Pesti Hírlap, 1894. november (16. évfolyam, 305-334. szám)
1894-11-25 / 329. szám
A PESTI HÍRLAP 1894. november 25. kívül helyeztessék. Tolnay Lajos, akkor, amidőn kaszárnyák és kórházak vannak az állomás tervbe vett helyén, semmi körülmények között nem tartja megengedhetőnek, hogy a vasút annyira benyomuljon, mert a szemétnek legóvatosabb kezelése mellett is egészségügyi ártalmak származhatnak. Wagner Jenő hasonló értelemben szól az ügyet, részletesebb előkészítés végett, albizottsághoz kívánja utasíttatni. Preuszner József leghelyesebb megoldásnak azt tartaná, ha a lerakóhely a mostani területen maradna, természetesen akként, hogy azt odáig kiépíttetnék. Ha pedig ez nem lenne lehetséges, akkor tétessék át a telep a vasúti töltésen túlra. A bizottság ezután egyhangúlag kimondotta, hogy a milliókba került kórházak közelében nem engedélyezheti az elhelyezést, de belenyugszik abba, hogy a telep a vasúti töltésen túl legyen. — Az aréna-út mellett levő izraelita kórház és gyermekkórház telkes rendezésének terveihez a bizottság hozzájárult. — Bemutatásra került a budai trombitás-ut helyreállításának terve, amely most déli irányban való görbülettel építtetnék ki. A kőszénbánya és téglagyár-részvénytársaság — mivel az új út az ő telkét tagolná szét — kéri, hogy az az eredeti irányban állíttassák helyre. A bizottság, a kérelem figyelembe vétele nélkül, elfogadta a mérnöki hivatal terveit. — A millenniumra célba vették az Andrássy-útnak villamos lámpákkal való világítását. A mérnöki hivatal azt javasolja, hogy egyelőre tétessék kísérlet az Andrássy-útnak az oktogon-térig való villamos világításával, 46 iv-lámpára berendezve, amelyeket a Ganz és társa részvénytársaság és a magyar villamossági részvénytársaság állítana elő. A próba-világítás 40 napon át tart és 5212 forintba kerül. A bizottság kimondotta, hogy az Andrássy-út elején, a köröndön túli részen és a villák mentén is kísérletet tétet, hogy így a világítás hatása mindegyik és egészen eltérő viszonyú szakaszon is ki legyen próbálva. — A budapesti villamos vasúti társaság a Ferenc körúton a második vágány lefektetésére kér engedélyt. A bizottság a bemutatott terveket elfogadta. — Hozzájárult a bizottság a Ganz és társa részvénytársaság kérelméhez, hogy a villám-utca makadámburkolással legyen ellátva. — Kisebb jelentőségű ügyek elintézése után az ülés véget ért. — Értekezlet a kor. elöljáróságok ügyében. Ma délután Kamermayer Károly polgármester elnöklete alatt értekezlet volt, a melyen részt vettek: Márkus József alpolgármester, a tiszti főorvos, a tanács tagjai s az összes elöljárók. Az értekezletnek az volt a célja, hogy az elöljárók jelentést tegyenek a kerületekben részükről eddig tapasztaltak felől, előadják azokat a bajokat, amelyek a közegészségügy terén s különösen a lakásviszonyok körül mutatkoznak és bejelentsék, hogy a személyzetnek milyen arányú kiegészítését óhajtják. A polgármester a tett nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe vétette s megígérte, hogy a fölmerült bajok orvoslására fog igyekezni. — Húsárak. A székesfőv. vásárigazgatóság hivatalos kimutatása szerint a marhahús-árak az elmúlt héten a következők voltak : pecsenyehus félék 1 kgr. 64—120 kr (átlag 88 kr) ; I. oszt. leveshús 1 kgr. 60—80 kr (átl. 71.4 kr); II. oszt. 52— 75 (átl. 66 kr); III. oszt. 1 kgr. 40—72 kr (átl. 56 kr), máj, lép, szív, vese stb. 1 kgr. 20—80 kr (átl. 49.5 kr), csont 1 