Pesti Hírlap, 1896. december (18. évfolyam, 331-360. szám)
1896-12-13 / 343. szám
___8-PESTI HÍRLAP 1896. december'lR.' kmcmd és Heredia ismét szonetteket intéztek az is tépi darabhoz, akit az ovációk annyira meghatottak, hogy '«Írva fakadt. Végül virágeső bocsátkozott a színpadra, '^majd még több száz jóbarát és tisztelő vonult el Sarah mellett és vége-hossza nem volt a kézszorításoknak és ölelkezéseknek. A művésznő fia és menye is jelen voltak. Némi lehangoltságot keltett, hogy a becsületrend jelvénye, amelynek megérkezését már az ünnepélyre várták, elmaradt. Azt hiszik azonban, hogy a fölmerült nehézségeket már január 1-jére elhárítják. Számtalan levél és távirat érkezett a művésznőhöz. Calve Emma New Yorkból sürgönyzött, a londoni Lyceum-színház tagjai nevében Irving küldött táviratot. Chicagóból, Pétervárról és még sok más külföldi városból üdvözölték Bernhardt Saraht. A Comédie Française, ami elég különös, alig volt képviselve. Az intézet vezetői hír szerint eltiltották a tagokat attól, hogy az ünneplésben részt vegyenek. Az esetet nagyban kommentálják. IRODALOM. * (Nicole levelei.) Ha csak száraz számokban mondja is el az ember, hogy Parisban milyen menynyisége jelenik meg a könyveknek havonként, sőt hetenként, már abból elképzelhetjük, hogy annyi között csakugyan nem minden könyv tesz számot s hogy annak sok jó tulajdonságot kell magában egyesítenie, amelyik a könyvek ilyen tömege közt is olyan osztatlan tetszést, érdeklődést kelt, mint Bergeret Gaston regénye, a Nicole levelei. S úgy is van : a könyv épen azon vonásokat egyesíti magában, amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy egy könyvet élvezetes, vonzó olvasmánynyá tegyenek. Az a kitüntetés meg már épen a legritkábban jut osztályrészéül egy könyvnek, ami Nicole leveleit érte; az egyik francia lap ugyanis megszavaztatta egész olvasó közönségét s a válaszok százával érkeztek azon kérdésekre, hogy ki mit követne, mit tenne máskép azok közül, amit Nicole, ez a kis „vraie parisienne“ tesz eljegyzése előtt, menyaszonysága alatt és menyecske korában. Men a könyv tartalmát ez teszi. Nicole maga meséli el a dolgokat legjobb barátnőjének írott leveleiben s teszi ezt oly stylussal, hogy az olvasó hölgyközönség már azért is megszereti Bergeret Gastont, mert ilyen levélírási talentumot tulajdonít a nőknek. Nincs az a leány vagy fiatal asszony, aki ne találná meg saját gondolatai, nézetei közül egynek-egynek visszhangját, mikor ezeket a lapokat olvassa, hol Nicole a rokonságnak a férjhez adás körüli buzgolkodásáról, a hozománykérdésről, a mátkaság idejéről, az esküvőről, a nászútról, az új körbe jutásról, a férj családjával való megismerkedésről, apró pervatvarokról s viszont sok szép óráról ír. Az események közé beszélt megfigyelések mindegyike annyira élénk és igaz, hogy az olvasó önkéntelenül azt mondja: Érezni éreztük ezt mindnyájan, de kimondva és igy kimondva, most hallom először. A könyvet Győry Ilona forditotta magyarra s a Légrády testvérek cég adta ki díszes aranynyomásu kiállításban. Ára kötve ért, fűzve 3 frt. * (A magyar stílus.) Irta: Kulcsár Endre. I. kötet. A kifejezés ereje. Azon a vidéken, ahol a magyar nyelv megmaradt szűzi tisztaságában s a nép ajakon ma is Csokonai tőrülmetszett magyar beszéde hangzik, történt az első kísérlet a magyar stilus sajátosságainak s e sajátosság törvényeinek alapvető megmagyarázására. S a kísérlet bevált. Kulcsár fejtegetéseit a nyelv legegyszerűbb s legelső művészi alkotására, a szóra s a szerkezetileg