Pesti Hírlap, 1903. december (25. évfolyam, 344-358. szám)

1903-12-16 / 344. szám

1903. december 16., szerda. P­ESTI HÍRLAP 3 Bárdossy Jenő a földmi­velés­ügyi mi­nisztériumban Mint lapunkat Eperjesről értesítik, Bárdossy Jenő, Sárosmegye főispánja megválik állá­sától. Bárdossy miniszteri tanácsosi dm­­ós jelleggel mint állategészségügyi főfelügyelő a földmivelésügyi mi­nisztériumba fog kineveztetni. Bárdossy azelőtt is a földmivelésügyi minisztériumnak volt tisztviselője és így visszatér ugyanabba az ügykörbe, ahol főispánná kinevezése előtt működött. Baranyavármegye a töredékek obstrate­­ciója ellen. Pécsről jelentik, hogy Baranya vármegye közönsége keddi bizottsági közgyűlésén Tisza István miniszterelnöknek az új minisztérium kormányra lé­pését közlő leiratát tudomásul vették és Mándy Samu biz. tag indítványára elhatározták, hogy a mi­niszterelnököt és az összkormányt feliratig bizalom­­teljesen üdvözlik és Magyarország erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítását célzó alkotmányos, törvé­nyes és hazafias törekvéseiben és intézkedéseiben készségesen támogatják. Továbbá pedig, mivel a vár­megye közönsége sajnálattal látja, hogy a most már minimális és számot alig tevő töredékek által be­vallottan és tagadva folytatott áldatlan és céltalan ob-­strakció még mindig szívja amaz éltető nedvet, mely alkotmányos életünk ezeréves törzsét van hivatva táplálni, ezen helyzet fölött hazafias fájdalmának ad kifejezést, remélve, hogy a miniszterlnöknek mielőbb sikerülni fog a fennálló és indokolatlanul eléje gördí­tett nehézségek leküzdése után a nemzet javát békés m­unkálkodással szolgálhatni. A gör. bel. szerb püspöki zsinat, tegnap fejezte be munkáját. Brankovics pátriárka betegsége miatt nem vehet részt a delegáció ülésein. A horvát bán programm­ja (A horvát országgyűlés ülése.) Zágráb, dec. 15. A horvát országgyűlés mai ülésének ünnepé­lyes jellege volt, mert gróf Pejacsevics Tivadar, az új bán, ezúttal először jelent meg a horvát nép kép­viselői előtt, minthogy kineveztetésekor az országgyű­lés el volt napolva. Ez első alkalmat felhasználta kormányzati programmjának kifejtésére, különösen hangsúlyozva, hogy a horvát területen élő népek és felekezetek közti egyetértést óhajtja, ő maga igazga­tás tekintetében a pártok felett fog állani, de politi­kai tekintetben a nemzeti párt hű tagjának vallotta magát, aki a magyar nemzet és a horvát nép közötti viszony mind szorosabbá tételére fog törekedni. Az ülés lefolyása ez volt: Gyurgyevics Vazul elnök fél 12 órakor nyitja meg az ülést és megteszi az elnöki jelentést az idő­— Ha emberek vagyunk — mondja to­vább Mészáros —, adjunk össze valamennyi pénzt. Egy kis cipóra. . . Meg egy koszorúra! ... Ki mit bir . .. Egy-két krajcárt. . . A tekintetek megmerednek. Ott függ vala­mennyié a piszkos lámpáson ... És számok keletkeznek a kócos fejekben. Számok, melyek azon töprengenek, hogy mi marad. Mit lehet adni. . . Kenyér is kell, meg ha jut, egy darab szalonna is jó volna. Másnap meg újra virrad. Ki tudja, hoz-e valamit. A tél zsarnok, fösvény és kegyetlen. A homályból egy mankós ember biceg elő. Két húszfillérest fog az újja közt. Oda­­nyujtja Mészáros Palinak. — Együtt voltam vele Boszniában . .. Aztán még csak annyit mond: —• Jóscakát. Elmegy. Kopog a mankója. Utána fölemelkednek a rongyos emberek és szomorú hangon mondják: — Pali! . . . — Ehun van-e ... Mészáros Pali leveszi a sapkáját és nyújtja, amerről a hang jön. A