kgr. 20—60 kr (átl. 37 kr.) A pecsenye- és leves-húsfélék átlagára körkint 70 krajcár, az összes kimért részek átlagára 61.4 kr. SZÍNHÁZ ÉS ZENE A kis pókné. (Énekes színmű a fővárosi népéletből 3 felvonásban. Irta: Gerő Károly.) Ha valaki arra a furcsa gondolatra jutna, hogy egy nagy társaságot meghív ebédre, amelyben a húsnak nem jut semmi szerep és minden fogás csak mártásból áll, ezt az embert minden esetre különcek tartanák. Akármilyen pikáns is a sanece, az étvágyat nem lehet vele kielégíteni. Ilyen különc dolgot mivelt Gerő Károly, a mai népszínházi prémiure szerzője. Nincs az ő darabjában annyi cselekmény sem, amennyi a legszerényebb étvágyat kielégítené. Az első fölvonás közepén túl bármely pillanatban úgy lehet befejezni a darabot, ahogy az a harmadik fölvonás végén történik. Az arany nyithatóságának példája gyanánt még az elemi iskola harmadik osztályában hallottam, hogy egy körmöcivel be lehet vonni egy egész huszárt, de amit a szerző nyújt és kinyújtogat három felvonásban, az nem arany, hanem legfölebb csillogó réz. Az is igaz, hogy érti a csillogtatás minden mesterfogását. Fölhalmoz darabjában mindenféle mókát, fölléptet egy csomó figurát — alaknak nem lehet egyet sem mondani, mert ahhoz már a jellemzés igüvészete is kell — jó szerepeket szab a színészek pestére, nem riad vissza az olcsó szójátékok kétes értékű, de a karzatra biztosan ható fűszerétől, parodizálja saját hőseit és ezzel a sikernek azt a nemét éri el, mely kacagásban leli kifejezését. Kacag a néző, sokszor a szereplők mókáin, de néha a szerzőn is, aki csupa mártásból állította össze a menüt . A színmű bonyodalmát a néhai szoboszlói vén pékmester szőtte, aki végrendeletében összezsugorgatott vagyonának általános örökösnőjévé fiatal feleségét tette, olyan föltétel mellett, hogy ez soha sem megy többé férjhez. Ha mégis elhatározná magát erre a lépésre, az egész örökséget rokona, Rece Péter, uradalmi ispán kapja meg. Lórika, így hívják a csinos özvegyet, nem is szándékozik férjhez menni, de nagynénje, egy a Rákóczy-téren csirke eladással foglalkozó delnő, elhiteti vele, hogy csak úgy boldogul, ha férjhez meg egy fővárosi svihákhoz, aki kártyanyereségből él és a kártyások közt divó műnyelven fejezi is ki gondolatait. S ezt annál könnyebb elhitetni a naiv kis libával, mivel nem tud olvasni és még annyira sem kiváncsi, hogy megmagyaráztatná magának valamely illetékes emberrel a végrendelet tartalmát. Mindaz, amit eddig elmondtunk, még a darab kezdete előtt történik. Az akció már most a körül foly, hogy Rece Pétert arra bírják, mondjon le jogáról, néhány ezer forintért. Rece Péter, mint afféle praedestinált színpadi hős, ennél okosabbat tud: beleszeret Lóriba, aki csodálatosan rövid idő alatt viszonozza érzelmeit. Az első felvonás végén még a legnaivabb karzati néző is biztosra veszi, hogy ezek egymáséi lesznek és hogy a Rákóczy-téren csirkeeladással foglalkozó úrhölgy, valamint a fővárosi svihák alaposan föl fognak sülni. Mivel azonban nyolc órakor nem lehet darabot befejezni, mindenféle nagyon is olcsó és nagyon is átlátszó félreértést sző bele színművébe a szerző és előránt egy csomó figurát az akció tarkilására. Ezek nem mind újak és nem is dicsekszenek mindig túlságos eredetiséggel. Legjobban sikerült a ,.kibic és a szerelmes örmény alakja, míg ellenben a fővárosi svihák és a fricliből vett hasonlatai Follinusz „Nánijára“, a hóbortos guvernánt pedig a „Próbaházasság“ facér kávéházi kasszírnőjére emlékeztetnek-A mai est nem volt szerencsés a »Próbaházasság« szerzőjére nézve. Legújabb darabja megbukott. A közönség azon része, mely a magasabb régiókból nézi a premiereket, kétszer kitapsolta ugyan az első felvonás után a szerzőt, de a földszint piszszegett. Ismétlődött ez a pisszegés a második fölvonásban is mindannyiszor, valahányszor a karzat tetszésének akart kifejezést adni, de leginkább a fölvonás végén, mikor ismét hívták a szerzőt. S ebben a harcban földszint és karzat közt végre is a pisszegőké lett a győzelem. A színészeket nem hibáztathatja a szerző: ők mindent elkövettek, hogy megmentsék a zászló becsületét. Küry Klára énekelt, táncolt, naiv volt és szeretetreméltó ; Német, Tallagi és Kassai a legválogatottabb mókákkal traktálták a közönséget; Szirmai pompásan adta a parlagi gavallért; Lukács Juliska, Gazsi Mariska és Csatai Zsófi megtettek mindent, ami tőlük telt, de hasztalan. Halottat ők sem tudnak föltámasztani! * (Színházak jövő heti műsora. A nemzeti színház műsora a jövő héten ez: hétfőn A mama, kedden Tabarin felesége, Képzelt beteg, szerdán Rómeó és Júlia, csütörtökön A párisi, pénteken A legszebb, szombaton Az áldozat, vasárnap A makrancos hölgy. A várszínházban csütörtökön Nóra, vasárnap Demimonde. A m. kir. operaház műsora, hétfőn Eladott menyasszony, kedden Arden Énok, A navarrai lány, Csárdás III. felvonása, szerdán a várszínházban Bajazzók, Rococo, csütörtökön A cremonai hegedűs, Coppelia, pénteken Az álarcos bál, szombaton Bánkban, vasárnap A cremonai hegedűs, Naila. A népszínház műsora, vasárnap délután Virágcsata, este A kis pékné 2-szor, hétfőn A kis pékné 3-szor, kedden Szókimondó asszonyság, szerdán Hoffmann meséi, csütörtökön A kis pékné, pénteken Szókimondó asszonyság, szombaton Klári, vasárnap délután A kis alamuszi, vasárnap este A kis pékné. A várszínház műsora: vasárnap Széchy Mária, szerdán Bajazzók és Rococo. * (21. kir. operaház.) Hosszabb pihentetés után ma este ismét színre hozták Maillart bájos vígoperáját, a „Villars dragonyosait“, mely annak idején a népszínházban „Dragonyosok“ cím alatt került előadásra és a „Remete csengetyűje“ címezés alatt a vidéki színészet kedvelt repertoire-darabja. Az operaházban Mahler hozta először színre e bájos daljátékot és azóta gyakran adták, legutóbb ez év május havában mutattak be a II. felvonásból egy töredéket az opera-iskola növendékei az évzáró-vizsgán. Ma este Bianchi Bianka énekelte Rose Friquet-nek hálás szerepét és mindjárt belépőjével, de főleg a nász-ária remek előadásával a közönség teljes elismerését érdemelte ki. Igen jó volt Kiss Béla Sylvain szerepében, különösen az első felvonásban teljesen megfelelt és ízléssel énekelte érzésteli románcát. Jók voltak még Gálos Nelly és Beck Vilmos is, a zenekart Grossmann karmester vezényelte. * (Hangverseny.) Rosz idők járnak most az úgynevezett csodagyermekekre A fin de sicele kiállhatatlan szkeptikus közönsége születési bizonyítványt kutat és évszámok után kérdezősködik, másrészt azonban nem hajlandók művészi produkciók elbírálásánál enyhítő körülménynek tekinteni a zsenge gyermekkort. Ha még gyermek, úgy maradjon az iskolában és tanuljon, ha pedig művész gyanánt szerepel, akkor tudjon is. Megakadályozni a gyermek gyönge fizikumának természetes fejlődését, gyümölcsöztetni és kiaknázni a még csirájában szunnyadó apró tehetséget, aláásni egészségét, legalább