Pesti Hírlap, 1905. október (27. évfolyam, 271-285. szám)

1905-10-01 / 271. szám

1905. október 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP Boztatván, hogy Széli az uralkodónak s a par­lamentnek a bizalmát is bírja. (Ami különben nem épen bizonyos.) Annyit beszéltek már ma este, amikor még magát a hírt sem erősítették meg, a Széli-féle kombinációról, hogy egyesek már azt mondották, hogy Széll Kálmán haj­landó lesz kabinetalakításra is vállalkozni. Sőt tovább mentek. Már miniszteri névsort is fab­rikáltak. Széll Kálmánt nemcsak miniszterel­nöknek, de egyúttal pénzügyminiszternek is megtették. Báró Bánffy Dezsőt kinevezték bel­ügyminiszternek azzal az indokolással, hogy most erőskezű belügyminiszterre lesz szükség. Vallás- és közoktatásügyi miniszter Wlassics Gyula, földmivelésü­gyi miniszter Darányi Ig­nác. Ezúttal gróf Batthyány Tivadar iránt is jóindulatot tanúsítottak, öt kereskedelemügyi miniszternek tették meg. Igazságügyminiszter­ségre Polonyi Gézát nevezték, de mint outsieder Holló Lajos is szerepelt, míg a király személye körüli miniszterségre gróf Zichy Aladárt ti­­pelték. Ennyi kombináció aztán ma estére egy­előre elég is volt. Gróf Csáky Albin a királynál, Bécsből táviratoztak a Bud. Tud.-nak. Ő felsége gróf Csáky Albint ma délelőtt 11 órakor külön kihallgatáson fogadta. A ki­hallgatás 9 óra hosszat tartott. Gróf Csáky kihallgatása céljáról úgy nyi­latkozott­, hogy meghívást kapott a helyzet je­lenlegi állásáról való nézetének előterjesztése céljából; a meghívás e rendeltetésének eleget tett s ő felsége kegyesen tudomásul vette elő­adását. Gróf Csáky Bécsből nem utazott Bu­dapestre, hanem még a nap folyamán vissza­tért szepesi birtokára. A M. T. I. jelenti Bécsből. Gróf Csáky Albin néhány perccel 12 óra előtt visszatért a Hofbungból szállására. Ki­hallgatásának főleg az volt a célja, hogy ki­fejtse véleményét a helyzet felől az uralkodó előtt, ő felsége kegyesen fogadta a gróf előter­jesztéseit. Gróf Csáky Albin, amikor háromnegyed tizenkét órakor visszatért szállására, a sajtó képviselői előtt a következő kijelentést tette: — A mi feladatunk más, mint az önöké. A­z önöké az, hogy megtudjanak valamit és megírják, a miénk az, hogy ha valamit tu­dunk, ne mondjuk el mindig, ő felsége azért hivatott, hogy meghallja nézeteimet a mai hely­zetről. Ezeket én a felségnek elébe terjesztettem. Mit csinált ott, mit se, ki tudná azt most már elmondani? Onnan kiment valamelyik ra­kodó tengerpartra s egy óra múlva elment a török bírósághoz. Bejelentette ott, hogy ő magyar ember. Megmutatta igazságait. Egyetlen szavát se hitték, jól összemorá­osázták.­­A­kármiféle emberi vagyonát elve­szik s egyik kezét bizonyára levágják. A vám a fölséges szultáné volt. Ha büntetését ki­­állotta, mehet Magyarországba s törvényt állhat a vármegye előtt. Még el se végezték vele ott a szóváltást: ime, oda érkezik a konzul levele. Kemény levél. Az volt bele írva, hogy Bohor Yontob Szaláma magyar ember, maga is az, fia is az, hajuk szála se görbüljön meg, az írá­sokat küldjék át a konzulhoz, majd ő gondos­kodik a bíróságról. Akkor nagy háborúja volt épen Török­országnak. A muszka seregek már a Kara- Dagh bércein jártak. Attól lehetett félni, hogy a magyar király és osztrák császár seregei is megrohanják a fölséges szultánt. Mit tehetett a bíróság egyebet Alexandriában? Megenged­te Szalámának: hadd fusson. Szaláma és Jusszuf tehát megmene­kült? Dehogy menekült. A beszóló végzet megint előjött valahon­nan. Most már a haragos Szenóra alakjában. ( Folyt, köv.