Pesti Hírlap, 1901. augusztus (23. évfolyam, 210-240. szám)
1901-08-11 / 220. szám
6 PESTI HÍRLAP í01. augusztus 11., vasárnap. Fővárosi ügyek Az új lipótvárosi plébánia. A Lipótváros plébániáját a télen újjá fogják szervezni, illetve tetemesen megnagyobbítják, mert az eddig fennálló belvárosi plébániát a város megszünteti és területét beleolvasztja a lipótvárosi plébániába. A fővárost súlyos pénzügyi dolgok kényszerítik erre a lépésre. A Belváros szerencsétlen szabályozásával a belvárosi plébániatemplom tudvalevőleg egy mély gödörbe került. Mire az új eskütéri híd elkészül, a templomnak mostani helyéről el kell jönnie. De hova, ez a kérdés. A templom a főváros egyik legrégibb középülete, valóságos műemlék számba jön, ezért is fönnmaradása érdekében Wlassics miniszter is fölemelte szavát. A tanácsnak kétségkívül szándéka volt a templomot fönntartani. Ebből a célból a mérnöki hivatal megkísérlette terveket abban az irányban kidolgozni, vajon nem volna-e lehetséges az annyira hirdetett amerikai rendszerrel a templomot fölemelni s az új Belváros szabályozási útvonalába eltolni. E tanulmányok eredménye lett, hogy a tervet óriási költséggel ugyan végre lehetne hajtani, de a munkálatok sikeréért senki se vállalna felelősséget. Ami más szóval annyit jelent, hogy a papíroson kidolgozott tervek végrehajtása nem ajánlatos. Ily körülmények között nyilvánvaló lett, hogy a belvárosi plébániatemplomot le kell bontani és hogy a belvárosi plébánia templom nélkül marad. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a főváros mostani pénzügyi helyzetében új milliós templomépítésbe nem kezdhet. Hisz a lipótvárosi bazilikát is kölcsönpénzekből építi, kölcsönpénzekből, melyeknek forrása mielőbb kiapad. A főváros az utolsó években templomépítésre nagy összegeket áldozott, hisz a lipótvárosi bazilikával együtt párhuzamosan épült föl az erzsébetvárosi és a kőbányai templom.. Senki sem mondhatja, hogy a főváros, mint kegyúr, nem féljesltette volna kötelességét. Ebből a nehéz helyzetből a főváros a következőkép iparkodik megszabadulni: most épül a főváros legnagyobb, legszebb temploma, a lipótvárosi bazilika. Ez a bazilika méltán lehet a főváros legnagyobb plébániájának központja. Ezért tehát a bazilika fölavatásával kapcsolatosan egyesíteni fogják a belvárosi és a lipótvárosi plébániákat és a két plébániának lesz temploma az új bazilika. Komoly indokot, eltekintve néhány személyi változástól, a terv ellen fölhozni nem lehet, ezért bíznak a városházán, hogy a dolog elintézése nem fog nehézségekbe ütközni. Még egyházi részről sem, mert hisz köztudomású, hogy egyházi részről nem igen támogatják anyagilag a fővárosi templomépítkezést. Cséry tiltakozott az ellen, hogy a házi szemetet ládákba gyűjtsék. A kúria kimondotta, hogy ez a tiltakozása nem jogos. Ragaszkodott Cséry ahoz, hogy ő nem köteles elfuvarozni a vásárcsarnokok pincéiben összegyűlő szemetet és elkobzott gyümölcsöt. A Kúria kimondotta, hogy a vásárcsarnokok pincéiből is köteles a szemetet elszállítani, az elkobzott gyümölcsöt azonban csak akkor, ha ezért a főváros neki külön átalányt űzet. A köztisztasági övezet meg van állapítva, ahonnan Cséry köteles a szemetet elfuvarozni, ő azonban ezt úgy értelmezte, hogy az övezet határán levő utcáknak csak az innenső feléről tartozik a szemetet elvinni, a túlsó oldalról már nem. A kúria