Pesti Hírlap, 1892. március (14. évfolyam, 61-91. szám)
1892-03-26 / 86. szám
2_____________________________________ zésére és válik alapvetőjévé a modern paedagógiának. Valóban e férfiú emléke, mely születésének háromszázados évfordulója alkalmából most fölelevenedik előttünk, megérdemli az utókor részéről a hálás kegyeletet. Megérdemli nemzetünk részéről annyival inkább, mivel zaklatott életútja Commeniust elvezette Magyarországba is, hol a sárospataki főiskolán ragyogtatta négy évig nagy tudományát és emelkedett szellemét. A Rákócyak fölvilágosultsága hívta meg ide. És Comenius lelke egész hevével megszerette nemzetünket és a magyar nyelvet, anélkül, hogy elzárkózott volna az akkori viszonyok árnyoldalai elől. Meglátta az elmaradottságot. „Az igazság megvallanom kényszeri — monda többek között beköszöntő beszédében — hogy köztetek az elmének mivelése nem érte még el a kellő magasságot. Bizonyítják ezt oskoláitok nyers, üres és hiányos deáksága, bizonyítják az ezekből kirekesztett szabad művészetek, bizonyítja azt a felsőbb tudományok , az orvosi, a jogi valamint a felsőbb theológiai és bölcsészeti tudományok hiánya.“ De ez az erős kritika csak a buzdító reformer jóakaratú szózata volt. Látta nemzetünk sok előnyös tulajdonságát is és azért lelkesítő nemzetiségének és nyelvének ápolására. „Magyar nemzetem ! — kiált föl — arra törekedj, hogy legyenek magyar könyveid, gazdagítsd hazádat saját nyelveden irt jó és bölcs könyvekkel. Azokból tanítsd ifjúságodat, azokba rakjad le nyelvednek kincseit. Óh magyarjaim, ne vágyjatok idegen iskolák és könyvek után, hanem hazátokban szerezzetek magatoknak gazdag aratást!“ Az idegennek, a ki így lángolt a tizenhetedik század derekán a magyar tanügyért és nemzeti kultúráért, a fölvilágosodás és haladás nagy apostolának emléke legyen áldva körünkben ! közt felmerült. Amennyiben ezt a szándékot csakugyan megvalósítanák, ha legalább tíz képviselő kérné a zárt ülést, a házszabályok szerint nem lehetne azt megtagadni s ez esetben a zárt ülésen előszr is az lenne eldöntendő, vájjon van-e ok zárt ülésnek tartására. A szabadelvű párt kebelében, ahol ez a kérdés szintén eszmecsere tárgyát képezte, az a nézet uralkodik, hogy a szóban forgó incidens egyáltalán nem képezheti zárt ülésnek tárgyát. Eötvös Károly és Andrássy Tivadar gr. közt a szóváltás nem a ház ülésében, hanem azon idő alatt történt, amig az ülés fel volt függesztve; az egész szóváltás tehát teljesen magánjellegűnek tekinthető s csakis mint ilyen eshetik megbirálás alá. Külömben is bármily nézetnek adnának is kifejezést a zárt ülésen egyes felszólalók, nem lehetne annak gyakorlati eredménye,, miután a zárt ülésen formaszerű határozatok nem hozatnak s épen ezért jegyzőkönyv sem vezettetik. Amennyiben mégis benyújtanák a zárt ülésre vonatkozó indítványt, a zárt ülés csakis a háznak holnapi nyilvános ülése után fog megtartatni. A tisztviselői fizetéseit szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot holnap délután tartandó ülésében veszi tárgyalás alá a képviselőház pénzügyi bizottsága. A tárgyalás ki fog terjedni a törvényjavaslat tárgyában benyújtott kérvényekre is, melyeknek legnagyobb részét tudvalevőleg az egyes vidéki városokban elhelyezett állami hivatalok tisztviselői nyújtották be, azt kérvén, hogy a lakbér-illetmények tekintetében az illető városok ne a harmadik, hanem a második, közvetlenül a főváros után következő kategóriába oszlassanak be. A keceli választókerületben, — mint nekünk onnan jelentik, — Ivánka Pál szolgabíró egyáltalán nem szándékozik föllépni. A függetlenségi párt hivatalos jelöltje Vályi Árpád, a kerületben pedig Windisch József földbirtokost is föl akarják még léptetni. A képviselőház holnapi ülésén a ház bizottságaiba tagok választatván, a szabadelvű párt tagjai felkéretnek, hogy a gyűlésen lehetőleg teljes számmal szíveskedjenek megjelenni. Sitónál, Stojanov és Drindarov