Pesti Hírlap, 1894. február (16. évfolyam, 32-59. szám)
1894-02-25 / 56. szám
1894. február 25. PESTI HÍRLAP a főrendiház szűk termében s a hol máskor a püspök urak bóbiskolnak, ma szebbnél-szebb menyecskék tracscsoltak, különösen Árpádot kritizálva, kit néhányan nagyon passzív, hidegvérű alaknak tartottak, másoknak meg épen az a nagy nyugodtság tetszett, melylyel fehér arabs ménjén ül, méltóságteljes, energikus arccal, hogy annál jobban imponáljon a hódoló szlávoknak. — Jó miniszterelnök lett volna ebből az Árpádból! — súgta Apponyi Ugronnak, ki a világért se árulja el, hogy most mire gondol. — Nini, a Jókai bácsi — kiáltja örömmel egy aranyhalacska — az Árpád mögött lóháton ülő ős szittyára mutatva, ki jobb kezében hosszú zászlórudon fehér lófarkot lobogtat. — Az ám, már akkor is török meséken tűrte a fejét! Vajay kárörvendő kacajjal mutatta Tisza László őszszakállas fejét, a mint a hódoló szlávok közt előre görnyed. „Tessék, ez is tót pópa volt — azelőtt.“ — Az a szláv szónok a Polónyi ükapja! — vélte Eötvös — az egész képen ő lármáz legjobban, csakhogy magára vonja a közfigyelmet. — Mit szól ön a Lehel lovához? — kérdé az egyik kritikus a mellette álló tursnagyságtól. — Outsider! — volt az egyetlen szóból álló válasz. Az óriási vásznon több ismerős alak is van. Egészen jobbról, a sátor mellé húzódva látszik Munkácsy arca is. A vezérek közt Türr tábornok portraitja is igen hűt. Maga Árpád vezér pedig, kire a „Honfoglalás“ ellenségei oly szívesen ráfogták, hogy tiszta francia típus, meglepően hasonlít Pálffy Elemér képviselőhöz, kiről pedig senki se mondhatja, hogy nem magyar ember, csak Kubinyi Árpád röstelte ezt a dolgot, mert ő is magyar ember, Árpádnak is hívják — és mégsem hasonlít Árpádhoz. * * * Az előcsarnokból belépőre megdöbbentő erővel hat a „Honfoglalás“ pazar színekkel megfestett tárgya. A nézők számára fentartott rövid távlat kissé zavarja az összbenyomást, de a háttérben felállított két tükörből pompásan érvényesül az egész csoportozat remek plasztikája. Maga a festmény három részből áll. Jobbról diszes vászon sátor előtt, füvei benőtt homokbuckán, Árpád vezér alakja emelkedik ki, amint fehér ménen ül, bal kezével a kantárt, jobb kezében a buzogányt tartva, fehér tollas sisakja alól nyugodt arca profilban látszik, arccsontjai kissé kiállók s állát rövid, barna szakáll körisi. Arany csillagokkal ékített páncél-ingjét aranynyal átszőtt kacagány takarja. A ló szerszámozása is igen díszes. Árpád mögött félkörben a vezérek és főurak lovas csapatja látszik, köztük a jobb sarok előterében Lehel, ágaskodó fakó lovon, páncél ingben, a kürttel kezében, odébb a sötét pej ménen ülő Botond alakja, mely egyike a legjobbaknak s a lovascsapat belső szélén fekete ménen Jókai alakja. A jobb oldal hátterét, a sátor mellett, néhány kitünően megfestett fűzfa egészíti ki, melyek mögött a háttér halmain élénk sokaság nyüzsög. A festmény középrészét a hódoló szlávok csoportja uralja. Ez a rész nem csak a mesternek, de a kritikának is legjobban tetszik. A művészi tökély magaslatán áll s a szláv típusokban pompás kifejezés látható. A szlávok hódolásuk jeléül földet, füvet és vizet tesznek Árpád lábai elé. Mögöttük néhány lovas alak látszik, amint lelkesülten kiáltoz. Az egyik vörös zászlót lobogtat, a másik széttárt