Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-22 / 6. szám
Szerda Martius 22. 1848 .* Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték , négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváthiházban 6.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt mis tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. lőpostahivatal’ útjai)».történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvét előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft. postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tételnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kevés hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pest mart. 20-án. A forradalomból úgy menni át az alkotmányos életre, s hogy meg ne tagadtassanak az elvek, mellyek mellett olly hangosan nyilatkozott a közvélemény, s annyi hit kebel öntött volna, ha kivántaték, vért; a szabadságba rendet hozni, de e rendért nem áldozni föl ember- és polgárjogainkból semmit; illy fölséges és nehéz feladat jutott az új ministériumnak. Természetes, hogy ezen félisteni vállalatot jól csak akkor teljesítheti, s a felelősség terhét, mellynél nagyobb súly halandó vállakra ritkán nehezült, csak akkor hordozhatja összeroskadás nélkül, ha minden jó hazafi, minden eszes és erényes ember pártolni fogja e ministériumot, miglen consolidálta magát, és az alkotmány gépét forgásba hozta. Ám azután szakadjanak külön a nem- homogén részek. Alakítsanak, ha jónak látják, hatályos ellenzéket, ostromolják, ha tetszik, a nemes gróf ministériumát hévvel, kitartással; ez az ő ügyök , de az a hon ügye , hogy most a hű magyar feledje személyes érdekeit, s óvakodjék mindentől, mi meghasonláshoz vezethet. A nemes gróf és hivataltársai érezni fogják: mennyire válik a kormányzás könnyűvé vagy lehetetlenné a közjogi formák által. Az országgyűlés belátandja, mennyi erőt vagy gyöngeséget, mennyi szabadságot vagy önkényt hozhat magával egyetlenegy sor azon törvényekből, melylyek az állományi hatalmak működését szabályozzák. Ennélfogva mi kétségkívül nem fogunk olly chartát nyerni, melly végre ne hajtassék, vagy végrehajtva czélját tévessze. A jó charta feladata, mint annyiszor elmondottuk, centralizálni a nagy dolgokat, nem centralizálni a kicsinyeket, meghagyni a helyi érdekek szabad nyilatkozatait, de azokat a közérdek számára hasznosítani. E nagy feladat sehol a világon teljesleg meg nem oldatott. Történhetik, hogy mi annyi öszhangzást , annyi együtthatást sem adhatunk közjogi rendszerünknek, amennyivel más országok bírnak, kik régen élvezik az alkotmányosságot. Mert maradhattak fönn feudális múltúnkból olly viszonyok, mellyek némi kialkuvást igényelnek. De azért ne csüggedjünk el. Az idő, a megindított események okszerűsége, azon cáfolhatatlan tény, hogy a ministériumnak többet kell tenni, mint csak végrehajtani, mert neki kormányozni kell; továbbá a szabad sajtó és az eszmecserének más, szintén legális módjai: mindezek együtt utánpótlandják azt, mit most a körülmények talán megtagadnak. Bizodalom tehát a Batthyányi-ministérium iránt, s az új igazgatás szabályainak pártolása, még akkor is, ha a teendők apró részleteiben különböznénk. Ez jelszavunk. Az isten keze a korszellem által mindent el fog rendezni. Századok óta nem dobogott föl a magyar szív olly örömteljesen, mint azon hitre, melly meghozá, hogy az első magyar felelős ministérium alakítására Batthyány Lajos megbizatott. De nem kisebb lenne az elkeseredés , ha e ministérium, nem tagjait illetőleg , kik iránt alig lehet kétség, hanem rendezésére nézve megcsalná a nemzet várakozását, ha e magyar kormány tökéletes financz- és hadügyi tárcza nélkül alakulna meg. A