­ A király kegyesen meghallgatta előterjesztései­met. Hogy azonban előterjesztéseim voltaképen mily tárgyakat öleltek fel és az audienciának mi az eredménye, arról természetesen nem nyi­­latkozhatom. Ezután gróf Csáky elmondta azt is, hogy ma vagy holnap visszautazik birtokára. Arra a kérdésre, hogy lesznek-e újabb meghívások a felséghez, gróf Csáky azt felelte, hogy nem válaszolhat. Egy újságíró megemlítette azt is, hogy a mai lapokban gróf Csáky mint miniszterelnök­­jelölt van feltüntetve és állítólag kijelentette volna, hogy nem fogadja el az erre vonatkozó megbízatást. — Erre a kérdésre sem válaszolhatok, — mondotta gróf Csáky. Irányadó bécsi politikai körök vélekedése szerint gróf Csáky Albin kihallgatása nem volt egyéb, mint informatív jellegű audiencia, (­r. Csáky Albin kihallgatására vonatko­zólag ellenzéki körökből azt jelentik, hogy a király hajlandónak látszik a Fején­cry-kabi­­net részéről előterjesztett programmot elfogad­ni és hogy Csákyt csak azért hallgatta meg, hogy véleményét az általános választói jogra vonatkozólag különösen a főrendiház szem­pontjából megismerje. A királynak ugyanis eb­ben a kérdésben még mindig aggályai vannak, melyekre nézve kikérte gróf Csáky véleményét. Kétségtelennek tartják, hogy grófi Csáky, bár távol áll a koalíciótól, a magyarországi viszo­nyokat illetőleg híven informálta az uralkodót. Az újabb elnapolás. Ellenzéki körökben most bár bizonyosra veszik, hogy a király a Fejérváry-kabinetet új­ra kinevezi és hogy a kinevezés csak azért fog később publikáltatni, hogy a kormány a vád alá helyezést kikerülje. Ez érlelte meg ellenzéki körökben azt a tervet, hogy az elnapoló királyi kézirat kapcsán intéztessék el a vád alá helye­zés kérdése is, épúgy, mint ahogy a július 21-iki ülésben a királyi kézirat felolvasása után hoz­ta meg a képviselőház az adót és újoncot megta­gadó határozatát. Sokan azonban vitatják, hogy a vád alá helyezési indítvány nem azonos ter­mészetű a képviselőháznak akkori halasztást nem tűrő intézkedésével és helytelennek tart­ják, hogy a Ház az elnapolási kézirat felolva­sása után ily indítvány felett határozzon, me­lyet előbb indokolni és a házszabályok szerint napirendre kellene tűzni. E kontrovers fel­fogásra nézve különben a vezérlő bizottság fog dönteni, mely a kérdéssel kétségtelenül fog­lalkozni fog. A nemzetiségek és a pártközi érte­kezlet. A parlamenti pártoknak október 3-án tartandó értekezletén a nemzetiségi képviselők, mint értesülünk, nem vesznek részt. Egyik nemzetiségi képviselő, ki a románság politi­kájában vezető szerepet visz, a következő nyilat­kozatot tette: — Nem vehetünk részt a parlamenti pártok értekezletén, eltekintve attól, hogy arra bennünket meg sem hívtak, azért, mert nem tudjuk annak programmját. Ami pedig a meg­beszélés tárgyául tűzetett ki, ahoz nekünk mint nemzetiségi képviselőknek nem lehet beleszó­lási jogunk. Eddig sem fordultak hozzánk ta­nácsért és felvilágosításért sem Bécs, sem pe­dig a koalíció, minek tolakodnánk tehát oda. A korona és a koalíció között egyezség, mint azt lapjainkban is megírtuk már, kölcsönös enged­ménynyel előbb-utóbb létre jön. Csak olajat öntenénk a tűzre, ha az értekezleten előhoza­kodnánk a mi panaszainkkal és követeléseink­kel, már­pedig nekünk, mint a magyarországi nemzetiségek megbízottainak, más hivatásunk nincs és nem is lehet, mint abban az irányban működni, amely irányban választóink man­dátumainkkal megbíztak. Nem zárkózunk el azonban attól, hogy ha a koalíció a mi jelenlé­tünket is szükségesnek vélné, az értekezletben képviseltessük magunkat. Az ex-lex és a sör. Hogy segít magán a kormány? A hónapok óta tartó ex-lex-állapotban feltű­nően meg­csappant a magyar kormány jövedelme. ’■ Az ügyvivő urak az üres állampénztár megtöltésére különféle dolgokat eszeltek ki s különösen iparkod­nak az egyenes adókban beállt folytonossági hiányt pótolni. Az ügyvivő kormány üzleti furfangját jel­lemzi az alábbi eset is: Valamennyi sör­gyároshoz és nagyobb adófizetőhöz bizalmas átirat érkezett, melyben a címzettet arra kérik fel, hogy adóját félévre vagy egész évre előre fizesse be, amikor ka­mat fejében öt