Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-12-07 / 997. szám
Kedd 99. December 7. 1847 Har'elesik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként késsel küldve 6 ft 24 kr, n egyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébül minden Ur. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi es. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy I szer hasábosért apró betsijü serért, vagy ennek helyéért II pengő kr, a’ kettős hasiba serért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Országgyűlés (14., 15. kerületi ülés. 6-ik országos ülés a’ rendeknél, főrendi ülés dec. 12-én. Rövid közlés dec. 3, 4-ről).) — Törvényjavaslat a’ városokról. — Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. 14-ik ker. ülés nov. 30-án. Elnökök, jegyző, mint tegnap. Tárgy: válaszfelirat’ hitelesítése, adó. Az elnökség jelentvén, hogy a’kér. jegyzőkönyv’ szerkesztését Kocsis ügyvéd úr vállalta fel. Szentkirályi Móricz jegyző olvasá a’ válaszfelirat’javaslatát, melly, majdnem három órát kihúzó apró viták után, néhány ezőváltoztatatással helybenhagyatott. A’ módosításokat Somsich és Babarczy inditványozák, ’s ezek, a’ mennyiben a’ többség’ határozatának lényegébe nem vágtak, részint el is fogadtattak. — Az administrátorok’ rendszeritése újólag szóba jövén, ezt Sebestyén P. (Veszprém) tagadni akará, mire Kossuth L. megemlité, hogy azt, a’ mi olly szembetűnő egész nemzet előit,’s a’ mit most a’ kir. előadásokban a’ kormány legalisálni akar, tagadni nem lehet. Minthogy némellyeknek aggodalmuk volt az iránt, mintha a’ szerkezetben az administrátori rendszernek sérelmessége volna kimondva , világosan kijelentették, hogy ezt értetni nem akarják , hanem az administrátori rendszer’ felemlítését csak annyiban nem ellenzik, mennyiben ez a’ kormány’ törvényhozás kivüli egyoldalú intézkedéseinek példájául hozatok fel. így V i d o s s J. (Vas.) — Babarczy anomáliát lát abban, hogy olly valami felett aggodalom fejeztessék ki, a’ mi sérelemnek elismerve nincs; K o s s u th L. pedig akként fejtette meg a’ kétséget, hogyha a’ feliratban volna is sérelem kimondva, ez nem egyes speciális tényekre nézve, hanem a’ kormány’ azon egyoldalú eljárására lenne kimondva, melly szerint ama’ tényeket törvényhozási uton kívül hozta be.—Pozsonyi F. (Csanád) módosításra szavazott, azon oknál fogva, mert megyéje az administrátori rendszert sérelemnek el nem ismerte ; ellenben követtársa Rónay J. a’ szerkezet mellett szólalt fel, miként már lényegesen is a’ pesti indítványra szavazott volt, ezen szavazatát úgy motiválván, hogy miután az administr. rendszerre nézve egyenes utasítása nincs, köteles, követi esküje szerint is, küldői’ szellemét híven követni, ez pedig, a’ szabolcsi körlevél’ folytán úgy nyilatkozott, hogy noha Csanádnak főispánja lévén , az administrátori rendszer’ sérelmét nem érzi, de a’ szabolcsi levelet elvben pártolja. — Hitelesíttetvén a’ felirat-javaslat, az elnökségnek meghagyatott, hogy holnapi napra országos ülés’ tartását szorgalmazza. Bernáth Zs. elnök benyujtá Weber helybeli nyomdatulajdonos’ folyamodását, ki az országgy. irományok’ nála nyomtatását, saját és atyja’érdemeire hivatkozva, kéri. Az elnökség bízatott meg, hogy végezze a’ dolgot, a’mint jónak látja. — Ezután szinte Bernáth Zs. elnök a’ tegnap megkezdett ’s egész a’ szavazásig jutott adótárgyat tűzte ki, felolvasván a’ szavazásra adandó kérdéseket. Mielőtt azonban a’ szavazás megkezdetett volna. — Gr. Széchenyi. Tegnap mondott szavaira ’s Csanád’ követének ezek által okozott kifakadására nézve megjegyzi, hogy ő sérteni nem akart, ’s ha olly kor beszéde’ folyamában tövis mutatkozik is, ő, az engeszteléssel saturált