Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)

1847-12-07 / 997. szám

Kedd 99­. December 7. 1847 Har'elesik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként k­é­ss­­­el küldve 6 ft 24 kr, n egyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébül­ minden Ur. postahivatalnál — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok Iránt a’megrendelés csak a’bécsi es. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy I szer hasábosért apró betsijü serért, vagy ennek helyéért II pengő kr, a’ kettős hasiba serért pedig 10 p. kr számíttatik. TARTALOM. Országgyűlés (14., 15. kerületi ülés. 6-ik országos ülés a’ rendeknél, főrendi ülés dec. 12-én. Rövid közlés dec. 3, 4-ről).) — Törvényjavaslat a’ városokról. — Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ORSZÁGGYŰLÉS. 14-ik ker. ülés nov. 30-án. Elnökök, jegyző, mint tegnap. Tárgy: válaszfelirat’ hitelesítése, adó. Az elnökség jelentvén, hogy a’kér. jegyzőkönyv’ szer­kesztését Kocsis ügyvéd úr vállalta fel. Szentkirá­lyi Móricz jegyző olvasá a’ válaszfelirat’javaslatát, melly, majdnem három órát kihúzó apró viták után, né­hány ezőváltoztatatással helybenhagyatott. A’ módosítá­sokat Somsich és Babarczy inditványozák, ’s ezek, a’ mennyiben a’ többség’ határozatának lényegébe nem vágtak, részint el is fogadtattak. — Az administráto­­rok’ rendszeritése újólag szóba jövén, ezt S­e­b­e­s­­tyén P. (Veszprém) tagadni akará, mire Kossuth L. megemlité, hogy azt, a’ mi olly szembetűnő egész nemzet előit,’s a’ mit most a’ kir. előadásokban a’ kormány lega­­lisálni akar, tagadni nem lehet. Minthogy némellyeknek aggodalmuk volt az iránt, mintha a’ szerkezetben az ad­­ministrátori rendszernek sérelmessége volna kimond­va , világosan kijelentették, hogy ezt értetni nem akar­ják , hanem az administrátori rendszer’ felemlítését csak annyiban nem ellenzik, mennyiben ez a’ kormány’ tör­­vényhozás kivüli egyoldalú intézkedéseinek példájául ho­zatok fel. így V i d o s s J. (Vas.) — Babarczy ano­máliát lát abban, hogy olly valami felett aggodalom fejez­tessék ki, a’ mi sérelemnek elismerve nincs; K o s s u t­h L. pedig akként fejtette meg a’ kétséget, hogyha a’ fel­iratban volna is sérel­em kimondva, ez nem egyes spe­ciális tényekre nézve, hanem a’ kormány’ azon egyoldalú eljárására lenne kimondva, melly szerint ama’ tényeket törvényhozási uton kívül hozta be.—P­o­z­s­o­n­y­i F. (Csa­­nád) módosításra szavazott, azon oknál fogva, mert me­gyéje az administrátori rendszert sérelemnek el nem is­merte ; ellenben követtársa R­ó­n­a­y J. a’ szerkezet mel­lett szólalt fel, miként már lényegesen is a’ pesti indít­ványra szavazott volt, ezen szavazatát úgy motiválván, hogy miután az administr. rendszerre nézve egyenes uta­sítása nincs, köteles, követi esküje szerint is, küldői’ szel­lemét híven követni, ez pedig, a’ szabolcsi körlevél’ foly­tán úgy nyilatkozott, hogy noha Csanádnak főispánja lé­vén , az administrátori rendszer’ sérelmét nem érzi, de a’ szabolcsi levelet elvben pártolja. — Hitelesíttetvén a’ fel­irat-javaslat, az elnökségnek meghagyatott, hogy holnapi napra országos ülés’ tartását szorgalmazza. B­e­r­n­á­t­h Zs. elnök benyujtá Weber helybeli nyomda­­tulajdonos’ folyamodását, ki az országgy. irományok’ nála nyomtatását, saját és atyja’érdemeire hivatkozva, kéri. Az elnökség bízatott meg, hogy végezze a’ dolgot, a’mint jó­nak látja. — Ezután szinte B­e­r­n­á­t­h Zs. elnök a’ teg­nap megkezdett ’s egész a’ szavazásig jutott adótárgyat tűzte ki, felolvasván a’ szavazásra adandó kérdéseket. Mi­előtt azonban a’ szavazás megkezdetett volna. — Gr. Széchenyi. Tegnap mondott szavaira ’s Csanád’ követének ezek által okozott kifakadására nézve megjegyzi, hogy ő sérteni nem akart, ’s ha