Pesti Hírlap, 1894. március (16. évfolyam, 60-90. szám)
1894-03-26 / 85. szám
Budapest, 1894. XVI. évi 85. (5480.) szám. Hétfő, március 2.. Előfizetési árak: Egész évre. . . 14 frt — ki. Félévre . . 177 » — » Negyedévre ..1 r. 3 » 50 » Egy hóra . . 1 » 20 » Egyes szára helyben 4 kr. Vidéken 4 kr. Százalék nem adatik« Kiadóhivatal: Budapest, nádor-utca 7. sz., földszint hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők.Pesti Hírlap Szerkesztési iroda, Budapesten, nádor utca 7. sz., I. emelet. hova a lap szellemi részét illető’ minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el, kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Franciaország részére pedig John F. Jones & Cie. Parisban, 3,1 bis, rue du Faubourg Montmartre. POLITIKAI NAPILAP. Kossuth Lajos halála. Kossuth Lajos és a nagy világ. Paris, márc. 23. „Hazánk szentje, szabadság vezére, Sötét éjben fényes csillagunk“. . . : Petőfi. Nem lehet innen sem ebben a pillanatban másról írni, mint Kossuth Lajosról. Olyan volt a magyar anyaföldszülte nagyok között, mint az Alpesek bérevilágának messze földről látható hegyóriása, a fönséges ormával a tiszta aetherig fölnyúló Montblanc. Száz meg száz kisebb-nagyobb hegycsúcs, orom, kúp, gerinc emelkedik mögötte, mellette, alatta. Ki ismeri neveiket túl a határon, túl a nagy folyamokon, túl az óriási tengereken ? De nincs műveit, de nincs olvasott ember messze északon és távol délen, ki ne hallotta volna hírét az európai hegyek fejedelmének. Ilyen volt a magyar nemzet fiai közül Kossuth." Nagy történelmi alakjának fénye és hire túlragyogott óceánokon és világrészeken, mint az örökkévaló nap. Az egész világ ismerte, ki hajdan az egész világgal megismertette Magyarországot. Még élnek elegen Európa nyugatán és túl az atlanti óceánon, kik gyönyörködtek ragyogó, lebilincselő ékesszólásában. Kik látták, mint ünnepük a hontalant, a számüzöttet idegen földön; mint nyújtják a tiszteletnek legszebb babérkoszorúit nagy és büszke nemzetek a letiport Magyarország szabadsághősének. Nevét még életében megörökítette a történelem. Tankönyvek hirdetik, iskolákban tanítják a fiatal nemzedéknek a messze külföldön, ki volt, mit tett Kossuth Lajos. Franciák, olaszok, angolok, amerikaiak csakúgy ismerik nevét, mint Lafayettét, Mirabeauét, Ledry-Rollinét, Mazziniét, Garibaldiét, Cromwellét, Washingtonét. Alakja még életében ott ragyogott azok mellett, kiket a szabadságszerető, hatalmas nyugati nemzetek, mint az emberi jogok bajnokait, mint a demokrácia előharcosait, mint az önkényuralom kalapácsait a tisztelet és kegyelet legtündöklőbb polcaira állítottak. . Nagy dolog az, ha egy kis nemzet államférfiénak halálát az egész polgárisult világ gyászolja. Ha Alpeseken innen és Alpeseken túl, a francia nemzeti dicsőségnek és az angol világhatalomnak földjén, velünk együtt siratják a szabadság barátjai Kossuth Lajos halálát. Ha hosszú hasábok szólnak egy, a világtörténelem színpadjáról régóta letűnt magyar államférfi érdemeiről, életéről és munkásságáról azokban a lapokban, melyekben sokszor hónapokig nem lehet találkozni Magyarország nevével. Ha sohasem ismertük volna Kossuth történeti nagyságának mértékét, úgy a külföldi közvéleménynek mostani megnyilatkozása adná meg azt nekünk. Messze a hazától könybe olvad a magyar szem, ha egyszerre föltámadni látja a külföldön mindazt, amit itt régóta elfeledve, eltemetve véltünk: legdicsőbb emlékeit nemzeti harcainknak és szenvedéseinknek. Egy negyedszázad óta ugyan ki gondolt a francia sajtóban Magyarország heroikus küzdelmeire két nagyhatalom hadseregeivel szemben ? Ne csodálkozzunk rajta, ha idők és viszonyok lassanként elmosták ezen emlékeket. Nagy nemzeti gyász borult e negyedszázad elején Franciaországra is, amelynek kapcsában új áramlatok, új rokonszenvek kerekedtek fölül. Most egyszerre a szabadság és haladás ügye körül 1848-baan oly lelkesedéssel buzgólkodó Magyarország képe megint tisztán jelenik meg a franciák előtt, mint egy régi dombormű, melyről serény kezek levakarták az idők mohát. A pozsonyi országgyűlés, március 15-ije, Kossuth viharként fölrázó hazafias