Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-03-18 / 2. szám
Szombat Martius 18. 1848. 2. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pengőben. — előfizethetni Pesten, hatvani-utczai Horváth-házban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyébütt minden kir. postahivatalnál. —Az ausztriai birodalomba ’s egvéd külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4 szer hasábozott apró betűjü sorért vagy ennek helyéért 5 pengő kr, a’ kettős hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. ’ TM 1 TARTALOM. Igazítás. Uj főlov.mesteri helyettes. Pest, márt. 17. (vezérczikk). — Pest, márt. 17. (fővárosi mozgalmak). — Nyilatkozata a követi karnak küldőihez. — Gróf Batthányi körlevele. — Pozsony, márt. 14-én, 15-én. — Határozat. Külföld. Hirdetések. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Igazitás. Közelebbi számunk 224-ik lapján a 3-ik hasábon közlött bécsi hírek között mindazt, mi a zavarban Fridrik főherczegről íratott, Albert főherczegre kérjük értetni. Az sem áll, hogy a katonaság leöletett. Csak a tiszttel történt ez. Márt. 14-én, mint alább olvasható, az országyűlési ifjúság, a pozsonyi polgárokkal egyesülve, nagyszerű fáklyás zenét rendezett Kossuthnak. Több ezernyi nép volt jelen. Fényesebb demonstrátióra sohasem emlékszünk. Nevezetes már csak azért is, mert első tisztelgés e nemben a jelen országyülés alatt, mellynek kezdetén mindennemű nyilvános demonstrátiók eltiltattak. A megbukott kormány ugyanis minden téren félt a közvélemény nyilatkozásától. Bilincsben tarta a sajtót, s midőn maga a hatalomszerzés minden , még kárhozatos eszközeit is fölhasználta, az ellenzéket a polgári tiszteletnyilvánítás ez egyetlen módjától is megfosztó. A fáklyás zenéket tiltó rendelet gróf Zichy Edmund főlovászmesteri helyettes aláírásával jelent meg. E rendelet fentartása a kedélyek jelen izgatott állapotában szomorú összeütközésekre adott volna alkalmat. Lelépett tehát a nevezett gróf, miután megbukott a kormány, mellynek kezeiből a hatalmat nyeré. S miután viszonyaink között jelenleg immár egyedül ellenzéki férfiakból alakult kormány lehetséges, ő inge,az ország nádora ideiglenesen is gróf Ráday Gedeonra ruházta a főlovászmesteri hivatal teendőit. Pest, márt. 17-én. Az európai népek egy rövid hónap alatt roppant anyagot nyújtanak a históriának. Az absolutisticus kormányok rendre buknak , mindenütt diadalát üli az alkotmányosság. Az absolutismus ezentúl Európában lehetetlen , Orosz- és Törökországon kívül. A lefolyt hónap nagyszerű mozgalmak láncsora. S valljon egyedül a véletlen idézte-e elő e mozgalmakat ? Ezt fogják hinni az udvari publicisták , kik egy tuczat franczia keztyüben vagy egy burnót szelenczében keresik gyakran a legnagyobb események szülő okát. Mi máskép vélekedünk. Mi e mozgalmak okát Páristól Pestig a népek ellenállhatlan szükségében,jog- és korszerű kivánataik megnyer nyerése iránt, s a kormányok bombrozott makacsságában keressük , minélfogva e kiváltatokat jelenleg is megtagadhatni gondold. Francziaországban megbukott nemcsak a conservativ kormányrendszer , nemcsak az orleansi dynastia, hanem maga az alkotmányos monarchia is. Miért történt ez ? Mert a kormány, valamint a kamarák többsége, már évek óta makacsan megtagadta a választási jog kiterjesztése s az egyesületi jog szabad gyakorlatát, m olly jogokat, mellyek nélkül valódi alkotmányos élet, polgári szabadság nem