Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-24 / 8. szám
Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldvei ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai Horváth-házban 5-13.sz.a.a kiadóhivatalban, egyébütt minden kir.postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs.postahivatal’ utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasába sorért pedig 10 p. kr számittatik. Pest, mártius 23-kán. A sajtószabadságnak egy ujszülötte , egy ügyesen szerkesztett politicai napilap, melly az uj korszak dátumáról „mártius tizenötödike“ nevet visel, illy jelszó mellett jelenik meg : nem kell táblabiró-politica. Igaza van laptársunknak: semmi széhiség többé a politicai jogok gyakorlatában ! De más részről udvari politica sem kell többé. Az összes nemzet érdekei és kivánataihoz képest kell vezetni a belügyeket. A nemzet érdekei és rokonszenvei s nem az udvari emberek előítéletei és elfogultsága szerint kell intézni a külügyeket. A diplomatia is elérte új korszakát, titkainak napfényre kell lőni. Mi, kiknk eddig a tényeket megcsonkítva is csak alig lehet registrálnunk, ezentúl hazánk, sőt az ausztriai birodalom külpolitikájáról is tartózkodás nélkül elmondandjuk nézeteinket. Nem vagyunk Lajos Fülöp, sem Metternich tanítványai. Isten mentsen! Mindemellett azonban tőlök is örömest tanulunk. Mit ők tettek, most van ideje óhajtanunk, hogy az európai béke fentartassék. Ez csak úgy történhetik, ha a külhatalmasságok nemcsak elismerik, de barátságos viszonyba lépnek a franczia köztársasággal. Német- és Olaszországban elő kell mozdítani az alkotmányos irányt. Azon szövetség helyett, mellyet Metternich megbukott politicája kötött Modenával, a fennálló rendnek (igy nevezte ő a szolgaságot) kölcsönös védelmére , — e szövetség helyett most az alkotmányos osztrák ministérium azon barátságos tanácsot adhatja a pármai és modenai herczegnek, hogy népeiket szintén alkotmányos institutiókkal lássák el. Az ausztriai diplomatának be kell látnia , hogy az alkotmányos birodalom nem követheti ugyanazon külpolitikát, minőt ama császár követett, ki főhivatalnokait, halálos ágyán megesketteti, hogy egész életükön át fenn fogják tartani a status quo-t, s aminőt Metternich követett. Az orosz követnek a bécsi kabinetre gyakorlott befolyását is meg kell szüntetni. Tartsa fenn Ausztria, s tartsa fenn Magyarország az udvarias, békés szomszédságot Oroszország irányában, de az orosz szövetségtől nem kevésbbé kell irtózniok, mint a cholerától. Híre volt, hogy az orosz kormány segítséget ajánlott az ausztriai birodalomban föltűnt alkotmányos mozgalmak ellen. Látjuk eddig, hogy ez ajánlat nem fogadtatott el. S miután mind az örökös tartományoknak , mind Magyarországnak felelős ministériuma van : biztosítva vagyunk, hogy illy szövetség elfogadtatni ezentúl még kevésbbé fog. Pozsony, márt. 21-én. Deák Ferencz tegnap délben megérkezett. Megnyugvással s bizalommal van függesztve reá a közönség szeme, melly a közelebbi napok villámzó eseményei közt káprázni s tövedezni kezdett. — Most minden ember ministeri combinátiókat csinál. Hogy Deák egyik combinátióból sem marad ki, természetes, s reméljük is tiszta hazaszeretetétől, hogy erős kezét nem fogja megvonni a kormányrudtól. A ministerelnök sokat tanácskozik vele, s ezen tanácskozás eredménye csak üdvös lehet. A 21-iki gyűlésekben következő törvényjavaslatok fogadtattak el: 1) törvényczikk a sz. k. városokról. Kevesebb mint egy óra alatt jön átnézve s elfogadva. Kivonata azon nagy törvényjavaslatnak, melly fölött a Bt. két hónapig tanácskoztak a nélkül, hogy egészen bevégezték volna. 2) törvényczikkely a községi választásokra nézve, melly a sz. k. városokról szóló törvényhez van támasztva. 