Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-07-01 / 96. szám
t . Hivatalos rovat. A „Közlöny" után Felhívás. Hazai iparvállalkozóinkhoz, a vállalataikat illető statistikai adatok beküldetése iránt. A létező állapotok bajain segíteni, hiányaikon javítani csak akkor lehetvén, ha azon bajok és hibák, általánosan pedig a helyzetek minél teljesebben ismertetnek. Hazai műiparunk mibenlétéről általánosan s egyes iparos vállalataink viszonyairól különösen, eddig hivatalosan gyűjtött adatok nélkül pedig, csaknem teljességgel szűkölködvén. Hogy az országos műipar, annak egyes ágai és hat— és mennyiben lehet, — egyes vállalatai iránt is czélszerűen, hathatósan , sikerbiztosan intézkedhessem . Ezennel felhívom ez országban létező minden gyárvállalatnak tulajdonosait és vezetőit, — felhívok a kézműipar körében minden egyes ezédeket, testületeket és egyesületeket, — fölhívok általában minden iparost, hogy vállalataiknak , illetőleg iparágaiknak minél bővebb, részletesebb megismertetését , leírását készítsék meg, s illető hatóságaikhoz benyújtván, azokat hivatalomhoz beküldetni eszközöljék. Tudván , miképen a felvilágosítások azon hatalomnak értesítéséül szolgálatidnak, melly hivatva van az ipar javára országosan intézkedni, — az illetők, remélem, őszintén, titkolódzás nélkül, de egyszersmind híven és kerülve a túlzást, fogják adni nyilatkozataikat, vállalatik s iparáguk minden körülményeire kiterjeszkedőleg. Tájékozásul mégis közlöm a főbb pontokat, mikre 2-s ’/. •/. alatt a táblázatokat, mik szerint válaszokat s teljes adatgyűjteményt szükséglek. A gyáripar körében óhajtom az egyes gyárvállalatnak vállalkozóit, egyes vagy társtulajdonosait s a telephelyet megneveztetni. A münök-személyek tekintetében : a műigazgatót s a többi münök-munkásokat és napszámosokat, szám, nem és kor szerint megneveztetni, az utóbbi — a korrai tekintetet úgy értvén, hogy mennyien vannak 16 éven felül és aluliak 8 ezek között, jelesül mennyien münök-tanulók? A személyzetre nézve még az is kivántatván, hogy származás tekintetében , a bel- és külföldiek s ezek között a települtek száma is előadassék. A münökök havidíjai, legalább a napszámosok napibérei szinte előterjesztendők. A gyár telephelyére nézve ennek környéki viszonyai, természeti helyzetei , legalább röviden érintendők, ide értvén, hogy vidéke , népességi tekintetben, helysége , tűzi szerek, vizerő s effélékre nézve, mi kedvezményekkel vagy akadályokkal van. A gyártelep minő épületekkel, minő mozgató erővel, minő gépekkel és eszközökkel bír, s ezeket hol szerzi ? A vállalatnak alap- és forgó tőkéje mennyi? Anyagzatait honnan veszi, s ezeknek megszerzésében mi akadályai, vagy mi előnyei vannak; mennyit, mennyi értékben dolgoz fel évenként ? Készítményei mi neműek, mennyiségre s értékre ? menynyiek évenként, s megrendeléseket mennyi időrő s minő nagyságban kész elfogadni, képes teljesíteni? Hol van piacza ? A kézműiparra vonatkozólag: A széhek, testületek és egyesületek előterjesztendik társulatuk fönnálltának korát, mestertársaiknak, kontáraiknak, legényeiknek, tanulóiknak számát, és ezt, ha lehet, a lefolyt időkre nézve , tíz-tíz évi időszakot véve, egybehasonlítva a mostani állapottal. Előadandják mesterségük netaláni akár emelkedése, akár hanyatlása okait. Kijelölendik, hogy nyersanyagzataikat, szerszámaikat hol és honnan veszik, s körülbelől mennyit és mennyi árut dolgoznak fel évenként? Előterjesztendik, hogy készítményeiknek egy évi quantuma és értéke körülbelől mennyi ? Vásárokra, vagy