Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-04 / 245. szám
Budapest, 1914. xmi. évfolyam, 245. (12,485.) szám. Vasárnap, október 4-itönzmv ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körut Telefon 26—46. KIADÓHIVATAL : Budapest, Váci-körut Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL Budapest, Erzsébet-körut Telefon: József 52-96. Egon 4m ...... 83 K — Félérw 16 „_„ JS negyedévre••• 8 n —w Egy bör» 2 „80„ Egyed szárain helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Aspró hirdetésekre TonatkowS minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. • Románia semlegessége. Az öreg Moltke mondotta, hogy háborúban még aludni is csak nyitott szemmel szabad. Azt akarta ezzel jelezni, hogy a hadviselő nemzetnek éberen kell őrködnie minden érdeke fölött s tiszta szemmel kell körültekintenie ellenségei és barátai sorozatán, hogy kellemetlen meglepetések ne érjék. Az egyik szemmel az ellenség mozdulatait kell kisérni, a másikkal a jó barátok vagy a semleges szemlélők viselkedését kell figyelni. Ez a természetes kötelesség szabja meg, hogy foglalkozzunk szomszédunknak magatartásával, Romániának semlegességével. Teszszük pedig ezt a magyar emberhez illő teljes nyíltsággal és őszinteséggel, tüntetően kerülve minden diplomatizáló homályosságot vagy politikai kétértelműséget, számítva arra, hogy őszinte szavunkat a Kárpátokon túl is meg fogják hallani. . Magyarországnak mindig az volt az álláspontja, hogy békességben akar élni összes szomszédaival, a magyar nemzetnek a honfoglalás óta nem volt hódító vágya s annyira szerette a szabadságot és önállóságot, hogy ezt nemcsak magának, de minden nációnak szívből kívánta, hiszen még Ausztriának is tulajdonképpn Magyarország szerezte meg az alkotmányos szabadságot. Ez ősi hagyományos fölfogásunkból folyik ki az is, hogy Magyarországon nemcsak minden politikus, minden párt, hanem a nép minden rétege is azon az állásponton volt, hogy szomszédaink határát respektálva, a balkánfélszigeti népeknek önálló nemzeti államokká alakulását nem szabad megakadályozni, sőt azt elő kell segíteni. Ezt a speciális magyar nemzeti álláspontot tette magáévá az egész monarchia, amidőn nemcsak engedte hanem elősegítette Romániának, Szerbiának és Bulgáriának állami kialakulását és megerősödését. Monarchiánknak a letűnt évtizedek alatt százszor is lett volna alkalma ezt megakadályozni s hogy ha igazságosak a románok, akkor a saját nemzeti históriájukból ők maguk bizonyítják, hogy a mai Románia kifejlődésében, határai kiterjesztésében, függetlenségének biztosításában monarchiánknak tényleges része volt. Viszont azt is megállapítja a román történelem, hogy hazájuk területi megcsonkítását Beszarábia elvételével Oroszországnak köszönhetik. Tehát a múltnak tanulsága arra figyelmezteti Romániát, hogy monarchiánk mellé álljon, mert Oroszország neki sohasem volt igaz barátja. A jövő ugyanezt a feladatot rójja Romániára. Nemzeteknek nem szabad érzelmi politika s napi áramlatok szerint intézni sorsukat. A románoknak ahhoz a nagyhatalomhoz kell csalatkozniok, amely mellett állami függetlenségüket továbbra is biztosítani tudják. S ez csakis a mi monarchiánk, amely mellett eddig is fagyra nőttek. A háború lázában se szabad elfelejteni a higgadt gondolkozást. S ha higgadtan gondolkoznak Bukarestben, akkor be kell látniok, hogy Oroszország magasabb érdekeinek útjában, áll egy önálló, független és erős Románia. A cár most csak azért udvarol nekik, hogy rajtuk keresztül a Dardanellákhoz jusson. Az oroszok nem Nagy-Romániára, hanem Nagy-Oroszországra törekszenek, mely Pétervártól Konstantinápolyig érjen. Ez útjában ma mi állunk, de holnap már Románia is útjában fog állani. Ma arra uszítja a románokat, hogy segítsenek minket letiporni s holnap már őket szeretné igájába hajtani. A románok elárulnák saját fajukat, ha a panrassismus őrületének szolgálatába állanának. Elárulnák saját hazájuk függetlenségét és önállóságát, ha orosz zsoldba állanának ellenünk. Közel negyven esztendeje uralkodik Romániában Károly király, aki a középeurópai két nagyhatalomnak, monarchiánknak és Németországnak barátságát megszerezte a románoknak. E barátság árnyékában nőtt nagyra Románia, mert a mi érdekszféránkban érdekeit teljes mértékben szolgálhatta. Őrültség volna, ha Románia ezt az előnyös helyzetét föláldozná orosz csábításra egy kockázatos kalandban. Mellettünk tovább nőhet. Oroszország mellett örökre elveszíti politikai önállóságát s ezenfelül gazdasági boldogulásának