ember, nem kószák írva szúr. Tegnap is, egy bizonyos publicistái tant említvén, midőn azt monda, hogy azok beszéljenek, a’ kiknek nincs — nem azokat akarta érteni, kiknek itt tanácskozási joguk van, hanem értette a’ hallgatóságot, melly imperiose kivánta a’ szavazást. — Ő a’ közteherviselésnek ernyedetlen barátja; ha az nem volna, bizonyosan megmondaná, mert elég erkölcsi erővel bírónak tartja magát kimondani, a’ mi szivén van, — ’s ezen szavain kételkedni joga senkinek sincs. — Nem rosz gondolat volt róla azt mondani, hogy ő úgy van az adóval, mint a’ vén legény, ki szerelmesével kaczérkodik, de már itt volna az idő végképeni összeketésre. Azonban szóló azt hiszi, hogy az eszméket ki kell tisztázni, ’s hogy épen az adó’ kérdése és az ősiség’ eltörlése vagy módosítása azon két, a’ nemzetben igen mélyen gyökerezett tárgy, mellyekkel igen vigyázva kell bánni, hogy reactio ne legyen. Nincs különösen tárgy, melly annyi gyanúsításra’s keserűségre adna okot, mint az adó; a’ ki sokat akar fizetni , gyanusittatik, a’ ki keveset, vagy más czélra akar fizetni, szinte gyanusittatik. — Ha csak arról lenne szó, pár évre adóztatni, nem lenne olly scrupulosita, de meg is kell az adózást a’ nemzettel szerettetni. Ő maga is szavazást óhajt, csak a’ kérdések’ kitűzött rendére nézve van aggodalma, t. i. arra nézve, hogy először is a’ házi adónál akarják a’ BB kezdeni. Miért nem az országos pénztárnál? a’házi adóra 27—23 voks van, az országos pénztárra több mint 40; Mosonymegye p. o. a’ házi adó’minden rovataira fizetni nem akar, de azt óhajtja, hogy derék investitionális cassa jöjjön létre. — A’ házi pénztár’ átvállalása most divatos eszme, ebben valami szellemit látnak, holott az investitionális pénztár inkább valami anyagi. Szóló azonban megvallja, hogy ha most valamelly magasabb, nem emberi hatalom, p. o. három milliót adna a’ hazának ajándékul, ő a’ domestica’ egyetlenegy rovatát sem venné le a’ nép’ vállairól, ’s az egész pénzt az ország’ investitiójára fordítaná, sőt azt, ki az elsőt tenné, a’ nép’ ellenségének tartaná. És pedig nem azért, mintha a’ népen segíteni nem akarna, sőt épen azért, mert segitni akar, de más után; nem az által, hogy róla vegyünk le terhet, hanem hogy vegyünk magunkra. — A’ nép most nem szeret dolgozni; annyira vagyunk, hogy napszámost se kapni, — csak a’ nyomor fogat vele kapát s ásót; ha az ország’ investitiója, az ő munkájával ’s segédhatásával is, végrehajtatok, csak akkor támadand velejében azon gondolat, hogy az emberi élet’ czélja becsületes munka ’s nem állati tengés. Nem kell hát a’ domesticát a’ népről levenni, henem ha ennek egy részét a’ nemesség elvállalja, a’ nemesség fizessen ugyanennyit az országos pénztárba. — Kezdjük a’ szavazást az országos pénztáron. Kossuth L. Mosony’ érd. követe arra, hogy előbb az orsz. pénztárra szavazzunk, azon argumentumot hozta fel, hogy e’ pénztárt több megye akarja, mint a’ házi adót. — De a’ szavazás’ rendet ’s folyamat nem a’ szavazatok’ privát összeszámítása, hanem a’ dolog’ természete határozhatja csak el; e’ szerint pedig első kérdésnek kell lenni: „akar-e a’ nemesség a’ meglevő terhekben résztvenni?“ ’s csak azután következhetik: „akar-e még más terheket is vállalni?“—Mosony’ követének, a’ ki-közbevetőleg legyen mondva — csak kötelességét teljesítette azáltal , hogy tegnapi szavait kimagyarázta, mert követtársai’ ellenében ollyat mondani joga nem volt, ’s egyáltalában furcsa volna, ha most egyszerre az, a’ kinek sok van, szemrehányást kezdene tenni annak, a’ kinek annyi nincs, azért, hogy a’ fizetésről beszél, holott századokig csak az disponált az adóról, ki nem adózott.