Pesti Hírlap, 1908. május (30. évfolyam, 106-131. szám)
1908-05-01 / 106. szám
újra kodifikálni az eljárást a becsület pereiben, hogy a sértés elkövetése után záros határidő alatt hozzanak ítéletet s hogy az eljárás folyama alatt ne lehessen ismételni és fokozni a sértéseket. Hónapokon át turkálnak nálunk a közpiszokban s végül minden fél csak féligazsággal távozik „az igazság házából“. Tán ezen törhetnék a fejüket politikusaink. ....... Vz Országgyűlés. 1/ A képviselőház csütörtöki ülésén is a megalakulás formaságaival foglalkozott. Ezúttal a bizottságokat választották meg és az osztályokba való sorsolást végezték el. Majd Maniu Gyula és Bozóky Árpád indokolták meg indítványaikat, az előbbi az elnökség iránt való bizalmatlansági szavazat, az utóbbi az alelnöki fizetések eltörlése tárgyában. Mindkét indokoláshoz Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter szólt hozzá, akinek javaslatára egyik indítványt se tűzték ki tárgyalásra, mivel úgyis tárgytalan mind a kettő. A Ház a nemzetiségi és balpárti okvetetlenkedés alkalmából az elnökséget meleg ovációban részesítette. Az ülés első felében, a szavazások alatt, a folyosói élet igen népes volt, amit a Polónyi— Lengyel-féle sajtóper hullámai aztán valósággal fölkavartak. A Ház hétfőn délelőtt 11 órakor formális ülést tart. Az első érdemleges ülés kedden lesz, de ekkor is csak apró-cseprő ügyek kerülnek tárgyalásra. II. A képviselőház ülése április 30-án. Elnök: Justh Gyula, Návay Lajos, majd ■megint Justh Gyula. Jegyzők: gróf Thorotzkai Miklós, Hammersberg László és Raisz Aladár. A kormány részéről jelen vannak: Kossuth Ferenc, gróf Andrássy Gyula, Günther Antal, Darányi Ignác és Josipovich Géza. Az ülés d. e. 10 óra 15 perckor kezdődött. Justh Gyula elnök a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja Hencz Károly néppárti képviselő levelét, melylyel a jegyzői tisztségről lemond. (Helyeslés.) Szász József: Nem fogadjuk el! Elnök: A főrendiház megalakulásáról szóló átiratot tudomásul vették. A nagyperkátai Kossuth-szobor május 3-iki leleplezési ünnepélyére a képviselőház küldöttségét Koller Tivadar vezeti. A bizottságok megválasztása. Elnök: A bizottságokat két szavazással választjuk meg, nevezetesen az első szavazásnál szavaznak a képviselőház összes tagjai, a második szavazásnál szavaznak kizárólag a magyarországi képviselők, mégpedig a közoktatási bizottságra, mert e bizottságot kivéve, a tobi'01 összes bizottságokra az eddigi gyakorlat szerint a horvát képviselő uraknak is van joguk szavazni* Hammersberg Lász és Raisz Aladár jegyzők -felváltva olvassa.10. évsort. úgy az első, mint a második szavazás vitán 5—5 perre szünet volt. A szavazás eredménye a következő : A bíráló bizottságban csak az üresedésben levő tagsági helyekre szavaztak és beválasztották : a III. bíráló bizottságba Petrogali Oszkárt, a IV. bíráló bizottságba Nemes Bertalant; az V. bírálóbizottságba Barcsay Tamáts és a VI. bíráló bizottságba gróf Batthyány Tivadart meg Bernáth Istvánt.. A közoktatásügyi bizottság 18 tagja lett: Ballagi Aladár, Bedőházi János, Ciocan János, Gáspár János, Goldis László, László Mihály, Lévay Mihály, Marjay Péter, Meczner Béla, Meitzer Vilmos, Mihalovits Endre, Molnár János, Rákosi Viktor, Sághy Gyula, Veres József, Verten Endre, Vizy Ferenc. Bankbizottság. (21 tag). Gróf Batthyány Tivadar, Bernáth István, Bethlen István gróf, Buzáth Ferenc, gróf Dessewffy Emil, Éber Antal, Eitner Zsigmond, Földes Béla, Gotthard Sándor, Hoitsy Pál, Holló Lajos, Kovács Pál, Mérey Lajos, Nagy