ítéletileg kimondotta, hogy a szemét fuvarozási vállalat kötelezettsége az övezet határán levő egész utca területére nézve fönnáll. A kerti-, gyári-, ipari-, üzleti-, bolti hulladékokat csak abban az esetben volt hajandó Cséry elfuvarozni, ha az összegyűjtött szemetet mindennap átadják neki. Ebben a kúria neki adott igazat, de az előző időkre vonatkozó kártérítési igényével elutasította. A perében azt vitatta Cséry, hogy neki joga van, a megfelelő díjak mellett, az övezeten kívül eső szemét elfuvarozására is. A kúria úgy ítéli, hogy ez teljesen a főváros akaratától függ, sőt épen megfordítva van a dolog, mert, ha a főváros akarja, akkor Cséry tartozik ezt elvégezni, ha azonban a főváros más vállalkozóra kívánja bízni, ezt is teheti. A kir. kúriának ez az ítélete ma érkezett a főváros hatóságához s a tanács elé kedden kerül. — A biciklisták sérelme. A főváros két évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel szavazta meg a bicikli-adót. Attól várta Budapest pénzügyeinek a föllendülését. Ezt az eredményt nem érte el, mert alig néhány ezer koronával hoz többet a bicikli-adó, mint amibe a kezelése kerül. A biciklsták számát azonban alaposan megapasztotta. Nem az öt forint adó bántja a biciklistákat, mint az adóval járó sok zaklatás. A hatósági elom, amelylyel a számot a kerékpárhoz erősítik, gyönge, s nagyon könnyen útközben is leszakad. Ezért azután mindjárt ötven korona bírsággal sújtják a biciklistát. Hogy milyen mértékben történik meg, hogy az ólom leszakad, legjobban bizonyítja, hogy ebben a hónapban negyvenkét felebbezést adtak be a közigazgatási bizottsághoz az elöljáróságok ítélete ellen. Az egyik biciklista a fényképét mellékelte a fölebbezéséhez s a fényképpel bizonyította, hogy rajta volt az ólom a biciklijén. — Az óbudai vendégfogadó bérlete. Az óbudai Magyar Koronához címzett vendégfogadó épületére, noha több ízben is hirdettek reá árverést, nem jelentkezett vállalkozó bérlő. A székesfőváros közgyűlése végre is, nehogy az épület üresen álljon, elfogadta a III. kerületi polgári kör ajánlatát, amely szerint az idei augusztus hónap elsejétől számított hat évre évi 2000 koronát fizet. A bérletnek ilyen módon való megkötéséhez a belügyminiszter is hozzájárult. — A budai Szivattyú-telep. Hosszú vajúdás után a főváros közgyűlése elhatározta, hogy a Krisztinavárosi szivattyútelepet kibővíti és új gépekkel fölszereli és megszavazott ezekre a költségekre 72.060 koronát. Miután a belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés ezt a határozatát, a tanács megrendelte a gépek szállítását. — A török-bálinti tej. A török-bálintiak a tejet Budapestre minden ellenőrzés nélkül szállítják. Legutóbb egyik török-bálinti tejes asszonynak két kis gyermeke járványos betegségbe esett, az egyik belehalt, a másik pedig súlyos betegen fekszik. Az anya, a tejes asszony pedig mindennek dacára szabadon hordja a fővárosba a tejet abból a házból, ahol a gyermekek közül az egyik járványban meghalt, a másik pedig súlyos betegen fekszik. Az asszony könynyelmű gondatlanságára figyelmeztették a községi orvost, aki arra semmit sem hederített. Végre is panaszt emeltek a tejes asszony ellen Matuska Alajos polgármesternél, aki rögtön a legszigorúbb intézkedéseket foganatosította. Matuska polgármester fölhívta a megye figyelmét az esetre, honnan már tegnap intézkedtek úgy a