagyobb eszme legyen szinte egyszerű , mert „la grandeur n’est qu’une simplicité sublime.“ ’S botránkoztató, hogy azon nehány sor, melly a’ függönyön Vörösmarty’ „Szózatjából van idézve , helyesírás elleni hiba nélkül nem hathatott. — Bővebben szólandunk, ha hivatalos magyarázatát kirondjuk a’ függöny’ képeinek. Addig csak egyszerűen megjegyezzük, hogy színpadról az „építészeti“ hatás legmeglepőbb, ’s az allegóriás képben nem a’ tarkaságot, hanem az szoborszerű egyszerűséget és nagyságot keressük. — A’ budai német nevű hegyeknek magyar átkeresztelése jövő héten fog ünnepélyesen véghezmenni. Döbrentey Gábor kir. tanácsos’ ’s a’ budai hatóság’ vezér Törvényhatósági dolgok. HONTBÓL, május’28. Folyó hó’ 25-kén megkezdett ’s három nap alatt befejezett közgyűlésünk’ határnapja ’s folyama , a’ mindinkább közeledő követi választásoknál fogva, megyénkben is a’ szokottnál élénkebb részvétet ’s mozgalmakat idéze elő, mikről mindazonáltal ezúttal hallgatni elhatározott szándékunk , részint azért, minthogy úgy „intra mint extra muros“ a’ dolgok épen forrásban lévén, kifejlődve nincsenek, ’s az eredményt, melly alapja leend ama’ criticai szempontnak, mellyből a’ tárgyak’ előadásánál kiindulandnunk kell, még a’ jövő’ fátyola fedi; részint pedig azért, hogy ne mutassuk be a’ hazának sem feketébb sem fejérebb szinekkel saját táborunk’ rajzolatát, mellynek különben is még több festékek’ alkalmazásán kell keresztülmennie. Szorítkozzunk tehát csupán csak magára a’ nyilvánosan folyt közgyűlési dolgokra. Főispáni helyettesünk nyitotta meg ezt, ’s megemlítvén ő maga, hogy a’ múlt közgyűlés alatt részt nem vett, szót emelt megyénk’ közelebb lefolyt helyzetéről ’s mozgalmairól, mellyek nagyobb figyelmet gerjesztettek a’ hazában. De ezekben nem nagyszerűséget, hanem rendkivüliséget lát. És habár szerinte hallatszottak is itt-ott dicsőítő szavak, de általánosan véve rólunk nem kedvező az ítélet. Nemcsak a’ társadalmi életre, hanem magára megyei működésünkre is mindez káros befolyással volt. A’ pártok’ egymást törekvő megsemmisítésére leginkább a’ kölcsönös engedékenység hathat, ’stb. Részéről e’ súrlódások’ megszüntetésére, derült homlokkal mondhatja , mindent megtett, kéri a’ rendeket, hogy részökről is mindent megtegyenek , ’s őt szándékában előmozdítsák. A’ figyelemmel hallgatott előadásra senki sem válaszolt a’ rendek közül, miután minden dolognak két oldala van , hogy az ellenzék’ részéről is egész Hiedelemmel, de egyszersmind kellő nyíltsággal megtörténjék , kívánatos lett volna. Követte az elnöki beköszöntést T.— I.— e. kanonok által, évenkénti szokott uj bérbe kiadása a’ papi tizednek, a’ szokásos ellenmondásokkal; végre az alispáni jelentés a’ megye’ állapotáról, mint a’ tanácskozások’ első ’s a’ gyűlés’ főtárgya. — E’ jelentés szerint az Európaszerte uralkodó ínség nemcsak hazánkat, de megyénket is érte , ’s az e’ czélra tett eddigi intézkedések nem szülték meg a’ kivánatos eredményt. Az 358 lete alatt. Uj nevek’ életbehozására legtöbbet tehet itt a’ journalistica. — A’ B.P. Hiradó Vajda Péter’ munkáinak kiadására egy társulat’ összeállását indítványozza, mit részünkről mi is örömest pártolunk, ’s a’ társulat’ ügyének emelésére, mihelyt az életbelépend, mindent elkövetni ígérünk , mi tehetségünkben álland. Az első lépések’ megtételére az indítványozót kérjük meg. — Buda’ várának kiigazitása , mellyre a’ kormány tetemes öszletet ajánlott, Hild épitész’ terve szerint már a’ jövő héten fog megkezdetni. És ismét több joggal fogunk felkiálthatni: „Él magyar, áll Buda még!