képzelhető. Bécsben megbukott a Metternichféle politica s az absolutismus , mert 30 évi béke alatt fokonkénti politikai engedmények helyett, csak adósságokat tudott csinálni. S fővárosunk is mozgásba jött, mert a birodalmi kormány drótbábja, gróf Apponyi, ki státusférfiúi tehetlenségét három törvényjavaslatban olly kiáltólag bebizonyító, alkotmányos fejlődésünket hátráltatni akarta; s mert a legszükségesebb reformok, a legkisebb mennyiségre reducált igények iránti szelíd felszólalásaink sem juthattak felső befolyás alatt álló főrendeink többsége miatt szeretett fejedelmünk elébe, s mert végre az alsó tábla egy része sem birt az osztályi érdekek és előítéleteken fölül emelkedni. Illy viszonyok között igen természetes, ha Pesten, hazánk fővárosában is nagyszerű mozgalmak történtek. S a nagyszerű mozgalom minden rendetlenség, minden kicsapongás nélkül ment véghez, így illett alkotmányos életre valóban érett férfiakhoz. De kérdés már most, miként kell a pillanatnyi sikert állandóvá tenni ? Mert történeteink e legfényesebb szakában, midőn a legtisztább örömet fejezzük ki, melly csak akkor dobogtatja túl a férfiú kebelét, ha már közel látja az olly soká forróan óhajtott czélt; midőn jelen az óra, melly után e nemzet három század óta epedett hasztalan; midőn e hon szabadsága és függetlensége nem egy hazafias puszta remény többé, hanem valóság, mellyen senki sem kételkedhetik , illy nagy időkben illő, örömérzeteink között, kötelességeinkről is megemlékezni. Azon ivadék, mellynek a végzet nagy pillanatokat adott, egyszersmind nagy felelősség alatt áll a jövő irányában. Dicsőség helyett méltó gyalázat vár reánk, ha a legszebb alkalmat okosan használni nem volnánk képesek. Mi azt hisszük, hogy a pillanatnyi sikert csak a törvényhozás teheti maradandóvá. Mindkét teremben vannak az aristocratiának hatályos egyénei, kik tökéletesen egyetértenek velünk, s az újabb események befolyása alatt törvényhozásunk, minden hibái mellett is, megbecsülhetlen eszköz a reformkérdések békés utáni megoldására. Ezt tanusitja a követi karnak küldőihez intézett nyilatkozata , mellyet sietünk alább közleni, s mellyben határozatokig ki van mondva minden terhek közös és aránylagos viselése, s hogy minden úrbéri viszonyok megszüntetése iránt törvény alkottái van,a magánbirtokosokat a státus kármentesíteni. Mutatja továbbá törvényhozásunk belátását azon határozat, melly a sajtószabadság biztosítása , honvédelmi rendszer mielőbb alakítása s az erdélyi unió iránt keletkezett. Illy eljárás mellett teljes bizalommal seregelhetünk a törvényhozás körül, melly magát már jelen állásában is nem külön osztályok, hanem az összes nemzet képviselőjének tekinti, és kötelességeinek körét is e mértékhez illeszti. Az országgyűlésnek azonban, ha a mozgalmak vezetését kezében akarja tartani, legfőbb feladata, mielőbb Pestre tenni át üléseit. S miután ez országgyűlés e pillanatban még az ali-St,Olátia képviselőiből áll , emlékezzék meg az aristocratic, hogy ideje lejárt, hogy Magyarország is a törvényes egyenlőség szakába lépett. Legbecsesebb kiváltságainkat sem veszítjük ezáltal el, sőt ezentúl státuspolgári minőségben még biztosbban élvezendjük, mint közjogokat. Az adómentesség nem volt becses kiváltság, hanem koldushoz illő privilégium. A felelős nemzeti ministériummal, a nemzeti képviselettel, szabad sajtóval és esküttszékekkel ellátott új Magyarországban minden egyszerű