3) t.cz. a Jász-kun kerületekről. 4) t.cz. a hajdúkerületről, az előbbi törvényekkel összefüggésben. — A délután 5 órakor tartott országos ülésben mindezen törvényjavaslatok változtatás nélkül átvitetvén, a községi választás elvei, Weszerkésmárki követ indítványára, a szepesi 16 városra is kiterjesztettek. — Az országos ülés után következett kerületi ülésben Tarnóczy K. inditványnyal lépett fel, melly az urbér eltörlése által megriadt s elcsüggedt kedélyeket némileg megnyugtassa, s formulázott törvényjavaslatot mutatott be az úrbéri jövedelmeiket vesztő földesurak kármentesítéséről. Kinyomatni határoztatok. — Végre késő éjig tartó conferentia volt a képviseleti rendszer alapelveiről. A zsidók ellen már két estén s éjen át, de különösen tegnap este sajnálatos demonstrátiók kezdtek napirenden lenni. Csőcselék nép tartotta ostrom alatt a várhegyalját s azon utczákat, hol a zsidók laknak, és rendre beverte az ablakokat, nem kímélvén természetesen az ott lakó keresztyéneket sem. Csak nagy bajjal sikerült a most keletkező s még nem rendezett nemzeti őrségnek a nagyobb kicsapongásokat gátolni, a tömegeket eloszlatni. A csőcselék féktelensége , fájdalom, támaszt és felbátoritást talált azon keserű ellenszenvben, mellyel a városi polgárság nagy része a zsidók ellen viseltetik. Sok zsidó kegyetlenül megveretett, mindnyájan, ártatlan családaikkal együtt, aggodalom s rettegés közt számlálták a perczeket. A rendetlenkedés ma délelőtt 10 óra körül ismét megújult, s lopásra és rablásra kezdett fajulni, s ezáltal a kérülés is zavart szenvedett. — Bónis S. megnézvén előbb a garázdaság színhelyét, hol ma a nemzetőrség, különösen az országgy. ifjúság, igen erélyesen lépett fel, — felszólita a rendeket, hogy intézkedjenek a rend és csend helyreállításáról, s az eseményeket nádor ő cs. k. főherczegségének is feljelentvén, őt is, mint az orsz.gy. elnökét hívják fel kellő gondoskodásra. .Hunkár I. A Bécsből kiszökött, később Bruckban is gyújtogatott, most ide a rendőrségtelen hazába tóduló gaznépnek tulajdonitá a rendetlenkedést, s az elharapódzó bajnak gátlására lehető legerősb rendszabályokat kívánt, t. i. hogy az ifjúság kezébe lőszer adassék , hogy az útlevéllel el nem látott csavargók a városból kiutasittassanak, s a statárium azonnal kihirdettessék. Mindenekelőtt pedig csendre s rendre szólító publicandumot kell készitni s kihirdetni. — Tabody P. Nem szeretné azon ifjúságot, melylyel a szülők reá bíztak, veszélybe küldeni, katonaerőt kíván alkalmaztatni. Gr Andrássy Gy. A jelen körülményekben sokkal alkalmatosbnak tartja az ifjúságot s nemzeti őrséget a rend fentartására, mint a katonaságét. De puskára van szükség, a nélkül katonásdijáték az egész dolog! Gr. Széchenyi István: Azon pillanatban, midőn Magyarország vagyonosai, vagyonuk tetemes részét a szegényebb népnek adják , a tulajdont sértők ellen legszigorúbb fellépést kíván, mert a kímélet által csak a jobbak, a becsületesek szenvednének. Gróf Ráday főlovászmester kétségkívül mindent elkövetend a rend és csend helyreállítására, ha ebben a törvhozás segédhatására is számolhat. — Ezek folytán, az egyik kér. elnök Biró Imrével, Bónis S. és Hunkár I. küldettek át a főherczeget figyelmeztetni, s megkérni czélszerű rendelkezésre. — Még délelőtt számos kolompos, különösen ollyanok, kik a tulajdoni jogról némileg zavart fogalmakkal látszottak leírni, a városházához, hűsre vezettettek, s ezen erélyes fellépés folytán a csend és közlekedés lassanként helyre állott, de a várhegyalja kapuit folytonosan katonaság őrizte, s a nemzeti őrség meg nem szűnt az utczákon mozogni. Ugyanez időben a pozsonyi lakosság egy része arra használta fel a szabadabb mozgalom, a megifjult közélet óráit, hogy a lövölde teremében gyűlést tartott, mellyben következő pontok határoztattak : 1) Neustadt izraelita, a helybeli lap szerkesztője, a szerkesztést azonnal tegye le. 2) A városi sorházban levő izraelita felügyelő (Werkführer) hasonlókép hagyja el e hivatalát. Tehát gondoskodtak az igen bölcs és igen liberális urak mind a szellemi, mind az anyagi világról, hogy az ollyan emberek lehelletével ne fertőztessék, kiknek fejére születésük után vizet nem öntöttek. 