magyar kincstárnak, minden jövedelmeivel, be kell olvadnia pénzügyi ministériumunkba. Magyarország minden jövedelme bennünket, a nekünk felelős magyar financzministert és senki mást nem illet. Nem kevésbbé tűrhetetlen volna, ha hadi dolgaink bármelly külső hatalom rendelkezése alatt állanának. Külön hadi ministérium itt közöttünk nélkülözhetlen föltétel. Hol a hadi dolgokról más rendelkezik, ott nincs önálló kormány, nincs alkotmány. Az illy kormányt, az illy alkotmányt minden percben föl lehet forgatni. Ne tűrjük többé, hogy Magyarországon idegen katonaság táborozzon; ne tűrjük, hogy hazánk fegyveres fiai külföldön rosz kormányok, elavult institutiók támogatására használtassanak. Ez gyalázatot hozna a nemzetre, gyűlölet tárgyává tenné a „magyar“ nevet. Van magyar seregünk, lenni kell tehát magyar hadi ministériumnak is közöttünk. Tegnapelőtt márt. 20. tartá az académia forradalom utáni első kisgyülését, számos hallgatóság előtt azok koszorújából, kik a sajtószabadságot tettleg kivívni segiték. Első kisgyülés ez, melly a reform szükségét ellenszó nélkül elismerte, ámbár volt ollyan tag is, kinek ajkairól elhangzókatr optárd, mert véleménye szerint az académia ezentúl csak reformáltathatik. Az elnök, Fáy András, megpendítvén az académiának országgyűlésem képviseltetését, ez egyhangúlag elleneztetett, mert, mint Trefort Ágoston barátunk megjegyzé, a nemzeti gyűlésen corporátió nem képviseltethetik. Fontosabb ennél, hogy Zsoldos, Császár, Czech és Peregriny tagok sürgetéseire, a levelező tagoknak szavazat adatott. Reméljük, hogy a levelező tagok állása illő tekintetbe fog vétetni, midőn az akadémia akár az illető közoktatási ministérium, akár a nemzeti gyűlés által újjá fog alakíttatni — mert hogy igy nem maradhat, az maga által is el van ismerve. De mit legelőbb kell vóla említenünk, a kisgyűlést megelőzte egy titoknoki előadás, teli hálával s elismeréssel azok iránt, kik a szellemi mozgalmat Budapesten előidézték, s bő indulattal azok iránt, kik az évek óta epedve várt állami reformot hosszú küzdés után végtére kivivták. S követé ezt azon inditványa, hogy ő fölségéhez, a nádorhoz s az országgyűléshez hálaadó, a miniszerelnökhöz pedig üdvözlő feliratok intéztessenek. Az országgyűléshez felküldendő hálóirat kiemeli azon férfiú érdemeit, ki ritka tapintatával a dolgok új fordulatára eldöntő befolyással vala. A ministerelnökhöz intézendő felirat által az académia az ezentúli független magyar kormány pártolását kéri ki magának, egyszersmind pedig készségét nyilvánítja, netáni megbízatásokban erélyesen és híven eljárni. Végtére azon kérdés tétetvén, valljon akar-e az académia laba előtt zászlót kitüzetni s milly felirattal , végzéssé jön, hogy igen is tűzessék ki, az académia régi jeligéjével :Borura derű. — S mindez kisgyülésen történt, mellynek az académia eddigi szerkezete minden legkisebb mozgalmat tilt. — Változtassunk e szerkezeten! ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlés legközelebbi, életbevágó határozatait már közölvén , pótlólag a részleteket is kiemeljük. — Márt. 18-kan folytonosan ülések tartottak. Délben 1 órakor kerületi ülés (78-ik) Rónay J. és Reviczky P. elnöksége alatt. A követtábla vezértagjainak fáradhatlan s a komoly és sürgető idő kivonataihoz mért szorgalma többnyire elkészítve s formulázva hozza már a terembe a határozatokat, így, miután Kossuth L. a szent ügy hű szolgálatában elrekedt hangon némi szükséges intézkedések megtételére hívta fel a rendeket, mik által a szabadság ügye s a rend és csend egyaránt biztosítva legyen; s a mellyek a már közlött nyilatkozatban foglaltatnak :Pázmándy D. a már szerkezetbe foglalt nyilatkozatot felolvasta, a