Pesti Hírlap, 1913. január (35. évfolyam, 1-27. szám)

1913-01-07 / 6. szám

1918. január 7., kedd. |_ _______Pesti Hírlap________ ________________________ Hamu. A Csataldzsa előtt álló bolgár csapatokat kiegészítették és felfrissítették és számuk most kétszáznegyvenezer ember. Balkáni körökben remélik, hogy a hadjáratot néhány hét alatt be­fejezhetik. A tengeri ütközet: Athén, jan. 6. Szombaton a török flotta ismét kitört a Dar­danellákból és megtámadta a görög flottát. A tengerészeti minisztérium hivatalos kommünikét adott ki, mely azt mondja, hogy a Dardanellák­nál folyt ütközet a török hajók visszavonulásá­val ért véget. Mikor az egész görög hadiflotta megjelent a láthatáron, véget ért a harc, mert az ellenséges hadihajók bemenekültek a tenger­­szorosba. Konstantinápoly, jan. 6. A török flotta visszatért a Dardanellákba, hir szerint, sértetlen állapotban. A Janina körüli harcok. Athén, jan. 0. A hadügyminisztérium Szapuntsakis tá­bornok következő táviratát közli: Fuad defilé­­ben felállított görög üteg tegnap sikerrel bom­bázta a lessanai állásokat és a bizánczii ütege­ket, mely utóbbiak a trónörökösnek egy támadá­sát támogatták. A törökök támadását vissza­vertük. Skutari ostroma. Cettinje, jan. 6. (Hivatalos montenegrói forrásból.) Azok a jelentések, melyek arról szólanak, hogy a skutari helyőrség két ágyút zsákmányolt és hogy a monte­­negróiak veszteséget szenvedtek, teljesen alaptala­nok. Az utóbbi napokban Skutarii előtt nem volt nagyobb ütközet. A bolgárok Szalonikiben. Szaloniki, jan. 6. A bolgár nemzeti bank itteni fiókját ma ün­­nepiesen megnyitották. A görög nemzeti bank is­­ fióktelepet szándékozik fölállítani Szalonikiben. . Még röviddel ezelőtt Szaloniki volt a szék­helye a macedóniai bolgár csapatok főparancsnok­ságának. Miután e csapatok Szalonikit nagyrészt elhagyták, a főparancsnokságot Szerreszbe helyez­ték át. Az ittmaradó bolgár csapatok parancsnok­ságát Schillingvirof ezredes vette át. A görögök Szalonikiben, Athén, jan. 6. A görög nemzeti bank elhatározta, hogy Sza­­lonikiban fiókintézetet ölíít fel. IRODALOM. A Petőfi társaság nagygyűlése. A Petőfi­ Társaság hétfőn délelőtt tizenegy órakor tartotta meg a Magyar Tudományos Aka-­­démia dísztermében XXXVII. nagygyűlését Her­­czeg Ferenc elnöklete mellett. A közönség, amely állandóan nagy érdeklődéssel kíséri a társaság működését, ezúttal zsúfolásig megtöltötte az Aka­démia hatalmas dísztermét és karzatait. Délelőtt tizenegy órakor Herczeg Ferenc el­nök hosszabb beszéddel nyitotta meg a társaság nagygyűlését; beszédében többek közt kitért a ma­gyar drámai irodalom nagy külföldi hódítására. Színpadi íróink egy részét — mondotta Her­­czeg — gazdasági okok vonzották a nemzetköziség ködös tengere felé. Egy-két erős színműírói tehet­ségnek megérdemelt külföldi sikerei lázas mozga­lomra izgattak száz irótollat és most már tucat­számra készülnek nálunk az úgynevezett export­­darabok, megrendelésre, vagy raktárra, a külföldi fogyasztópiac ízlésének lehető számbevételével és — miként egyik ismert nevű berlini bíráló epésen megjegyezte — minden magyar nemzeti ballaszttól mentesen. Ezek a