karjaiban kardot és bárdot tart. A baloldalt is a magyar harcosok tömege alkotja, valamennyien fegyvert emelve harci kiáltást hallatnak, a legelsők között egy pompás, tagbaszakadt alak, olajzöld ruházatában ; hátrább nehány mogorva arcú, lándzsával fölfegyverzett lovas s a háttérben egy kürtbe fúvó alak válik ki. A harcosok serege a messzeségbe vész, melyből ezen az oldalon is egy fűz s két sátor magaslik ki. A levegő derűs s nehány bárányfelhő úszik a kék égen. A nagy vásznat annyira befödik az alakok, hogy a táj részletnek alig maradt hely s ezt csak nehány fa jelzi. Egészen az előtérben látszik egy törzs is, mely alá a mester ezen aláírást tette : Munkácsy Mihály 1893. dec. 20. A táj részleteken kívül hiányoznak a nők is. Csak két háttérbe állított női arc látható Árpád sátra előtt s egészen a háttérben van még néhány nőalak jelezve. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni e leírás után azt, hogy mit változtatott kompozícióján a mester a múlt évi párisi kritika után ? Az előtérből törölt két alakot s helyükbe a törzset festette. A nagy sátor félhomályába egy nőalakot s egy gyermeket festett, a háttérbe a fákat s dombokat s a nyüzsgő sokaságot vette be s különös gondot fordított a levegőre. Az ismerős arcokat is utólag festette. Nehéz feladatának megoldásához természetesen sok tanulmányra volt szüksége, mi annál bajosabban ment, mert az 1000 év előtti időkből nagyon kevés hiteles adat maradt fenn. Ismert dolog az, hogy a magyar tudós akadémia sem tudott kellő felvilágosításokat adni a művésznek s a Sorbonne egyik tanárától kapta a legjobb tanácsokat. A honfoglalók bizonyára nagyon vegyesen öltözködtek, ami Munkácsy kompozícióján is látható, mit egyébként a legkiválóbb francia orientalisták is helyeseltek. A típusokra nézve, a festményelső kiállítása után, sok panasz merült föl, mi e panaszokat nem tartjuk indokoltnak. Sőt a szláv típusokhoz szó sem férhet, a magyar típusok közt pedig tősgyökeres hun arcokat látunk. A mester különben Párisban is többnyire magyar modelleket használt; volt egy olasz modellje is, ki kitűnően pole-olt s a nehezebb állásoknál ezt örökítette meg az alakokhoz számos hazai fénykép és tanulmány is állt rendelkezésére. De hát hol is látható manapság az a magyar ember, kire bátran, lelkifurdalás nélkül ráfoghatni, hogy íme, ez az ősi magyar faj tiszta típusa!? A nagy mester bizonyára megtett minden lehetőt arra nézve, hogy műve a hisztorikusok szemei előtt is megállja a sarat, de az adatok hiányában kénytelen volt a fantázia segélyével kiszínezni, felruházni, benépesíteni vásznát. Ne a kicsinyes részleteket, ne a gyarlóságokat nézzük a „Honfoglalás“ vásznán, hanem a nagy egészet, a honfoglalás magasztos tényének szimbólumát, az eszmét, mely lelkesít, és fölemel ... ezt a színekben megörökített hőskölteményt: hős elődök diadaláról. Kézdi-Kovács László: SZÍNHÁZ és zene. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora : Hétfőn Parasztbecsület. Viora. Kedden Figaro lakodalma. Szerdán az operaházban nincs előadás , a várszínházban Bajazzók és Coppélia első felvonása. Csütörtökön Vasziljevits Adél első vendégfelléptével Hamlet. Pénteken a bolygó hollandi. Szombaton A walkür. Vasárnap Vaszilievits Adél vendégfelléptével Rigoletto. A nemzeti színház műsora. Hétfőn Fourchamboult család. Kedden Válás után. Szerdán Nagymama. Csütörtökön Az ember tragédiája. Pénteken (először) A három testőr. Szombaton A három testőr. Vasárnap A három testőr. A várszínházban március 1-én, csütörtökön Katonásan. Az ideál. Barátságból. Vasárnap Az apród. Báró és bankár. A népszínház műsora. Vasárnap délután Éjjel az erdőn, este A citerás. Hétfőn és kedden A citerás. Szerdán Az asszony verve jó. Csütörtökön és pénteken A citerás. Szombaton Boszorkányvár. Vasárnap délután A szultán, este : Az asszony verve jó. * (A citerás) második előadása fényesen beigazolta az operett tegnapi sikerét. Konti minden felvonás után megjelent, hogy a szűnni nem akaró tapsot megköszönje. Küry Klárának tisztelői díszes virágkoszorút nyújtattak fel, bravúrral elénekelt belépője után. A ház zsúfolásig megtelt és úgy látszik, Evva, a legszerencsésebb színigazgató, ismét hatalmas kasszadarabra tett szert. * (Hírek a népszínházból.) A Madame Sans Géné, Sardou szenzációs új színművének előadási jogát a népszínház igazgatója megszerezte s még ez idényben szándékozik előadni az érdekes újdonságot. — Verő György, a Szultán szerzője, uj operettet irt, melyet a népszínház igazgatója már el is fogadott előadásra. Az uj operette tárgya a fővárosi életből van merítve, címe valószínűleg ez lesz: „A legszebb“ és első felvonása a Hirsch testvérek áruházában játszik és telve van humoros epizódokkal. Főhősnője egy „problimamzell“, kinek pikáns szerepét a szerző Küry Klárának szánta. — Hentallerné-Pauli Mariska a népszínházhoz szerződött primadonnának s már virágvasárnapkor lép az intézet kötelékébe. — A kis alamuszi, Bokor József karmester új operetteje, lesz a népszínház legközelebbi újdonsága, a főszerepet F. Hegyi Aranka fogja énekelni, aki hosszas betegségéből csak most felépülve, szombaton, március hó 3-án lép föl először a Boszorkányvárban, Corane szerepében. * (Hangverseny.) A Hungária-szálloda dísztermében ma este egy nálunk mindeddig ismeretlen bécsi zongoraművész, Pollák Tivadar úr tartott privatissimumot csekély számú hallgatóságnak, jóformán üres széksorok előtt. Pedig a hangversenyező megérdemelt volna nagyobb és hálásabb közönséget is. Rokonszenves, szolid zongoraművész, nem mester ugyan, de virtuóz a szónak nemesebb értelmében. Tanulmányait Door, Grünfeld és Rosenthalnál végezte ; mindháromnak jellemző sajátságaiból elsajátított valamit : Doortól a mérsékelt, ízléses előadást, Grünfeldtől verve-t és eleganciát, Rosenthaltól pedig virtuóz technikát. De azért még mindig sokat kell tanulnia és sokat felejtenie, különösen modorosságaiból ; ma még nem egyéb brilliáns szalonjátékosnál, aki intim hallgatóságnak élvezetet szerezhet ugyan, de még távol marad az igazi művészettől. Mai előadásai közül különösen tetszett a Schubert C-dúr fantáziának, a Sauertől gyakran hallott Chopin-féle A-moll etude-nek s két saját szerzeményének hatásos előadása és a taps, mely ez előadások után felhangzott, több volt konvencionális udvarias tetszésnyilvánításnál. Reméljük, hogy Pollák úrral nemsokára nagyobb hangverseny keretében is fogunk találkozhatni. (Práj.) * (Híreit a nemzeti színházból.) Csütörtökön, 1-én az „Ember tragédiája“ kerül szinte kivételesen hétköznapon; ezzel az igazgatóság eleget kíván tenni annak a több oldalról nyilvánított óhajnak, hogy alkalom adassák olyanoknak is megtekinteni e népszerű tragédia előadásait, akik épen vasár- és ünnepnap este vannak elfoglalva. Pénteken lesz Herczeg Ferenc 3 felvonásos bohózatának, a „Három testőr“nek az első előadása, melyben a főszerepeket Csillag, Lánczy Ilka, Vízvári, Náday, Dezső, Zilahy, Gabányi, Horváth, Szigeti Imre és Egressy játszszák. 