melly minden pontjaiban helybehagyatott. — Kossuth L. kijelenti , hogy lejártnak hiszi azon időt, mellyben a costák képviselői az ország sorsa felett intézkedhessenek, s kijelenti, hogy ez országgyűlés missiója csak addig tarthat, mig a legszükségesb teendők bevégeztetnek, azaz: a képviseleti rendszer, mellynek alapján a legközelebbi országgyűlés Pestre összehivassék, kidolgoztatik, s a honvédelmi rendszer és az uj ministérium hatásköre törvény által elhatároztatik, s a nép irányában a halaszthatlan intézkedések megtéteznek. Tudja, hogy a közlött nyilatkozatban foglalt indítványokkal roppant felelősséget vállal magára, de bízik a követi tábla összetartó erejében, miszerint a követek magukat nem egyes costák, hanem az öszszes nemzet megbízottainak tekintik. Az öszhangzó, egyetértő működés s nem pihenő tevékenység szükségének érzete a főrendeket is bírja arra, hogy a részletes vitatásokat elmellőzve, az alsó tábla intézkedéseiben megegyezzenek. Amit az ekkorig olly nehézkes és szőrszálhasogató főRR. hazafias elszántsággal meg is tettek. Szentkirályi Mór, felolvasván a BR. határozatát az országyűlési követek szavazatáról, úgy szinte a közös teherviselésről s a jobbágyi viszonyok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat , a két első egyszerre elfogadtatott, a harmadikra nézve, különösen az iránt, hogy az úri hatóság eltörlése által szükségessé lett uj birósági fól is rendelkezés tétessék, (Simon J., Tarnóczy K. stb.) s hogy az úrbéri viszony azonnal a tölény kihirdetésével megszűnjék (Bó n is L.) — továbbá, hogy a földesurak kármentesítésének főbb elvei már ez országgyűlésen meghatároztassanak (Babarczy, Tarnóczy stb.) — több szóváltás történt. — Minthogy azonban két órára országos ülés volt hirdetve , a jelen volt miniszerelnök gr. Batthyány Laj. , bocsánatot kérve , hogy az eddig fennállott formák mellőzésével felszólal, intette a rendeket , hogy a törvényjavaslat részletes taglalását továbbra halasztván , mindenekelőtt a nyilatkozat halaszthatlan ügyét vigyék keresztül az országos ülésen , mert minden pillanatnyi késedelem veszélyes lehet. — És ezután a tábla tapsai közt eltávozott. — Kossuth L. pedig a ministerelnök kijelentésére megjegyzi, hogy felszólalása által nemcsak formát nem sértett, sőt teljesítette azt, mit a tábla tőle addig is, mig rendeztetni fog, megvár, s mire őt megkéri. 2 órakor országos ülés tartatván, a követi kar nyilatko- zata Gh i czy K. itélőmester által felolvastatott, s helybehagyatott. Kossuth inditványára az országban rögtön szét, fog küldetni, Pestre pedig külön országos küldöttség által vitetik , melly ott a kedélyek megnyugtatására munkáljon. Ennek tagjai a követi tábla részéről: Bónis Sámuel, Lónyay Gábor, Szentiványi Károly, gr. Andrássy Manó, Csuzy Pál, Madarász László, Bohus János, Rutkay István, Fogthay János, Koller Ferencz, Házmán Ferencz, Tóth Lőrincz, Joannovics György, Janicsáry Döme, — a kápt. részéről Mericzay váczi kanonok, a kir. tábla részéről Károlyi László személynő ítélőmester. Továbbá elfogadtatott a közteherviselést teli törvényjavaslat , úgy szinte az országgyűlési követek fejenkénti egyforma szavazatát megadó határozat. Ez utóbbira nézve többen kijelenték, hogy küldőik által illy határozat hozatalára felhatalmazva nincsenek, de egyszersmind, hogy a sürgető s parancsoló körülmények tekintetéből abban megnyugodni hazafiai kötelességüknek tartják. Hogy a feleletteher egyesekre ne sulyosodjék , egész tábla nemes testvériséggel vállalta azt magára. Y i d o s s J. egy országos képviselőhöz illő férfias bátorsággal nyilatkoztatá , hogy illy nagy körülményekben, mint jelenleg fenforognak, önszemélyére gondolni