Pesti Hírlap, 1887. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1887-03-10 / 68. szám
1887. március 10. PESTI HÍRLAP• Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. Ráth Károly, az ország szivének főpolgármestere, ma elemében volt. Nagyon jól esett az ő keblének, hogy megleckéztethette a legbőbeszédűbb városatyát, Rácz Károlyt, ki oly gyakran teszi őt idegessé hosszú beszédeivel, melyeket az elnöki székből türelemmel kell végighallgatnia. Mikor Kun tanácsnok referált a Podmaniczkyutcai gőzmozdonyu közúti vasútra vonatkozó szerződésről, Ráth Károly imigyen egészítette ki a mondottakat: — Rácz Károly úr nem lévén jelen a bizottsági ülésen, midőn az ügy tárgyaltatott, távolléte mégsem volt teljes. Miután nem volt módjában élő szóval tenni indítványokat, hogy mégis indítványozhasson, írásbelileg fordult a pénzügyi és gazdasági bizottság elnökéhez s Írásban két indítványt terjesztett elő. Ez már meg sem járja, — fakadt ki Ráth Károly, hiszen ha a bizottságok tagjai nemcsak dikcióznak, de az írásbeli úthoz is folyamodhatnak, a végletekig húzódnék el minden ügy. Általános helyeslés hangzott a közgyűlési teremben, ami még fokozta a főpolgármester jó kedvét, hogy így leleplezhette a mindig szerepelni vágyó Rácz Károlyt. A tanácsnokok referáltak tovább, hallgatták is, nem is a városi atyák az előadottakat Egyre szaporodtak: az elintézett tárgyak. . Rózna tanácsnok is elkészült már egy kisajátítási ügy előadásával és belefogott az új épület eltávolítására vonatkozó előterjesztésbe. A tanács abban a véleményben van, hogy a pénzügyminiszter és a katonai kincstár közt tárgyalások folytattatván ez ügyben, a főváros ne tegyen semmit, hanem a közgyűlés oszlassa fel azt a bizottságot, melyet két évvel ezelőtt küldött ki, a kérdés megoldására módozatokat találni ki. Hát bizony Rózsa tanácsnok szűkszavú referádájából nem lehetett kiokosodni, hogy miként is áll a dolog. De Steiger Gyula hosszú pórázra eresztett dikciója sem lendített semmit a dolgon. Az új épület sorsáról ma sem tudunk többet, mint azelőtt. Ha a pénzügyminiszter és a katonai kincstár közt a fővárosi törvényhatóság közreműködése nélkül tényleg folynak tárgyalások ebben az ügyben, ezek ugyancsak zárt ajtók mögött zartatnak, mert a nyilvánosság ugyan miről sem értesült eddig. És Steiger Gyula arra is alkalmat vett magának ezúttal, hogy kikeljen a közgyűlés által, az Ursidépület eltávolítása ügyében kiküldött bizottság eljárása ellen, mely csak meg sem alakult. Bizony ez szinte határos a botránynyal. A közgyűléstől nyert, és elfogadott mandátum több tiszteletet követel az illetőktől. akihogy ezt a kárhoztatást kimondani épen Steiger Gyula nem volt és nincs jogosítva. Őt is érte a megtiszteltetés, az illető bizottságba őt is beválasztotta a közgyűlés, miért nem sürgette tehát e minőségében hosszú két év alatt soha a bizottság megalakulását? Miért nem fordult a kiküldött bizottság elnökéhez ? Avagy ha már tetszeleg magának a megrovásokban, miért nem interpellált valamelyik közgyűlésen az észlelt hanyagság felett ? Volt módjában két év alatt bármelyik eljáráshoz folyamodni akárhányszor. Persze könnyebb dolognak tartja ő is hébekorba ellátogatni a fővárosi közgyűlés termébe s itt egy di!acóban kikelni még olyasmi ellen is, amiből egy jó rész őt szintén megilleti. A közgyűlés lefolyása a következő volt: Az elnöklő Ráth Károly főpolgármester bejelentő a főorvosi állásra kiirt pályázat eredményét. A beérkezett két kérvény elsősorban a