krajcárok csengenek . . . Olyan szokatlan a hangjuk . . . Annyi szeretet cseng ki belőlük . . . Szinte jó hall­gatni. De aztán jó egy más hang. Mészáros Palié: — No Krisztics úr ! Krisztics úr félre húzza az arcát és a söntésre mutat. — Hatvan fillér ! ... Ez az övé! ... És mosolyog: — Elég? A sarokból egy asszony rekedt dala hal­latszik. Mellette egy ember köhög. Itt veri va­laki az asztalt és káromkodik. Azután füst száll föl és úszik a homályos, piszkos lámpaüveg körül. Homok, közben előfordult elnöki intézkedésekre vonatkozólag, mire azután felolvassák az országgyűlés összehívására vonatkozó királyi kéziratot és tudomásul veszik. A képviselők mind díszben jelentek meg. A jelentés és a beérkezettek felolvasása után a terembe lép gróf Pejacsevics horvát bán az osztályfőnökök kíséretében. A bánt a képviselők viharos zsi­­ókiál­­tással fogadják. Első szónok gróf Pejacsevics Tivadar horvát bán volt. Tisztelt országgyűlés! Miután az országgyűlés azon időben, amidőn hivatalomat átvettem, nem volt egybegyülve, azóta minden kínálkozó alkalmat fel­használtam, hogy azon utat, amelyen haladni akarok ; Így tettem ezt a fővárosba érkezésemkor a nemzeti párt klubjában különböző küldöttségek fogadtatásakor is. Ezek után azt hiszem, hogy intencióim ma már nem ismeretlenek, mégis kötelességemnek tartom a­z­ országgyűlés előtt vázolni főbb vonásaiban azon irányt, amelyben haladni akarok és csak azt sajná­lom, hogy hosszú betegségem következményei meg­akadályoznak abban, hogy ezt bővebben tegyem. Ez okból kénytelen vagyok álláspontomat röviden jel­lemezni. Abban a komoly pillanatban, amelyben ő fel­sége, e legkegyesebb urunk és királyunk kegyelméből átvettem a báni méltóságot, az a cél lebegett szemem előtt, hogy kötelességem minden erőmet nemzetem­nek szentelni. Azon reménységgel vállaltam el hiva­talomat, hogy népem­ szeretete pótolni fogja képessé­geim fogyatékosságát, ama biztos feltevéssel, hogy az ország és a nép szeretete megmutatja nekem az utat, amelyen haladnom kell. Méltóságomat, mint ahogy már megjegyeztem, gróf Khuen-Kaderváry volt mi­niszterelnök tanácsára fogadtam el és ezt azon okból is véltem tehetni, mert ragaszkodom ahoz a felfogás­hoz, hogy eme királyságok báni méltósága nem kép­zelhető el a méltóság viselője és a miniszterelnök között való teljes bizalom nélkül. És miután e tekin­tetben változás nem állott be, a báni méltóságot to­vábbra is megtartottam. Gróf Tisza István miniszter­­elnök, kivel a régi barátság köteléke tűznek össze, teljesen viszonozta ama bizalmat, amelylyel iránta, programmol és intenciói iránt viseltetem, amelyeket ő nyilvánosan és magánúton kifejezésre juttatott. Or­szágunk iránt követendő magatartásának intencióit azzal tanúsította a miniszterelnök, mihelyt megengedte a politikai helyzet, egybehívta a regnikoláris küldött­séget, hogy ezzel lehetővé tegye a szükséges pénzügyi egyezség létrejövetelét­. T. országgyűlés '! Én az 1868 : XXX. illetőleg 1. törvénycikk alapján állok, amelyet fejlődésünkre nézve szilárd alapnak tekintek és amely úgyszólván a modus vivendit állapítja meg a magyar nemzet és a horvát nép között, mely a pragmatika fankció szerint elválaszthatatlanul és szet­onthatatlanul össze van kapcsolva és trónt és nemzetet 300 éves történelem­mel köti össze. Ezen alap mindkét részről való pon­tos betartásával eme modus vivendi, ez a viszony barátságossá és testvérivé válik. .Feladatom lesz te­hát ezen elvet minden, támadás ellen, bármely