ékesszólása, Moór, Szolnok, Isaszegh, Tápió-Bicske, Nagy-Sarló, Komárom, Buda: szabadságharcunknak összes dicső emlékei fölújulnak a francia lapok cikkeiben. Elismerik, hogy Magyarország akkor nem csak a saját, hanem Európa szabadságáértis harcolt és vérzett. Hogy a magyar trikolór ügye, henvedeink diadalai." Kossuth csodálatos lelkesítő és szervező ereje Franciaország akkori válságai közepette is megdobogtattak minden szivet. Hogy a szabadság barátjai egész Európában siratták Magyarország elvérzését és vértanukká lett hőseink halálát. íme Kossuth Lajos szellemének, államférfial egyéniségének, a nevével és működésével elválaszthatlan kapcsolatban álló szabadságeszmének hatalma, mely a tűnni Hónai Jácint Kossuthról. A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája.— A történetírás nagy föladata most minden vonást egybegyüjteni, mely nagy halottunk megdicsőült alakját minél teljesebbé teszi. Ily apró, de lényeges vonásokat örökít meg a forradalom lángoló hazafiságú papja, később püspök és Rudolf trónörökös, valamint Valéria főhercegnő magyar nevelője, Rónay Jácint nagy érdekű naplója, mely csak kéziratként nyomatva, mindeddig alig pár példányban létezik s azért fölöttébb érdekes a nagy közönségre nézve, mely Kossuth intimebb viszonyait csak részben vagy nem hiteles világításban ismeri. Az 1848. év dec. 25-én találkozott Rónay először Kossuthtal. Akkor Csányi utasításából kereste föl Pesten, hogy Győr megadását vigye hirül. Naplójában e találkozásról következőket írja: „Kocsi, hideg lélekszakadtig rázott, de mégis épen eljutok a pesti lánchidig, melyen ideiglenes deszkapadozaton keresztül vezettek s éjfél volt már, midőn Kossuth hivatalos szállásán bejelentettek. „Ott ült nejével a pamlagon s minden felindulás nélkül végig hallgatta fairemet, azodtan ezt jegyzik meg: #tt§?1 — Seregeink visszavonulása nem lep meg; vártam. Azok a jó urak odafönn azt hiszik, hogy már vége van mindennek, pedig csak most kezdődik.“ „Azután néhány Győrre s a győriekre vonatkozó kérdés után, melyekben neje, a győri származású is részt vett, Kossuth jó éjt kívánt, s én — mondja Rónay — a legközelebbi vendéglőbe siettem nyugalomra.“Nemcsak ez egy esetben bizonyult Kossuth igazi optimistának, de ez optimismus nélkül, mely a test minden emberének közös természeti vonása, a nemzet nagy harcát létéért, szabadságáért, sohasem sikerült volna kivívni. Még a nagy katasztrófa küszöbén is, mikor Szegeden még egyszer föllángolt a nemzet lelkesedése Kossuth villanyozó szavára, kit mint egy megváltót üdvözölt az alföld népe s alig esteledett be, fáklyák fénytengerében özönlött a nép a nagy téren; Kossuth megjelent s a csillagos ég alatt hullatta az emberek tömegeinek szivébe ékesszólása ragyogó szikráit. ..Európa szabadsága Szeged városából fog kiindulni“ — harsogott prófétai szózata, s szavai új győzelemre ragadták a hős honvédeket. Nem tántorították meg az orosz alkudozásokról szóló hírek sem. „Szóbeszéd — jegyezte meg rá Kossuth — küzdeni fogunk életre-halálra.“ . Pedig már ekkor el volt döntve a szabadságharc sorsa. Néhány hét csak s a hősi kezekből kihullt a fegyver s a levert nemzet legjobbjai bujdosva metszettek az útszélről egyegy vándor botot maguknak, mely messze idegenben elveszett hazájukra emlékeztessen. A szintén menekülő Rónay közel Világoshoz értesült, egy izraelita borkereskedőtől, hogy Kossuth is a bujdosók közt van. „Radna vidékén "találkoztam vele, beszélte ez s anynyira, át volt alakítva, hogy alig ismertem rá.“ Ami Kossuth családját illeti, tudva van, hogy gyermekei egy ideig a Bakonyban lappangtak, majd Lókuton osztrák katonaság által felismertetve Komáromba kísértették. Ellenben Kossuth anyja és nővérei meneküléséről érdekes tanúságot tesz Rónay, ki velük Aradhoz közel találkozott s élményeiket följegyezte. „Közel a pankotai hídhoz, irja Rónay, ki Lukács Sándorral együtt menekült, egy terjedelmes zárt hintó állt meg előttünk s egy férfi lépett le a bakról s három hölgyet szolgai készséggel segített ki a hintóból s miután ezek felénk tártanak, mi is leszálltunk szekereinkről. A hölgyek egyike Kossuth A Pesti Hírlap jelen száma 8 oldal.