megrendelésekre dolgoznak, s ha az előbbi áll, hol vannak vásáraik ? Visszatérőleg személyzetekre, kiszámitandják, hogy legényeik és tanulóik mennyien írástudók és rajzképesek ? Budapesten, junius 26-án 1848. Klauzál Gábor földmivelési-, ipar- és kereskedési minister. A pénz- és igazságügyi ministériumoktól. A pénz- és igazságügyi ministerek által f. é. jun. 17-én egyetértőleg kiadott rendeletnél fogva elhatározott függetlensége és elkülönzése a kerületi bányaszékeknek a főbányahivataloktól, szükségessé teszik , hogy, kivéve az alsó magyarországi kerületet, hol külön kerületi bányatörvényszék Selmeczen már létezik, a három bányakerületben hasonló külön kerületi bányatörvényszékek állíttassanak fel, mi oknál fogva, a bánáti kerületben ely bányatörvényszékek felállítása, a szükséges előmunkálatok bevégeztéig függőben maradván, ezennel erőd nyittatik, egy, a felső-magyarországi kerület számára a XVI szepesi városok kerületéhez tartozó Igló városában , s egy a nagybányai kerület számára Nagybányán felállítandó kerületi bányatörvényszékek állomásaira. 4 Mindegyike ezen kerületi bányatörvényszékeknek egy elnök, három ülnök és egy szinte szavazattal biró jegyzőből, — segédszemélyzete pedig egy iktatóból, ki egyszersmind levéltárnok is lesz, és két írnokból álland. Az ülnökök egyikénél a bányamérnöki képzettség is megkivántatik. Fizetése ezen bányatörvényszéki tisztségeknek következő lesz : az elnöké .... . 1200 pft mindegyik ülnöké . 800 99 igtatós levéltárnoké 500 99 egyik írnoké . 350 99 másiké....................... 99 Az irodajárulékoknak egy általános összegben való megállapításáig irodai szerek szolgáltatnak ki. Ezen állomások valamellyikét elnyerni kívánó egyének, megkivántató képzettségöket igazoló bizonyítványokkal ellátott folyamodásaikat, a hirdetés napjától számítandó négy hét alatt, az igazságügyi ministériumhoz adják be. Budán, junius 28-án 1848. A pénz- és igazságügyi ministérium által. Hivatalos teendőim több időmet igénybe vevén, a velem hivatalosan értekezni kivánók elfogadását, naponként délelőtti 11 órától 2-ig vagyok kénytelen szorítani. Vasárnap és csütörtökön senkit el nem fogadok. Országgyűlés alatt az ülések ideje fogja meghatározni, melly órákban fogadhatok. Pest, junius 29. 1848. Gr. Batthyány Lajos. (MffU 'JL.LZL JU 96 PESTI HÍRLAP. Julius 1. 1848. den k. postahivatalnál. — Az austr. birodalomba ’s egyéb kült. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a' megrendelés csak a'bécsi cs. főposta—hivatal útján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4-szer hasábozott apró betlijü sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr., a’ kettős hasábu sorért pedig 10 pengő kr számittatik. Szombat Megjelenik e’ lap minden nap, hétfőt kivéve. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással borit, nélk. (k fit 30 kr., a’ kiadóhivatalból elhordva5 frt, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban 583. sz. a. a’ kiadóhivatalban, egyebütt min dem hivatalos rész. Követválasztások. — Pest megye dabasi kerületében Halász Boldizsár lett követ szótöbbséggel. Egyenes jellemű, tisztán gondolkodó egyén. Ellene az utczai demonstrátiókról ismert Körmöczi nevű pap lépett fel. Ujságszerte kürtölte pedig, hogy lelép a politicai térről, s valahára a tudománynak él. Ideje volna. Paptársai, ahelyett, hogy korteskednek mellette, higyjék meg, hogy az illy egyének ideje már lejárt. Nyugodjék babérjain , elégedjék meg vele, ha eddig, készebbek voltunk őt igen okos politikusnak tartani, hogysem bőbeszédű előadásait figyelemmel kisérjük. — Dabasi, Liptóból. Jun. 26-án véghezvitt választás alkalmával, országgyűlési követeknek elválasztattak és pedig: a szentmiklósi kerületből. Szent-Iványi Márton felkiáltással ; a rosenbergi kerületből Jakubik Antal; az utóbbi kerületben rettenetes vérengzések vitettek véghez. A részleteket később közlendjük. 