Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-04 / 245. szám

Budapest, 1914. xmi. évfolyam, 245. (12,485.) szám. Vasárnap, október 4-itönzmv ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG : Bud­apest, V­áci-körut Telefon 26—46. KIADÓHIVATAL : Budapest, Váci-körut Telefon 26-40. FI­ÓKKI­ADÓHIVATAL Budapest, Erzsébet-köru­t Telefon: József 52-96. Egon 4m ...... 83 K —­ Félérw 16 „_„ JS negyedévre­••• 8 n —w Egy bör» 2 „80„ Egyed szára­in helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. As­pró hirdetésekre TonatkowS minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. • Románia semlegessége. Az öreg Moltke mondotta, hogy­­ háború­ban még aludni is csak nyitott szemmel sza­bad. Azt akarta ezzel jelezni, hogy a hadviselő nemzetnek éberen kell őrködnie minden érdeke fölött s tiszta szemmel kell körültekintenie el­lenségei és barátai sorozatán, hogy kellemetlen meglepetések ne érjék. Az egyik szemmel az ellenség mozdulatait kell kisérni, a másikkal a jó barátok vagy a semleges szemlélők viselke­dését kell figyelni. Ez a természetes kötelesség szabja meg, hogy foglalkozzunk szomszédunknak magatar­tásával, Romániának semlegességével. Teszszük pedig ezt a magyar emberhez illő teljes nyílt­sággal és őszinteséggel, tüntetően kerülve min­den diplomatizáló homályosságot vagy politi­kai kétértelműséget, számítva arra, hogy őszin­te szavunkat a Kárpátokon túl is meg fogják hallani. . Magyarországnak mindig az volt az ál­láspontja, hogy békességben akar élni összes szomszédaival, a magyar nemzetnek a honfog­lalás óta nem volt hódító vágya s annyira sze­rette a szabadságot és önállóságot, hogy ezt nemcsak magának, de minden nációnak szív­ből kívánta, hiszen még Ausztriának is tulaj­donképpn Magyarország szerezte meg az alkot­mányos szabadságot. Ez ősi hagyományos föl­fogásunkból folyik ki az is, hogy Magyarorszá­gon nemcsak minden politikus, minden párt, hanem a nép minden rétege is azon az állás­ponton volt, hogy szomszédaink­ határát respek­tálva, a balkánfélszigeti népeknek önálló nem­zeti államokká alakulását nem szabad meg­akadályozni, sőt azt elő kell segíteni. Ezt a speciális magyar nemzeti állás­pontot tette magáévá az egész monarchia, ami­dőn nemcsak engedte hanem elősegítette Ro­mániának, Szerbiának és Bulgáriának állami kialakulását és megerősödését. Monarchiánk­nak a letűnt évtizedek alatt százszor is lett volna alkalma ezt megakadályozni s hogy ha igazságosak a románok, akkor a saját nemzeti históriájukból ők maguk bizonyítják, hogy a mai Románia kifejlődésében, határai kiterjesz­tésében, függetlenségének biztosításában mon­archiánknak tényleges része volt. Viszont azt is megállapítja a román történelem, hogy hazá­juk területi megcsonkítását Beszarábia elvé­telével Oroszországnak köszönhetik. Tehát a múltnak tanulsága arra figyelmezteti Romá­niát, hogy monarchiánk mellé álljon, m­ert Oroszország neki sohasem volt igaz barátja. A jövő ugyanezt a feladatot rójja Ro­mániára. Nemzeteknek nem szabad érzelmi politika s napi áramlatok szerint intézni sor­sukat. A románoknak ahhoz a nagyhatalomhoz kell csalatkozniok, amely mellett állami függet­lenségüket továbbra is biztosítani tudják. S ez csakis a mi monarchiánk, amely mellett eddig is fagyra nőttek. A háború lázában se szabad elfelejteni a higgadt gondolkozást. S ha hig­gadtan gondolkoznak Bukarestben, akkor be kell látniok, hogy Oroszország magasabb érde­keinek útjában, áll egy önálló, független és erős Románia. A cár most csak azért udvarol nekik, h­ogy rajtuk keresztül a Dardanellákhoz jusson. Az oroszok nem Nagy-Romániára, hanem Nagy-Oroszországra törekszenek, mely Péter­vártól Konstantinápolyig érjen. Ez útjában ma mi állunk, de holnap már Románia is útjában fog állani. Ma arra uszítja a románokat, hogy segítsenek minket letiporni s holnap már őket szeretné igájába­ hajtani. A románok elárulnák saját fajukat, ha a panrassismus őrületének szolgálatába állaná­nak. Elárulnák saját hazájuk függetlenségét és önállóságát, ha orosz zsoldba állanának elle­nünk. Közel negyven esztendeje uralkodik Ro­mániában Károly király, aki a középeurópai két nagyhatalomnak, monarchiánknak és Német­országnak barátságát megszerezte a románok­nak. E barátság árnyékában nőtt nagyra Ro­mánia, mert a mi érdekszféránkban érdekeit teljes mértékben szolgálhatta. Őrültség volna, ha Románia ezt az előnyös helyzetét föláldozná orosz csábításra egy kockázatos kalandban. Mellettünk tovább nőhet. Oroszország mellett örökre elveszíti politikai önállóságát s ezenfelül gazdasági boldogulásának