Pesti Hírlap, 1895. május (17. évfolyam, 119-148. szám)
1895-05-30 / 147. szám
__ _____________________________________ PESTI HIRLAP 1895. május 30. értékű és 50 év alatt visszafizetendő 411/0-os elsőbbségi kölcsönt bocsátott ki V 2. Van-e tudomása arról, hogy a nevezett társaság ennek az 50 év alatt törlesztendő kölcsönnek kamatoztatása és beváltásáért — bevételein kívül — összes ingó és ingatlan vagyonát és e között a prospektusban különösen megemlített budapesti közúti egész vasúthálózatot is kezességül lekötötte és ekként megterhelt oly vagyont, mely a társaság és a székesfőváros között fönnálló szerződés szerint 1917. évi május elején a főváros tulajdonába megy át, megterhelte tehát a főváros közvagyonát 1917. évi máj. 1-től fogva még további 272/s esztendőre ily nagy teherrel. 3. Ha van tudomása róla, — amit föl kell tételezni, hogy van, — tisztelettel kérem továbbá: Kérte-e a nevezett társaság a székesfőváros előzetes beleegyezését ahoz, hogy a fővárosnak 1917. évtől fogva kizárólagos tulajdonát képező közvagyonát milliókra menő kölcsönnel megterhelhesse ? 4. Mikor és mely közgyűlési határozattal adta meg a székesfőváros törvényhatósága erre nézve előzetes beleegyezését? 5. Ha a főváros erre nem adta beleegyezését és így a közvagyonnak 272/s esztendővel előre való megterhelése jogtalanul történt, tisztelettel kérdem: mit tett már eddig, vagy mit szándékozik sürgősen tenni az igen. polgármester úr és a tek. fővárosi tanács az iránt, hogy a fővárosnak és közvagyonának érdeke az említett nagy és jogtalan megterheléssel szemben minden eshetőségre biztosíttassék és a társaságnak ez a jogtalan cselekedete amennyiben erre a fönnálló szerződés módot nyújt, ennek alapján is megtoroltassék és pedig annál is inkább, minthogy a társasággal kötendő s a vasúti albizottság által letárgyalt szerződés tervezetét, amelyben az említett 9 millió frtnyi kölcsönnek és még eddig be nem mutatott törlesztési tervének utólagos jóváhagyása, tehát a fővárosi törvényhatósági bizottsági közgyűlés mellőzött jogkörének alterálása céloztatik, sem a 1. közgyűlés még nem fogadta , el, sem a magas kormány még nem hagyta jóvá (1. a szerződés-tervezet 34. §-át) és így, noha még nincsen jogérvényesen eldöntve az, hogy az engedélyidő egyáltalában meghosszabbíttatik-e, és ha meg is hosszabbittatik, a vasúttársaság által a prospektusban megjelölt 50 évre fog-e az terjedni. Az interpellációra csak a jövő közgyűlésen fognak válaszolni. Aztán áttérhettek a napirendre. Szárító gyár. Elég érdekes a Bosányi Endre kérelme, a most amúgy is sokat emlegetett kőbányai sertésekkel van összefüggésben. Bosányi Endre a kőbányai szállásokban nyert sertéstrágya műszaki szárítása céljából Kőbányán kísérleti gyárat láván létesíteni s e célból a fővárostól 1/3 kát. holdnyi területnek egy évi időtartamra leendő bérbeadását kérte akként, hogy a kísérletek kedvező eredménye esetén egy, az összes kőbányai sertéstrágya szántására képesített nagy gyári vállalat felállíthatása céljából szükséges további két és fél kátholdnyi területnek részére legalább húsz évre leendő átengedése eleve biztosíttassék. A tanács a X. ker. kuttai dűlőben adna is telket a kísérletre, de már a végleges telket előre nem hajlandó biztosítani. A közgyűlés is ily értelemben határozott. Vasúti telkek. A budapest—esztergomi helyi érdekű vasút céljaira elfoglalt fővárosi területek értékét a közgyűlés maghagyásából a tanács megállapította. E szerint a