polgár szabadabb férfia leendő hazának, mint eddigi elavult, törpe institutióink között az ország legelső mágnása volt. S a békés forradalom után nem mint phoenix , hamvaiból fog föltámadni e haza, hanem hasonló leend a met szőhez , mellyen, ha a tavasz napjai eljöttek, minden kizöldül és virágozik ! Pest, márt. 17-én. Martius 16-kai éjjel Budapest utczái kivilágítási fényben úsztak. Nagyobb vendég tiszteletére ez még nem történt , s nem történik soha. Miután olly régen apedt annyi hő kebel — végre megérkezett a sajtószabadság aranykora. A nemzet óhajtásai, a nép öröme s bánata nem leend ezentúl csupa elnyomott sóhaj, — a világ nyelve a sajtó, szolgálatára áll. — A történetíró fel fogja keresni a szálakat, mellyek ez örvendetes változást előidézték, nekünk a történtek felszínén tovább kell haladnunk. — A helytartótanácsi intézmény, melly a censura eltöröltetését tudatja, kellő hozzáalkalmazás végett a nyomdatulajdonosokkal már márt. 16-án közöltetett. Mártius 17-kén pedig a sajtóügy további rendezését tárgyazó következő helytartótanácsi intézmény olvastatott fel Pest városházánál a központi választmány ülésében. Nemes városi tanács! A megelőző censura a törvényhozás további rendelkezéséig megszűnvén a sajtó kicsapongásai és visszaéléseinek kellő megtorlása végett addig is, míg a törvényhozás rendelkezend, e következő szabályok állíttatnak fel: 1) A sajtó minden megelőző cenzura nélkül szabadon működik. Minden, akár könyvnyomtatás, akár kőnyomás által kiadott bármellynemű irat vagy rajznak szerzője, szerkesztője, vagy készítője az iratban vagy rajzban foglaltakért felelős. 3) Minden könyvnyomtató és kőnyomó az illető irat vagy rajz kinyomása és a szerzőnek átadása után, tartozik azonnal a nyomatnak egy példányát az illető hatóság elnökének átadni , ki 4) Köteles azon példányt a kinevezett bizottság elnökének haladék nélkül felelősség terhe alatt azonnal átküldeni. 5) A sajtó utján elkövethető visszaélések és kihágások megbirálása végett rendelt ideiglenes bizottság névsora ide mellékeltetik következőkép : Nyáry Pál, Klauzál Gábor, Deák Ferencz, Patay József, Fáy András, b. Eötvös József, Trefort Ágoston, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fényes Elek, Szalay László, Balla Endre, Rottenbiller Leopold, b. Kemény Zsigmond, Lukács Móricz,Valero Antal, Szilágyi István gombkötő, Kappel Frigyes, Tóth Gáspár, szabó, Fröhlich Frigyes, Burgmann Keresztély, Irinyi József, Egressy Samu, Zlinszky János főbíró, Belaagh Antal eskütt. 6) Ezen bizottság a kinyomott iratot, vagy rajzot megvizsgálván, a benne talált vétség iránt véleményét kimondja, és az esetet a vétkesnek illető bíróságához további elítélés végett átküldi. 7) Ki valamelly iratot, vagy rajzot ki akar adni, köteles a nyomandó iratot vagy rajzot önkezével aláírni, és ha a nyomdatulajdonos előtt a kinyomtatást kívánó egyén ismeretes nem volna, köteles ugyanazonságát az illető nyomda-tulajdonos előtt ismeretes két tanú által bebizonyitni 8) A nyomda tulajdonosa tartozik minden legkisebb nyomatra nevét, vagy műhelye czimét kinyomni, ha ezt elmulasztaná, vagy, ha az általa kinyomott iratot ismerve, a kiadó egyént általa alá nem íratta, vagy ha azt nem ismerve, annak ugyanazonságát két általa ismeretes tanukkal maga előtt be nem bizonyította; úgyszinte, ha a nyomott irat vagy rajz , a hatósági elnök kezébe azonnali általadását elhanyagolná : a kiadott irat vagy rajz tartalmáért szintúgy felelőssé válik, mint maga a szerző vagy kiadó. 