Pesti Hírlap, 1909. december (31. évfolyam, 284-296. szám)
1909-12-01 / 284. szám
1909. december T., szerda. PESTI HÍRLAP — Nincs szükség semmiféle obstrukcióra: az indemnitást a parlamentarizmus minden szabályai szerint egy héten belül leszavazhatja maga a Ház s ezzel Wekerle miniszterelnök ad oculos demonstrálhatja ő felségének, hogy a jelen körülmények között az indemnitás csakugyan keresztülvihetetlen. Akkor aztán megint őfelségén lesz a döntés sora, mégpedig vagy oly értelemben, hogy teljesítvén a kormány kívánságait, meggyőződést szerez arról, hogy e föltételek teljesítése esetén a kormány támogatására menten készen áll egy kompakt többség, — vagy oly értelemben, hogy az indemnitás parlamenti visszautasítása után végre csakugyan fölmenti állásából a kormányt és kinevez másokat, új embereket, akik természetesen még kevésbbé boldogulhatnak, mint a jelenlegi kormány. — Meglehet természetesen, hogy a király e nélkül az adoculos való demonstrálás nélkül is elhiszi Wekerlének az indemnitás kereszti hihetetlenségét és nem kívánja az indemnitás beterjesztését a kormánytól, hanem rögtön fölmenti állásából. Ily értelemben csakugyan döntőnek lehet jellemezni Wekerlének már legközelebbi bécsi útját is. — Akár így, akár úgy lesz, — bizonyos csak az, hogy ex-lexbe ennek a kormánynak kerülnie sem kell. Regisztráljuk e fejtegetéseket, melyekben, azt hiszszük, pregnánsul meg vannak állapítva a legközelebbi eshetőségek. Egyébfajtájú kombináció természetesen bőven burjánzik most is. Justhék és Lukács László titkos paktálását azonban nem soroljuk a kombinációk közé. Ez pozitívum s úgy lehet, hogy ez a paktálás igen hamar tények által is be fog igazolódni. A kulisszák mögött szüntelenül mesterkednek Lukács úr segítőtársai és ha Khuen-Stéderváry neve e kulissza mögötti mesterkedésekben szintén szerepel, ez csak azt jelenti, hogy Lukács nem elég bátor vállalkozni arra a szerepre, amelyre vállalkoznia kellene. A kormány köréből. Gróf Zichy Aladár, a király személye körüli miniszter, hétfőn este Bécsből Budapestre érkezett. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden délelőtt hosszabb látogatást tett Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszternél. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter a betléri vadászatokról kedden este tíz órakor érkezett vissza Budapestre.* Minisztertanács. Szerdán délután 4 órakor a kereskedelmi minisztériumban Wekerle Sándor miniszterelnök elnöklésével a kabinet tagjai minisztertanácsot tartanak, amelyen valamennyi miniszter részt vesz. Wekerle Sándor miniszterelnök a hét második felében Pécsbe utazik, ahol ő felségénél külön kihallgatáson jelenik meg. * — Az orosz Vladimir gróf brilliáns ékszerére gondoltam — felelé nyugodtan a férfi, akit Kálmánnak szólítottak. Illés Kálmánt kissé különc természetűnek tartották, de ez tulajdonképen nem jelent semmit. A társadalomban könnyen osztogatják ezt a nevet; mindjárt különc az, akinek önálló véleménye van, amely nem egyezik az általános gondolkodásmóddal. Kálmán sokat látott, sokat hallott, beutazta a fél világot, vagyonilag független volt, megengedhette tehát magának azt a fényűzést, hogy ne sokat törődjék a mások véleményével. — Vladimir gróf brilliáns ékszere? Mi köze van annak Barlaynéhoz? Legfölebb az, hogy az ékszer is drágaság lehetett, no meg az olyan szép és kedves asszonyka, mint Barlayné, szintén drágaság, kincs — hangzott a megjegyzés. — Bravó! — nevetett Kálmán, a troubadurok korában ezért a nyilatkozatért, kedves Pityukém, imádottad valószínűleg — hogy is mondjam csak — csókot lehelt volna a homlokodra. De hát a