“ — Nem régiben ajánlottunk a’ vidéki magyar közönségnek egy Pesten tartózkodó miveit, becsületes fiatal francziát, ki a’ magyar életet megismerni szándékozván , a’ nyarat egy vidéki családi körben kivánná eltölteni. A’ vásárra feljött számos vidékiek között talán lesznek, kiknek illy társalkodóra szükségök van. E’ rovat’ írója szivesen szolgáló’ tekintetben személyes utasítással e’ lapok’ szerkesztő hivatalában. — Több magyar lapban nyilatkoztatja ki Hiador úr, hogy Szigligeti az ő „Mátyás fia“ czimű drámáját egy általa régebben beadott hasontárgyu drámából vette kölcsön, mert — úgymond — a’ lapokban közlött tartalomból úgy látja, hogy a’ kettő között nagy a’ hasonlatosság. E’ lapokhoz is küldé a’ Honderű’ szerkesztősége a’ kérdéses nyilatkozatot, mit azonban e’ lapok’ szerkesztője Tót nem vett azért, mert egy illy puszta tartalomhallomásból eredt következtetés és felületes ráfogás nem egyéb gyanúsításnál, ’s közbotrányt okozó, midőn egy ismeretlen iró egy elismert érdemekkel biró szorgalmas iró’ ellenében igy lép föl; ’s nem vettük fel továbbá azért, mert Hiadornak, ha már csakugyan nyilatkoznia kell illy modorban, meg van saját orgánuma : a’ Honderű. Alaposan motivált czikkétől , mellyben a’ darab’ átkölcsönzése által rajta követett sérelmet kimutatja, a’ közlést e’ rovatban nem fogjuk megtagadni. Különös eljárás a’ művek’ hasonlatosságának kiderítésében ! Hiszen hasonlatosság elvégre is minden tárgy között van, habár csak ollyan forma is, millyet nemrégiben egy nemzeti humorista az ember és kő között fedezett fel, mondván: „mind a’ kettőt az úristen teremtette.“ — De lehet-e azután ebből kiindulni ? — ’S épen midőn e’ sorokat írjuk, kapunk mi is egy ollyan Kiador-féle nyilatkozatot. Múlt hétfőn adták színpadunkon Vahot Imre’ „Vén Csapodár“ czimü vigjátékát. A’ kezünkhöz jutott nyilatkozat igy szól: „Őszinte nyilatkozat a’ Vén Csapodárra. V. I. Vén Csapodárának tartalmáról hallván, — igen nagy megütközésemre sok hasonlatosságot találtam benne: „Pest éjjel“ czimü népszínművemmel, a mellyet az első 50 aranyos pályajutalom ért i rtam, és nem nekem adtak. Miért is szükségesnek láttam ezt addig is kinyilatkoztatni, mig valami hasonlatosságot felfedezhetnék „Pesten junius 22-kán 1847. Inokai Csalán, m. k.“ — Valljon nem egészen úgy szól-e: ez, mint a’ Hiador’ beszéde ? ’s kérdjük, valljon levon-e ez valamit Vahot Imre ur’Vén Csapodájának érdemeiből ? — Hanem ezekről majd holnap szólandunk világosabban és bővebben. — □ Ínséges nép, különösen alattvalóik’ irányában jótékonyan viseltettek : a’ herczeg prímás, herczeg Eszterházy (hisszük, hogy herczeg Coburg is) a’ megyei három birtokos káptalan és Luczenbacher testvérek, pesti fakereskedők , kik táblabirákul is kineveztettek elnök ő maga által. Örömérzettel hitettük volna el magunkkal a’ jelentés’ további kitételét, hogy hontmegyei lakó éhen meg nem halt; hahogy a’ szomorú tapasztalás ’s mindenikünk’ benső sejtelme azt elhitetnünk engedte volna. Visszatetszőbb volt még az orvosi kar’jelentésére alapított azon hivatalos értesítése az alispáni jelentésnek, hogy megyénk’ egészségi állapota a’ lefolyt évnegyedben jó volt; holott megyeszerte a’ temetőknek uj meg’ uj sirdombjai, részint az inség okozta betegségekben, részint a’ typhusban elhullott számtalan, a’ cholera-időbelieket fölűlmúló áldozatokra szomorúan emlékeztetik az élvemaradtakat. Kedvesebb volt hallanunk , hogy ő felsége ötezer pftot ínségben levő népünknek és pedig ezret kamat nélkül magazinális vételekre, négyezret pedig négyes kamat mellett vetőmagvételre, az illető kft. biztossága útján felajánlott. Tolvajlás nagy mértékben űzetett, minek, a’jelentő alispán szerint, egyik oka, hogy statáriumunk nincs, mint a’ szomszéd megyéknek. Egyik adószedőnktől pénz is raboltatott el, de ez megfizeti a’ kárt. Múlt törvényszékünk’ alkalmával 60 rab vétetett elő ’stb. Az alispáni jelentés után első szólott Zs. I. tb. ’s, a’ megyeszerte szárnyaló hirek’ folytában , kérdést intéze az Ínség’ ügyével megbizott választmányhoz, hogy a’ kivetett ’s beszedett 14 ezer pftból még meglevő 7 ezret is is aratásig ki akarja-e osztani ? miként ezt hiszi; de ezt a’ fentebbi oknál fogva magától a’ választmánytól akarja hallani , ’s annak ezt a’ rendek által utasításul