Pesti Hírlap, 1897. október (19. évfolyam, 272-302. szám)
1897-10-01 / 272. szám
1897. október 1. PESTI HÍRLAP _3__ nyelvuk lehetnek Kuronteiek, de a hazának egynek, magyarnak kell lenni, de ez sem praktikus. Ebben bizakodni a legveszedelmesebb utópia, mert olyasmi nem volt amióta a világ fönnáll és nem lesz soha. A Svájcban három nemzet van egy kalap alatt, de azért a svájciak hazája sem nem német, sem olasz, sem francia. Részemről tehát veszedelmesnek tartanám azt a sok nemzetiségről s egy hazáról szóló theóriát politikai dogma gyanánt fölállítani. És szememben őseink idevágó érdeme inkább mulasztás, melyet helyre kell pótolni, még mielőtt jobban meg nem izmosulnak a keblünkön dédelgetett idegen eredetű honfitársak. Mert ne himbálkozzunk örökösen ,általános frázisokon a szabadságról, türelmességről. Ott, ahol egy nagy nemzeti politikai cél az irányadó, ott a szentimentalizmusnak nincs jogcíme. Sem nálunk, azoknál még kevésbbé, kikkel szemben önvédelmünkre állást kell foglalnunk. A román irók udvariatlansága, melylyel a magyar irók szives meghívását visszautasították, világosan beszél. Nem bennük forrongott a nagy oláh hazafiság. Ha tőlük függ, már közönséges udvariasságból is megjelentek volna a jó magyar borok mellé, de rabjai ők is a romániai közvéleménynek, mely a dákoromán eszmének hódol és ebből nem fog engedni, akármilyen szépen magyarázzuk is előtte a »magyar állameszme« ártatlan voltát. Arra tehát, hogy a románoknak irántunk való barátsága majd csak megfakad, ne építkezzünk. Amire építkezhetünk, csak az, hogy van-e Európának arra szüksége, hogy itt, ahol vagyunk, egy erős állam létezzék, amely csak úgy lehet erős, ha abban nem fíz és húsz különféle, hanem egy életrevaló, vezetni képes népfaj uralkodik. Ha nincs szüksége, akkor hiábavaló minden szép szó, mert ahány idegen elemet megizmosodni engedtünk e hazában, annyifelé fogunk szétesni. Elég botorul magunk járultunk hozzá, hogy határaink körül külön-külön függetlenül szervezett anyaországok keletkezhessenek, melyek felé a magyarokká tenni elmulasztott érdekes nemzetiségeink gravitálhassanak. Ezen áram ellen nem gát a magyar türelmességre való hivatkozás. Csak egy van, ami ellene orvosság , az erő. A magyart nem a haza magyar címe, hanem csak maga a magyar nemzet tarthatja fönn. Az oláh, szerb talál hazát másutt is, egyébre sem törekszik. A faji fanatizmus náluk olyan erős, hogy lehet a magyar haza maga a paradicsom, azért mégis a pokolba rohannának, ha abba Stepanimare és Dusán szelleme hívogatná. »A magyarok összetartanak«, mondta a minap II. Vilmos császár. íme, ez a kulcsa annak, hogy Magyarország a magyaroknak fönmaradhasson. Az összetartásban az erő s az erőben a magához vonzó s magába olvasztó varázs, melynek természetével teljesen ellenkezik, hogy maga körül romlására törő, idegen célokat hajhászó elemeket neveljen nagyra. Államának alkotmányos szabadsága kiterjed szent István koronájának összes alattvalóira, jogaiban, törvényeiben részesül mindenki , de azon kívül a magyar nemzet érdeke a döntő. Ez kell, hogy vezessen, e körül kell, hogy csoportosuljon, ebből kell, hogy kiinduljon minden, ami a magyar államiság fejlesztését eszközli. Ezer évi tapasztalás bizonyítja, hogy ezer évi türelmünk hatásában merő illúzió. Eredményt a németek s a franciák mutatnak föl, kik amidőn minden idegent magukba olvasztottak, nemcsak német, francia hazát alkottak, hanem egységes és ezen egységben hatalmas nemzeteket teremtettek. Példájukat ne téveszszük egészen szem elöl, mert végre még ama téveszme varázskörébe juthatunk, hogy hazánk magyar volta akkor lesz legteljesebb, ha mi magyarok olvadunk az évezredes gyöngédségünktől fejünk fölé ápolt nem-magyar ajkú népcsoportokba. Az idealizmus a politikában batkát sem ér, annál többet az ügyesség, legtöbbet a kitartás s az erő. 1. cél hasznára. Tarjagoss Illés legalább fizessen a hazáért! Az pedig különös, hogy a fonsí-nak (ejtsd : tószt) még ma sincsen igaz és általánosan elfogadott magyar elnevezése. Hol felköszöntenek, hol pohárkőszön lőnek, hol áldomásnak mondják, Béla király névtelen jegyzője után indulván, aki elmondja, hogy a magyarok Tárcái megszállásakor pogány módra kövér lovat öltek le és »magnum aldamas fecerunt.