könnyelmű asszony, mint a könnyelműbb orvos ellen. Az egész ügyet különben előterjesztik hétfőn a közigazgatási bizottságban is. Per a főváros és a szemétfuvarozó vállalat kört. Cséry Lajos, a székesfőváros szemétfuvarozó vállalatnak tulajdonosa, pert indított a főváros ellen, amelyben többféle ellen követel kártérítést. A perben a törvényszék s a kir. tábla sok tekintetben Csérynek adott igazat, hanem a kir. kúria panaszának legnagyobb részével elutasította. A többek közt Cséry Lajos azt vitatta, hogy a makadám utak sorát ő nem köteles elfuvaroztatni. A kir. kúria ebben a tekintetben a székesfővárosi tiszti ügyészség álláspontját fogadta el, amely szerint a szemétfuvarozó-vállalat kötelezve van a makadámutak sarát is elültetni, kivéve azt az esetet, ha az utat javítják s a tölkapart ut-törmelék nagy mennyiségre növekszik. Cséry Lajos ahoz ragaszkodik perében, hogy a főváros csak annyi kocsielőállítását követelheti, amennyi a szemét befogadására elegendő s egy-egy kocsira 3—4 köbméternyi szemetet kell fölrakni ; ha pedig 3 méternél kevesebb szemetet lehet fölrakni, akkor neki ezért kártérítésre van joga. Erre nézve kimondotta a kúria, hogy a berakásra váró szemét mennyiségére nézve a fővárost kötelezettség nem terheli. Igazat adott a kúria Csérynek abban a tekintetben, hogy — a szerződés 5. §-ához képest — a megszabott tisztogatás idő alatt a tisztítást befejeztetni tartozik. De nem ítélte meg a Kúria Csérynek a kártérítést az előzőleg netán történt idevágó mulasztásokért. Megjegyezzük különben, hogy Csérynek ezt a jogát a főváros sem vonta kétségbe és nem is sértette meg. IRODALOM. * 'Füzetek.') Teveli dr Vargha Dezső „Az agrárkérdés Magyarországon“ címmel kis füzetet adott közre. — Dr Békési Sándor ipari főfelügyelő tanulmányt irt, amelynek „Az ipari munkások baleset ellen való biztosítása külföldön“ a címe. * (A magyarországi könyvtárak ismertetése.) Dr Gyalui Farkas kolozsvári egyetemi könyvtárőr hasznos szolgálatot tesz a magyarországi könyvtárügynek azzal, hogy minden alkalmat fölhasznál a magyarországi könyvtárak ismertetésére. Most a magyarországi könyvtárakat a külföldnek külön füzedben ismerteti, mely német nyelven is megjelent: színház és zene. * (A városligeti színkörben) ma este Szigeti énekes bohózatát, a BNoemancipáció“-t adták elő, ezen a színpadon először, Németh Józsefnek, a Népszínház kitűnő művészének vendégföllépésével. A nézőtér szépen megtelt és az előadás is megfelelt a helyi viszonyoknak. A nyitánynál egy kis nézeteltérés nyilvánul a karmester, a zenekar és a kortina- húzó között, mely nézeteltérés később megismétlődött előadás alatt a karmester és egyik magánénekesei között. Szerencsére azonban aránylag rövid idő alatt kompromisszumot kötöttek s egymás hibái iránt kölcsönösen elnézőknek mutatkoztak. A naivitásában kedves darab ötletei, ha nem is teszik beteggé a kacagás miatt a publikumot, eléggé szórakoztatják. Az egyszerű mese is gyönyörködtető. Németh József a maga tiszta humorával sok derült percet szerzett. A nagy hatásokat nem hajszolta és megmaradt szerepének Kaczér Tamási korlátai között. Flórát Sziklai Szeréna adta sok igyekezettel és majdnem annyi temperamentummal. A mutatós ruhákban jól festett. Énekszámai közül is a legtöbb sikerült. Ha leszoknék arról, hogy a jövünk helyett azt mondja »györünk«, igen lekötelezne, mert egy csekély