1—1. — Hont választókerületeiben folyó hó 26-án tartottak a követválasztások, minden ingerültség nélkül, e nehéz időkhez illő igazi polgári egyetértéssel. Az ipolysági kerület részéről Ivánka Zsigmond választatott el, általános lelkesedés és közfelkiáltás utján. Nemkülönben a szálkai kér. részéről Okolicsányi Antal, s a németi kér. által Zsemberi Imre polgártársaink, mindnyájan felkiáltással. Mindhárom a régi ellenzéknek volt hű és ernyedetlen tagja, a haladás melegkeblü pártolója. — Kette n. — Zemplén liszkai kerülete Szirmay Ödönt választó képviselőjéül, szavazattöbbséggel. A választás második napján (jun. 25.) a rendes katonaság alkalmazása is előfordult, a sárospataki választók rakonczátlankodása miatt. Népképviselőnk hazafisága nem márt. 15-től datáltatik. Az absolut kormány ostromlója volt. Most a hegyaljai nép jóltevőjéül tekinti. A szőlődézma az ő nyomatékos föllépése következtében lesz megszüntetve. A mádi kerület követe Buday András főügyész ; a medgyaszai kerületé: Lónyai Gábor; a terebesiben : Molnár József; a helmecziben: Szennyei Pál; nagymihályiban: Szirmay József. Azt már tudattuk , hogy Kazinczy Gábor az uj helyi kerületben elválas itatott. — Kővárvidék egyik követe, mint irtuk: Kemény Zsigmond; másik követ Pap Zsigmond, cultusministeri fogalmazó lett. — Máramaroshuszti járása Asztalos Pált választa el. — Jászkunságban a herczegi kerületből Pap Móricz; Berény város részéről előbb Kossuth, se nem vállalván , újabban Illési János választatott el. Halasról: ifj. Gózon Imre; a szabadszállási kerületből: Nagy Károly, mint tudva van, Petőfi ellenében. — Krassóban a lugosi kerületből: Murgu Eupbini , a nagyzorlencziből: Vád Alajos ; a bogsániból : Joanneszko István. Mindnyájan az oláh vallás hívei Szakolcza követe Vagyon Antal. — Gyulán a magyarság és általában az egész értelmiség jelöltje, Stummer Lajos megbukott. A félrevezetett, különbféle rágalmaktól elfogult nép által Bessenyei Károly választatott követté, ki mig a politicai téren működött, a főpecsovicsok egyik legabsurdusabb bajnoka volt, ki eszelős kifakadásairól s még eszelősebb daczoskodásáról ismerős. Azon érdemnél fogva lett megválasztva, mert maga hordta magának a foghagymát, kenyeret és tejet a piaczról, mint nép embere. Politikai hitvallása ismételve sürgettetvén, a helyett követi készültsége magas fogalma tanúsításául, minden postán küldhetendő utasítás elfogadására ajánló magát. Valljon megállhat-e az igazolásnál illy követ, ki a nemzet képviselőinek lévén tagja, egy várostól részén utasítást? Pest, jan. 30-án. A legcsodásabb természeti jelenségek közé kell annak tartozni, hogy a pesti magyar most rémképek nélkül huszonnégy óráig sem élhet. Hoffmann termékeny agya alig képzett annyi grotesk alakokat, mint ahány nevetséges és ferde hírek ijesztgetnek minket. Most templomban, majd korcsmákban készül összeesküvés, ma Komáromban tűznek ki illr zászlót, holnap Kecskemét vagy tán Czinkota nyugtalankodik, s igy tovább. Könnyen megfogható hogy e bitang hírek rövidebb életűek , mint a kérész, nagy dúlást nem is okoznak az érdemes közönségnek sem étvágyában, sem életkedvében. Csak roppant