százalék adóvisszatérítésben része­sül. Tekintve azt, hogy a mai időkben a bankok 3,é 5 százaléknál nagyobb kamatjövedelmet aligha adnak, a gyárosok nagy része szívesen belement az üzletbe, így pl a Hazai bank r­­t. a budapesti Dreher-cég nevében három millió korona söradót fizetett be, mely összegnek öt százalékát kamat fejében rögtön levonásba hozták. Még más nagyobb vállalatok is követték ezt a példát igaz örömére az ex-lexben síny­lődő ex-kormánynak. A szabadelvű párt. "A szabadelvű pártot tudvalevőleg októ­ber 2-ikára értekezletre hívták össze. Az érte­kezlet összehívása a párttagok kívánságára tör­tént. A kívánságról báró Podmaniczky Frigyes pártelnök értesítette gróf Tisza Istvánt, aki vá­laszában kijelentette, hogy az értekezlet össze-­ hívásához hozzájárul. Ezen a konferencián megbeszélhetik azt a kérdést, hogy vajon a szabadelvű párt részt­­vegyen-e az összes pártok által tartandó érte­kezleten. Hir szerint a párt tagjainak többsége azon a nézeten van, hogy a párt nem vehet részt az értekezleten, mert a függetlenségi párt részéről eleve tiltakoztak a szabadelvű párt megjelenése ellen. Mint egyszerű képviselők, azonban a párt összes tagjai megjelenhetnek. A szabadelvű párt értekezletén foglalkoz­ni fognak a királyi deklarációval s az ahoz fűzött magyarázattal. .­ A katonai kérdésekben a szabadelvű párt ki fogja jelenteni, hogy eddigi programmjához ragaszkodik. Hír szerint ezen az értekezleten a párt új programai jónak a tervezete felől m­ég nem tárgyalnak, hanem legfölebb csak annak tar­talmát ismertetik. Törvényjavaslat a Választói jogról. Dr Markhreit Gyula, a vízaknai kerület orsz. képviselője, aki nemrég lépett ki a szabadelvű­ párt­ból, szombaton indítványt jegyzett be a képviselő­ház indítványkönyvébe „az országgyűlési képviselők’ választásáról“. Indítványát csakis akkor kívánja tárgyaltatni, ha az országnak parlamentáris kormá­nya lesz. A terjedelmes és beható indokolással ellátott javaslat 130. §-ból áll és felöleli a képviselőválasz­tásra vonatkozó összes kérdéseket. Ami a választói jogosultságot illeti, a javaslat az általános szava­zati jog rendszerét nagyon megközelíti. Tekintettel van a magyar nemzeti állam kiépítésére, valamint a társadalmi és gazdasági rend megóvására. A ja­vaslatban közvetett és közvetlen választókról van szó. A közvetlen választók jogosultságukat úgy gya­korolják, hogy magát a képviselőt választják; a közvetett választóknak pedig bizonyos, a törvény ál­tal meghatározott száma a maga köréből egy-egy u. n. képviselőválasztót (elektort) választ, aki aztán a közvetlen választókkal együtt szavaz. Mindkét eset­ben választó csak finom­, 24 éves, atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt nem álló magyar állampolgár lehet. Az irni és olvasni tudást, különö­sen pedig a magyarul irni és olvasni tudást a javas­lat a választói jogosultság szempontjából bizonyos kedvezményekben részesíti, ez idő szerint azonban a választói jogosultság általános előfeltételének még nem tekinti. Nem hozza be ugyan teljes mértékben a községenként való választást, de a választási el­járást mégis decentralizálja s a választók számához és a kerület terjedelméhez képest a szavatszedés minden kerületben több községben történne szerinte. Markhreit indítványa, ha nem is felel meg mindenben a kívánalmaknak, de annak idején így is sok becses anyagot fog szolgáltatni a kérdés meg­oldásához. Szeged az abszolutizmus ellen. Az október 8 óra tervezett szegedi népgyűlés előkészületei serényen folynak. Most, hogy a hatá­rozati javaslatban már megtörtént a megállapodás, az ellenzéki pártok külön-külön tartanak értekez­letet, hogy az együttes nagy népgyűlés részleteit megbeszéljék. A pénteki nap érdekes eseménye az a felhívás, amelyet dr Vogman Ferenc, a szegedi új­­párt elnöke intézett a szegedi szabadelvű párthoz. 3

Next