hidegrázástól megkímélne. Továbbá az »r»-et vagy ki kell mondani, vagy el kell nyelni, de valamit következetesen kell csinálni vele, nem pedig egyszer becsülettel kivágni, a másik percben meg elegánsan elnyelni. Ezek azonban csak olyan téli kifogások s velők együtt konstatálni kell, hogy Sziklai Szeréna a hozzája fűzött várakozásoknak teljesen megfelelt. Partnere Szentmiklósi (Árpád) igen ügyes volt. Nagyon tetszett Linabarné, kis szerepében Tallinn Ida, a nyugalmazott tábornokot jól adta Morvay. A leány-regiment csinosan domborított. *A budai nyári színház heti műsora.) Hétfőn Cyrano de Bergerac, kedden Budapest szépe, szerdán Furcsa háború, csütörtökön d. u. Egy szegény ifjú története, este Gésák, pénteken (először) Zaza, szombaton és vasárnap este Zaza, vasárnap délután Orpheus a pokolban. * (A Kisfaludy-színházban) szombaton a Vígszínház végzett növendékeinek felléptével Guthi Soma és Rákosi Viktor bohózata, „A tartalékos férj“ került színre. A sikerült előadást meglehetős számú közönség nézte végig. Szöreghi (Bukovits) Virág Oszkár inast Gyárfás (Hólyag) ügyesen játszottak. Somogyi i Popovko) sikerük alakításával nagy hatást ért el. Kevesebb szerencsével játszott Keresztúri i Timár), Ács (Csillám), ki oly gyorsan beszélt, hogy akárhányszor meg sem lehetett érteni. A féltékeny és örökösen zsörtölődő feleséget és anyóst Kürti Teréz híven utánozta. Szilassy Juliska lova a csalódott feleség szerepében nagyon is sima volt. Szemrehányásai, melyekkel hűtelen férjét illette, inkább udvarias formában előadott dorgálások, mint az önérzetében megtámadott nő szenvedélyes kitörései voltak. A közönség általában jól mulatott s a szereplőknek sokat tapsolt. * (A városligeti színkörben) vasárnap délután felhelyárakkal a „Neemancipáció,“ eredeti énekes bohózatot adják, Németh József, a Népszínház kedvelt tagjának fölléptével — másodszor; este Va 8-kor rendes helyárakkal a Zihrer-féle bájos zenéjű operett, a „Svihákok" körül szinte huszadszor, Sziklai Kornél vendég fölléptével; a színkör öt primadonnáján kívül az összes első rendű személyzet játszik a darabban. * (Félistenek.) A Kisfaludy-színház igazgatósága e cím alatt Eöry Pordán Bélától, a színház komikusától, egy öt felvonásos történelmi korrajzot fogadott el előadásra. A darab a magyar szabadságharc egyik legdicsőségesebb korszakát eleveníti föl a szolnoki csatának, Damjanicsnak és hős katonáinak, a vörös sapkásoknak színpadra vitelével. Az első felvonás Ó-Budán játszik, a második a szolnoki csata előestéjén ; a harmadik a csata végjelenete; a negyedik az elnyomatás sötét korszakát, az utolsó pedig a nemzet újjászületésének korszakát vázolja. A személyzet nagy kedvvel készül az e hó 17-én tartandó bemutatóra. * (Zava.) Berton és Simon szenzációs színművének a „Zazá“-nak pénteken lesz a bemutatója a budai színkörben. A darab úgy Párizsban, mint a külföld többi nagy színpadjain óriási sikert aratott, úgy, hogy nálunk a Nemzeti színház és Vígszínház is versengett az előadás jogáért. A budai színkör igazgatósága nagy gonddal tanítja be és állítja, ki e pazar hatású darabot, melynek meséje a színházi élet világát tárgyalja. Különösen megkapó bizarr az első felvonás képe, mely egy színház színpadi életét, a kuliszszák mögötti sürgósztorgást állítja a maga speciális pikantériájával a néző elé. A Jegyek már hétfőtől kezdve kaphatók.