is viszszatetsző és ellenszenves dolog. Hová lettek a Wondrák, Poppelkák, Raoul Kocalskik és az a sok más csodagyerek, kik leldismeretlen imprezáriók,és lélekkufárok szolgálatában egy-két év alatt bejárták a világot. Elcsenevésztek, letűntek, nyomtalanul elvesztek. Azért nem is érdemes, külön regisztrálni egy-egy ilyen szerencsétlen csodagyermeknek föltünését és rövid dicsőségét, hiszen csak efemer jelenségről van szó, mely holnap már a múlté és az emlékezeté. — Hát mi is csak egész röviden jelentjük, hogy ma este a kis 10 éves Poldi Spielmann (aki egyébiránt király ő felsége és Mária Valéria főhercegnő költségén nyerte eddigi zenei oktatását a Vigadó kistermében hangversenyezett gyér közönség előtt és hogy az egyes zongora produkciói közt 8 éves nővére, Mélanie „a bécsi Burgszínház legifjabb tagja“ néhány német költemény fölmondásával jelezte aspirációit ugyancsak a „csodagyermek“ dicső nimbuszára. • * (A népszínházban) holnap, vasárnap délután az előre hirdetett „Bányamester“ helyett, Dárdai Gyula hirtelen bekövetkezett betegsége miatt, melyről ma este küldött orvosi bizonyítványt. „A virágcsata“ kerül szélire a két fő női szerepben Hegyi Arankával és Komáromi Mariskával. * (A gyermekszínházban) az „Ali Baba és a negyven rabló“ oly nagy vonzóerőt gyakorol, hogy holnap ismétlik ezt a látványosságot. Jegyek már délelőtt kaphatók. — Csütörtökön a fél helyárak dacára premiere lesz. Az „Ezerszép Böske és Tündöklő herceg“ című varázsrege kerül színre, melyet Komor Gyula alkalmazott magyar színpadra. — Feld Zsigmond igazgató még szerződtetne néhány ügyes gyermeket, jelentkezni lehet hétfőn délután 3 órakor a gyermekszínház helyiségében. * (Lakoma Hubay Jenő tiszteletére.)^ A budapesti zeneművészkar által vasárnap f. hó 26-én az operai előadás után Hubay Jenő tiszteletére rendezendő társas vacsora nem a Reutter-féle helyiségben, hanem az „Európa“-szállodában tartatik meg. * (Fölolvasó estély.) Lewinsky József és neje szül. Preeheisen Olga, a bécsi Burgszínház hírneves tagjai, jövő hétfőre a VI—VII. kerületi kör dísztermében tartandó fölolvasási estélyükre a következő szerzők műveiből választották érdekes műsorukat: Kalbeek, Eötvös, Goethe, Mikszáth, Hamerling, Haarhaus, Kurz, Kiss József, Eckstein, Wickenburg, Almássy, Kohn, Scheffel, Rákosi, Tróján. A színházaink előkelő nagyjai majdnem teljes számban biztosították helyeiket ez érdekes estélyre. A fönmaradt jegyek Néry Béla znemakereskedésében kaphatók. * (A budapesti férfi dalegylet) követi a budai dalárda példáját, hangversenyt rendez és pedig jótékony célra i. é. december hó 15-ikén a fővárosi Vigadó nagytermében, a következő műsorral: Ünnepi költemény. Irta dr. Várady Antal. Király-Himnus. Férfikar, zenekarkisérettel. Mihalovich Ödöntől. Honvédek csatadala. Férfimagánrész, férfikar és zenekar kísérettel Zimay Lászlótól, a férfimagán részt énekli Takács Mihály az operaház tagja. Dalok. Énekli Nikisch Arthurné urhölgy. Szegény Margit. Ballada, vegyes kar, sopron szóló és zenekarkiséret. Major J. Gyulától. Hegedűverseny, előadja Sessler Sarolta k. a. hegedűművésznő. Ébresztő. Férfikar, Bergmann Ágostól. Énekli az egyesület azon 32 tagja, kik a fiumei országos dalversenyen résztvettek. Magándal. Énekli Takács Mihály, az operaház tagja. Dalárélet, induló. Férfikar, zenekarkisérettel, Ziegler Bélától. * (A Magyar Vígszínház Részvény Társaság) 1994. december hó 2-án d. e. 11 órakor