« Kétségtelen azonban, hogy az „aldamas“ itt nem toastot jelent, hanem pogány áldozatot, ami hogy evéssel és ivással volt összekötve, az bizonyos. Különben az angol toast szó szépen ilyen eredetű. Pirított kenyérszeletet jelent, amit ma a teába mártogatnak, de régente borral együtt ajánlották föl annak, akit szívesen láttak. A házi áldás és hódolat egy neme volt az és az akkor mondott szavakon rajta maradt a mártogatni való kenyérszelet (toast) neve. A mi történeti nyelvünkben az «áldomás» szó ötféle értelemben is megvan. Áldozaton kívül a vele járó lakomát is jelenti, majd a boritallal való megáldást, néha az áldást egymagában is, de legtöbbször az adásvétel megrövidítésére szolgáló jelképes ivást, ami, úgy látszik, azért volt és van még ma is, hogy a kötött jogügylet emléke megmaradjon. Régi forrásokban az ilyent (Jkkon vagy Urkony poharának is nevezték és ez ősi magyar szó gyanánt szerepelt mindaddig, amig ki nem sült róla, hogy a német Urkund (Urkund dessen. . .) romlott alakja élt benne. Az bizonyos, hogy az áldomás és a borital útján való áldás, tehát a toast, ősrégi pogány emlék mindenütt, ami a keresztény kenyér és boráldozattal megférvén, megmaradt. És ha mindent jól összevetek, azt gondolom, hogy a toastot jó magyar nyelven áldomás-italnak, képletesen pedig áldomás-pohárnak kell elnevezni és nem, ahogyan ma próbálgatjuk, felköszöntenek vagy pohárköszöntőnek. Akkor azután így kellene mondani: Az első áldomás-poharat Tarjagoss Illés emelte föl, lelkes szavakban stb. De akárhogyan nevezzük is el, legyen rövidebb és kevesebb. A legjobb szabály ma is az, amit a német mond rá. (Most már ezért sem kell előre bocsánatot kérni): Steh’ schnell auf, Mach’s Maul auf, Hör’ bald auf! És ha én rám bíznák a magyar áldomásital stíljének a megállapítását, akkor azt mondanám, hogy az rövidsége mellett legyen emelkedett, egyszerű és méltóságos. Humor csak éppen egy csipetnyi legyen benne, annyi, amennyi fanyarság a borban. Legyen olyan, hogy ki lehessen belőle érezni a magyar karakter igazán szép vonásait és a múlt idők ihletét. Inkább is vallásos magasztosságnak kellene abban lennie, mint aljas hízelgésnek. Hanem azután a vad toastokat megtartanám az áldomás-ital utánra. És ha így lenne, magától megcsappanna egyszerre a trast-delirium-tremens, mivel hizelegni és komédiázni sokan tudnak, de így kevesen. Geida. Külpolitikai hírek. Görögországból azt jelentik, hogy ámbár a kamrában heves vita várható, mégsem valószínű, hogy a békepraeliminárékat visszautasítsák. Mint már múlt ízben írtuk, Ralli úrban megérettek a lemondási vágyak. Bizony elhiszszük. Egy ilyen tönkrement államot megelégedésre kormányozni nagy feladat. — Ralli — úgy látszik — azzal akarja megbeszulni a görög nemzetet, hogy helyet csinál Delyannisznak, aki azt tönkretette. Hadd élvezze a savanyú álmát. Kíváncsisággal várjuk, hogy a kamra mire határozza el magát. Ha a visszautasítás oktalanságát elkövetné, akkor bizony Isten hozzádot mondhatna Thesszáliának is, mert a hatalmak teljesen a szultán tetszésért bíznak, hogy benn maradjon vagy kivonuljon. Pétervári politikai körökben legalább így gondolkoznak. Kréta autonómiájának ügyét most Canevaro, az olasz admirális, az összes megszálló flották főparancsnoka akarja kezébe venni. A napokban érkezett vissza szabadságából Kaneába s nagy reményeket táplál, hogy ő milyen szépen meg fogja a ,krétai fölkelő uraknak az autonómiát csinálni. — Őszintén megvallva nem bizunk a dologban és inkább csak annak veszszük a nagy autonomikus akció kezdeményezését, hogy a szultán fegyveres beavatkozási szándékát megelőzze. Benn a sziget belsejében, hova Canevaro lövegei el nem halnak, a fölkelők nyársba húzhatják, megsüthetik a mohamedánokat s meg is ehetik, ha tetszik, az Canevaro urat, s ugy látszik, a hatalmakat sem nagyon zsenirozza; pedig igazán már ideje volna a szultánra bízni, hogy vessen véget az európai uralom alatt végzett szörnyű vérontásnak. Kassalától, a