irány­ból jöjjön is az, megvédelmezni és gondoskodni, hogy e viszony mindig barátságosabbá váljék a királyság­­ok közjogi egységének jól felfogott érdekében. Minden állandó fejlődésnek második szilárd alapja a nyugalom és rend, mert a küzdelem és vi­szály véres mezején csak félreértés és gyűlölség te­rem, míg a béke és rend földjéből a kultúra és ha­­ladás virágai fakadnak. Ezért szívből örülök, hogy ismét helyreállott a nyugalom és rend hazánkban és a hivatott tényezőkhöz azzal, a­ kéréssel fordulok, vi­seljék szívükön emez örvendetes állapot fentartását. Mindig az alkotmányos szabadság barátja voltam , és a szabadságot évni és fejleszteni akarom, azonban hozzá kell tennem, hogy az esetben, ha valaki a rendet és nyugalmat, az alkotmányos szabadság alap­ját vétkes kézzel zavarni merészelné, azzal, a „salus publica suprema les esto“ mondással volnék kényte­len szembeszállni. Ezennel áttérek önkormányzatunk három ágára. Első­sorban emlékszem meg magáról az igaz­gatásról, amelynek tekintetében hangsúlyoztam, hogy azt kívánom, hogy jó és tisztességes legyen és hogy mindenki megértse, azt is­ hozzáfűzöte­, hogy a jó igazgatástól azt is követelem, hogy az pártatlan és jó legyen, hogy a hatóságok mindenki számára va­lók legyenek és a tisztességes igazgatástól azt, hogy a pénzkezelés mindig pontos és lelkiismeretes, az ellenőrzés pedig az illetékes hatóságok részéről elő­vigyázatos és gyakorta való legyen. Gondom lesz rá, hogy az igazgatás az egész országban lehetőleg egységes legyen és ,hogy minden ágában kialakul­jon és tökéletesedjék. Ami az igazságügyi igazgatást illeti, ismétel­ten hangoztatom, hogy annak, mint az ábrázolt Jusz­­ticiának­ vaknak és pártatlannak , kell lennie és ügyelni fogok arra, hogy ezen Juszticia újszerű ru­házatot nyerjen anélkül, hogy tetem­a szém­kötőjét, amelyet eddig viselt." Ami a nem­ kevésb­­ fontos vallási és közoktatásügyi alapokat illeti, gondoskodni akarok, minthogy rendkívül szükséges is, hogy az iskola az élet számára való tanulás helye legyen, hogy azon mag, melyet ott vetnek az ifjúság szí­vébe, jól megrostáltassék, miért is különös gonddal fogom az e téren­­ való tevékenységet kísérni az or­szág érdekében és a gyermekeik javáért aggódó szülők megnyugtatására. Elvárom a hivatalnokoktól, hogy súlyos fel­adatom teljesítésében pontos és lelkiismeretes köte­lesség teljesítésükkel támogatni fognak, amely eset­ben bánnem mindig védőjüket és segítőjüket, ellen­kező esetben pedig szigorú bírójukat fogják lelni. A nagytiszteletű papságnak már hivatalom el­foglalásakor baráti jobbomat nyújtottam és meg va­gyok győződve arról, hogy az azt elfogadja, mert az egyházi és világi hatalom között lévő jó viszony úgy magának a hitnek, mint a hazának érdekében áll. Kívánom, hogy az országos kormány védelme­­alatt lehetőleg megszilárduljon a horvát és a szerb nép között való egyetértés és hogy a célból minden elkerültessék, ami valamely félreértésre alkalmat ad­hatna. Kívánom, hogy­ az összes népek és nemzetisé­gek, valamint felekezetek, amelyek földünkön élnek, alkalmat nyerjenek a fennálló törvények határain be­lül szabadon való fejlődésre és hajlandó vagyok eset­leg e tekintetben szükség esetén a­z. országos gyűlés elé új törvényjavaslatokat is terjeszteni. E kiváló helyről istenben boldogult atyám is hangsúlyozta annak idején, hogy a partok fölött áll. Magam is­ szívesen teszem a magamévá ezen princí­piumot, csupán pontosan részletezni akarom és azt mondom, hogy