—Mosony’ követének, úgymond,az adó körüli eljárásában vagy tactica,vagy öncsalás rejlik. Szóló’ nézete az, hogy a’ nemesség és nép közti érdekeket ki kell egyenlíteni, ez pedig az orsz. pénztár által nem történik, mert a’ nép valami kézzelfogható hasznot ’s nyereséget, kézzelfogható tanúságot kíván arra, hogy a’ nemesség magát tőle el nem különzi, az orsz. pénztár által eszközlendő hasznok pedig távolabb vannak ’s bizonytalanabbak, hogysem azokat a’ nép felfoghassa. — Az országos pénztár’ terhét a’ néppel együtt akarja szóló viselni, nem úgy mint Csongrád, — erre pedig tudni kell már előre, akarunk-e a’ nép’jelen terheiből valamit levenni, mert ha nem, úgy vállaira uj terhet rakni nem lehet ; — tisztába kell tehát mindenekelőtt jőni az iránt, mi a’ nemesség’ akarata a’ mostani meglevő terhekre nézve, ez a’ dolog’ természetes rende. — Szóló elhiszi, hogy Mosony’ érd. követe szívesen akarja a’ közteherviselést, de neki természete, hogyha beleszeretett valamelly eszmébe, azt hiszi, hogy minden más eszme az övének árt, pedig ez nem áll; Mosony’ követe régóta ’s folytonosan üldözi a’ házi adót, azt hívén, hogy ez az ő kedvencz országos pénztárának árt, holott ez annak egyetlen básisa, mert házi adó nélkül, legalább a’ közteherviselési eszme’ alapján, országos pénztárt állitni nem lehet, így p.o. Csongrád a’ nemesség által külön akarja az orsz. pénztárt fedeztetni, de ha a’ többség a házi adót elfogadja ’s reáparancsolja , akkor aligha fog akarni külön subsidiumot is fizetni, min isten’ áldása úgy sem volt soha. Ami már a’ hadi adót illeti, szóló ugyan olly szerencsés helyzetben van , hogy, ugyanazon garantiák alatt, mellyek alatt adózni fog a’ nép, ő is szavazhat a’ hadi adóra; de elsőbbséget ad a’ házi adónak, mint a’ mellynek nem viselésében nagyobb botrány fekszik, így p. o. ha valaki igy okoskodik , én nem akarom fizetni azon birót, kit én választok, nem akarok fizetni azon börtönre, hol az én biztosságom’ kedvéért elitélt rabok ülnek ’stb. mert ha netalán ötven év múlva beüt a’ török vagy tatár, unokám, meglehet, insurgálni is fog — illy okoskodásban még csak specialitás sincs, ez meztelen botrány. A’ házi adóra nézve szükséges biztosítékok továbbá magunk’ kezében vannak, ’s itt semmi józan kifogást sem tehet senki. Tehát mindenekelőtt: házi adó! Gr. Széchenyi: Nem úgy áll a’ kérdés, mint Pest’ m. követe felállitá, t. i. akarunk-e osztozni a’ fennálló terhekben? hanem: akarunk-e fizetni, vagy nem? - ez a’ szóló’logicája. Első kérdés : akarunk-e fizetni ? — ha erre igen a’ felelet, akkor jön a’ másik : mire akar fizetni ? — ha megfordítva történik, az lesz belőle, hogy a’ kik pénztárt akartak, visszalépnek. — Arra nézve, hogy saját eszméibe szerelmes, nincs mit mondania, minthogy ezt ő is mondhatja Pest’ követéről. — ,, A’ népen kell segíteni“! nagy és szép népszerű sententia, az igaz; ’s csak volna elég " pénzünk, hogy p. o. 10 milliót fizethessünk, s akkor minden logicában megnyugodnék, — de miután itt nemcsak mi fogunk decidálni, hanem a’ másik tábla is, szóló szeret e’ csiklandós tárgyban szőrmentiben járni, Pest’ követe pedig kicsit katonásabban fog a’ dologhoz, — ez a’ különbség. — Ő egyébiránt altercátiót nem akar. — Egy részről áll a’ fizetés elleni idegenség, miszerint némellyek a’ fizetésben az alkotm. szabadság’ veszélyét látják, — ’s ha ennek ellenére valami kézzelfogható hasznot nem állítunk, ezen idegenséget le nem győzhetjük. Abból, ha ki a’ házi adó terheiben osztozik, semmi haszna, mint az örök igazság, sőt anyagi kára van a’ mennyiben eddig nem fizetett, ezentúl pedig fizet, — annak, kinek kevés fizetni valója van, valami kézzelfoghatóbb haszon’ reményét kell perspectivába tenni, különben a’ családi és atyai kötelességek