területek négyszögölének ára 1 frt — 1 frt 80 kr. között váltakoznék. A mai közgyűlés azonban nem érte be ennyivel és az ügyet újabb előterjesztés végett a tanácshoz utasította. A budai vigadó. A Korvin-téri vigadó céljaira egy ingatlant kellene kisajátítani. A tulajdonosok 65000 frtot követelnek, a hatósági becslés szerint azonban az ingatlan csak 42000 fitot ér. Erre a tulajdonosok 55000 frtra szállították le követelésüket, de a tanács azt javasolja, hogy a főváros kisajátítási jogával éljen. A közgyűlés elfogadta a tanács előterjesztését. Kárpótlási A vámház körút 2. sz. ház tulajdonosát 2832 frttal kielégítik azért, hogy lemond ama igényéről, hogy a főváros, mely eddig bérbe bírta a házat, a bérlet lejárata után helyreállítsa a házat. Elhibázott kisajátítás. A Rákos-patak régi medrének nem telekkönyvezett területéből az államvasút 160 n.etet sajátított ki, még pedig elég különös tévedésből a Fleischmann és Weber cégtől, holott a terület a fővárosé. A t. ügyészség szerencsére még idején észrevette a tévedést és igényt támasztott a 800 frtnyi kártalanítási összegért. Minthogy a cég készségesen átengedte az összeget, az ügy elég kedvező megoldást nyert. A közgyűlés nem is firtattatta tovább Szánét. Ez már fontosabb ügy volt és a névszerinti szavazás ritka, de meglehetősen kétes értékű élvezetében részesítette a városatyákat. Jó ideje húzódik már a dolog, míg annyira fejlődött, hogy most csak arról volt szó, hogy ifj. Csőry Lajos vagy Rosenfeld Simon tisztogatási és szemétfuvarozási ajánlatát fogadják-e el. A pénzügyi bizottság Rosenfeld Simon ajánlatát pártolta, a tanács pedig kettős indítványt tett, mely szerint a tisztítás házi kezelése rendszerének elfogadása mellett a IV—IX. kerületeket illetőleg csakis a házi s utcai Szemét, sár és hónak kifuvarozására, továbbá az előfogatok és rendkívüli fuvarok szolgáltatására s illetve mindezeknek egy vállalatba adására nézve újabb árlejtés kiírását s megtartását határozná el a közgyűlés. A Gséry-párt persze ezt nem hagyhatta annyiban és síkra szállt úgy a Rosenfeld-párt, mint a tanács ellen. Nézeteit Szivák Imre tolmácsolta, aki a tisztogatás tekintetében helyesli, hogy megmaradjon a házi kezelés, a fuvarozást illetőleg azonban Cséry mellett kardoskodott. Hosszú beszédét különben a következő indítványba foglalta össze, amelyre névszerinti szavazást kért. „A tisztáj házi kezelési rendszerének föntartása mellett a szervét-kifuvarozásnál fogadtassák el az ifj. Cséry Lajos ajánlata akként, amint a köztisztasági bizottság ajánlja, hozzáadva, hogy az ajánlattevő legújabb nyilatkozatához képest tartozik a szemétlerakodást és átszállítást a mostani szemétszállító vaspálya telepe mellett építendő átrakodó pályaudvaron teljesíteni.“ Medrei Zsigmond sürgeti, a „tengeri kígyó” elintézését; tíz év óta tanulmányozzák a dolgot, megbízottakat küldtek ki tanulmányutakra ; egyikük azért ment Bécsbe, hogy egy szemetes kocsit tanulmányozzon. Most aztán, mikor már a többség megállapodott abban, hogy egységesíteni kell a köztisztasági ügyet, megint akadnak, akik akadékoskodnak. Arra nem lehet hivatkozni, hogy egyes kerületben előnyösnek bizonyult a házi kezelés. Minden új söprő jól söpör. A jövőre kell gondolni és az elöljáróságokat nem szabad könnyelműen megterhelni. A főváros elriasztja a szolid vállalkozókat, ha most újabb árlejtést hirdet. Van elfogadható ajánlat, fogadják el azt. A pénzügyi bizottság indítványát fogadja el, vagyis