Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-08 / 249. szám
1914. október 8., csütorták. PESTI HÍRLAP Antwerpen ostroma* Antwerpen védelme a végsőig. London, okt. 7. A lapok tegnap este tiz órakor Antwerpenből sürgönyözött kommünikét közölnek. Ebben a kommünikében a katonai kormányzó közli a polgármesterrel, hogy magának a városnak a bombázása közvetlen küszöbön áll Akik el akarják hagyni a várost, most utazzanak el. A bombázásnak nem lesz hatása a város védelmére, melyet a végsőig folytatni fognak. Ha a második erődvonal is elesik, Rotterdam, okt. 7. — Saját tudósítónktól. — Antwerpenből jelentik, hogy a német messzehordó ágyúk már közvetlenül a második erikláv közelében levő falvakat és mezővárosokat bombázzák. A belgák, mióta az angolok oldalukon állanak, sokkal nagyobb tűzzel harcolnak. Kérdik, hogy vajon a kormány ki akarja-e tenni a várost a bombázással járó szenvedéseknek. Vannak sokan, akik azt kívánják, hogy a várost utcáról-utcára védelmezzék. Másoknak a beszédeiből azonban azt lehet következtetni, hogy a város a második erődvonal eleste után meg fogja magát adni. Az angol harcosok jelenléte azonban kezeskedik azért, hogy a város nem fog harc nélkül elesni. Az Antwerpen előtti harcok: Rotterdam, okt. 7. Szombaton a német lovasság Linthbe nyomult előre, de a németek egyelőre még nem mentek át a Nethén. A Senne és a Schelde közt minden erőd romba dőlt már. A németek nagy rést ütöttek a kétségbeesetten harcoló belga csapatokon. A lakosság nagy tömegben vonul Hollandia felé. Egy Linth és Lierre közt állást foglalt belga hadsereg pedig kénytelen volt a heves német srapnelláz elől visszavonulni. Most a belga hadsereg Antwerpen, Kierre és a Schelde folyó közt van koncentrálva. A hollandiai Puttehól hír érkezik arról, hogy a Nethe folyó mellett heves harc folyik. A német csapatok alighanem északi irányban nyomultak előre és már Antwerpent lövöldözik, nem különben nagy pusztítást végzett tüzérségük azokban a helységekben is, amelyek három kilométernyire feküsznek Antwerpen körül. Egy belga csapat, mely ezeknek felmentésére indult, szintén kénytelen volt visszavonulni. A belga hadsereg új harcvonala. Amsterdam, okt. 7. Az itteni lapok jelentései szerint a belga hadsereg megmaradt részét Antwerpen, Lierre és a Schelde közt vonták össze. Itt heves harc van folyamatban. Ij csapatok Antwerpenben. Rotterdam, okt. 7. Belga hivatalos híradás jelenti, hogy újabb csapatok érkeztek Antwerpenbe, miáltal a belga sereg harcképessége lényegesen fokozódott. De azért a lakosság jól tudja, hogy az ország és ezzel egyszersmind Antwerpensorsa is az Aisne mellett dől el és hogy a szövetségesek ezért nem gyöngíthetik ott egybegyűlt haderőiket. Az antwerpeni helyőrség különben is elég erős. A parancsnok minden egyes polgárra reábízta, hogy ha akar, távozhat a városból. Az antwerpeni székesegyházban ünnepélyes istentisztelet volt, a nemzeti himnuszt énekelték és az ezután következett körmenetben a baldachint a város legtekintélyesebb polgárai vitték. Antwerpen vízvezetékeelpusztult. A város egy hét óta ivóvíz nélkül van, ami fokozza egy fenyegető járvány eshetőségét. Az angol segédcsapatok. ~ Berlin, okt. 7. A Lokalanzeiger jelenti Rotterdamból. Antwerpen parancsnoka, Guide tábornok, a lakossághoz proklamációt intézett, amelyben előkészít az ellenség közeledtére és nyugalomra inti őket. A levéltárakat már elvitték Ostendébe a Continentál szállóba. Ostendébe, Lillebe, Dünkirchenbe és Calaisba angol segédcsapatok érkeztek és