közegészségi bizottságnak adatik ki, azután a kijelölő választmányhoz tétetik át. Elnök abban a reményben, hogy mindez gyorsan fog menni, a választást a mához két hétre tartandó közgyűlésre tűzi ki. (Helyeslés.) Schwimmer György biz. tag halála fölött a közgyűlés fájdalmát fejezi ki s a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. Helyébe Staub Mór póttag hivatik be. Ezután a napirend tárgyalása következett. Bach A. állatsereglettulajdonossal az általa elfoglalt kerepesi-uti telek bérletét hat héttel meghosszabbítják. Az I. ker. polgári körrel a Christen-féle tó bérletét pedig hat évvel, évi 210 írt bérösszegért. A vízjogi törvény értelmében a Duna-partból szabad kikötőhelyekül kijelölt partrészek után a főváros külön használati díjat nem szed, csupán az eddig szokásos pártjavadalmi díjat, helypénzt és kövezetvámot tartja fönn. A Mária-Dorottya egyletnek a kért telket tanítónői menház építésére egyhangúlag átengedik. Hackstock Alajost, tönkrejutása következtében a kőbánya-úti régi vámház bérletétől felmentik. A belügyminiszter kívánságára az Erzsébet leányárvaház átalakítása tekintetében hozzá a költségvetés kapcsán külön indokoló fölterjesztés fog intéztetek Bejelentették, hogy Cséry Lajos a városligeti bizottság elnökségéről lemondott s helyébe Kléh István választatott. Csérynek 14 évi működéséért köszönetet szavaznak. A gőzmozdonyu vasutak engedélyezése ügyében érkezett azon miniszteri leiratot, hogy az engedély joga a közlekedési miniszteré, tudomásul vették s ehez képest a Podmaniczky utcai vasútnak szerződési terve is ekép módosult Kun Gyula tanácsos a Podmaniczky utcai gőzvasutra nézve a Lindheim- Baázs konzorciummal kötött szerződés tervezetét mutatta be, amihez Zichy Antal, Rácz Károly, Toldy József felszólalása után a közgyűlés hozzájárult s a vontzatokat változatlanul elfogadta. A végleges vízmű és csatornázás kíséretében érkezett miniszteri leiratot, amiben a kormány a város fölterjesztésében említett határidők pontos megtartását kéri, tudomásul vették. A Teréz-körúti csatorna építését utólagosan jóváhagyták s elfogadták a budai vízvezeték kiterjesztését a III. ker. bécsi utra. A hajléktalanok menedékháza részére, egy uj menedékháznak a Józsefvárosban építésére s a mostani menedékháznak is 140 ágygya kibővítésére a közgyűlés egyhangúlag 5000 írt segélyt biztosit 34 évre, mig t. i. az építési kölcsön törlesztési rátái ezt szükségessé teszik, s ezenkívül az alföldi utcában az építésre ingyen városi telek is adatik az egyesületnek. Az épületfa-telepek és ácsüzletek elhelyezése kérdésében a tanács új szabályrendeleti tervezet készítésére utasíttatik. A lipótvárosi bazilika folyó évi építési programmját tudomásul vették. Az adókivető bizottságokhoz a főváros bizalmi férfiéit a tanács előterjesztése értelmében elfogadták. Az új épület eltávolítása ügyében kiküldött fővárosi bizottság, miután a tárgyalásokat a katonai hatósággal a pénzügyminisztérium vette föl, föloszlattatását kéri. Steiger Gyula, Rupp Imre, Karnemaayer polgármester fölszólalásai után abban történt megállapodás, hogy a kiküldött főv. bizottságműködése függesztessék föl addig, míg a pénzügyminiszter által egybehívott vegyes bizottság eredményre nem jut, és midőn a közgyűlés Gerlóczy alpolgármesternek e bizottság kebelébe a főváros képviselőjéül történt kiküldését utólag tudomásul veszi, elvárja, hogy a vegyes bizottság tárgyalási eredménye ezen szóban levő fővárosi bizottság útján terjesztessék eléje. Némi