színművek franciábbak a fran­ciáknál és ha épen kell, norvégebbek a norvégek­nél is, abban azonban többnyire hasonlítanak egy­máshoz, hogy a költészethez ép oly kevés közük van, mint a magyarsághoz. A megnyitó után Váradi Antal főtitkár fel­olvasta jelentését, amely részletesen beszámol a társaság múlt évi működéséről. Az évi működés­ről való beszámolás után elparentálta a főtitkári jelentés a társaságnak a múlt évben elhunyt tag­jait: Prém Józsefet, Brabek Ferencet, Petőfi szláv fordítóját, Vrchliczky Jaroszlávot, Petőfi cseh fordítóját és Hont Ignácot, a Sorbonne tanárát és a részvét hangján emlékezett meg Itéry Gyulának,­­ a Petőfi-Ház volt igazgatóőrének, tragikus sorsá­ról. Végül jelentette, hogy a Petőfi­ Társaság be­vétele 96.610 korona 09 fillér vagyon mellett 9337 korona 41 fillér, amelyből 3140 korona kiadás van előirányozva. A Petőfi­ Ház pénztári állása 6676 korona 34 fillér. Bevételi előirányzat 6607 korona 76 fillér, kiadás 4939 korona 40 fillér. Az első felolvasó Pap Zoltán volt, aki néhány hangulatos költeményét mutatta be a nagygyűlés közönségének. Érdeklődéssel hallgatták a kedves verseket, amelyek közül különösen nagy tetszést keltett a „Zöld ablakos kis ház“-ról szóló. Ezután Jászai Mari tiszteleti tag lépett a fel­olvasó-asztalhoz és nagy tetszés mellett olvasta fel gróf Teleky Sándornénak (Szikra) Nagyasszo­nyok című költői munkáját. Szikra eme legújabb műve a feminizmus dicsőítése, szerző a világiroda­lom nagy történelmi nőalakjait ismerteti művében és azt igyekszik kimutatni, hogy a nőknek az egyenjogúsításért folyó küzdelme nagyon is jogos. Zajos tetszéssel fogadta a közönség ezt az előadást, amelyet Szabolcska Mihálynak költemé­nyei követtek. Szabolcska három új költeményét: „Talány“, „A másvilág“, „A reménység“ címűeket mutatta be a nagygyűlés közönségének. A hangu­latos, finom és mélygondolatú költemények mind­végig lekötötték a közönség érdeklődését és amikor a Keménység címűnek végső két szakaszát: S egy-egy merengő, bús magános ember, Verseskönyvemmel a kezében, Álmaimat majd tovább szövi­ fonja, Félig álmodva, félig ébren. S egy-két dalom hű szerelmesek ajkán Felcsendül majd holtam után S lesz szív, aki az én szívemmel érez Azután is, élt azután is. — felolvasta, hosszas és szűnni nem akaró tapsot kapott. Váradi Antal volt a következő felolvasó. Kedves, jó humorú színészhistóriát olvasott fel „A Réthy bátyó háza“ címen. Réthy Mihályról, a Nemzeti színház nagynevű jellemszínészéről, mon­dott el bájos apróságokat, többek közt azt, hogy Réthy bátyó, aki kint lakott a legsötétebb Ferenc­városban, hogyan építtetett magának házat. Ahányszor csak bejött a városba, mindig egy nagy tarisznyát hozott magával és amikor hazament, a Kálvin-téren heverő hatalmas téglarakásból a ta­risznyában mindig hazavitt néhány kő- és tégla­­darabo­t. Az idők során annyi követ és téglát hor­dott haza, hogy abból egy házat építtethetett. Egy­emeletes ház lett a Réthy bátya háza, de a föld­szintnek és az emeletnek­­is csak egy-egy szobája volt. A földszinten a pallér, aki barátságból épí­tette fel a házat, lakott, míg az emeleten Réthy bátyó lakása