Pesti Hírlap, 1882. július (4. évfolyam, 179-209. szám)
1882-07-17 / 195. szám
Melléklet a „Pesti Hirlap“ 195—1276 számához. ^ -le2s.s.3a.d.risL plaszttalLása. Az első örvendetes hír az elpusztult város romjai közül! Seymour tengernagy rendszabályait teljes siker koronázta. Ma már katonai fedezet nélkül is járhatni a város utcáin. Az arabok meghunyászkodtak s mindenki kis fehér zászlót hord. A boltok és kávéházak újra megnyílnak. A nagy tüzek lassankint kialusznak s az utolsó 24 óra alatt uj tűz nem keletkezett. A bizalom kezd visszatérni. Természetes, hogy a helyzet e fordulata Alexandriában nem zárja ki további véres események lehetőségét, míg Arabi pasa meg nem hódolt, amire ez idő szerint még semmi kilátás. Mahmud Sami kíséretében átvonult a városon s távozta után kezdték a katonák a gyújtogatást és fosztogatást. Séta az égő városban. A Times levelezője részletesen leírja a hosszú sétát, melyet mindjárt a tengerészcsapatok partraszállása után az égő város romjai közt tett. Legfeltűnőbb volt, hogy a lakosok közül sehol egy lelket sem lehetett látni. Szomorú séta volt az egy „néhai“ város romjai közt. A szörnyű pusztulás hű leírása képtelenség; a nagy téren egyedül Mehemet Ali szobra maradt épen, minden egyéb lángtengerbe merült. Bár a levelező tizenhét év óta lakikAlexandriában, nem bírta a térre nyíló utcákat torkolataiknál megkülönböztetni. Két francia lelkész volt mindössze, kikkel útjában találkozott. Azok az utcák, melyek le nem égtek, teljesen kifosztottak. Végre a kopt templom közelében az angol kémszemle-csapat elé egy csomó keresztény lakos futott, jelentve, hogy a templomban 1300 menekült személy van. Visszamenet a levelező s az őt kisérő 200 matróz már több embert lelt, kik lassan kint előjöttek rejtekeikből, voltak köztük nők is. A konzuli hivatal közelében egy csoport némettel és angollal találkoztak, akik szintén megmenekültek. Több in flagranti rajtakapott fosztogatót a tengerészek agyonlőttek. Egy öreg francia nő, ki a kommün uralma alatt Parisban élt, azt mondta : „c’était pire que Paris.“ A levelező arról vél biztosíthatni,hogy a gyújtogatás egyiptomi katonáktól ered: a felgyújtott házakba azután polgári lakosok nyomultak fosztogatni , majd ezeket kiverték a katonák s maguk folytatták a gyalázatos munkát. — Gyújtogatásra a katonákat közvetlenül Arabi pasa, nem egyenes után Mahmud Sami és Tulba izgatták. Arabi a bombázás alatt a Napoleon-erődben volt. Mikor aztán a fehér zászló felvonása következtében a bombázást a flotta beszüntette, Arabi pasa A flotta-tisztek bírálata. A Times levelezője jelenti, hogy az idegen hadihajók tisztjei csaknem kivétel nélkül dicsérőleg nyilatkoztak az angol akció felől. Az angolok az ágyukat nagyobb praecízióval sütötték el, mint azt tengeri csatában egyátalán lehetőnek tartották. Különönösen az amerikaiak nyilatkoztak egész elragadtatással, akik minden lövést jól megfigyeltek s arra az eredményre jutottak, hogy szélcsend idején nagy hajók teljes sikerrel alkalmazhatók erődök ellen , de még kis hajóknál is kevesebb a hátrány, mint azelőtt hitték. A német tisztek is hasonló szellemben nyilatkoztak, de az osztrák tisztek már tartózkodóbbak voltak az elismerés dolgában. Az egyiptomi tüzéreket is egyhangúlag megdicsérték; kitartásuk bámulatos volt, amilyent senki sem várt tőlük ; az irányt megtalálták, de az eleváció felől nem bírtak tiszta fogalommal; egy szóval a hiányos ismereteik dacára általuk elért eredmény igazán bámulatra méltó. Alexandria megszállása angolok által. A város megszállása és Seymour tengernagy intézkedései felől tegnap délelőtt 10 órakor kelt sürgöny ezeket jelenti. A tűz még mindig tart. Ez órában még lehetetlen konstatálni, hogy a város déli és délkeleti részeiben mekkora a pusztulás. A katonaság a partok mentében, valamint a Marine-, a Ras-el-Tin-utcákon, Mehemet Alitéren és az Anastasie-utcán teljes biztonságban hatolt előre. A házak emez utcákban és tereken legnagyobb részben összeomlottak és égnek, az utcákon kevés holttetemet lehetett látni. Kékzubbonyosok és tengerészek portyáznak a városban. Azon helyeken, hol az egyes utcák egymást keresztezik, őrök