és értelmileg állandó egységet alkotó szólásmódra alapítja. Ellentétben az eddigi, hogy úgy mondjuk, világpolgárias stilisztikai könyvekkel, amelyekben a stílus általános szabályai között szinte elveszett a legfőbb, a legfontosabb követelmény, a magyarosság, ebben a könyvben a nyelv stílusát hirdetik a stílus fejtegetésében egyetlen zsinórmértékül. Mivel pedig a nyelv stílusa a népköltészetben és közmondásokban nyilatkozik meg legtökéletesebben, legkivált ezekre támaszkodik s az egyénit csak annyiban méltatja, amennyiben a nyelv stílusának megfelelően képes közölni gondolatait. A könyv magyar minden izében, de legkevésbbé sem magyaroskodó. Nem gáncsolja az oly idegenszerűségeket, melyek a nyelv stílusába nem kifogásolható szerkezetek például közmondások, révén jutottak be, de annál élesebben megrótja az egyéni stílusnak ama tévedezéseit, amelyek analógia nélkül, vagy hanyagságból magzottak föl, vagy pedig a teremtő erő híjának bizonyítékai. Kulcsár nemcsak kiváló nyelvtudós, hanem elsőrangú nyelvművész is. Tóth Béla munckáin kívül ilyen zamatos magyarságú munka egyhamar nem került ki a sajtó alól. Azonfelül ezernyi, a nép ajkáról ellesett, a népköltészeti maradványokból s nyelvbeli remekíróinkból kihalászott példa emeli becsét. * (Múlt és jelen) a címe ifj. gróf Bälden Miklós most megjelent kötetének, amely két részből áll. Az elsőben regidűsb gróf Bethlen János nagyérdekű leveleit közli, a másodikban pedig regényt nyújt, amelyben a szerző bizonyos elfogultsággal állítja elő az ő kieszelte „keresztény és zsidó morált.“ Igen természetes, hogy a könyv első része jóval fölötte áll a másodiknak. * (Lóutasítás.) Hegg Károly százados az ismétlőpuska hordképességét, valamint a lóutasítás előkészítő oktatásához szükséges adatokat két „Táblázatiban összeállította és kiadta. E jóravaló munkát a honvédelmi miniszter felülvizsgáltatta s a honvédgyalogságnak ajánlta. Megrendelhető a szerzőnél — Győrben. * (Böngérfi János) ugyancsak munkálkodott a karácsonyi könyvpiac számára. Csak a minap emlékeztünk meg Békés Gáspár címü könyvéről, most meg egyszerre négy művét küldik be. Ezek az állhatatlan herceg, Messze-messze napkeleten, Még az Óperenciás tengeren is túl, Hegyeken-völgyeken Által. Mindmegannyi szépen kiállított, képekkel tarkított mesekönyv és a fiatalság bizonyára meg fog örülni a jeles- pedagógus író legújabb műveinek. Ezek a könyvek Nagel Ottónál jelentek meg. A pozsonyi Stampfelcég pedig kiadta a Hun mondák könyvét, amely szintén Böngérfi tollát dicséri. * (Közgazdasági és statisztikai évkönyv, 1894— 95.) A m. tud. akadémia nemzetgazdasági bizottságának megbízásából és az orsz. kir. statisztikai hivatal támogatásával Jekelfalussy József és Vargha Gyula által szerkesztett évkönyv 8—9 évfolyama is megjelent, az Athaeneum kiadásában, vászonba kötve, 496 lapon. A könyv az eddigi rendszerben hozza a két év statisztikai anyagának legfontosabb részét, ismert jóságú földolgozásban. Ez egyuttal a sorban az utolsó is. A következő (1896-dik) év anyagát már a hivatalos kiadvány fogja összegyűjtve a nagy közönség kezébe adni. * (Uj könyvek.) A jövő évre szóló naptárak közül megjelent az Athenaeum kiadásában az 1897-ik évi Nagy képes naptár. Ugyancsak az említett kiadónál megjelent az Olvasótár című gyűjteményben Gyarmathy Zsigánótól Régi urak, uj parasztok címen eredet elbeszéléseket tartalmazó kötet, valamint Paul Bourget Végzetes idill regényének magyar fordítása. * (Alsófehér vármegye magyar népe.) Ily címen Lázár István