kereskedőknél házmotozást tartottak és néhányat közülök letartóztattak. Szalonikii konzulátusunk Calice báró nagykövet intervencióját vette igénybe. Most azonban azt jelentik, hogy Oblakot félreértésből fogták el és a főkonzul közbenjárására azonnal szabadon bocsátották. A letartóztatott bolgárok forradalmár érzelműek és a szalonikai főkonzul melegen pártfogolja őket. Calice bárónak semmi oka beleavatkozni a dologba. Az orosz lapok fújják fel az esetet és mindenféle vádakat emelve monarchiánk ellen, Oblakot politikai agitátornak mondják. Persze csupa üres ráfogás, amit az jeles muszka publicisták kieszelnek. Belpolitikai hírek. Az Andrássy-Eötvös-ügy. A függetlenségi és 48-as párt részéről hír szerint holnap zárt ülést szándékoznak kérni azon ismeretes incidens tárgyában, amely Eötvös Károly válaszfelirati zárbeszéde alkalmából közte és Andrássy Tivadar gróf a többiek . . . Hol találok segítséget ? Mennyire szenvedek! Renaud néhány pillanatra gondolkodóba merült. Ez a nő bűntettet készült elkövetni ? Megkockáztatja, hogy aztán meghal ? Utolsó erőfeszítést tett ? Képtelen újra eljönni ? Mindenki eltaszítja őt ? Újra rászögezte szemeit. A félhomályban meglátta a sápadtsága és kimerültsége dacára igen szép arc dúlt vonásait. A ruhájáról szétáradó illat elegáns nőre vallott. Renaudnak sugallata támadt, minek az erkölcsi betegségek ismerőinél rendesen támadni szoktak. Fölemelte lelkét istenhez, hogy hatályos orvosságért esedezzen ebben a válságban, melyet kitalált és szigorú hangon azt monda : — Fel fogom önt oldani, ha majd visszajön, megígérem önnek, akármit tett is légyen, de csak egy föltétel alatt . . . — Minő föltétel alatt, atyám? — Mielőtt megöli, oda nyújtja neki emlőjét . . . És e szavakkal becsukta a gyóntató fülke ajtaját. * * * A fiatal nő, kit az öreg úr makacssága megrémített, egész testében remegett.~Hallotta, amint távozott és a sekrestye felé ment. Egy pillanatra se támadt az az ötlete, hogy követhetné; de arra a puszta gondolatra, hogy egy férfiú elé került, a ki kitalálta titkát, iszonyú szégyennel telt el, s köpenyébe burkolózva távozott s ott volt ismét a hideg, tágas téren, melyet a gázlángok komoran megvilágít. Oblak osztrák nyelvtudósról azt jelentették Belgrádon át érkezett szalonikii sürgönyök, hogy macedóniai tanulmányukban Vardarovce faluban letartóztatták és a szalonikii börtönba vitték, honnan csak másnap bocsátották szabadon. Több bolgár úrnál, kikkel érintkezett, így Dimitrov gimnáziumi igazgatónál, Samardsiev könyvkereskedőnél, Pitrakov látották. Alig bírt előre haladni; a pap nem tévedett : áldott állapotban volt és a gyermekgyilkosság iszonyú rémképe már napok óta lebegett szemei előtt. Mivé legyen? A szegény leányt Beyle Juliettenek hívták. Regénye köznapi volt, miként a rendőri hírek, melyekkel naponkint találkozhatni az újságok hírrovatában. Egyszerű tanárnak volt leánya, kitűnő sikerrel tette le a vizsgát és a tanárok egyikének ajánlatára egy gazdag párisi család nevelőnőül fogadta fel. Miként engedte elcsábíttatni magát a család egyik barátja, a fiatal báró Querne által ? . . . Borzasztó kaland, melynek puszta elképzelése megrázkódtat! Ő hitt ebben a férfiben. Miért? Hisz nem ígérte meg neki, hogy nőül fogja venni. Miért ? Mert szerette e férfit, két hónapi mámor s aztán ott hagyta őt kétségbeesetten, magánkívül. -- Nem szeretem önt többé, nem az én hibám . . . úgy érezte, mintha ez az iszonyú önzés megölte volna. Majd egy napon anyának érezte magát. Egy pillanatra se támadt az a gondolata, hogy elcsábítójához visszatérjen. Sokkal büszkébb volt, semhogy kitette volna magát e férfi kételyeinek, aki ebben a vallomásban bizonyára zsarolási kísérletet látott volna. Napokat, hosszú napokat töltött gond és aggodalom között. Amíg lehetett, elpalástolta állapotát a reá bízott gyermekek szüleinek tekintete előtt. Utóbb családjában hirtelen beállott betegséget hozott fel ürügyül