állanak, kik mindenkit szabadon engednek közlekedni, aki európai módon van öltözve. Az arabokat és beduinokat azonban letartóztatták, megmotozták és fegyvereiket elszedték.Erőszakossodások nem fordultak elő. Egy őr, ki a Place de Turinról a Porte Nouvellehez vezető úton ment végig, azt álltja, hogy a város ezen része teljesen nyugodt s a viszonyokhoz képest teljes rend uralkodik. A francia és angol konzulátus épületei romokban hevernek. A nagy kórház állítólag sértetlen maradt. Arról, hogy a várost azangolok uralmukba keríthessék, még hosszú időre szó sem lehet s habár a khedive már visszatért palotájába, a városban azért teljes fejetlenség uralkodik. A khedive rendeletet bocsátott ki a hadsereg feloszlatása iránt; a rendszabály azonnal végrehajtatott. A Rasedinben volt le A „Temeraire“ angol Lije — A hajó berendezése. — A „Temeraire“ angol hadihajó, melyet a a bombázásakor oly jelentékeny szerepet játszott. Mig huszonöt tonnás ágyúi rombolták össze a Pharol Siot, egyike a legnagyobb angol hajóknak. Hoszsza 25 angol láb, szélessége 63 láb s 27 lábnyira merül a tengerbe. Tonnatartalma 8150, míg az Inflexible 11.185, az Alexandra 9492 tonnás. (Az osztrák-magyar Custorzs 6750 tonnás.) A hajó négy 25 tonnás, négy 18 tonnás, hat kis hátultöltő, 2 tábor, 3 Gasling és 6 Nordenfels - ágyúval van fölszerelve. A gőzgép 7600 lóerejű, a hajó 15 tonás sebességgel halad óránként. 540 emberből áll a szolgálattevő személyzet. A hajó értéke a felszerelés nélkül 374 ezer font sterling, ebből 93 ezer font sterling a gépekre esik, melyek Homphrysz, Ternan és társa gépgymából erednek. A fedélzetből hat lábnyira kimagasló toronyból emelkedik ki lövéskor a huszonöt tonnás Barbett-séta ágyú ; a lövés után rögtön megint eltűnik. Az ágyú törése, tisztogatása, emelése hidrauikus nyomás által történik, elsütését villámszikrával eszközük. A Téméraret 1877-ben a Chatham-dockokban építették. Ugyanazon év december havában indult el a most sokat emlegetett Seymour lord parancsnoksága alatt a Közép tengerre, hogy az ott Hornby tengernagy parancsnoksága alatt levő hajórajhoz csatlakozzék 1878. február 13-án ment át a Dardinellákon s még az éj je horgonyt vetett Gallipolinál. Másnap már tíz mértföldnyire Konstantinápolytól állt a hercegszigeteknél. Az Alexandriával 1880. őszén részt vett Dulcigne előtt a flotta demonstrációban. 1881. január 1-én Máltában új legénységet kapott s ugyanakkor nevezték ki parancsnokává mostani parancsnokát, Nicholson Henrik kapitányt. Tűzkeresztségét julius 11 -ikén Alexandriánál nyerte._______________________________________ A hadihajók ágyúi. — Haladás a fegyvertechnika terén. — A fegyvertechnika, különösen az ágyúöntés terén újabb időben rendkívüli haladást tapasztalhatunk. Húsz évvel ezelőtt a legnagyobb hajóágyú a harmincfontos volt. Mikor 1859 ben a franciák körülzárták Velencét, Velence kikötőjét az úgynevezett „spanyol lovasok“ (olló alakú fák, melyeket sáncárkokban szoktak az ostromlók ellen gátul alkalmazni) és torpedók védték ; a francia hajóhad, közte a hatalmas Impériense oly közel állt a tengeren, hogy tisztán lehetett minden részét látni, mégsem volt képes kárt tenni, valamint az osztrák ágyuk sem árthattak a hajóknak, mivel akkor még nem hordtak az ágyuk oly távolságra, mint Iranap. Hét évvel később a lissai tengeri ütközetben az osztrák hajókon már 60 és 48 fontos sima és 24 fontos vont csövű ágyúik, az olaszoknak átalában Armstrong és Cavalli ágyúit voltak. A „Ferdinand Max“ és „Habsburg“ hajók számára rendelt Krupp-féle ágyuk nem működhettek, mivel Poroszország megtiltotta azok kivitelét. De mik voltak ezek az ágyuk is a mostani óriásokhoz képest . A hatvanas években kezdték az északamerikaiak és angolok az összes hatalmakat felülmúlni messzehordó, nagy kaliberű ágyúikkal s Krupp Esszenben követé őket. A woolwichi arzenálban Fraser rendszere szerint erős abroncsvasból készítettek ágyukat, melyek hatszáz fontos golyókat vetettek . Rosman Amerikában oly ágyukat öntött, melyek lövedéke 1000 fontos volt. De ezek az ágyuk is visszamaradnak a mai óriások mögött, melyek súlya 100 tonna s golyójuk 2000 fontos, a