via volt az amerikai szőlővesszők kérdésénél is. A tanács t. i. javasolja, hogy a budai hegyekben egy városi szőfűterület amerikai vesszőkkel teleltessék be, hogy gyakorlatilag meggyőzni lehessen a budai szőlőtulajdonosokat a szőlővesszők célszerűségéről. Dr. Nederman kétségbe vonva az amerikai vesszők ellenálló képességét, egy krajcárt se szavaz meg e célra, mert itt csak ámittatnának a szőlősgazdák. Steiger és Kamermayer ellenben a próba szükségét kimutatták s a közgyűlés a pénzt a venyigére meg is szavazta. A szentendrei úli vámház céljára is Schaeffer József telkét megvenni határozták. Gergelyi Kálmán indítványa, hogy a főváros árszabásiig a kenyér és hús árát szállítsa le oly mérvben, amint a gabna és marha ára az utóbbi években leszállót, a közélelmezési bizottságnak adatott ki. Dr. Széchy Ignác jegyző az árvaszéli ülésekben szavazatjoggal ruháztatott föl. Egy nyugdíjazási ügy elintézése után a közgyűlés befejeztetett.. — A IV. ker. iparoktatási albizottság márc. 8-án a IV. ker. elöljáróságnál tartott ülésében megalakult. Ez albizottságba az ipariskolai tanítók részéről Wahrer Gyula igazgató rendes, Cserényi János tanító póttagnak, az iparhatósági megbízottak részéről Kokesch Sándor és Szohnar Károly rendes, Fanda János és Takács Lajos iparhatósági ír.egbízottak póttagokká választottak. Albizottsági jegyző Wehner Gyula . Az uj rendőrségi palota tudvalevőleg a néhai Európa szálloda lesz, melynek uj rendeltetése céljából való átalakításához tegap már hozzáfogtak. A külső részen alig történik változtatás, de a belső helyiségek gyökeresen uj beosztást nyernek. Az első udvar üvegcsarnokát elhordják s árnyas fáit kiirtják. A második udvar lesz a legzordonabb rész, ide jönnek a börtönök, melyekbe az átmeneti foglyokat helyezik el. Állandóan azonban nem tartanak itt rabokat. Az épület első emeletén a nagy dísztermet meghagyják s szomszédságában rendezik be a Török főkapitány lakását, melyen kívül még csak egy magánlakás lesz a palotában a Sélley rendőrtanácsosé, a bűnügyi osztály vezetőjéé. A többi szobák és termek mind hivatalos helyiségekül szolgálnak. Az így átalakított rendőrségi palota 1. évi május 1-jére lesz kész, mely hónapban a beköltözködést is megkezdik. — Budapest főváros főorvosi hivatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról 1887. év febr. hó 27-től március hó 6-ig. a) Betegedén. Himlő 25, vörheny 35, roncsoló torokláb 6, croup 9, hagymáz 4, kanyaró 6, kökhurut 1, ál- és bárányhimlő 15. b) Halálozás: Himlő 19, vörheny 6, roncsoló torokláb 7, croup 4, hagymáz 4, kanyaró 1, hökhurut 1. A 4 hagymáz eset közül keteges volt. A betegek elkülönítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések minden egyes esetben megtétettek. A lakásokban, ahol a halálesetek előfordultak, úgy a fertőtlenítés, valamint egyéb esetben hatóságilag eszközöltettek. Egyletek és intézetek. A budapesti ügyvédi kamara március 25-én d. e. 10 órakor Budapesten a megyeház nagy termében rendes évi és tisztújító közgyűlést tart. Napirend: 1. Az 1886. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztár-maradvány feletti rendelkezés 3. A költségelőirányzat megállapítása és mikénti fedezésének meghatározása s ezzel kapcsolatosan 4. A tisztviselők és kezelő személyzet fizetésének megállapítása. 