különösen sok repülőgépet szállítottak partra. A belga kormány Londonba költözik. Stockholm, okt. 7. A belga kormánynak az a szándéka, hogy átköltözik Londonba. A német várostrom szenzációi. Krisztiánia. okt. 7. „Antwerpen eleste előtt" cím alatt az Aftenposten katonai munkatársa a következőket írja: A várostromok terén ez a háború valóságos sorozata volt a meglepetéseknek. A német ostromló csapatok túltették magukat az azelőtt érvényben volt alaptételeken. A tüzérségi támadás elleni védekezésről alkotott modern fogalmakat a bámulatos 42 centiméteres ágyúgolyók elsöpörték. Ez a legújabb módszer, amelylyel a legerősebb várakat is a német csapatok mintegy elsöpörték, úgy tekinthető, mint egy made in Germany. Idegen hajók felrobbantása Antwerpenben, Hága, okt. 7. Ideérkezett hír szerint az Antwerpenben visszatartott német, osztrák és magyar hajók kazánjait dinamittal felrobbantották. Antwerpenben kevés osztrák és magyar hajó maradt. Magyar szemtanú a Zeppelinek antwerpeni szerepléséről. Debrecen, okt 7. Viszontagságos út után ideérkezett Antwerpenből Braun Ágost, szilágymegyei illetőségű kereskedő, aki több mint tíz éve lakik a belgák fővárosában. Braun elmondotta, hogy menekülnie kellett Belgiumból, mert a hatóságok minden idegen állambeli alattvalót a legnehezebb erődítési munkálatok végzésére kényszerítettek. Kerülő után, éjjel, lopózva hagyta el a kétségbeesett lakossággalteli Antwerpent. Egy hétig gyalogolt, amíg sikerültolyan helyre jutnia, ahonnan Hollandiába utazhatott. — A háború kitörése után — mondotta — nem sok idővel elhagytam Belgiumot, hogy Németországban biztos helyet találjak feleségemnek, aki anyai örömök előtt állott. Berlinben voltam már, amikor elhatároztam, hogy visszamegyek az aszszonyért. Sikerült is visszajutnom Antwerpenbe, ahol még nagyban bizakodtak az emberek. Amikor azonban mindennap egy-egy Zeppelin jelent meg a város felett és bombákat hajított le, óriási rémület keletkezett. A katonai hatáság hirdetményeket ragasztatott ki s azokban közölte, hogy a várost , kivilágítva tartani nem szabad. Ágyulövések fogják figyelmeztetni a lakosságot a Zeppelinek megjelenésére. Az ágyulövések után a lakosságnak a pincékbe kellett költöznie. A veszély elmúltát trombitaszóval tudatták. Ekkor ismét feljöhettünk a pincéből. Így ment ez napról-napra. Folyjon le a pincébe és fel a pincéből. A Zeppelin-bombák óriási pusztításokat okoztak. A legszebb paloták romokban hevernek. Megtörtént, hogy a Zeppelin nappal is megjelent a város fölött s mivel ilyenkor a ledobott bomba az utcán tartózkodó közönséget is veszélyeztette, parancsot adtak ki, hogy csapatokban járni tilos. Mikor aztán az idegeneket összefogdosták, feleségemmel és kis babánkkal együtt sok keserves nélkülözés után megszöktünk. Az apósom osztrák alattvaló, aki már 25 év óta lakik Antwerpenben. Öt leánya van, akik közül mindegyik más nemzetiségű férfiúhoz ment feleségül. Négyen már a háború elején elköltöztek, mi maradtunk legutoljára. Persze, sógoraim hollétéről mit sem tudok. A megszállott Belgium. A németek helyreállítják a szétrombolt vasúti hidakat. Berlin, okt. 7. A Vossische Zeitung haditudósítója táviratozza a nyugati főhadiszállásról. Mikor a franciák és a belgák megkezdették a visszavonulást a németek elől, útjukban huszonnyolc vasúti hidat romboltak le. Most ezeket a hidakat a német hadvezetőség 50.000 főnyi vasúti és műszaki katonasággal és a környékbeli gyárak szerződtetett ipari munkásaival ismét helyreállítja. Nagy kiterjedésű villamostelepeket állítottak fel, hogy a munkát éjjel is folytathassák. 