minden föltételét. A nyugat fölé vonja Romániát nemcsak politikai, hanem kulturális és gazdasági érdeke is. Magyarország is csak úgy maradhatott fönn, hogy egy bölcs királya belekapcsolta a nyugati kultúrába. Romániának fejlődő kultúrája szintén nyugatról táplálkozik; ezt tenni tönkre, ha önálló nemzetből átvedlenék Oroszország fönhatósága alatt leigázott, vadságb visszakergetett, néptörzssé. Gazdasági érdek is azt követelik, hogy monarchiánkkal jó szonyban éljen. Ez érdekeknek komoly fölismerését látjuk abban a tényben, amit ma jelentenek Bukarestből, hogy az irányadó tényező Románia semlegességét újra dokumentáltá. Ezt örömmel konstatáljuk. S válaszunk ra csak az a biztosítás lehet, hogy a monarchiánk és Németország szövetségéhez való rabszkodásban s a korrekt semlegességben Románia meg fogja találni a maga jogos érdekeinek teljes védelmét. máramarosa Az oroszok máramarosi betörése. - Hosszumező felé segédcsapatok indulnak. - Csapataink győzelmesek nyomulnak előre a kárpáti szorosokban. - Német sikerek a francia harctéren. - Antwerpen ostroma. -Újra elesett két erőd. - Románia fenntartja semlegességét. — Nem hívják össze a koronatanácsot. A Kárpátokon betört orosz csapatok közül Nimtenen és Sumski kormányzóság elleni jázz ország területén — félhivatalos jelentés szemadásra, úgy látszik, Rennenkamp már öszrint — már csupán egyetlen hadoszlop van, szészedte szétzüllött seregét, esetleg új erősítésenevezetesen az, amely Körösmezőnél lépte át a ket is kapott és Suvalki felszabadításába azért indul a Niemenen át, hogy a németeknek a Narew-vonal elleni erélyes offenzíváját ellensúlyozza. határt. Ez elől az orosz csapat elöl határvédő csapataink Hosszumezőig vonuoltak vissza. A közbüleső Máramarosszigetet ennélfogva — mint azt mi már tegnap jelentettük — ideiglenesen ki kellett ürítenünk s a megyei közigazgatás egyelőre Huszton folytatja munkáját Hosszumező felé útban vannak segédcsapataink, a félhivatalos szerint részben már meg is érkeztek oda s előreláthatólag rövidesen véget vetnek ennek az orosz epizódnak is. Hoszszumező Szigettől 11 kilométernyire fekszik a Tisza völgyében, mely csak Hosszumező és Huszt közt szélesedik ki s nyújt nagyobb csapatoknak összeütközésre alkalmas terepet. * A frakciai és a szerbiai harctérről egyelőre nincsen új hír. Szerbia bomlása tovább folyik, a koronatanácsokat már a korona viselője nélkül tartják, Petár semmivel sem törődik és vele sem senki. Most derül ki, hogy Szerbia Saszonov közvetítésével Görögországtól 50.000 főnyi katonai segítséget kért és ezt a kérését azzal indokolta, hogy Szerbia katasztrófa előtt áll. Venizelos azonban a kérés teljesítését kereken elutasította s ő meg azzal indokolta ezt, hogy Törökország miatt Görögországnak nincs módjában máson segíteni. A híres véd- és dacszövetségesek közül csak Montenegró áll fegyverrel is Szerbia mellett, viszont hogy az ő segítsége mit ér, azt az a mai hír mutatja, mely arról szól, hogy az egész montenegrói sereg 18.000 főre zsugorodott össze. * A német-orosz harctérről a német nagyvezérkar jelenti, hogy orosz erők készültek a A francia harctéren a németek újabb sikereiről számol be a nagy vezérkar jelentése. A tegnapi jelentés hírül adta, hogy a roges magaslatokat sikerült az ellenség kezéből kiragadni. A mai jelentés a Kluck-sereg offenzívájának újabb előnyomulását közli: mialatt a Klucksereg legszélső szárnya ismételten visszaverte a franciák áttörési kísérleteit, a Rove magaslatain álló csapatok Royetól délre kiűzték a franciákat hadállásaikból. Ezalatt pedig a Reims és Verdun közt az Argonnokban előnyomuló német sereg is lényeges előnyöket ért el délre való jelentékeny előrehaladásában, s végül a franciáknak Toulból történt éjszakai támadásait a bajor trónörökös serege verte újra vissza, súlyos veszteségeket okozván az ellenségnek. A francia harctér egész vonalán most már, mint a német sajtóhadiszállásról jelentik, elkövetkeztek a döntés órái. * A belgaharctéren Antwerpen ostroma eredményesen halad előre. A nagyvezérkar egész sor sikeres haditényről számol be. Termonde, az Antwerpentől nyugatra levő fontos külső erőd, a németek birtokába intett. Tegnap délután az Antwerpen erődeitől délkeletre 15 kilométerre levő Wavre-St. Catherina erődötis egy rekordot vettek be rohammal a németek; egy másik erődöt, Wadhamot pedig körülzártak. Az erődök ostrománál a német haditudó- A Pesti Hírlap mai száma 40 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, október 5-én a rendes időben jelenik meg.