volt. Ajtó nem volt a házon, mindössze egy-egy ablak. Réthy bátyó létrán járt fel az eme­letre és éjszakára a létrát felhúzta a szobába. Itt szeretett volna meghalni ebben a szobában, de olyan beteg volt, hogy jóakarói nem hagyhatták magára és elvitették a Rókus-kórházba, ahol hosz­­szas betegeskedés után kiszenvedett. A megható történetet is nagy tetszéssel fo­gadta a közönség, hosszasan tapsoltak Váradi An­talnak és ez a taps csak akkor ült el, amikor Szá­­vay Gyula lépett a felolvasó­asztalhoz. Szávay há­rom új költeményét mutatta be „Túl a rézhegye­ken“, „Epilog“ és „Az elsülyedt világ harangja“ címűeket. Az elsülyedt világ harangja Megszólal olykor a tenger alatt, Míg a hajó az éji csendben Mély titkú örvények felett halad. Jaj annak, aki hallja hangját., Mert őt várja a mélység temploma S viharvert csipkefodrokból vet Rá szemfedőt a hajósbabona. Vannak félelmek, tiszta percek, Mikor a lélek önmélyébe száll, És hallgatózik . . . dőlt világok Elsülyedt titkok sirhalmainál. Hallgat . . . s megáll a szívverése, Hogy mindjárt, mindjárt megtörik a csend, S az elsülyedt virág harangja, Halálharangja, a fülébe cseng. Hosszas, szűnni nem akaró taps honorálta a hangulatos verseket, amelyeknek elhangzásával a Petőfi­ Társaság nagygyűlése véget ért. * A nagygyűlés után délután egy órakor a Con­­tinental-szálló első emeleti különtermében a fehér asztalnál gyűltek össze a Petőfi-Társaság tagjai és meghívott vendégei. A lakoma, melyet Pákots Jó­zsef, a Petőfi-Társaság agilis titkára, rendezett, igen kedélyes volt és mindenképen jól sikerült. A pecsenyénél fölkelt Herczeg Ferenc és a társaság tagjaira, elsősorban Rákosi Jenő tiszteleti tagra emelte poharát. Majd Rákosi Jenő, a Petőfi-serleg­­gel kezében, költői szárnyalása ünnepi beszédet mondott, melyet a jelen voltak zajos tetszéssel fo­gadtak. Ezután Váradi Antal a társaság új tag­ját, Móricz Zsigmondot, lapunk kitűnő munkatár­sát éltette, amely megtiszteltetésért Móricz Zsig­­mond ötletes beszédben mondott köszönetet. — Berczik Árpád kétféle minőségben beszélt: mint aka­démikus és mint Petőfista, Sas Ede pedig a kép­­viselőház jelen volt alelnökét, Beöthy Pált, éltette, mire Beöthy természetesen válaszolt. Befejezésül még Kovács Dénes mondott humoros felköszöntőt, azután asztalbontás volt. Színház és zene. * (M. kir. operaház.) Vasárnap Tannhäuser került színre a párisi „átdolgozásban, és az előadás iránt élénkebb érdeklődés is mutatkozott. Medek Anna drámai erejű Erzsébeté, Záborszkyné tetsze­tős Vénusza, Takáts érzelmes Wolframja s Venczell méltóságteljes őrgrófja rá is szolgáltak a közönség zajos elismerésére, ámbátor a második finálé nagy együttesében feltűnő bizonytalanság, sőt erősebb ingadozás is volt észlelhető. Hétfőn, Vízkereszt napján, két zsúfolt háza is volt­­operánknak. Délután a Trouladourt adták mérsékelt helyárak mellett és erre az előadásra a legtöbb jegy elővételben kelt el — vagyis újra be­igazolódott, hogy a délutáni opera-előadások in­tézménye (melynek létesítéséért több mint két év­tized óta küzdöttünk) valóban a közönség szükség­letének és követelésének megfelel és mindenképen