Izse, Széll Kálmán, Szemere Huba, Szivák Imre, gróf Teleki Arvéd, Ugrón Gábor, Vlad Aurél, Urbanics Ferenc. Földmivelésügyi bizottság. (27 tag.) Balogh Mihály, Bartal Ferenc, gróf Batthyány Zsigmond, Bárczay Sándor , Bernáth Béla, Bernát Zoltán, gróf Bethlen Ádám, Burdia Szilárd, Csepreghy István, Csitáry Béla, Chemel Gyula, Érti János, gróf Esterházy Béla, Farkas József, Fernbach József, Gaál Gaszton, Jeszenszky Ferenc, Justh János, Miksa Imre, Miháli Tivadar, Papp Elek, Pataky László, Philipp János, Potoczky Dezső, Putnoky Mór, Schuller Rezső, Vásárhelyi Deső. Gazdasági bizottság. (12 tag.) Barcsay Andor, Bohus Károly, Gresskovich Vilmos, Gyelmis Gerő, Lázár Pál, Malatinszky György, Molnár János, Rátkay László, Szentiványi Árpád, Szinnyey-Merse Félix, gróf Üchtritz Amadé Emil, Világhy Gyula. Igazságügyi bizottság. (29 tag.) Ajtay Aladár, Bakonyi Samu, Bizony Ákos, Bárcsics Erazmus, Csizmazia Endre, Endrey Gyula, Ferenczy Géza, Haviár Dániel, Holló Lajos, Heinrich Antal, Horváth Gyula, Jankovics Marcel, Keller István, Kálosi József, Markbreit Gyula, Markhot Aladár, Nagy Dezső, Nagy Sándor, Nemes Bertalan, Nyáry Béla, Petrogalli Oszkár, Péscha Miklós, Szász Zsombor, Simonyi-Semadam Sándor, Szivák Imre, Schmiedt Károly, Visontai Soma, Vlad Aurél. Kérvényi bizottság. (21 tag.) Becsey Károly, Bruckner Vilmos, Burgyán Aladár, Csizmadia Ferenc, Dudits Endre, Fogarassy Zsigmond, Halász Lajos, Hernán Ferenc, Hrabovszky Guidó, Jánoki-Madocsányi Gyula, Kardos Samu, Lukács László, Magdics Péter, Moskovitz Iván, Müller Károly, Óváry Ferenc, Saára Gyula, Szunyogh Mihály, gróf Teleki Pál, Teszelszky József, Veresmarthy Miklós. Kivándorlási bizottság. (29 tag.) Baloghy Ernő, Bárcsics Erazmus, Beck Lajos, Beniczky Ödön, Bernát István, Bohus Károly, Buday Barna, Burgyán Aladár, Czobor László, Dániel Pál, Dudits Endre, Egry Béla, gróf Esterházy Móric, Ferenczy Géza, Gresskovich Vilmos, Hencz Károly, Ivánka Mihály, Kökényesdy Mihály, ifj. Madarász József, Meczner Béla, Mérey Lajos, Múzsa Gyula, Novák Dániel, Ság Manó, Szatmári Mór, Széll Kálmán, Ugrón Gábor, Ujházy Iván, Veres József. Könyvtári bizottság. (11 tag.) Benyovszky Sándor gróf, Blahó Pál, Dobrovics Milán, Filipich Lajos, Giesswein Sándor, Hebrony József, Hódy Gyula, Kecskeméthy István, Mikszáth Kálmán, Surmin György, Szász Zsombor. Közgazdasági bizottag.) Baross Jámss, Batthyány Tivadar ,e. István, gróf Bethlen ván, Buday Barna, Bráz Zoltán, Eitner Zsigmos Emődy József, Ernszt Síer, EsterházyMóric gróf. Földes Béla, Gaál Gyula, Gothard Sándor, Hellebront , Géza, Kelemen Samu, Laehner Hugó, Lázár Pál, Lovászy Márton, Muncsevics Vazul, Nagy Ferenc, Ság Manó, Virmonyi-Semadam Sándor, gróf SomsicaTihamér, Szabb S Kálmán, Szemere Huba, Szilassy Zoltán, Sztáray Sándor gróf, Szmrocsányi György, gróf Teleki Arpád, Tutsek Gándor, gróf Zichy Vladimir. Közigazgatási bizottság. (29 tag.) Babó Mihály, Iloghy Ernő, Berzsenyi Jenő, Bottlik István, Breieani Koriolán, Cobor László, gróf Dessewffy Emil, Doroszláv Péter, Draskóczy László, Farkas Albert, Hammrr László, Hencz Károly, Horváth József (marosújvár) , Kovács Ernő, Kun Árpád, Kuszka István, Máriássy Mihály Mednyánszky László, Melczer Géza, Nyegre László, Paa. László, Péchy Zsigmond, Raisz Aladár, Szent-Iványi Gábor, Széll Kálmán, Szontagh Andor, Tálos István, Paa J Imre, Zakariás János. Közlekedésügyi bizottság. (26 tag.) Gróf Indesei Géza, Béla Henrik, Rotzenhardt János, Copony Traug Dániel Pál, Darányi Ferenc, Egry Béla, Gerélb ír Jankovich Marcell, Kállay