olly kor be­széde’ folyamában tövis mutatkozik is, ő, az engesztelés­­sel saturált ember, nem kószák írva szúr. Tegnap is, egy bizonyos publicistái tant említvén, midőn azt monda, hogy azok beszéljenek, a’ kiknek nincs — nem azokat akarta érteni, kiknek itt tanácskozási joguk van, hanem értette a’ hallgatóságot, melly imperiose kivánta a’ szavazást. — Ő a’ közteherviselésnek ernyedetlen barátja; ha az nem volna, bizonyosan megmondaná, mert elég erkölcsi erővel bírónak tartja magát kimondani, a’ mi szivén van, — ’s ezen szavain kételkedni joga senkinek sincs. — Nem rosz gondolat volt róla azt mondani, hogy ő úgy van az adó­val, mint a’ vén legény, ki szerelmesével kaczérkodik, de már itt volna az idő végképeni összeketésre. Azonban szóló azt hiszi, hogy az eszméket ki kell tisztázni, ’s hogy épen az adó’ kérdése és az ősiség’ eltörlése vagy módosítása azon két, a’ nemzetben igen mélyen gyökerezett tárgy, mellyekkel igen vigyázva kell bánni, hogy reactio ne le­gyen. Nincs különösen tárgy, melly annyi gyanúsításra’s keserűségre adna okot, mint az adó; a’ ki sokat akar fizet­ni , gyanusittatik, a’ ki keveset, vagy más czélra akar fizetni, szinte gyanusittatik. — Ha csak arról lenne szó, pár évre adóztatni, nem lenne olly scrupulosita, de meg is kell az adózást a’ nemzettel szerettetni. Ő maga is szavazást óhajt, csak a’ kérdések’ kitűzött rendére nézve van aggodalma, t. i. arra nézve, hogy először is a’ házi adónál akarják a’ BB kezdeni. Miért nem az orszá­gos pénztárnál? a’házi adóra 27—23 voks van, az országos pénztárra több mint 40; Mosonymegye p. o. a’ házi adó’minden rovataira fizetni nem akar, de azt óhajtja, hogy derék investitionális cassa jöjjön létre. — A’ házi pénztár’ átvállalása most divatos eszme, ebben valami szellemit látnak, holott az investitionális pénztár in­kább valami anyagi. Szóló azonban megvallja, hogy ha most valamelly magasabb, nem emberi hatalom, p. o. há­rom milliót adna a’ hazának ajándékul, ő a’ domestica’ egyetlenegy rovatát sem venné le a’ nép’ vállairól, ’s az egész pénzt az ország’ investitiójára fordítaná, sőt azt, ki az elsőt tenné, a’ nép’ ellenségének tartaná. És pedig nem azért, mintha a’ népen segíteni nem akarna, sőt épen az­ért, mert segitni akar, de más után; nem az által, hogy róla vegyünk le terhet, hanem hogy vegyünk magunkra. — A’ nép most nem szeret dolgozni; annyira vagyunk, hogy napszámost se kapni, — csak a’ nyomor fogat vele kapát s ásót; ha az ország’ investitiója, az ő munkájával ’s segédhatásával is, végrehajtatok, csak akkor támadand velejében azon gondolat, hogy az emberi élet’ czélja be­csületes munka ’s nem állati tengés. Nem kell hát a’ do­­mesticát a’ népről levenni, henem ha ennek egy részét a’ nemesség elvállalja, a’ nemesség fizessen ugyanennyit az országos pénztárba. — Kezdjük a’ szavazást az országos pénztáron. Kossuth L. Mosony’ érd. követe arra, hogy előbb az orsz. pénztárra szavazzunk, azon argumentumot hozta fel, hogy e’ pénztárt több megye akarja, mint a’ házi adót. — De a’ szavazás’ rendet ’s folyamat nem a’ szavazatok’ privát összeszámítása, hanem a’ dolog’ természete hatá­rozhatja csak el; e’ szerint pedig első kérdésnek kell len­ni: „akar-e a’ nemesség a’ meglevő terhekben résztven­­ni?“ ’s csak azután következhetik: „akar-e még más ter­heket is vállalni?“—Mosony’ követének, a’ ki­-közbeve­­tőleg legyen mondva — csak kötelességét teljesítette az­által , hogy tegnapi szavait kimagyarázta, mert követtár­sai’ ellenében ollyat mondani joga nem volt, ’s egyáltalá­ban furcsa volna, ha most egyszerre az, a’ kinek sok van, szemrehányást kezdene tenni annak, a’ kinek annyi nincs, azért, hogy a’ fizetésről beszél, holott századokig csak az disponált az adóról, ki nem adózott.