3) A városban lakó izraeliták kiüzessenek, s régi lakhelyeikre, a várhegyaljára, szorittassanak. 4) A házalás többé meg ne engedtessék. — S a két első pont alatt említett egyének csakugyan el is távoztak, ügyesen s becsületesen betöltött helyeikből. — És e határozatok hozatalában emberek hősködtek, kik hamis csőd miatt kriminális kereset alatt állanak ! Azért szőttem közbe ezen sajnálatos zavargások említését, mivel meggyőződésem szerint ezeknek befolyása alatt történt a városi törvényjavaslat 6. §-ában azon változtatás, melly által a választói jog az izraelitáktól elvétetett, így állott a szerkezet , valláskülönbség nélkül, s most igy áll: törvényesen bevett valláskülönbség nélkül,a miáltal a zsidók kizáratnak. Vigasztalásul határozatba ment, hogy a ministérium jövő országgyűlésre törvényjavaslatot készítsen , az emancipátiót s azon akadályoknak, mellyek ezt jelenleg gátolják, elhárítását illetőleg. Azoknak, kik a szerkezet változtatását kívánták (Hauzer E., Tomcsányi J., Kortcs G., Hunkár I., Szentkirályi M., Babarczy) főargumentumuk volt az ingerültség, melly a népben a zsidóság ellen uralkodik , s azon föltételek hiánya, mellyek a fennálló idegenség megszüntetésére s a polgári öszszeolvasztás lehetségessé tételére megkivántatnak, miilyen p. o. az, hogy előbb sociális tekintetben olvadjanak össze a keresztyénekkel, hogy a keresztyének s zsidók közti vegyes házasságok megengedtessenek. Ez utóbbi nézeteket főkép Szentkirályi M. fejtegető. Mindezek azonban, kik a körülmények s uralkodó ingerültség tekintetéből a zsidókat még kihagyatni jobbnak tartották, egyszersmind elismerték, hogy ezen eljárás a legújabb intézkedések szabad levegőjébe nem illik, hogy ezen igazságnak a Jöbbik során szükségessé lett elismerése erkölcsi szükség, s elmellőzése következetlenség. — Kossuth L. Ha tanácsosnak tartja a tábla, rendelkezéseiben nemcsak a szoros igazságot, hanem a körülményeket is tekintetbe venni, tegye ezt nem egyes város, p. o. Pozsony , hanem az egész ország szempontjából. Pozsonyban sajnálatos jelenetek történtek, mellyekben szóló meggyőződése szerint Pozsony értelmes polgárságának része nincs ; de más részről Pest küldöttség által kéri a teljes vallásegyen-lőséget, s ha itt ingerültséget okozna a szerkezet, másutt issmét ingerültséget okozhatna az ellenkező. Szóló beszélt Pozsony városa több érdemes polgárával, kik úgy nyilatkoztak, hogy a tegnapi jelenetek forrása nem gyülölség, hanem félelem , s a félelem eloszlatásával a gyűlölség is eloszlik ; a lakosság nem mint egyéneket gyűlöli a zsidókat, s nem azért, mert más templomba járnak, hanem, mert magukat az életben elkülönzik, p. o. ünnepeikre , szokásaikra, ételeikre sat. nézve. Tagadhatlan , hogy mind Pozsonyban, mind másutt szomorító jelenetek történtek, s fáj az ember lelke, ha mindenütt látja a szabadság országának terjedését, s abból csak a zsidó népet látja kizárva. De az előítélet megvan, s annak vakságával, a költő szerint, istenek is hiába küzdenek. Szükségesnek látja, hogy külön törvényczikk alkottassák , mellyben ki legyen mondva az elv, hogy jogok s kötelességekre nézve a vallás különbséget nem tesz , s a ministérium megbizassék , hogy a kiegyenlítés módjait illetőleg törvényjavaslatot