Lipót, Kovács Pál, Gyula, Lovászy Andor, Mukits Simon, Musicaky Dóra, Nagy Barna, Pogány Lajos, Reök Iván, Sümegi Vilmos, Szász József, Sziklay Ottó, Tolnay Lajos, Tuskán Gergely, Ujházy Iván, Zanella Richard, Zlinszky István, Munkásügyi bizottság. (22 tag.) Beck Lajos, Csontos Andor, Csóti Géza, Ernszt Sándor, Fábry Károly, Fernbach Péter, Giesswein Sándor, Gratz Gujsztáv, Hilbert Károly, Koller Tivadar, ifj. Madarász József, Mezőfi Vilmos, őrgróf Pallavicini György, Pozsgay Miklós, báró Révay Simon, Szatmári Mór, SzentkirályiZoltán, gróf Teleki Géza , Tolnay Lajos, Török Kálmán, Weber János, Weisz Julián. Mentelmi bizottság. (18 tag.) Baloghy Ernő, Beniczky Árpád, Fenyvesi Soma, Hédervári Lehel, gróf Hunyady László, Kovácsy László, Kubinyi Márton, Lázár Zoárd, Majtényi Ádám, Malatinszky György, Mazsuranics Bogoszláv, Oberth Károly, Papp Béla, Kárfcó Petrichevich- Horváth Arthur, Putnoky Mór, Uhág Ilten, ifj. Wekerla Sándor, Zboray Miklós. Kaplóbíráló bizottság. (26 tag.) Ábrahám Dezső, Babics -Gyalszki Lyuba, Baniny Lajos, Bak S József, Csányi Sándor, Czibur Bertalan, Dobrovics Mikia, Eitel Adolf, Viktor, Fodor Kálmán, Hajnód Ignác, Hirtvanstein Lajos, Irsay József, Jánoki-Madocsányi Gyula, Junkenfeld Károly, báró, Kacskovics Géza, Karácsonyi Sándor, Kecskeméthy Ferenc, Korda Andor, Luby Béla, Mahler György, Markos Gyula, Petrovics István, Rajk Aladár, Simkóózsef, Somogyi Aladár, Török Ferenc. Összeférhetetlenségi állandó bizottság. (11 tag.) Elnök: Gál Sándor, Helyem: gróf Batthyány Lajos, Hellebronth Géza, Leszkay Gyula, Mérey Lajos, Okoncsányi Zsedényi Ede, Potoczky Dezső, Szentiványi Árpád, báró Sztojanovics Iván, Zboray Miklós. Pénzügyi bizottság. (31 tag.) Gróf Andrássy Sándor, Babó Mihály, Barabás Béla, gróf Batthyány Lajos, Bizony Ákos, Búza Barna, Buzáth Ferenc, Drohobeczky Gyula, Földes Béla, Gál Sándor, Hammersberg László, Haviár Dániel, Hoitsy Pál, Holló Lajos, Issekutz Győző, Mérey Lajos, Nagy Ferenc, Nagy Emil, Rátkay László, Rakovszky Béla, Sághy Gyula, gróf Semsey László, Steiner Ferenc, Szabó Kálmán, Szebeny Antal, Széll Kálmán, góf Teleki Arvéd, Thaly Ferenc, gr. Thorotzkay Miklós, Iagron Gábor, gróf Zichy János. Számvizsgáló bizottság. (11 tag.) Benő István, Benyovszky Sándor gróf, Molnár Ákos, Kökényesdy Mihály, Pap Zoltán, Rigó Lajos, Rojcs Milán, Suciu János, Telbisz Alajos, Wildfeuer Károly, gróf Zichy Béla Rezső. Véderő-bizottság. (IS tag.) Adamovics István, Bakonyi Samu, Bottlik János, Budiszavljevics Bude, Ferdinándy Béla, Kmety Károly, Lovászy Márton, gróf Mai"U‘fi iv"-.. ..................._Ull jeleni), ezért most az akkor elmondottak rövid összegezésére szorítkozunk. A szöveget nem ismertetjük; ismeri azt mindenki, nemcsak a meiningiek budapesti előadásából és a Nemzeti színház játékrendjéből, de főleg Shakespeare olvasása révén. Csak annyit jegyzünk meg, hogy Willner, ki a Házi tücsök és a Götz szövegkönyvét is készítette, eléggé ügyesen hámozta ki a Shakespeare-mű nagy kincses anyagából három felvonásos librettóját, a dráma első három felvonását egy felvonásba húzván össze és máskülönben is egyszerűsítvén a szétágazó cselekvényt. (Hogy Csehország nála is tengermelletti országnak szerepel, a Shakespeare iránti köteles kegyeletből önként következik. Bohémia alatt Shakespeare valószínűleg Illyriát értette, hiszen sok művének színhelye Velence, Pádua, Verona és azok vidéke, melyet az ő és Verulami Bacon idejében Illyriának neveztek.) A keszthelyi hattyú legújabb dala (reméljük, nem hattyúdala), a Téli rege