célszerű, hézagpótló. Este pedig igazi eliteközönség tapsolt az orosz hallétnek, főleg Nisinszkynek, aki ezúttal is a Nárcisz, Faun délutánja és a Rózsa lelke címszerepeiben gyönyörködtetett. * (Baklanoff és Lipkovska.) Ennek a két vi­lághírű névnek a viselője találkozik össze ked­den Budapesten egy Rigoletto-előadás keretében. Baklanoff a címszerepet énekli, Lipkovska Gil­­dát és ennek a kettős művészi élvezetnek való­ban szenzációs voltát ismét a Népopera nyújtja közönségünknek. Az érdeklődés természetesen óriási, jegy már alig kapható s a Népopera hazai együttesének java előit, Basilidesz Máriát, Ker­tészt, Mátrait és Rónát állítja a vendégek mellé. * (A Tatárjárás) felújításával, amelyet a Vígszínház szombatra tűzött ki, ismét helyet fog­lal a játékrendben Bakonyi Kálmán és Kálmán Imre nagyszerű operettje. Alig van európai nyelv, amelyre a népszerű muzsikájú, kacagtató és polétikus szövegű Tatárjárást le nem fordították volna és amelyen ne adnák még most is. Angolul először Amerikában adták, újabban pedig London­ban is adják a Tatárjárást, amely a tavasz óta nap­­ról-napra szinre kerül az Adelphi-szinházban. * (Hirek a m. kir. operaházból.) Az opera­ház igazgatóságának sikerült a szenzációs ér­­dekességű orosz ballettet még egy esti fellépésre megnyerni. Ehhez képest az orosz ballet szerdán, e hó 8-án, a Nárciszk, A poloveci táncok, a Ró­zsa lelke és a Karnevál című darabokban fog a budapesti közönségtől búcsúzni. Ezen az estén is Kyast, Fedorova, Pilz Nijinsky és Beim a főszereplők. Nijinsky a Nárciszban, a Rózsa lel­kében és a Karneválban, tehát három hallétben lép fel. A felemelt helyáru előadásra jegyek hol­naptól kezdve válthatók. (Évadbérlet 59. szám.) A szerdáról elmaradt Orfeusz új betanulásos előadását K. Durigo Ilona vendégfellépésével szombaton, január hó 11-dikén, tartják meg, a szombatra hirdetett Hofmann meséi előadását pedig a jövő hétre halasztották. * (Megszűnt a debreceni színház válsága.)­ Debrecenből jelentik: A debreceni színház válsága megszűntnek tekinthető. Bár Zilahy fizetésképte­lensége nem állott be, mert a társulat tagjait pon­tosan kifizette, a hitelezők szorongatása és zakla­tása már-már végzetessé vált a direktorra nézve, míg végre a hitelezők Schwartz Vilmos bankigaz­gató elnöklése alatt gyűlést tartottak és ezen Zilahy ügyét jóindulattal kezelték. Moratóriumot engedélyeztek a direktornak, aki az e hó 5-ig adott határnapra rendbehozta ügyeit. Az üzem fentartá­­sához szükséges követeléseket rendezte. Erről a városi tanács hétfői ülése elé jelentést terjesztettek és így a szinház válsága elintézettnek tekinthető. A városi tanács kívánságára a szinház adminisztra­­cionális ügyeinek vitelére Zilahy mellé állott Békés Gyula földbirtokos, aki néhány év előtt még a szinház tagja és titkára volt.­­ (Lehár Ferencet megoperálták.) Lehár Ferenc, aki jelenleg Berlinben tartózkodik, kényte­len volt magát a jobb karján operációnak alávetni, úgy, hogy most ágyban fekvő beteg. * (Reinhardt Miksa) jelenleg Tátrafüreden üdül és közben két magyar darab előkészítésén dol­gozik; az egyik Heltai Jenő Masamódja, a másik Molnár Ferenc Farkasa-

Next