5 Szigorú eljárás Belgiumban a vasutak megrongálása ellen. Rotterdam, okt. 7. A Nieuwe Rotterdamiselen Durant-nak Maastrichtből megküldötték a német katonai hatóságnak egy hirdetményét, melyet alkalmasint Belgium számos helyén kiragasztottak. A hirdetmény így hangzik: Szeptember 29-én este a Lüwenhout és Berstrijk közt lévő vasútvonalon a síneket és távíróvezetéket megrongálták. Ennek következtében a szomszédos falvakat megbüntettük és kénytelenekvoltunk túszokat állítani. Hogy a jövőben eféle bűnös üzelmeknek elejét vegyük, október 1-től további túszokat veszünk a Lüttich—Löwen—Brüszszel-vonal mentén fekvő nagyobb községekből. A lakosságot értesítjük, hogy ha éjjeli időben akár vasutakon, akár távírda- vagy telefonvonalakon bármilyen csekély rongálás vagy csak erre irányzott kisérlet is történik, a túszok könyörtelenül agyonlövetnek. A főkormányzóság rendeletéből. A parancsnokság. Mint az említett lap tudósítója hozzáteszi, csakugyan igen sok túszt tartóztattak le. A kérdéses községek büntetése abból állott, hogy mindenikben fölégettek néhány házat. A francia harctér. Kluck hadseregéének ellentámadása. A Magyar Távirati Iroda jelenti Berlinből. A nagy főhadiszállásról hivatalosan közlik október 6-án este 10 órakor. A franciáknak jobbszárnyunk ellen folytatott átkarolási kísérletei következtében a harcvonal egészen Arrastól északra terjed ki. Eleink Lillétől nyugatra és Lenstől nyugatra is ellenséges lovasságra bukkantak. Az Arras—Albert—Royevonalon át megkezdett ellentámadásunkban még nincs döntés. Az Oise és a Maas közti harcvonalon Verdunnél és Elzász-Lotharingiában a viszonyok változatlanok. Antwerpenről nincs ma különösebb jelenteni való. A német csapatok bekerítéssel fenyegetik a francia balszárnyat. Róma, okt. 7. A Tribuna ma a helyzetről a következőket írja: A francia és a német kommünikék a franciaországi harctérről ezúttal megegyeznek és szavahihető magánértesülések szerint is megerősítést nyernek. Ezáltal, úgy látszik, hogy a franciáknak az a terve, hogy a német jobbszárnyat bekerítsék, teljesen meghiúsult, sőt ellenkezőleg, megfordult a helyzet, mert most úgy látszik, hogy a német csapatok fenyegetik bekerítéssel a francia balszárnyat. Ismeretes, hogy a németek, akik Joffre terveit azonnal felismerték, az ő közismert pontosságukkal azonnal gondoskodtak arról, hogy Lotharingiából újabb erősítéseket rendeljenek és ezzel meghiúsítsák a franciák átkarolási kísérleteit. Mindazáltal nem lehet csodálkozás nélkül fogadni azt a legutóbbi hírt, hogy a németek most arra készülnek, hogy a franciáknak nem sikerült tervét most ők kíséreljék meg. Hogyan van az, hogy a németeknek, holott mindjobban erősíteniük kell az oroszok elleni frontjukat, két háborús hónap veszteségei után új erőket küldhetnek a harctérre, lovasságot is, melynek szállítása oly nagy apparátust kíván meg. Hogyan van az, hogy a franciáknak nem sikerült helytállniok a német seregnek kétharmad vagy háromnegyed részével, melylyel szemben állanak, holott kihasználhatják mindazokat az előnyöket, amelyeket a saját területen folytatott háború nyújt. Hogyan van az, hogy nem tudták összegyűjteni az utolsó 150—200.000-es blockot, amely a mérleget kiegyenlíthette volna? Csak a háború után kapunk majd talán feleletet erre a döntően lényeges kérdésre. A franciák beismerik balszárnyuk vereségét. Berlin, okt. 7. Kopenhágából, Rotterdamból, Svájcból és Olaszországból egybehangzóan jelentik, hogy