főgimnáziumi tanár néprajzi tanulmányt irt és adott ki Nagy-Enyeden. Tíz fejezetben tárgyalja az értékes mű Alsófehérmegye antropológiáját, a magyar nép építkezését, ruházatát, élelmét, foglalkozásait, szokásait, a néphit alakjait, népnyelvet és népköltészetet. Az adatok tudományos alapossággal vannak összegyűjtve és földolgozva. Stílusa élénk és közvetlen. Különösen érdekessé teszi az ismertetést az, hogy — mint a végeredmények mutatják — Alsófehér vármegye magyar népe kettős hatásnak volt és van állandóan kitéve : az oláh és székely szomszédság hatásának. A munka fametszetei és fénynyomata képekkel van illusztrálva. ' tv •__/ KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A műterem-hiány), mely annak idején olyan forrongást keltett művészeink közt, hogy a kultuszminiszterhez is küldöttséget menesztettek valamely alkalmas helyen emelendő atalier-bérház ügyében, legközelebb ismét szőnyegre kerül. Az orsz. képzőművészeti társulat már kérdést is intézett művészeinkhez, hogy ki mekkora műtermet óhajtana bérelni ? Miután a magánvállalkozás semmi hajlandóságot se mutat atelier-bérházak építésére, nagyon üdvösnek tartjuk, ha akár a képzőművészeti társulat, akár a kormány mielőbb kellő műtermeket épít művészeinknek, annyival is inkább, mert a művészet támogatásának e módja igen tisztességes hasznot hajtó vállalat is lesz. * (A nemzetközi tavaszi műkiállítás) bejelentési lapját már szétküldték a kiállításra meghívott magyar és külföldi művészeknek. A kiállítás április hó 15-től június hó 15-ig tart s művészi érték dolgában bizonyára összhangban lesz az új műcsarnok nagyszabású helyiségeivel. * (Kölcsey Ferenc szobra) Kölcsey Ferencnek, a nagy írónak és hazafinak Károlyi István gróf bőkezűségéből emlékszobrot állítanak Nagy-Károlyban. A szobrot Kallós Ede, a jeles szobrász mintázta és Parisban öntötték ércbe az első francia öntőmnűhelyben. Kallós a napokban Paksban járt és átvette a szobrot, melynek öntése kitűnően sikerült. A szobrot egyenesen Nagy-Károlyba szállítják és elhelyezik talapzatán. A leleplezés nagy ünnepélyességek közt a jövő tavaszon lesz. * (Az aradi vértanuk.) Thorma Jánosnak, a nagytehetségű fiatal festőnek az aradi vértanúk kivégzését ábrázoló nagy festménye, mely a kiállítás alatt a városligetben volt látható, ma indult el Páriába. A művész ugyanis a párisi szalonban állítja ki képét, mely idehaza oly nagy hatást tett. Thorma különben a napokban Madridba utazik, hogy a nagy spanyol festők történeti képeit tanulmányozza. Mulatságok. (Sikerült estélyt) rendezett ma este a belvárosi polgári kör koronaherceg-utcai helyiségében s nagyszámú elegáns közönség gyönyörködött az ízlésesen összeállított hangverseny minden egyes számában. Keczeri Irén, a nemzeti színház kedves tagja, kezdte meg szavalattal a hangversenyt. A „Három a daru” költeményt adta elő általános tetszés mellett. Utána De Ponty Irlbeck Betti asszony hallatta erőteljes alt hangját, ízléssel énekelte el Brahms és Schumann egy-egy dalát, amit az általános tapsra meg kellett toldania egy csinos magyar dallal is. Turzsánszky Mária kisasszony ügyesen zongorázta el Leschetitzky egy bájos tarantelláját. Szendrey Lajos, az operaház tagja pedig hatalmas bass-barytonján két német és egy magyar dalt adott elő óriási tapsvihar mellett. Piéce de resistenceul Haraszthy Hermin, a vígszínház művésznője, Poe Edgar »A holló» című költeményét szavalta el annyi érzéssel és hatással, hogy szavalata után a lármás tapsra többször kellett a pódiumon