—Mosony’ követének, úgymond,az adó körüli eljárásában vagy tactica,vagy öncsa­lás rejlik. Szóló’ nézete az, hogy a’ nemesség és nép közti érdekeket ki kell egyenlíteni, ez pedig az orsz. pénztár által nem történik, mert a’ nép valami kézzelfogható hasznot ’s nyereséget, kézzelfogható tanúságot kíván arra, hogy a’ nemesség magát tőle el nem különzi, az orsz. pénztár ál­tal eszközlendő hasznok pedig távolabb vannak ’s bizony­talanabbak, hogysem azokat a’ nép felfoghassa. — Az or­szágos pénztár’ terhét a’ néppel együtt akarja szóló vi­selni, nem úgy mint Csongrád, — erre pedig tudni kell már előre, akarunk-e a’ nép’jelen terheiből valamit le­venni, mert ha nem, úgy vállaira uj terhet rakni nem le­het ; — tisztába kell tehát mindenekelőtt jőni az iránt, mi a’ nemesség’ akarata a’ mostani meglevő terhekre nézve, ez a’ dolog’ természetes rende. — Szóló elhiszi, hogy Mo­sony’ érd. követe szívesen akarja a’ közteherviselést, de neki természete, hogyha beleszeretett valamelly eszmébe, azt hiszi, hogy minden más eszme az övének árt, pedig ez nem áll; Mosony’ követe régóta ’s folytonosan üldözi a’ házi adót, azt hívén, hogy ez az ő kedvencz országos pénztárának árt, holott ez annak egyetlen básisa, mert házi adó nélkül, legalább a’ közteherviselési eszme’ alap­ján, országos pénztárt állitni nem lehet, így p.o. Csongrád a’ nemesség által külön akarja az orsz. pénztárt fedez­tetni, de ha a’ többség a­ házi adót elfogadja ’s reáparan­csolja , akkor aligha fog akarni külön subsidiu­­m­o­t is fizetni, min isten’ áldása úgy sem volt soha. A­mi már a’ hadi adót illeti, szóló ugyan olly szeren­csés helyzetben van , hogy, ugyanazon garantiák alatt, mellyek alatt adózni fog a’ nép, ő is szavazhat a’ hadi adóra; de elsőbbséget ad a’ házi ad­ónak, mint a’ mellynek nem viselésében nagyobb botrány fekszik, így p. o. ha valaki igy okoskodik , én nem akarom fizetni azon birót, kit én választok, nem akarok fizet­ni azon börtönre, hol az én biztosságom’ kedvéért elitélt rabok ülnek ’stb. mert ha netalán ötven év múlva beüt a’ török vagy tatár, unokám, meglehet, insurgálni is fog — illy okoskodásban még csak specialitás sincs, ez meztelen botrány. A’ házi adóra nézve szükséges biztosítékok továbbá magunk’ ke­zében vannak, ’s itt semmi józan kifogást sem tehet senki. Tehát mindenekelőtt: házi adó! Gr. Széchenyi: Nem úgy áll a’ kérdés, mint Pest’ m. követe felállitá, t. i. akarunk-e osztozni a’ fennálló terhekben? hanem: akarunk-e fi­zetni, vagy nem? - ez a’ szóló’logicája. Első kér­dés : akarunk-e fizetni ? —­ ha erre igen a’ felelet, akkor jön a’ másik : mire akar fizetni ? — ha megfordítva törté­nik, az lesz belőle, hogy a’ kik pénztárt akartak, vissza­lépnek. — Arra nézve, hogy saját eszméibe szerelmes, nincs mit mondania, minthogy ezt ő is mondhatja Pest’ követéről. — ,, A’ népen kell segíteni“! nagy és szép népszerű sententia, az igaz; ’s csak volna elég " pénzünk, hogy p. o. 10 milliót fizethessünk, s akkor min­den logicában megnyugodnék, — de miután itt nemcsak mi fogunk decidálni, hanem a’ másik tábla is, szóló szeret e’ csiklandós tárgyban szőrmentiben járni, Pest’ követe pe­dig kicsit katonásabban fog a’ dologhoz, — ez a’ különb­ség. — Ő egyébiránt altercátiót nem akar. — Egy részről áll a’ fizetés elleni idegenség, miszerint némellyek a’ fize­tésben az alkotm. szabadság’ veszélyét látják, — ’s ha en­nek ellenére valami kézzelfogható hasznot nem állítunk, ezen idegenséget le nem győzhetjük. Abból, ha ki a’ házi adó­ terheiben osztozik, semmi haszna, mint az örök igaz­ság, sőt anyagi kára van a’ mennyiben eddig nem fizetett, ezentúl pedig fizet, — annak, kinek kevés fizetni valója van, valami kézzelfoghatóbb haszon’ reményét kell per­­spectivába tenni, különben