9) Épen ezen felelet terhe alá esik azon hatóság elnöke is, ki a nyomda tulajdonosa által nekie átadott nyomtatványt a bizottság elnökének azonnal meg nem küldi. Mivel a városi tanács ezennel szoros hozzátartás végett értesittetik. Kelt Budán a magyar kir. helyi. tanács 1848-ik évi bőjtmáshó 16-kán tartott üléséből, a városi tanácsnak jóakarói gr. Zichy Ferencz m. k., Nyéky Mihály m. k. stb.“ Ezen, számtalan éljenzések közt felolvasott intézményből örömmel látta mind a városi tanács, mind a jelenleg fennálló központi választmány, miszerint a sajtókörüli vétségek megbizalására iwzvp . « ^ o^nyir. rx.’-VVvVozl.ovcn esküttszéki forma, mennyire lehetséges, behozatott. Nincsen ugyan még abba a bíráknak sorsáltali választása behozva, de vannak közbizalom-övezte nevek, vannak a különböző osztályok képviselői. Ez intézmény az ország egyéb törvényhatóságaihoz is van intézve. Visszatérve a kivilágításra : megjegyzést érdemel , hogy a nádori lak, Mátyás palotája is ki volt világítva, mi máskor nem szokott lenni. — Kitűnő volt a színházakon kivül Länderer és Heckenast — e lapok kiadóinak laka, hol legalább 20-ig való nemzeti zászló hirdeté nagy betűkkel a magyar sajtó szabadságát. Magok a tulajdonosok magyar ruhába öltözve, s nemzeti szalagokkal díszítve, vezeték nyomdájuk 100-nál számosabb személyzetét, a magyar sajtónak e tiszteletreméltó munkás osztályát , kik mindnyájan munka közben használt kékvászon egyenruhát és fejeken sajátságos alakú papirsüvegeket viseltek, s kezükben nemzeti lobogókat tartanak. Egy órakor egy megszámíthatlan lélekből álló tömeg állott meg ezen lak előtt. „Uraim! — mondá szónokuk — szent e hely. Itt kezdé a magyar szabad sajtó első működését, s amott (az átellenes ablakra mutatva, hol Kossuth Lajos arczképe volt kitéve) amott van a magyar sajtónak egyik nevezetes bajnoka“ stb. — Emich Gusztáv könyvkereskedése előtt Petőfi Sándor költőnk transparent képe életnagyságban, alatta egy sajtó képes ezen felírás : „Szabadság, béke, egyetértés“ igen sok nézőt vont egybe. Szinte kitűnő volt az ellenzéki kör szállása is, mellyen a nemzeti lobogón kívül felirat is volt olvasható, stb. stb. Feltűnő volt azonban, hogy a magyar tudós társaság lakásán, hol minden ifjas kivilágítás alkalmával feliratok, transparentek szoktak lenni, most, midőn a sajtószabadság ünnepeltetett, semmi sem volt. Tudtunkra e feliratokat a titoknak szokta rendezni. Valljon miért maradt el most ? A nép éjféltájig sűrűn hullámzott az utczákon, mindazáltal sehol semmi botrány, semmi rendetlenség. E körülmény dicsősége illeti először is magát a népet, mellynek jobb érzete sugallá, miként nagyobb alkotmányos ünnepet soha nem ült. Más része a dicsőségnek a központi választmányra s ennek azon tagjaira hárul, kik az éj nyugalmát feláldozva, a városháznál fenvkasztottak. Illyenek tudomásunkra : Rottenbiller Leopold, Nyáry Pál, Csányi László, Klauzál Gábor s még több hazafiak. A választmány rendelkezését mutatja következő falragasztvány : Hazafiak! A választmány a rend és csend fentartására e város kebelében következő szabályokat alkotott : 1) A rendes polgári őrsereg 5 őrtanyára oszlik a) Belsőváros; őrtanya: a városház. b) Lipótváros ; őrtanya : a Redout-épület. c) Terézváros; ) d) Ferenczváros) őrtanyák az illető albiróságok házainál. e) Józsefváros;) 45 A? A’ sajtó szabad !