megjelennie. A bájos művésznő toalettje is nagy hatást keltett és úgyszólván őt rajongta körül egész este a pezsgővérű fiatalság. A rendezés érdeme Szacelláry miniszteri osztálytanácsosé, aki minden kényelmet biztosított a közönségnek, a művésznőket pedig pompás bokrétákkal tisztelte meg a kör nevében. A jelenvolt hölgyek közül a következők neveit közölhetjük : Jesskó Adrianné, dr Abonyi Józsefné, Zauschek Cölesztin, Lőwy Malvin, Reich Ernesztin, Jezovitz Irén, Szekulesz Edéné, Grosz Árminné, Schottola Ernőné, Dunkel Norbertné, dr Horváth Jánosné, Dolecskóné és leánya Margit, Hubert Antalné, özvi Kövér Józsefné, Simonovics Rózsa, Beck Janka, Bertalan Irén, Stessel Margit, Siessel Róza, Stessel Jánosné, dr Sternfeldné, Neugebauer Linda, Strausz Lajosné és leánya Sarolta, Buschmann Ferencné és leányai, Jolán és Ilonka, dr Csányiné, Szántó Mária és Jeanya Jolán, Elkán Oszkárné, Elkán Elza, Bossányi Gizella, Simonovics Rózsi, Földvári I.-né, Halmi Pálné stb. Az estélyt reggelig tartó tánc követte. * Az Atlata-bály rendező bizottsága is megalakult s megválasztotta tisztikarát. Elnök gróf Andrássy Géza, a M. A. C. elnöke, alelnökök : Dr Gerenday György és ifj. gróf Széchenyi Imre, mint a M. A C. alelnökei, továbbá Lisznyai D. Tihamér és gróf Csekonics Gyula, titkár: Krepelka D. Béla, pénztáros: Paulai Viktor, ellenőr: Szilágyi Viktor, jegyzők: báró Győrffy Samu, Gyulay Elemér, Monnó Leonidás, ifj Vida Lajos. A bál febr. 1-én lesz a fővárosi vigadóban. A bálbizottság irodája : VIII. Szentkirályi utca 22. A bálbizottság a táncrendet nyilvános pályázat alapján határozza meg, a pályázat feltételei a M. A. C. casinójában, valamint a műegyetemen tudhatók meg. A bpetstl posta- és távirda-tisztviselők ének- és zeneegyesülete által a vigadó kistermében, 1896. december 15 én rendezendő ének- és zeneestély műsora a következő: 1.) Fuchs R. Serenade: Előadja az egyesület zenekara. 2.) a. Schäffer H: A posta az erdőben, b. Gretry: Az őrsereg. Előadja az egyesület énekkara. 3.) Káldy Gy: Változatok. Énekli: Szilágyiné, Bárdossy Ilona, operaénekesnő. 4.) a. Chopin: Nocturne, b. Liszt: Concert-etude. Polonyi: Valse caprice. Előadja: Polonyi Elemér zongoraművész. 5.) Zimay L : Suhog a szél. Előadja: az egyesület énekkara. 6.) Gaál F: A rózsa temetése. Előadja az egyesület ének- és zenekara. * Malom bál. A főváros egyik legélénkebb társasegyesületében tegnap tartotta meg alakuló ülését megveri Krausz Lajos kir. tanácsos elnöklete alatt a malombál rendező-bizottsága. Elhatározták, hogy jövő évi február hó 13-án a fővárosi vigadó összes termeiben elite-bált rendeznek, melynek bizottságát meg is alakították. Tiszteletbeli elnök lett megyeri Krausz Lajos, a bál elnökei König Lajos és Bayer Ede, a bizottságnak 200 tagja van. A hírlapírók nyugdíjintézetének a bizottság a jövedelem egy részét juttatja. 20—20 frankos arany pályadíjat tűztek ki a meghívó és a táncrend tervezetére. Festi Hírlap- Ama előfizetőink, kiknek előfizetése dec. 15-én lejár, lapunk mai számával postautalványt kapnak, mely kellőleg, kitöltve, az előfizetés megújítására legjobban alkalmazható. Figyelmeztetjük amat, előfizetőinket, akiknek előfizetésük dec. 15-én lejár, az előfizetés megújítására, hogy a lap megküldése fönnakadást ne szenvedjen. Mutatványszámokat oly helyekre, ahol lapunk egyes számai nem kaphatók, egy levelezőlapon nyilvánított óhajra bárkinek öt napig ingyen és bérmentve küldünk. A Pesti Hírlapra előfizetni minden naptól kezdve lehet. A Pesti Hírlap kiadóhivatala