lövésre 550 font puskapor szükséges és az óriási golyó 2 láb 4 hüvelyk szélességű acélfalat keresztül tör, hordereje egy német mértföldre terjed. Még elképzelni is sokilyen ágyúi vannak a „Duido“ olasz páncélos hajónak, mely a jelenkori hajók egyik legnagyobbika. Az alexandriai erődök lövetésénél nem működtek 100 tonnás ágyúk, de működtek nem sokkal kisebbek, t. i. nyolcvan fontosak, minek az Inflexible ágyúi. Ezek 24 láb hosszúak s 1600 fontos golyót vetnek. Ez ágyúkat prizmatikus (sokszög alakú) lőporral töltik meg, egy szem akkora körülbelül, mint egy nagy dió. Kisszemü puskaport nem lehet használni, mivel a kisebb szemeken nem terjed oly gyorsan a tűz s mire az utolsó szem elégett, a golyó már a csőben van s igy a kifejtett gázoknak nem összes mennyisége gyakorol rá hatást. A prizmatikus lőpor között hézagok vannak s a láng gyorsan járhat át az egász töltésen. A golyó 1800 lábnyi utat tesz meg egy másodperc alatt A nyolcvan tonnás ágyú elsütése iránt nem csekély aggodalommal voltak, mert mikor az angol vizeken lövési próbát tettek vele, az okozott rázkódás gondolkodóba ejtette a tengerésztiszteket. A „Neptun“ angol tornyos hajón, mely különben másképen van építve, mint az Inflexible, a harmincnyolc tonnás ágyú elsütése is sok zavart okozott. A hajónak minden alaka megrepedezett. A szeneskamara fedele a robbanns következtében messze elrepült, a hajó oldalán levő csónak széthasadt s fele rerepült a tengerbe, sok csavar és szeg kiugrott helyéből stb. Meglehet, hogy az Alexandria bombázása alkalmával megsebesült katonák közt nem egy a rázkódásnak lett sérültje. Az angol óriáságyuk, melyek több hengerszerű részekből vannak összeállítva, könnyen meg is repednek. A Dulion is elrepedt a lövési próbán egy 1000 tonnás ágyú. A lövési próba a Szerzia öbölben ment végbe, a tornyok mozgatására szolgáló hidraulikus készülék megpróbálása céljából. Az utolsó lövésnél az ágyú csöve hosszában megrepedt s az 500 fontnyi töltésből eredő gáz betörte a toronynak aránylag kis térfogatát. A belső acélcső leszakittatott s ennek következtében a cső a csapágy mögött (melyen az ágyú mozgathatólag a talpra van erősítve) szétment. A lepattant csőrész oly erővel lökődött a torony falához, hogy a belső acéllemez burkolatot és a fából levő belső falat betörte, s a 22 hüvelyk vastag páncéllapokat annyira megtágította, hogy azok ajtószárnyként szétnyíltak. Az ágyukezelő kilenc embert részint a puskapor égette össze, részint úgy a földre sújtotta őket a rázkódás, hogy súlyos sebeket szenvedtek. A tornyon okozott kár egy milió lírára rúgott. Az óriás ágyuk miatt más veszedelemnek is ki van téve a hajó. A tölétnél ugyanis a csövet le kell bocsátani s ekkor egy hatalmas töltővel beszorítják a lövedéket. Ha a töltés ilyenkor elsülne, a lövedék a töltővel együtt kihaj latnék, s mivel a cső lefelé áll, keresztül fúrná a hajó fenekét. Másodszor az elsülésnél annyira megtelik az aránylag szűk tér füsttel, hogy a legénység megfulladóinak van kitéve. Harmadszor ott nagy a légnyomás, hogy a legénység nem maradhat állva, hanem a padlóra zuhan vagy a torony falához csapódik. Az óriás ágyukat kezelő legénység tehát a legrosszabb, s legveszedelmesebb helyzetben van. Ténység készséggel se hagyta magát fegyverezni, úgy látszik, örülek, hogy hazatérhetnek tűzhelyeikhez. Fegyvereiket átadják, de a ott-kopott egyenruhájukat megtartják. Pár száz ember már távozott is a városból, teljesen fegyvertelenül, kis bátyj! ! A lovasok okkal ingerültebbek, ők voltak ugyani elsők, ők kitörtek az erődökből a megkezdtékogatást a mészárlást. Miután az angol megszálló napitok dsitéséi még a francia és amerikai hajók is tettek mrsngyrészeket, Seymour tengernagy visszatért vole fedélzetére. IRODALOM. * („Utazásom Közép Afrikában“) Volt már alkalmunk említeni, hogy Stanley e nagybecsű művének magyar fordítása füzetekben Révai testvérek kiadásában jelenik meg. Most kaptuk a 4—9 füzeteket, számos kitűnő illusztrációval, Ugenda tartomány és a Nianza tó leírásával. A munkát tartalmán kívül olcsósága is ajánlja. Dicséretes vállalkozás a magyar közönséget megismertetni oly művel, mely a zöld-