készítsen. — Bónisz. Nem lehet azokkal egy véleményben , kik az ingerültséget veszik tekintetbe ; a törvényhozást apró utczai demonstrációk nem vezethetik, hanem csak elv és igazság; a rendetlenkedés hőseit meg kell büntetni, nem pedig annyira megtisztelni, hogy miattuk az igazság szempontja elmellőztessék. Szemtanúja volt szóló, hogy Bécsben a szabadság kivívásában zsidók is lelkesen vettek részt, s a művelt bécsi nép nekik baráti kezet nyújtott. — Mind e mellett azonban a törvényesen bevett vallások szűkkeblű eszméje a szerkezetbe igtattatott. — A városi törv.javaslat szerkezetében még következő lényeges változások történtek : Olgyasy J. (Posony) azon indítványa , hogy a város törvényhatóságára nézve az előbbi megállapodás tartassák fenn, megbukott ugyan , de a megyék székházai csakugyan kivétettek a városi törvényhatóság alól, mibe a szabad kir. városok is örömest beleegyeztek. Kossuth indítványára , kik ekkorig városi polgárok voltak, ha a törv.javaslatban foglalt képességgel nem bírnak is , eddigi jogaikban meghagyatnak ; végre Szentiványi K. indítványára az eddigi városi tisztviselők, ha a közelebbi újonnan rendezett választás alkalmával hivatalaikból kimaradnának is, mostani fizetéseiket meg fogják tartani. — Szeged és Fehérvár követei, Wéber Gy. s Haader Pál előadák legközelebb érkezett utasításaikat, melylyek szerint a pesti 12 pont elfogadtatik , s mellyek már nem az eddigi zárt testületek köréből, hanem az összes városi nép gyűléséből eredtek. Az administrátori rendszert illető két. választmányi munka, melly annak idejében erőhatalommal lepecsételtetett, noha Gál Edvárd tolnai követ annak megégetésére szavazott, bilincseiből felmentetni, a könyvnyomda tulajdonosának visszaadatni, s az országgyűlési irományok közé soroztatni határoztatott. Törvény czikkely a szabad királyi városokról. 1. §. A város , mint önálló köztörvényhatóság , közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja. 2. §. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve — kivéve a valóságos hadi szolgálatban álló katonákat, szolgálati vétségeikre nézve, minden a város határában létező egyének és és javak, különbség nélkül. 3. §. Az alatt, mig a városoknak rendezése iránt közigazgatási tekintetben a törvény részletesen rendelkeznék, következők határoztatnak meg. a) A városok felosztása. 4. §. Olly városok, mellyekben 12,000 lakosnál kevesebb vagyon, kis városoknak, mellyekben 12,000 lakosnál több, de 30,000 lakosnál kevesebb vagyon, középvárosoknak,— és mellyekben 30,000 lakosnál több vagyon, nagy városoknak neveztetnek. b) Tisztujitásokról. 5. §. Az országgyűlési követek választásáról az egész országra nézve általánosan külön törvény rendelkezvén , a városi tisztviselők választására nézve ezennel határoztatik. Választók. 6. §. A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljeskoruak, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, valláskülönbség nélkül, választók, ha a) A város határához tartozó és a telekkönyvben tulajdon , vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt olly házat, vagy telket, egy év óta birnak , mellynek értéke kis városban 300, középvárosban 700, nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 forint; vagy b) A város határában mint kézművesek , bejegyzett kereskedők, gyárosok, egy év óta telepedve vannak, tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, és ha kézművesek , folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek , tanárok , a magyar tudós társaság tagjai , kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40, középvárosban 60, nagy városban 80, Pestvárosban 100 ft házbért fizetnek. d) Ezeken kívül mindazok, kik a város kebelében két év 51