kiadatni. B. M. L. e. alispán ’s választmányi elnök, P. I. táblabiró, P. E. e. és F. I. lelkész, a’ választmányi eljárást védve, előadják , hogy az illy végzés’hozatala inpoliticátlan volna, miután az a’ falakon kivüli nép által megtudva, csak dologtalanságra ’stb. vezérelne; aztán most már munkakereset nyílt, ’s igy a’ további kiosztással nem kellene sietni , nem kivált aratásig , miután nem tudhatni, nem lesz-e ismét rosz termés ’stb. Ellenben Gy. E., B. L., I. Zs., P. Gy., P. L. I.birák megjegyzik, hogy ha akkor tudattuk a’ néppel az ínséget, most sem lesz politicátlan tudatni azt azon néppel, ki maga ezen ínségre megadóztatott. Szólóknak eszéki ágába sem jutott, hogy lehetséges legyen csak föltenni is ezen pénzeknek (a’ szárnyaló hirek szerint) más czélrai fordithatását. Nem is helyeselhető a’ választmány’ abbeli eljárása, hogy első ízben , midőn a’gabona még olcsóbb volt, fejenként két, utóbb, midőn drágább volt, csak egy prorint osztatott ki. Az aratás’ idejénél pedig továbbra számítani, a’ dolog’ természeténél fogva nem is lehetne; a’ külkormányok ’s nemzetek’ intézkedéseik egyelőre szinte csak aratás’ idejéig terjednek; ha pedig ismét rész termés lenne , ekkor jőne el az új intézkedésnek, új kivetésnek ideje ’stb. A’ már-már ingerültté válni kezdett tanácskozásokat megszüntette elnök ő magának azon, bár záros határidő nélküli kijelentése, hogy az ínség-adóbeli pénzeket, a’kitűzött czélon kívül semmi szin alatt másra fordítani nem szabad. — A’ még ezen gyűlés’ folyama alatt fölvétetett nevezetes tárgyak közé sorolhatók : Hevesnek az ismeretes parádi eset miatti sérelmét panaszló levele ’s Temesvár városáé, a’ coordinatio’ ügyében. Mindkettő az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasíttatott; Nógrádnak pedig egy az Ipoly’ völgyén vezetendő vasút iránti felhívására, részünkről is közremunkálandó biztosság küldetett ki. — A’ benső administrationális tárgyak’ sorában nem kedvezően hatott a’ rendekre , a’ megyénk’ szélén átvonuló középponti vasútnál előforduló visszaélések ’s rendetlenségek’ felhozatala, ’a még inkább a’ megyei tisztviselőségnek e’ tárgybani ellenkező jelentései. Az illető járásbeli főbiró ’s eskütt különféle visszaélésekről, az ottani megyei biztos’ hanyagságáról ’s a’ vasútnáki élelmezés körül tett zsarolásokról tettek hivatalos jelentést. Ezeket azonban, a’ kérdésben levő vasúti biztos’ tudósítása’ nyomán, elnök ő maga ’s azon biztost kinevező első alispán, részint „nem igazaknak“, részint nem olly fekete szinben állóknak lenni kijelentették. Mire ismét az érintett törvényes bizonyság az ellenkezőről értesítették a’ rendeket, ’s felhozott adatokkal azokat el is hitették. Ugyan ez alkalommal szóba jött az első alispán’ abbeli önkényes intézkedése, miszerint egy év óta a’ vasúthoz biztosokat nevez ki a’ nélkül, hogy a’ rendeket erről csak egyszerűn is értesitette volna, mit elnök ő maga feledéssel mentett. Ismételni nem akarván, mellőzzük a’ részletes és szúrós vitákat e’ tárgyban, közöljük csupán a’ közmegállapodás szülte határozatot , melly szerint biztosság küldetik ki a’ vasutnáki mindennemű visszaélések’ megvizsgálására, melly biztosság munkálatát a’ jövő közgyűlésre előterjesztendi, melly alkalommal egyszersmind, a’ szabadon folyamodható egyének közül, a’ vasúti biztosi állomás’ betöltése is választás’ útján véghez menend. — A’ hús’ ára,a’ fenforgó körülmények’ tekintetéből, 14, 13 krra emeltetett, jövő közgyűlésünk pedig aug. 30-ára, törvényszékünk sept. 6-ára határoztatott. — Többen. KRASSOBOL. Tekintetes szerkesztő úr! Évnegyedes közgyűlésünk csakugyan ápril’ 28-kan volt; azonban hiszem, hogy a’ B — P. Híradó’ krassói levelezője vagy betűszedője egyedül azért irta ápril’ 21-ét, hogy meggyőződhessék, valljon mennyire juthatni a’ negatiok’ terén in praxi ? ! A’ gyűlést főispáni helyettesünk nyitotta meg, azt mondta a’ KK. és RR-nek , miszerint ismét azon helyre