5. A kamara tisztviselőinek és választmányának megválasztása. — A „Zion“ jótékonysági egylet február hó végén tartott közgyűlésén előterjesztett 1886. évi zárszámadásokban az egyletnek a jóékonyság terén kifejtett működéséről igen elismerésre méltó adatokat találunk. A bevételek összege 65,953 forintot, a kiadások összege 55,938 forintot tett ki. Ezen kiadási összegből a tagok közvetlen szükségleteire 44,219 főt fordíttatott. Tememetkezési költségek címén elhalt tagok özvegyei és árvái részére 21,500 forint folyósittatott. Gyógyszerekért fizettetett 10,233 forint, betegek számára utalványoztatott hetisegélyképen 3570 forint és szegény tagok rendkívüli segélyezésére 2702 forint fordittatott. Ezen tetemes kiadások, továbbá az egylet ingó és ingatlan vagyonának értékéből történt jelentékeny leírások dacára maradt 10,015 frtnyi tiszta jövedelem, melynek az egylet vagyonához történt csatolásával az egylet alaptőkéje 139,776 frtra emelkedett. A lefolyt évben az egyletnek 3263 tagja volt. Ugyanezen közgyűlésen elhatároztatott, hogy a népfölkeléshez tartozó egyleti tagok mozgósítás esetén, szerzett jogaik teljes élvezetében megmaradnak; az egyleti elöljáróság egyúttal megbizatott szégyenlős szegény tagokat 600 forintta segélyezni. A budapesti rabsegélyző egylet Zádor Gyula elnöklete alatt márc. 20-án d. e. 11 órakor a pestvidéki törvényszék 20. tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését, melynek a szokásos évi felülvizsgálatok és választások, esetleg a benyujtott indítványok képezik tárgyait. . Az egyesület 1886. évi jelentése (a 13-dik évi) a tagok szaporodásáról és a vagyon gyarapodásáról tesz örvendetes jelentést. A segélyezés is emelkedik. Az egyesületnek ugyanis Kőbányán egy célszerű menedékháza van, melyben a múlt évben már 106 segélyezett egyén fordult meg. Az egyesület a börtönökben is igen hasznos emberszerető tevékenységet végez s az elmúlt évben nemcsak a tanítást mozdította elő, de jelentékeny pénzsegélyt is szerzett a kiszabaduló szegény raboknak. A derék egyesületnek 190 tag mellett 55.759 forint cselekvő vagyona van, melyből 34.572 forint a menedékhez értékét képviseli. Az állam közvetlenül is segélyzi az egyesületet s vagyonából megfelelő részszel bír. Egyben megjegyezzük, hogy Türcsányi Ödön n.váradi kir. ügyész egy kis füzetet irt a szabaduló rabok iránti gondoskodás megismertetése végett. A füzetet a nagyvárad-bihari rabsegélyző egylet bocsájtotta közre. — A magyar irók segélyegyletének kimutatása 1886. második feléről. Tőkegyarapodás : Weisz B. Ferenc születésnapi alapítványa 100 frt. Dr. Argenti Döme alapítványa 200 frt. Korizmics Antal alapítványa 300 frt. Néhai Horváth József végrendeleti hagyománya 569 frt 82 kr. Simor János bibornok-primás jubiláns alapítványa 10,000 frt. Néhai Tárkányi Béla apát-kanonok hagyománya 100 frt. Összesen 11,269 frt 82 kr. Befizetett régibb alapítványok összege 400 frt. Újabb adományok összege 1818 frt 5 kr s egy cs. kir. arany. Segélyezések: Rendes félévi segély, 50 félnek, költségvetésileg 4910 frt. Rendkívüli segély, tiz félnek, alkalmilag 255 frt. Összeg: 5165 frt Midőn az itt kimutatott alapítványokért és adományokért a magyar írók segélyegyletinek hálás köszönetét nyilvánítom, egyszersmind az egylet igazgató bizottsága nevében jövőre is kérem az irodalompártoló egyesek és pénzintézetek nagylelkű áldozatkészségét, mert egyletünk csak úgy felelhet meg folyvást kitűzött nimes feladatának, ha a társadalom köréből gyámoatást nyer. Vadnay Károly, egyleti titkár. Színház, zene, képzőművészet * (A nemzeti színház műsora) változott. Csütörtökön „Borgia Lucretia“ kerül színre. Pénteken ,,Georgette“. Szombaton „Phaedra“ előtt