dervisektől elfoglalt helytől, Olaszország végre megszabadult. Úgy is Anglia megbízásából és érdekében kellett ezt a veszedelmes helyet megszállva tartania, míg most a Corriere della Sera Londonból kelt híre szerint, az olasz és angol kormány között Kassala átadása végett az egyezség már megköttetett. A suakimi kormányzót, Parson ezredest bízta meg az angol kormány, hogy az ügy végleges lebonyolítására Massanáhba utazzék és onnan Kassalába. Vájjon mit mond éhez Mehelik ? Ha jól emlékszünk, a közte és Olaszország, között létrejött békeszerződésben az volt kikötve, hogy azon esetben, ha Olaszország Kassalán túl akar adni, az elsőségi jog Meneliket illeti. Fővárosi ügyek. — A Linót- és Teréz-körúti villámot vasút összeköttetése. A közúti vaspálya-társaságnak Lipót-körúti és a városi villamos vasút-társaság- ának Teréz-körúti vonala közvetetlen összeköttetése céljából készített terveket a kereskedelemügyi és belügyminiszter jóváhagyta. A közigazgati bejárás ma délelőtt ment végbe Stetina József min. osztálytanácsos elnöklete mellett. A bejáráson ott voltak a minisztérium képviseletében : Pulszky Garibaldi vasúti és hajózási főfelügyelő, Kádár Gusztáv műszaki tanácsos, Becker Aladár főfelügyelő, Józsa Zsigmond felügyelő, Bayler István kir. mérnök ; a közmunkák tanácsáról : Rupp Imre min. tanácsos, Babos János műszaki tanácsos, Marisievits mérnök; a székesfőváros részéről: Vosits Károly tanácsos, Toldy József tiszti főügyész, Heuffel Adolf középítészi igazgató, Jármai műszaki tanácsos, Véri Károly fővárosi bizottsági tag, Mezei Lajos dr, V. kerületi és Szabó Károly VI. kerületi elöljáró ; a közúti (lóvasúti) társaságtól: budavári Ország Sándor dr elnök, haraszti Jelinek Henrik vezérigazgató, Irsay J. főfelügyelő, Gaál Károly felügyelő, Kerlscher István és Steller J. főmérnökök ; a városi villamos vasutársaság képviseletében: Wörner József igazgató, Gerő Károly titkár ; a rendőrség részéről : Kolosváry Gyula r. kapitány. Az elnöklő Stetina József min. osztálytanácsos megállapítja az 1896. évi október hó 19-én a vegyes bizottságban fölvett jegyzőkönyv foglalatából, hogy az összekötő vágány létesítése céljából a két társaság között egyezség jött létre, amely szerint az építési költségeket közösen viselik, valamint megállapítja az elnök azt, hogy a terv az összes felsőbb hatóságok hozzájárulását megnyerte s ezért a két táraság részéről közösen készített terv a további tárgyalás alapjául elfogadható volt. A ma összeült bizottság kebelében lényegesebb kifogás nem merült föl. A megállapodás szerint a villamos vasut-társaság kocsiját a vígszínház előtti kitérőig, a közúti vasuttársaság kocsijai pedig a nyugati pályaudvarig (a Teréz-körút torkolatáig) fognak közlekedni. A bizottság, eme megállapodások után, a helyszínére ment ki. —■ A tanács mai üléséből. A tanács ma d. e. 10 órakor Márkus József polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a fővárosi hivatalok és iskolák fűtési anyagának szállítására beérkezett ajánlat közül a tölgyfára nézve Roheim S. és fiai cég ajándatát fogadták el. A nemzeti zenede tanulóinak hangversenyeire a vigadó nagytermét átengedték öt napra. A IX. ker. elöljáróság részére csatornatisztítási póthitelt engedélyeztek. Az ötvenmilliós kölcsön. A főszámvevő előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az ügyosztályok által az ötvenmilliós kölcsön terhére bejelentett tizenkét millió forintot redukálja. A fűszámvevő ugyanis azt hiszi, hogy a munkát drágítja, ha egy évben tizenkét millió forintot épít be s túlterheli a a műszaki közegeket. De ha a jövő évben valamenynyi bejelentett munkát végrehajtják, akkor a következő évben okvetlen nagy visszaesés következik be, ami a közönségre rossz hatással van. — Ős-Budavára kérelme. Ős-Budavára igazgatósága kérvénynyel fordult a főváros tanácsához, engedné meg, hogy a mulatót október 10-ig nyitva tarthassa. A tanács azonban mai ülésén elutasitította a kérvényt. — Új igazgatók. A tanács mai ülésén a Jázmin-utcai mesterinas-iskolához Iricsek Ferencet, a Lipót-téri iskolához pedig Szike Ferencet választotta meg.