Rosenfeld Simon ajánlatát és elutasítani javasolja Cséry Lajost, aki csak most tesz engedményeket, amikor látja, hogy hatalmas barátai és pártfogói dacára nem érte el, amit eredetileg akart. — Fischer Ignác is a Cséryféle ajánlat ellen beszélt. Az igazgatóság és méltányosság nevében Rosenfeld ajánlatát pártolta. A közgyűlés türelme nagyon fogytán volt és Polónyi Géza csak úgy juthatott szóhoz, hogy csupán „két szóra“ kért engedélyt. Ez a két szó a „költségtöbblet nélkül“, vagyis az, hogy ezt a két szót szúrják be a Szivák indítványához, hogy aztán ifj. Cséry Lajos ne követelhessen semmit a szemétszállító vasút kiterjesztéséért. Erre aztán szavaztak. A IV.—IX. kerületire vonatkozólag elfogadták a házi kezelés elvét. Ebben a tekintetben a tanács véleménye győzött, de az új árlejtés eszméjét 97 szóval 93 ellenében elvetették. Végül név szerint szavaztak Szivák indítványára és azt 111 szavazattal 57 ellenében elfogadták. Jótékonyság: A laibachi földrengés áldozatainak a tanács utólagos jóváhagyás reményében 1000 irtot adományozott. A közgyűlés természetesen jóváhagyta a tanács intézkedését. Hozzájárult a közgyűlés több jótékonycélú intézet segélyezéséhez is. E szerint utalványoztak : 1. A „Fehér kereszt“ országos lelenceház-egyesületnek........................ 1,200 frtot. 2. A Frim-féle siketnéma-intézet részére ........................................... 3. Az Erzsébetvárosi szegény tanulókat fölruházó egyesület részére 4. A szamaritánus egyesületnek . . 5. A II. ker. szegény iskolás gyermekeket fölruházó egyesületnek . . 6. A budai jótékony nőegyletnek . . A virágkorzó haszna. A tavalyi virágkorzó tiszta jövedelméből a fővárosnak 3822 frt jutott. Ebből a pénzből az Erzsébet leány-árvaházban alapítványi helyet létesítenek. A kulcsok. A főkapitány a múlt évben tudvalevőleg megtiltotta a kiszökellő címtáblák alkalmazását, mert egyrészt veszedelmesek, másrészt a közlekedést is akadályozzák. Azóta a borbélyoknak már megengedték, hogy a réztányéraikat tovább használhassák. Ugyanily jussot formálnak a lakatosok is, a cégérkulcsokat illetőleg, melyeket már évszázadok óta használnak címerül. Még a rendőrség is pártolta a lakatosok e kérelmét, melyet ma a közgyűlés sem utasított vissza. A zsibárus ipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet módosításának ügyét Kavass Rezső indítványára levették a napirendről. Együtt fogják tárgyalns a házaló zsibárusokról szóló szabályrendelet-tervezettel. Kórházak élelmezési ügye. A főváros kezelése alatt levő dunabalparti közkórházaknak a szükséges élelmiszerekkel ellátása iránt Lindenbaum Lévyvel három évre kötött szerződés ez év végén lejár; szabály és gyakorlat szerint az élelmiszerek szállítására most nyilvános árlejtés volna kiírandó. A Rókus-kórházi bizottmány azonban ezt az eljárást most nem tartja célszerűnek, és a Lindenbaum Lévyvel fönnálló szerződésnek 1896. január elsejétől számítandó további három évre való meghosszabbítását hozta javaslatba, nemcsak azért, mert a szerződésben megállapított egységárak a viszonyoknak legnagyobbára megfelelő árak, sőt a hús és bor árai olcsóknak mondhatók és a jelenlegi vállalkozó szerződésbeli kötelezettségeinek eddig lelkiismeretesen megfelelt, de különösen azért is, mivel a jövő évben az ezredéves kiállítás miatt bizton várható drágaság címén az új árlejtésben résztvevő vállalkozók minden valószínűség szerint magasabb árakat kérnének, ami tetemes többletkiadást vonna maga után. A