8-ára Szigligeti születésének SO-ik évfordulója alkalmából az igazgatóság a költő „Mama“ c. vígjátékát tűzte ki előadására, melynek címszerepét Vizváriné fogja játszani ezúttal először. A Kaméliás hölgy Szemere új fordításában és a címszerepben P. Márkus Emíliával márc. 9-én kerül színre. * (Török Irma, a nemzeti színház fiatal művésznője, a jövő hét elején, két estén át, Székesfehérvárott vendégszerepel a Dolovai nábob leányában és a Vasgyárosban. A fiatal művésznő ezzel, kezdi meg hosszabb vendégszereplési körútját, amelyen az említett darabokon kívül Júliát és a fzaméliás hölgyet játszsza. * (Gyemekszínház) Holnap vasárnap e kedvelt színházban először kerül színre az új tündérrege, „Piroska és a farkas“ vagy „A villám király leánya“ dalokkal és táncokkal, Komor Gyulától. Az igazgatóság az új gyermekdarabhoz fényes kiállítást csináltatott. Jegyek már délelőtt válthatók. * (A Liszt-ösztöndíjak.) A főváros tanácsa a Liszt-ösztöndíjak ügyében tegnap döntött. A m. kir. zeneakadémia igazgatóságának előterjesztése alapján egyhangúlag 200—200 frt évi ösztöndíjat szavazott meg Zsortsák Ida, Greiner Janka és Horváth Elek művésznövendékeknek. * (Ováció Stesser Józsefnek.) A nemzeti színház nyugdíjintézetének kormányzó választmánya meleg ovációt rendezett ma Stesser József miniszteri tanácsosnak, mint a választmány tagjának. A választmány nevében Fenyvessy Ferenc elnök tolmácsolta az őszinte szerencsekívánatokat az igazán jól megérdemelt királyi kitüntetésért, indítványozva, hogy a választmány jegyzőkönyvileg fejezze ki az e fölött való örömét. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadta el a választmány, mire Stesser József meghatottan mondott köszönetét. * ÍE müvész-estély.) A budapesti zeneművészkor rendkívül fényes estére készül, mely március 9-én lesz a vigadón összes termeiben. Egész új zsánert, a humorisztikus zenét óhajtja meghonosítani fővárosunk társadalmi életében ; az estély magas színvonalát és művészi előkelőségét biztosítja pedig az a körülmény, hogy Budapest legelső rangú művészei közül máris vagy harmincan megígérték közreműködésüket. A programmot egy időre még titokban tartja a rendezőség, azonban oda fog hatni, hogy minden egyes szám meglepetés legyen. * (Hangverseny Pozsonyban.) Pozsonyi levelezőnk távírja, hogy az ottani városháza termében ma fényes siker mellett tartották meg a Them testvérek hangversenyüket, melyet Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő is leányaival együtt végig hallgatott.* (Krecsányi színigazgató) Pozsonyban az „Ember tragédiája“ előadása közben ma ezüst babérkoszorút kapott s a zsúfolt nézőtér élénk ovációkban részesítette őt, felgyógyulása alkalmából. * („Une journée parlamentaire“.) Barré szinműve, mely a Panama-ügyet tárgyalja és a cenzúra által be lett tiltva, később pedig interpelláció tágyát is képezte a kamarában, tegnap került színre a Théátre Libre-ben. A darab tökéletesen megbukott.