a’ családi és atyai kötelességek ellenkezésbe jőnek a’ polgári kötelességekkel. — Minden cassába nem fizethetünk, mert nincs annyi pénzünk, ’s nem leszünk képesek exequálni, ’s ezen kényszerítés oly-­lyan reactiót szül, hogy az adó’ ügye iránti sympathia egy századra megsemmisül. Somsich P. Gróf Széchenyi’ eszméje’ folytán olly kijelentést tett, hogy a’ szavazást ugyan akárhol lehet kezdeni, de azután azon cassát kell tanácskozás alá venni ’s létesíteni, melly mellett legtöbb szavazat lesz. — Erre Szentkirályi M. viszont kijelenté, hogy ő tegnap még reáállt volna bármelly kérdés-sorozatra, mert abban fontosságot nem látott, ’s nem sejté, hogy a’ sorozásban valamelly irány rejtezik, és ime most, Baranya’ K. szavai után, erről kel meggyőződnie, mit ha ő tegnap említ, bi­zonyosan gyanúsítással vádoltatok. — így nézve a’ dol­got, most már igen lényeges, hogy mellyik kérdésre sza­vazzunk. Mindenekelőtt házi adó. Miután még B­ó­n i­s S. a’ pesti, Babarczy pedig a’ mosonyi sorozat mellett nyilatkoztak, és L­ó­­n­y­a­y G. (Zemplén) megmagyarázd a’ lényeges különb­séget, mi e’ két kifejezés közteherviselés és­ közös teherviselés közt fenforog,— megkez­detett a’ szavazás. A’ h­á­z­i adó’ elfogadására szavazott, mint már jelentettük, 29 megye, u. m. Arad, Baranya, Bars, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Fejér, Gömör, Heves, Komárom, Mármaros, Mosony, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsega, Po­zsony, Somogy, Szabolcs, Zala, Temes, Trencsin, Ungh, Zemplén, Zólyom, Vas, Verőcze, Veszprém; továbbá, a’ Jászkun, Hajdú, turmezei, fiumei, buccarii kerületek ’s felkiáltással az összes kir. városok és egyházi rend; ezen erő’ ellenében a’ házi adót el n­e­m fogadó 18 megye, u. m. Abauj, Árva, Bács, Beregh, Csongrád, Esztergom, Győr, Hont, Krassó, Liptó, Sáros, Sopron, Szathmár, Szepes, Szerém, Tolna, Torna, Ugocsa — ’s Horvátország. Nem szavaztak : Turócz és Torontál. 29—18—11 szó­többség.)— A’ szavazók közül többen megemliték a’ fel­tételeket­, mellyek alatt a’ házi adót elfogadják. ( Hála legyen a’ magyarok’ istenének­­ „monda az ősz elnök, B­e­r­n­á­t­h Zs.“ a’ házi adó’ elfogadására szép többség van! ) . A’ hadi adó’ elfogadása mellett szavazott csak 15 megye : Arad, Bars, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Mármaros, Nyitra,Pest, Pozsony, Somogy,Szabolcs, Ungh, Zemplén, Zólyom ’s ezenkívül: Jászkun, Hajdú, fiumei, buccarii, turmezei kerületek ’s összes felkiáltással a’ sz. k. városok. Nem szavazott: Torontálmegye. — Ellene sza­vazott a’ többi 33 megye ’s Horvátország. — 33 —15—18 szó a’ hadi adó ellen. Az ellenző szavazatok közül azonban Heves, Nógrád, Vas kijelenték, hogy eb­beli elha­tározásukat a’ honvédelmi rendszer’ megváltozásától fel­tételezik. 4­ Ha a’ sz. k. városok’ 16 szavazata, már élet­ben volna, — a’ hadi adó el lenne fogadva. „Vidta causa non placet Catoni „monda az elnök“ — fájdalom, megbukott!“") .A’ hon’sürgetés szükségei’ fedezésére alakítandó orsz. pénztár mellett 42 megye szavazott, az összes kerületek, kir. városok ’s egyházi renddel; ellene csak 6 megye, úgymint: Abauj, Fejér, Győr, Liptó, Mármaros. — Nem szavazott: Torontál. — Máramaros’ követe előadó sza­vazatának motivátiójául, hogy megyéje’ rendet a’ házi ’s hadi adó’ elfogadására szavazván, ez által a’ nemzet’ ere­jét kimerültnek hiszik ; elsőséget pedig, ha minden nem telik, amazoknak adnak, mert azokban szellemi nyeresé­get is látnak. „Hála istennek! nagy többség! — mondá az elnök — ’s a’ tény’ emberének alapja is leend, hogy tehessen.“ Kimondatott ezután közakarattal, hogy azon küldött­ség, melly az adóügyben részletesebb munkát készitend, o­rsz­ág­o­s legyen. — A’ tárgy feletti tanácskozás még majd folytattatni fog. ”

Next