tanács ugyan jobb szerette volna, ha az egyes élelmiszereket külön-külön első kézből, tehát malmoktól, hentesektől stb. közvetlen lehetett volna megkapni, de az erre vonatkozólag megindított tárgyalások nem biztattak jó eredménynyel. Azért a tanács is a Lindenbaum szerződésnek meghosszabbítása mellett nyilatkozik. A közgyűlés ezt elfogadta. Hasonlóképen határozott a jobbparti kórházakra nézve, ahol Glauber Fülöpné szállítja az élelmiszereket. Nem kell új gyógyszertár. Kosztka László gyógyszerész a VII. ker. csömöri utra, Dormár Pál tordai gyógyszertár-bérlő a VII. ker. szegényház-térre s Torday István és Szépe Albert gyógyszerészek a III. ker. Flórián térre kértek gyógyszertári jogot. A közgyűlés mindezeket a kérvényeket elutasító véleménynyel terjeszti föl a belügyminiszterhez. Hasonló sorsban részesült Krebsz Géza kérvénye a Deák Ferencz-utcában, Imre Józsefé az I. ker. hadnagy-utcában, Török Jánosé a Józsefutca belső részében s Klein Béláé a kelenföldi vasútállomás közelében nyitandó gyógyszertárra. Egyebek. Most már rohamosan csökkenő érdeklődés mellett végeztek az ügyekkel. Végül már alig tizen voltak a teremben. A VII. kerületi elöljáróság részére a tanács kibérelte a Mária Terézia-tér sarkán levő Prokopp-féle ház három első emeleti lakását, évi 1100 főt bérért; ezt az intézkedést a közgyűlés jóváhagyta. Kun Gyula tanácsos a Wesselényi utca folytatólagos megnyitásának ügyét ismertette. A tanács javaslata e tekintetben az, hogy — mivel az utcanyitást nemcsak fontos közérdekek, hanem a város szépítési érdekei is megkövetelik — e munkálat még áldozatok árán is történjék meg. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s további elintézés végett az ügyet a közmunkák tanácsához teszi át. Az önkéntes mentőegyesületnek megszavaztak 10.000 frt segélyt. Határozatba ment, hogy a lipótvárosi templom építésére ez évre szükséges 96.000 frtot a tiszti nyugdíjalapból veszik 4°/0-os kamatra kölcsön. Tudomásul vették a népszínházi alapítvány 1895. évi költségelőirányzatát. Végül apróbb nyugdijazási ügyeket intéztek el. Lóvasútból villamos. A pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésén folytatták a tanácskozást a lóvasút villamossá alakítása ügyében, Márkus József alpolgármester elnöklete alatt. A legutóbbi ülésen a 6. §. volt tárgyalás alatt s az elnök fölhívja a bizottság tagjait, hogy az e szakaszban foglalt s egynémely függőben maradt intézkedéshez szóljanak hozzá. Ludvigh János közvetlen menetek berendezését kívánja a buda-zugligeti vonalon. A fölszólaló azt a választ kapta, hogy az a kérdés a menetrend megállapítása alkalmával kerül tárgyalás alá. A 7. §-t, amely a kettős vágányok kiépítéséről szól, stiláris változtatással elfogadták. A 8. §. a kötelező vonalhosszabbítások és kiágazásokról szól. E szakasznál elfogadták Weisz Berthold indítványát, hogy a forint értékek korona értékekkel cseréltessenek föl. Ludvigh János azt kívánja, hogy amennyiben a társaság a vonalmeghosszabbításokra és kiágazásokra vonatkozó kötelezettségének eleget nem tenne, a szerződés-tervezetben proponált 10.000 frt kötbér helyett, minden egyes elmulasztott napra 500 koronát legyen köteles fizetni. A bizottság hozzájárult ahoz, hogy az egyszer s mindenkorra szóló 10.000 forint kötbér helyett minden egyes napra ezer koronát fizessen a társaság. Ugyanebből a szakaszból a vonalmeghosszabbítások minimumára vonatkozó rendelkezést kihagyták. ' 100 99 200 99 300 99 100( 500 9)