troubadurok világa letűnt, a romantika már csak a vékonypénzü segédjegyzőkben és a vérszegény tanítókisasszonyokban él. — Legyen a te hited szerint, de halljuk a Vladimír gróf ékszerének történetét! — Elmondom. Gróf Kromanov Vladimir az orosz nagykövetségnél volt tanácsos. Mikor hat évvel ezelőtt a pétervári követségnél szolgáltam, akkor ismertem meg. A grófné a saison alkalmával fényes összejöveteleket szokott rendezni, amelyekre én is hivatalos voltam. Valamelyik ilyen estélyen a gróf, akinek híres családi ékszerei voltak, egyszerre csak azt vette észre, hogy nyakkendőtűje eltűnt. Az estély kezdetén még megvolt, de már a vacsoránál hiányzott nyakkendőjéből. Mikor és hogyan vesztette el, nem tudta. — Keres a gróf úr valamit? — kérdezte Axenics Fedor, Pétervár rendőrkapitánya, amikor észrevette, hogy a gróf a terem padlóját nézegeti. — Igen, elvesztettem a nyakkendőtűmet . . . de nem baj . . . majd megkerül . . . — Biztos, hogy megkerül — szólt halkan a grófhoz a rendőrkapitány. Én már tudom is, kinél van. Csitt! Csak semmi feltűnés. — No ezt magam sem szeretném . . . Sohase fáradjon . . . De Axenics már ügybuzgóan elsietett. A társaság nem is sejtette, hogy a grófot veszteség érte. Vidáman trécseltek, mulattak. Mikor aztán oszladozni kezdtek, Axenics odalépett az egyik vendéghez és karom fogta őt. — Bocsánat, báró úr, — legyen szives ideadni Vladimir gróf ékszerét. A tréfából talán elég lesz, a grófot illő volna most már megnyugtatni. Csak semmi feltűnés, — szólt nyugodtan és mosolyogva Axenics, — láttam, saját szemeimmel láttam, mikor a báró úr a tűt fölvette a szőnyegről és a tárcájába tette. — Nincs nálam, — tiltakozott, de már nem oly erélyesen a megszólított. — Lehet, de engedje meg, hogy kétségbe vonjam. Báró úr tehát lesz oly szíves — minden feltűnés nélkül — valamelyik félreeső szobába kisérni. Axenics mindezt mosolyogva, könnyedén mondta, úgy, hogy a távolabb állók azt hihették, hogy vadászatról vagy valami más kellemes dologról beszélgetnek. — De hogy merészel ön egyáltalán velem így beszélni?! — pattant fel hirtelen a báró. — Csak semmi heveskedés, uram! — szólt kedélyesen a rendőrkapitány. — én bizonyára tudom, hogy miért és — ön is! Azzal mélyen a báró szemeibe nézett. — Már régóta figyelemmel kisérjük önt — és lehet, hogy többet tudok a múltjáról, mint az önnek kellemes. Menjünk! Bementek egy kisebb szobába és ott Axenics megmotozta a bárót. Az ékszer csakugyan nem volt nála. — Ezért a sértésért még számolunk! — kiálta a báró. — Helyes, kérem, de — bocsánat, — szólt a már távozni akaró fiatalember után, — még öt percig maradjon itt, előbb fölnézek Pompon Annie kisasszonyhoz. — Hallatlan erőszakoskodás! — Meglehet, de nekem az a bogaram, hogy a drága ékszer Pompon kisasszonynál van. Ön ajándékozta neki. Láttam, hogy este sokáig beszélgettek, sőt, mintha a kisasszony igen jó kedvűen hagyta volna el a szalont. — Most már egy hölgyet is gyanúsít... pfuj! szégyelje magát. — Csendesebben . . . — Hát nem fog engem sértegetni ... — kiálta a báró és nekirohant Axenicsnek, az arcába vágott és torkon ragadta őt. De Axenics erős ember volt, csakhamar lefogta a bárót és a zajra besiető szolgáknak csak enynyit mondott: — A szobát bezárjátok, áruig visszajövök — két rendőrrel. — Az utolsó két szót csak a báró hallotta. Azzal nyugodtan távozott és a báróra zárta az ajtót. Majd lesietett kocsijához és Pompon kisasszonyhoz hajtatott. Pompon Annie a báró barátnője volt. Az ő biztatására jött Párizsból Pétervárra és a külvárosi színházak negyedrangú csillaga A Kossuth-párt intéző bizottsága. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, mint a 48-as függetlenségi Kossuth-párt elnöke, a párt intéző bizottságát december másodikára értekezletre hívta össze. Az értekezlet a pártnak a Pannonia-szállóban levő ideiglenes helyiségében lesz. A Kossuth-pártból A 48-as függetlenségi Kossuth-párt klubhelyiségében kedden este nagy számban gyűltek össze a képviselők és élénken megvitatták a politikai helyzetet. Bécsnek az indemnitásra vonatkozó kívánságát visszautasítandónak mondották és azt beszélték, hogy a legutóbbi minisztertanácson a kormány tagjai már megtalálták fölmentésük kieszközlésének a módját. A párt vezetősége részéről fenn voltak az este: Gál Sándor, a képviselőház elnöke, Tóth János és Mezőssy Béla államtitkárok, Hoitsy Pál és Barabás Béla alelnökök. Hét óra felé a párt elnöke, Kossuth Ferenc is megjelent gróf Apponyi Albert társaságában, aki rövid idő múlva távozott. Kossuth háromnegyed nyolcig maradt a társalgóban, aztán együtt vacsorázott a képviselőkkel. Politikai beszélgetés nem volt, a párt állandó közhelyisége felől tárgyaltak hosszasabban. * Csatlakozás a Kossuth-párthoz. A keddi nap folyamán az alábbi csatlakzó iratok érkeztek Kossuth Ferenchez, mint a 4 függetlenségi Kossuth-párt elnökéhez. Pleininger Ferenc Justh-párti képviselő excei választókerületének függetlenségi pártja táviratilag üdvözölte Kossuth Ferencet s azzal, ha bölcs politikai magatartását mindenben helyen i. bejelentette a Kossuth-párthoz való csatlakozás... A biharmegyei függetlenségi és 48-as pi-'i nagygyűlést tartott, melyen Jeney Menyhért el . . . ismertette a függetlenségi párt kettészakadását. Indítványozta, hogy a Justh Gyula vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt eljárását ítéljék el és csatlakozzanak az országos negyvennyolcas függetlenségi Kossuth-párthoz. A gyűlés határozatae kimondotta, hogy nagy szeretettel és odaadássalragaszkodik szeretett képviselőjéhez, Illyés Bálintra és csatlakozik a Kossuth-párthoz. A kalocsai függetlenségi párt A dunapatajválasztókerülethez tartozó kalocsai 48-as függetlenségi Kossuth-párt, melynek osztatlan bizalma: Múzsa Gyula orsz. képviselő birja, mindenben helyesli Nagyméltóságodnak állásfoglalását és az törhetetlenül ragaszkodik. A kalocsai negyvennyocas függetlenségi Kossuth-párt választmánya. A báranyamegyei körjegyzőségek, Pécs: Gróf Somssich Tihamérnak teljes bizalmat szavaztak Nagyméltóságodnak hű ragaszkodásukat fejezik ki a pellérdi, pécs-aranyosi, patacsi és kővágószőllösi körjegyzőségek. A párkányi ipartestület összes tagjai szilárd magatartásáért lelkük mélyéből üdvözlik Nagyméltóságodat és méltó zászlóhordozóját, Zlinszky Ktván képviselőjüket. Elnökség. * Az alkotmánypártból. Az orsz. alkotmánypárt közhelyiségében kividen este a párttagok a szokottnál is nagyobb számban jelentek meg. Ott voltak: Szekerle Sándor miniszterelnök, Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter, Szterényi József és Bolgár Ferenc államtitkárok, gróf Nákó Sándor fiumei kormányzó, dr Nagy Ferenc, a párt másodelnöke és mások. A párt tagjai élénken megbeszélték a politikai helyzetet. Szóvá tették Gessman keresztényszocialista osztrák képviselő legutóbbi beszédét, melyben az általános választói jog mellett azzal érvel, hogy az a magyarországi németség érdeke. Ezzel szemben a szász képviselők rámutattak arra a beszédre, melyet nagyszebeni jelöltjük a napokban * 3 A párt hivatalos lapja keddi számában kezést közölt Lukács és Justhék szövetkezet " Justhék lapja cáfolja a szövetkezést. A cáfoló véleményt az este felolvasták a körben és megáhzpították, hogy az nem cáfolata, hanem megérő is -e a dolognak.