nem tud , s a haza javának életét is örömest feláldozza. — Bó n is S. abban is megnyugtatást talált , hogy ezen rendelkezés csak ideiglenes , s a jövő országgyűlés úgy is már tiszta népképviseletre lesz alapítva. — Somsich P. átlátja, hogy a mit a pillanat szüksége parancsol, azt meg kell adni; de nem látja szükségét, hogy a törvényhatóságok fogalmától eltérve, fejenkénti szavazat adassék. — Azonban a határozat megmaradt. — A tábla manifestuma s a közteherviselési törvényjavaslat a főrendekhez átküldetett. — Mellyek ott elfogadtatván : á'Á órakor ismét őrszülés. A nádori itélőmester értesité a rendeket, hogy a főrendek a manifestumot, Hubay itélőmester pedig, hogy a közteherviselési törvényjavaslatot elfogadták. — A manifestum Pestre vitelére kiküldött választmányhoz a főRt. részéről nevezett tagok sorjegyzékét is bemutatván. És e választmány még márt. 18-án esti 9 órakor e czélra rendelt külön gőzhajón Pestre el is indult. A kir. személynek félrelépvén, azonnal folytattatott a BR. tanácskozása, kerületi ülés formájában, az úrbéri viszonyok megszüntetését tárgyazó törvényjavaslat felett. Szentkirályi Móricz azokkal, kiknek a törvényjavaslatra nézve észrevételeik voltak , előlegesen értekezvén, újdon formulázott javaslatot mutatott be, s annak elfogadását erőteljesen ajánló. Ez fogja, úgymond, tisztába hozni a nép és földesurak közti számadást, mellyet tisztába nem hozni, elhalasztani veszély nélkül nem lehet. A kártalanításra nézve kiemeli, hogy az a nemzet becsületére van bízva, mellynél szentebb kezesség nem lehet, s bizva egy felelős magyar ministériumra, mellynek a nemzet parancsol, s mellyel a populáris mozgalom, bár mennyire szárnyalja is túl a most uralkodó eszméket, annyira el nem ragadhat, hogy az elfogadott kötelességet ne teljesítse. Ami az urihatóságtól elvett s a megyére átruházott büntető igazság-kiszolgáltatást illeti, reméli szóló, hogy a most vérbiróságot gyakorló uradalmnak a börtönöket s egyéb annak gyakorlására szükséges eszközöket szívesen átengedendik az uj hatóságnak. Lónyay M. indítványára, Szentkirályi s Kossuth módosításaival, jött a törvényjavaslathoz azon 5-ik §-as, melly szerint olly földbirtokos ellen , kinek birtokához a törvény kihirdetése előtt urbériség volt csatolva, a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések, a törvény további rendeletéig fel nem mondhatók. Ezen §-os méltányosságát az egész tábla elismerte. Általa a tőkepénzes nem veszt semmit, mert kamatai törvényes uton behajthatók, a különben is sokat áldozó birtokos osztály pedig menten tartatik azon veszedelemtől, hogy a hitelezők rögtön felmondják minden tőkepénzeiket, s ezáltal a családokat tönkrejuttassák. Látszik e §-usból, hogy a törvényhozás a szorongató idők viharaiban sem felejtkezik meg az érdekek bölcs megóvásáról s kiegyenlítéséről. Kossuth L. kötelességének tarná, ezen tárgy vitatása közben kimondani azon meggyőződését, hogy neki, valamint, hite szerint, az összes táblának, épen nincsen szándékában a magyar nemességet nivellationális rázkódtatásokba keverni, sőt a magyar nemességet, a népi érdekek kiegyenlítése, a jogok közlése s teljes törvény előtti egyenlőség behozatala mellett, ollyannak tekinti, mellyet erejéből kivetkeztetni a hazára nézve káros volna . Ha az idő rövidsége engedné , szeretné az úrbéri kármentesítést is még ez országgyűlésen kidolgozni azon osztály javára, melly a m. nemzetiségnek hű védője s az alkotmányosság bármi tökéletlen rongyainak megtartója volt. De ezt evalvátió nélkül tenni nem lehet, mellyet majd a felelős ministérium fog, a törvényhatóságok segitségével, végrehajtani. Vannak Magyarországnak kútfői, mellyekből e kár 49