nem dalmű, a szó, a fogalom régi jelentőségében, de nem is zenedráma vágnem értelemben. Inkább a Shakespeare művének zenei kommentárja; Leontes és Hermione, Perdita és Florizel históriájának zenei illusztrációja. Nincsenek önálló jelentőségű és a mű zenei szerkezetén végigszövődő vezérmotívumok, de viszont van sok deklamatorius részlete, melyekből azután zárt egységet alkotó, befejezett és önálló ének- vagy zenekari „számok“ domborodnak ki. Ezek a zárt „számok“ néha valóságos ária vagy kupié, kettős vagy együttes jellegével bírnak (a dalmű végén még vokális hetes is van), van strófásan tagolt dalforma (Bálint kupiéi), egységes zenekari zenekép (Hermione bevonulása az elsőben, az inter- mezzo, a pásztorok mulatozásai a második felvonásban, a harmadik felvonás változásának élőzenéje, stb.) , de viszont a szereplő személyek zenei jellemzése, egyes indulatok zenei aláfestése (Leontes féltékenysége, Hermione hűsége, stb.) a cselekvény súlypontjainak néha, időnkint a zenekarba helyezése , megfelel a wágneri princípiumoknak is. Goldsmark múzsájának hívei — és ki nem volna , az? — örömmel üdvözölhetnek néha régi, kedves ismerősöket (az intermezzóban a Házi tücsök humora szólal meg, Bálint dala a Tackleton kupléjéra van mintázva, stb.), de ezek csak futólagos, időnkint feltűnő reminiscenciák. A dalművet hosszabb, százhatvanhét ütemre terjedő előjáték vezeti be. ünnepélyes akkordok jellemzik a Leontes és Hermione boldog együttélését (ugyanezen akcentusok megismétlődnek a harmadik felvonás változását és Hermione ébredését megelőző közzenében is.) Majd nyugtalanabbá válik a zenekari mozgalom, Leontes féltékenységének keletkezését és gyanújának növekvését jellemezvén. Hermione esdeklő védekezését a fafuvók tolmácsolják, de minduntalan riadó akcentusokban felelnek a kürtök. Leontes féltékenységi dühöngésének értelmezői; az ismét felhangzó kantilénát újra megzavarja az ércfuvóknak üstdobok által kísért nyers, szilaj tobzódása, végül megható, himnusszerű befejezés hirdeti Hermione ártatlanságának kiderülését. Ez az egész mű zenei cselekvényének vázlata: a nyitány. Az első felfogás kimagasló zenei részletei: Hermione bevonulásának zeneképe bájos, a Sábára emlékeztető női kórusával; Hermione érzéstelt hálaéneke, lendületes vonóskiséretével; Leontes féltékenységének kitörése — csak úgy kígyózik a zenekarból felénk az indulat, de Leontes tépelődése („Így felszarvazva én szarvaskirály vagyok“, majd „leányom — övé! E szarv!“) némileg komikussá válik; megható Polixenes szép áriája („Oh, embersors“); a hajósok hangulatos korának hatásos ellentéte a következő jelenés: Hermione bájos, esa popeia-dallal álomba ringatja csecsemőjét, de Leontes csatlósai elrabolják tőle gyermekét, s ezt a drámai zeneképet még fokozza Leontes vad vádaskodása és az ártatlan Hermione gyönyörű védekezése, megindító visszatéréssel a korábbi szerelmi boldogságát ecsetelő kantilénára . Sulamith kesergésének méltó pendantja, a Hermione ártatlanságát bizonyító oraculum olvasásának és Leontes késő megbánásának zenei ecsetelése hatásosan fejezi be a mozgalmas, csak kissé hosszúra nyúló elsőfelvonást. A második felvonást nagy zenekari intermezzo vezeti be; derült, vidám zenekép, melyben a Házi tücsök humora csillog (kidolgozása is emlékeztet az ottani intermezzora), egy német bursnótaszellemes — s még hozzá magyaros! — variációja váltakozik abban egy graciózus mellékthémával (később megtudjuk, hogy a pásztorok gúnyos kórusa is e motívumokon épül föl.) Majd újszerű jelenség ko-i PESTI HIBi* AP !