igazgatás tekintetében a pártok fölött fogok állani, de po­ltikai tekintetben a nemze­t­párti hi tagja vagyok és maradok, azon párté, amelynek­­soraiból való vagyok és amelynek elveiért mindig síkra fogok szállani. Végezetül kérem a­z­ országgyűlést, részesítse­ támogatásával tevékenységemet, mert ezt egyedül s kizárólag a nemzet és a haza javának szentelem. A bán beszédét sok helyütt viharos zsigió kiáll(­­ásokkal szakították meg és végezetül a bánt lelkes ovációkban részesítették. A bán után Brestyénszky szólalt fel. Üd­vözli a bán beszédét, azon­ban megjegyzi, hogy abban egynémely magyarázat hiányzik. A bán kötelességei nemcsak a kiegyezésre, hanem a horvát nép törek­­véseire is kiterjednek. Szóló nem találja a házi fej­tegetéseiben Horvátországnak a kiegyezésben bizto­sított és a zászlóra, valamint a nyelvre vonatkozó, jogait és kívánja az abszolutisztikus törvényeknek­ szabadelvű értelemben való megváltoztatását, a nép alkotmányos jogainak megóvását, a szabad válasz­tást, sajtó és gyülekezési szabadságot. Szót emel a horvát érdekeknek a hadseregben való érvényesítése mellett és azt reméli, hogy a bán az igazgatás ügyeiben nem fog a hivatalnoki kar mindenhatóságának­ álláspontjára helyezkedni. Az egyházpolitikában kí­vánja szóló az egyház és állam paritásának hangsú­­yozását és az oktatásügyre vonatkozólag oly iskolák létesítését, amelyek önálló elemeket nevelnek és pe­dig technikát, kereskedelmi akadémiát és egyetemi orvosi kart. Szólé érinti a levéltárak kérdését is és sürgeti Dalméciának­ bekebelezését. Beszédét pedig azzal fejezi be, hogy szívesen hajlandó a szerbeknek mindent megadni, ami nem alterálja Horvátország politikai jogait és kijelenti, hogy a bánt mindig tisz­telni fogja,, azonban el fogja ítélni annak minden olyan lépését, amely Horvátországnak nemzetiségi kulturális és politikai jogait sértené. Dr Frank (tiszta jogpárt) kijelenti, hogy elvi szempontból nem szavaz bizalmat a bánnak, aki a kiegyezés alapján áll, mert a kiegyezés Horvátország minden bajának ősi forrása. Dr Spevec (nemzeti párti) szívesen üdvözli a nemzeti párt nevében a bánt, mert ma más politika nem lehetséges, mint a kiegyezés politikája, amelyet, szívesen támogat, mert ez a politika elismeri, hogy a kiegyezés olyanformán megsértetett, hogy sok uni­­onista elpártolt. Hibáztunk — úgymond szóló — de hibáinkat beismerjük és igyekezni fogunk, hogy azo­kat jóvátegyük­. Kijelentjük, hogy a bán programm­­ját szívesen támogatjuk és javaslatait nagy örömmel várjuk. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ezután tárgyalták Rubetics képviselő és társad indítványának sürgősségét. Az indítvány Táskán, dr Haram­basics és dr Vinkovics képviselők kizárásának felfüggesztésére vonatkozik. A sürgősséget elfogadta az országgyűlés, magát az indítványt azonban vissza­utasította. Ülés vége délután­­­­2 órakor. A legközelebbi ülés holnap. Zágráb, dec. 15. A ma előterjesztett költségvetés 20.601,068 koronás szükségletet mutat fel. A fedezet 3.009,349 tételt tartalmaz, melyet a kiegyezés végleges befeje­zésekor mint elszámolandó előleget fognak kezelni. Egyletek és intézetek. — A Nagypénteki­ Református Társaság gyermekotthonában, az Erzsébet-házban, Budaeörs, Kamaraerdő neveltjeinek részére a karácsonyi ünne­­pélyt folyó hó 20-án délután 3 órakor tartja meg. Vasúttal központi pályaudvarból indulás 2 óra 25 perckor. Visszafelé Budaeörsről 6 órakor, érkezés is központi pályaudvarba V, 7 órakor.

Next