minden föltételét. A nyugat fölé vonja Romániát nemcsak politikai, hanem kulturális és gazdasági érdeke is. Magyarország is csak úgy maradhatott fönn, hogy egy bölcs királya belekapcsolta a nyugati kultúrába. Romániának fejlődő kultú­rája szintén nyugatról táplálkozik; ezt tenni tönkre, ha önálló nemzetből átvedlenék Orosz­ország fönhatósága alatt leigázott, vadságb visszakergetett, néptörzs­sé. Gazdasági érdek is azt követelik, hogy monarchiánkkal jó szonyban éljen. Ez érdekeknek komoly fölisme­rését látjuk abban a tényben, amit ma jelente­nek Bukarestből, hogy az irányadó tényező­ Románia semlegességét újra dokumentáltá. Ezt örömmel konstatáljuk. S válaszunk ra csak az a biztosítás lehet, hogy a monarchiánk és Németország szövetségéhez való rabszkodás­ban s a korrekt semlegességben Románia meg fogja találni a maga jogos érdekeinek teljes védelmét. máramarosa Az oroszok máramarosi betörése. - Hosszumező felé segédcsapatok indulnak. - Csapataink győzelmesek nyomulnak előre a kárpáti szorosokban. - Német sikerek a francia harctéren. - Antwerpen ostroma. -Újra elesett két erőd. - Románia fenntartja semleges­ségét. — Nem hívják össze a koronatanácsot. A Kárpátokon betört orosz csapatok közül Nimtenen és Sumski kormányzóság elleni já­zz ország területén — félhivatalos jelentés sze­­madásra, úgy látszik, Rennenkamp már ösz­rint — már csupán egyetlen hadoszlop van, szészedte szétzüllött seregét, esetleg új erősítése­nevezetesen az, amely Körösmezőnél lépte át a ket is kapott és Suvalki felszabadításába azért indul a Niemenen át, hogy a németeknek a Na­rew-vonal elleni erélyes offenzíváját ellensú­lyozza. határt. Ez elől az orosz csapat elöl határvédő csapataink Hosszumezőig vonuoltak vissza. A közbüleső Máramarosszigetet ennélfogva — mint azt mi már tegnap jelentettük — ideigle­nesen ki kellett ürítenünk s a megyei közigaz­gatás egyelőre Huszton folytatja munkáját Hosszumező felé útban vannak segédcsapa­taink, a félhivatalos szerint részben már meg is érkeztek oda s előreláthatólag rövidesen vé­get vetnek ennek az orosz epizódnak is. Hosz­szumező Szigettől 11 kilométernyire fekszik a Tisza völgyében, mely csak Hosszumező és Huszt közt szélesedik ki s nyújt nagyobb csapa­toknak összeütközésre alkalmas terepet. * A frak­ciai és a szerbiai harctérről egyelőre nincsen új hír. Szerbia bomlása tovább folyik, a koronatanácsokat már a korona viselője nél­kül tartják, Petár semmivel sem törődik és vele sem senki. Most derül ki, hogy Szerbia Saszonov közvetítésével Görögországtól 50.000 főnyi kato­nai segítséget kért és ezt a kérését azzal indo­kolta, hogy Szerbia katasztrófa előtt áll. Veni­zelos azonban a kérés teljesítését kereken eluta­sította s ő meg azzal indokolta ezt, hogy Török­ország miatt Görögországnak nincs módjában máson segíteni. A híres véd- és dacszövetsége­sek közül csak Montenegró áll fegyverrel is Szerbia mellett, viszont hogy az ő segítsége mit ér, azt az a mai hír mutatja, mely arról szól, hogy az egész montenegrói sereg 18.000 főre zsugorodott össze. * A német-orosz harctérről a német nagy­vezérkar jelenti, hogy orosz erők készültek a A francia harctéren a németek újabb si­kereiről számol be a nagy vezérkar jelentése. A tegnapi jelentés hír­ül adta, hogy a roges ma­gaslatokat sikerült az ellenség kezéből kiragad­ni. A mai jelentés­ a Kluck-sereg offenzívájának újabb előnyomulását közli: mialatt a Kluck­sereg legszélső szárnya ismételten visszaverte a franciák áttörési kísérleteit, a Rove magasla­tain álló csapatok Royetól délre kiűzték a fran­ciákat hadállásaikból. Ezalatt pedig a Reims és Verdun közt az Argonnokban előnyomuló né­met sereg is lényeges előnyöket ért el délr­e­ való jelentékeny előrehaladásában, s végül a franciáknak Toulból történt éjszakai támadá­sait a bajor trónörökös serege verte újra vissza, súlyos veszteségeket okozván az ellenségnek. A francia harctér egész vonalán most már, mint a német sajtóhadiszállásról jelentik, el­következtek a döntés órái. * A belga­­harctéren Antwerpen ostroma eredményesen halad előre. A nagyvezérkar egész sor sikeres haditényről számol be. Ter­monde, az Antwerpentől nyugatra levő fontos külső erőd, a németek birtokába int­ett. Tegnap délután az Antwerpen erődeitől délkeletre 15 ki­lométerre levő Wavre-St. Catherina erődöt­­is egy rekord­ot vettek be rohammal a németek; egy másik erődöt, Wadhamot pedig körülzár­tak. Az erődök ostrománál a német haditudó- A Pesti Hírlap mai száma 40 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, október 5-én a rendes időben jelenik meg.

Next