és elhagyta Parist. Clermontba meneti helyt a szállóba visszatért, végkép beesteledett. A lebetegedés első tünetei mutatkoztak. Lefeküdt, az ágyba iszonyú várakozással. A folyosón járni-kelni, beszélni, nevetni hallotta az embereket. Sőt egy vendég be akart nyitni az ő szobájába. Eltévesztette az ajtót s mikor látta, hogy rossz helyen jár, éktelenül káromkodott. Juliette elreteszelte belülről az ajtót, s azonfelül utazó ládáját is eléje tolta. A fájdalom iszonyúan marcangolta a végből, hogy ne kiáltson, a vánkost harapta ; meg volt róla győződve, hogy meg fog halni ; szinte óhajtotta, hogy meghaljon ; de borzasztó kínjai dacára agya egyre működött és gondolatai a láz sebességével űzték egymást. Mily nyomorúságos az én életem! gondolta magában. Valamint a vízbe falók egyszerre végig pillantanak egész lefolyt életükön, neki is hirtelen eszébe jutott gyermekkora, az övéinek szegénysége, az ínség PESTI HÍRLAP 1892. március 26. A református zsinat. Az ev. ref. egyház zsinata, a ma délelőtt tartott ülésen, Tisza Kálmán és Kun Bertalan elnöklete alatt, az egyházmegyékről szóló fejezet tárgyalását kezdette meg. Az ide vonatkozó 37-ik szakaszt, Degenfeld József gróf indítványára a következőképen szövegezték: „Az egyházmegye hatáskörébe tartozó ügyeket intézik : a) az egyházmegyei közgyűlések, b) az egyházmegyei bíróságok.“ Hosszas vita támadt ezután amaz indítvány fölött, hogy az egyházmegyei közgyűléshez utalt tárgyak megállapításával együttesen tárgyaltassanak a bírói hatáskör és illetőségre vonatkozó 284. §-ban foglalt ügyek is. A felszólalók közül Tisza Kálmán elnök, Tisza Lajos gr., Beöthy Zsigmond s mások abban a véleményben voltak, hogy a két szakasz elkülönítve tárgyalandó, mert a bírói hatáskör megállapítására vonatkozólag más helyen történt intézkedés. A zsinati tagok többsége hozzájárult e nézethez s aztán — némi módosítással — elfogadták az egyházmegyei közgyűlés tárgyairól szóló szakasz szövegét. Az egyházkerületekről intézkedő harmadik fejezet az egyházkerületi közgyűlésnek tárgyait képező ügyekről szól. Az egyházkerületi közgyűlés általában tanácskozik és intézkedik ,az egész egyházkerületet illető minden egyházi és iskolai közigazgatási s az egyházmegyéktől föllebbezett hasonló ügyekben, amennyiben azokat a törvény az egyházkerületi tanács hatásköréhez’ nem utalja. Az ide vonatkozó e) pontnál a zsinat törölte a Szövegből azt az intézkedést, hogy egyházkerületi közgyűlés a segédlelkészek elhelyezése fölött is szabályrendelettel határozhasson s elfogadták Tisza Istánnak az f) pontra vonatkozó ama javaslatát, hogy ugyancsak az egyházkerületi közgyűlés jogkörébe tartozzék oly szabályrendelet hozatala is, amely presbitériumok választása alá eső hivatali állások betöltése ügyére vonatkozik. Következett a lelkészválasztásra vonatkozó törvények további fejezeteinek tárgyalása. A harmadik fejezet a meghívás útján való lelkészválasztásról intézkedik. A javaslat szerint a megüresedett lelkészi állomás meghívás útján csak az esetben tölthető be, ha az illető jogosult választóknak legalább kétharmada egy jelöltben állapodik meg. A zsinat a javaslatot elfogadta. Az e fejezethez tartozó további szakaszok tárgyalását — mivel a javaslat szövegét ki is kell nyomatni — az e hó 29-án, kedden tartandó ülés alkalmára halasztották. A zsinat 20 tagú küldöttsége e hó 28-án, hétfőn, külső s egy szállóban húzódott meg álnév alatt. Egy odaadó barátnőjének közvetítésével Parisból leveleket küldött atyjának. Végre ennek az agóniának vége közeledett. Juliette érezte ezt a fájdalmakból, melyek erőt vettek rajta, mióta a templomot elhagyta. . . . Eb, még egy kísérlet! Hadd folyjon le ez a végzetes dráma a szállóbeli szoba magányában . . . Magával fogja vinni a gyermek testét, melyet aztán a vasúti vagyonban fog felejteni. Ki fog nyomára jönni ? És becsülete meg lesz mentve. Aztán megpróbálhatja, hogy újra kezdje az életet.