mennyisége az, mi minden embernek okvetlenül föltűnik. Úgy látszik, valahol egy nagyszerű tervre fektetet hirgyárnak kell létezni, melly gőzgépekkel működik , melly megrendelésre állítja ki, még pedig szemkápráztat fürgeséggel, készítményeit. Vagy tán egy vidor társasá czélul tűzte ki, az év minden napjaiból április elsejét csinálni, hogy megmutassa, miként nincs olly higgadt enber, kit akárhányszor felültetni ne lehessen , s nincs ott világismerő, kit kényünk szerint ne úsztathassunk. Szóval: vagy egy terrorista, vagy egy humoris ezéd létezik nálunk. Tegnapelőtt délután hircsend volt. Senki nem akar Budapestet fölgyújtani, senki nem rejtegetett a templmokban fegyvert. Tabán városrész mélyen hallgatott, ez magyar olygarcha sem vegyült a prágai lázadásokba, és oroszok nem közelgettek határszéleink felé. Mi dolog ez ? Hogyan nincs valami rémítő jóslatun? Hová lettek idő prófétáink, kik minden közelgő baja szagát orrukban hordozzák ? Mi ördög irigyelte meglünk azon érdekes félelmet, mellynek izgató befolyása ki tündérgyorsan repülnek el a perczek ? Több tisztelt egyének, kik a hirterjesztő ezek erélyiségéről meg voltak győződve, e kérdésekkel foglalkozók már rég hozzászoktak az emotiókhez, s tegnap és délután, mint mondom, nem volt semmi veszély. Unalmasan telt idejök. Azonban estvefelé suttogás keletkezett. Minden utczában félivézettel szaporodott a hazáért aggódó arcszáma. Tüstént láttam, hogy a világ megint veszedelben van. Mi dolog ? tudakolom egyik ismerősemtől. Azt beszélik, — válaszolá, — hogy Kossuth bea lemondását. Talán e badar pletyka nem fog sok embert fölülre jegyzem meg. Dehogynem, mondá ismerősem. Sőt még az emberek közül is sokan hinni és terjeszteni fogják. Ezt csak Kossuth okos ellenségei tehetik, kik száma csekély, válaszolom. Ismerősöm mosolygott, mert tudta, hogy nálunk sóból kilenczvenkilenc, inkább elhiszen valamit, mint valamiről gondolkozzék. Úgy jön. Már tegnap Kossuth rögtöni visszavonulását bevég ténynek mondották minden kávéházban. Sokan olvas azon levelet is, mellyel Kossuth a ministériumhoz kük s igen meghatónak találták. Kevésnek jutott eszébe , hogy e perezben sépe financzministernek lépni ki, nem volna egyéb , mint var előidézése, s mint azon alkotmányos helyzetnek, a múlt országgyűlés óriás szerencséje és óriás fárada által szereztetett, könnyelmű koczkáztatása. Bizony e nevezetetes férfiút , — kitől annyit haza és annyit nyert— mélyen sértették azok, kik et nem bizván szilárdságában, lehetségesnek hitték, ha tárczáját odahagyja, mielőtt finanszterveit kifejtené, ízébe adná az országnak azon egyetlen vezérfonalát, n által bonyodalmainkból menekülhetünk. Hogy Kossuth előtt a magas hivatal, mellyre a viszonyok fölemelték, nem szerencse, nem kényelem, bálványzási tárgy , ezt ki ne tudná ? De minden keserű kötelességből következik-e a lerázása ? Ne kétkedjünk legünnepeltebb férfiainkban, kik a történeteivel összekötötték nevöket. Nálok a magas gázi erényekre támaszt nyújt az önzés legtisztább , melly semmi olly tényt nem enged meg, mi veszély juthat azon ügyre , mellyben lelkök él, szivük dob melly által szellemük manifestátiót nyert. Kossuth mostani lemondása a koholmányok közt tozik. A dologban csak annyi igaz van , hogy fia ministerünk — valamint a többi minister is — hivat nem szerelmes. S ez eddig sem volt titok. De az elterjedt álhir még sem vala eredményné Általa más titkok birtokába jutottunk. A lemondásróli pletykát szentírásnak vette két lap : a vén Jelenkor és az ifjú Márczius