ellenkezésbe jőnek a’ polgári kötelességekkel. — Minden cassába nem fizethetünk, mert nincs annyi pénzünk, ’s nem leszünk képesek exequálni, ’s ezen kényszerítés oly-lyan reactiót szül, hogy az adó’ ügye iránti sympathia egy századra megsemmisül. Somsich P. Gróf Széchenyi’ eszméje’ folytán olly kijelentést tett, hogy a’ szavazást ugyan akárhol lehet kezdeni, de azután azon cassát kell tanácskozás alá venni ’s létesíteni, melly mellett legtöbb szavazat lesz. — Erre Szentkirályi M. viszont kijelenté, hogy ő tegnap még reáállt volna bármelly kérdés-sorozatra, mert abban fontosságot nem látott, ’s nem sejté, hogy a’ sorozásban valamelly irány rejtezik, és ime most, Baranya’ K. szavai után, erről kel meggyőződnie, mit ha ő tegnap említ, bizonyosan gyanúsítással vádoltatok. — így nézve a’ dolgot, most már igen lényeges, hogy mellyik kérdésre szavazzunk. Mindenekelőtt házi adó. Miután még Bón is S. a’ pesti, Babarczy pedig a’ mosonyi sorozat mellett nyilatkoztak, és Lónyay G. (Zemplén) megmagyarázd a’ lényeges különbséget, mi e’ két kifejezés közteherviselés és közös teherviselés közt fenforog,— megkezdetett a’ szavazás. A’ házi adó’ elfogadására szavazott, mint már jelentettük, 29 megye, u. m. Arad, Baranya, Bars, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Fejér, Gömör, Heves, Komárom, Mármaros, Mosony, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsega, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Zala, Temes, Trencsin, Ungh, Zemplén, Zólyom, Vas, Verőcze, Veszprém; továbbá, a’ Jászkun, Hajdú, turmezei, fiumei, buccarii kerületek ’s felkiáltással az összes kir. városok és egyházi rend; ezen erő’ ellenében a’ házi adót el nem fogadó 18 megye, u. m. Abauj, Árva, Bács, Beregh, Csongrád, Esztergom, Győr, Hont, Krassó, Liptó, Sáros, Sopron, Szathmár, Szepes, Szerém, Tolna, Torna, Ugocsa — ’s Horvátország. Nem szavaztak : Turócz és Torontál. 29—18—11 szótöbbség.)— A’ szavazók közül többen megemliték a’ feltételeket, mellyek alatt a’ házi adót elfogadják. ( Hála legyen a’ magyarok’ istenének „monda az ősz elnök, Bernáth Zs.“ a’ házi adó’ elfogadására szép többség van! ) . A’ hadi adó’ elfogadása mellett szavazott csak 15 megye : Arad, Bars, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Mármaros, Nyitra,Pest, Pozsony, Somogy,Szabolcs, Ungh, Zemplén, Zólyom ’s ezenkívül: Jászkun, Hajdú, fiumei, buccarii, turmezei kerületek ’s összes felkiáltással a’ sz. k. városok. Nem szavazott: Torontálmegye. — Ellene szavazott a’ többi 33 megye ’s Horvátország. — 33 —15—18 szó a’ hadi adó ellen. Az ellenző szavazatok közül azonban Heves, Nógrád, Vas kijelenték, hogy ebbeli elhatározásukat a’ honvédelmi rendszer’ megváltozásától feltételezik. 4 Ha a’ sz. k. városok’ 16 szavazata, már életben volna, — a’ hadi adó el lenne fogadva. „Vidta causa non placet Catoni „monda az elnök“ — fájdalom, megbukott!“") .A’ hon’sürgetés szükségei’ fedezésére alakítandó orsz. pénztár mellett 42 megye szavazott, az összes kerületek, kir. városok ’s egyházi renddel; ellene csak 6 megye, úgymint: Abauj, Fejér, Győr, Liptó, Mármaros. — Nem szavazott: Torontál. — Máramaros’ követe előadó szavazatának motivátiójául, hogy megyéje’ rendet a’ házi ’s hadi adó’ elfogadására szavazván, ez által a’ nemzet’ erejét kimerültnek hiszik ; elsőséget pedig, ha minden nem telik, amazoknak adnak, mert azokban szellemi nyereséget is látnak. „Hála istennek! nagy többség! — mondá az elnök — ’s a’ tény’ emberének alapja is leend, hogy tehessen.“ Kimondatott ezután közakarattal, hogy azon küldöttség, melly az adóügyben részletesebb munkát készitend, országos legyen. — A’ tárgy feletti tanácskozás még majd folytattatni fog. ”