Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-22 / 324. szám

14 PESTI HÍRLAP 1914. december 22, kedd. tásának kötelezettsége alól egyelőre fölmentetik. Az Osztrák-Magyar Bank közgyűlése legköze­lebbi rendes évi ülésének megtartása időpontját a két kormány fogja az osztrák-magyar bank fő­tanácsával egyetértésben megállapítani. Eddig az időpontig megh­osszabbíttatik azoknak a főtaná­csosoknak a tisztsége is, akik a bank alapszabá-­ lyai 31. cikkelyének értelmében a közgyűlés leg­közelebbi rendes évi ülésén a kilépésre soron vannak. 2. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa a bank alapszabályai 12., 21. és 102. cikkelyei­nek ellenkező értelmű határozmányaival szemben felhatalmaztatik, hogy még a mérlegnek a szám­vizsgálók által való megvizsgálása és a mérleg­lezárásnak a közgyűlés által való elfogadása előtt az 1914. üzleti év osztalékára a két kormánynyal megállapitandó mértékben további részfizetést tel­jesítsen.­­ Megengedtetik, hogy a­ szabadalom meg­nyitásáról való határozathozatal az annak idején megtartandó rendes közgyűlés napirendjére kü­lön pontként tétessék. Megjegyeztetik, hogy az erről való határozat dacára az alpszabályok 105. cikkelye 2. bekezdésében megemlített terminus be nem tartásának az ez idő szerint fennálló rend­kívüli körülményekre való tekintettel mint helyes időben hozott fog tekintetni. A főtanács emez intézkedések alapján a közgyűlés úgy rendkívüli ülésének, mint rendes évi ülésének egybehívását elhalasztotta. Az 1914. üzletév osztalékára való további részfizetésről ja­nuáriusban fog határozat hozatai. Egyebekben a folyó igazgatás ügyeit, töb­bek közt a tisztviselők szokásos karácsonyi elő­léptetését intézték el. * Az új olasz milliárdos kölcsön. Rómából jelentik, hogy az olasz kormány új kölcsönt fog kibocsátani egy milliárd líra összegben. A köl­csön 4 és fél százalékos kamatozású, 97-es ár­folyamon kerül kibocsátásra és 1915 január 1-től­­számítva 25 év alatt törlesztendő. Az aláírás ja­nuár elseje és tizedike között fog történni. A 100 lírás jegyzések azonnal teljes összegükben befizetendők, a nagyobb összegű jegyzéseknél csak 10 százalék foglalót kell azonnal befizetni, míg a hátralék április 1-én, július 1-én és ok­tóber 1­én fizetendő. Az első tíz év alatt a köl­csön sem be nem váltható, sem konvertálni nem lehet. A kölcsön törlesztése csak a tizenegye­dik évvel kezdődik. * Cukormonopólium Norvégiában. Chris­tianiából jelentik, hogy a kormány elhatározta hogy januárban javaslatot tesz a cukorárusítás állami monpolizálására vonatkozólag. * Befizetések az angol hadikölcsönre. Lon­donból jelentik, hogy az angol hadikölcsön első részletének befizetésénél, mely december 18-án volt esedékes, összesen 47 millió font sterling névértékű kölcsönkötvényt teljes összegében be­fizettek. A jegyzések összege 400 millió font és így a készpénzzel egy összegben befizetett köt­vények a jegyzett összegnek alig 12 százalékát teszik ki, vagyis az angol hadikölcsön befizetési eredménye jóval a mi kölcsönünk eredményei mögött marad. * A román moratórium. Bukarestből jelen­tik, hogy a külföldre szóló fizetések dolgában megállapítandó moratóriumra vonatkozó tör­vény tartama a javaslat életbelépte után számí­tandó három hónapra terjed. Ennek az időpont­nak lejárta után a törvény érvényességét a szük­séghez képest, anélkül, hogy új törvényt kellene hozni, pusztán kormányrendelettel ismét három hónapra vagy rövidebb időre lehet meghosszab­bítani. A moratórium valamennyi kereskedő, kereskedelmi társaságok, bankok és egyesek számára szól, mindazon fizetési kötelezettségek dolgában, amik a külfölddel szemben a morató­rium kihirdetése előtt vállaltattak. Az esedékes fizetések után, amennyiben ennek a törvénynek az értelmében nem teljesíttetnek, esedékességük napjától a lefizetésig egyszázalékos kamat szá­míttatik, kivéve azokat az eseteket, amelyekben szerződés szerint más kamatozást állapítottak meg. A moratórium tartama alatt az említett sze­mélyek és társaságok egyike sem jelenthető ki fizetésképtelennek. Kereskedelem. * A hadiszállítások. Az a sok visszásság, amely a katonai és hadiszállítások terén tapasz­talható s melynek árát végeredményben a katonai kincstár fizeti meg, most végre Németországban erélyes intézkedésre késztette az illetékes hatósá­gokat. A Deutsche Handwerks- und Gewerbe­kammerstag, a német iparkamarák központi or­gánuma, ugyanis az érdekeltségnek tudomására hozta, hogy olyanok hadseregszállítási ajánlatait, akik eddig a katonai hatóságoknak még nem szál­lítottak, a jövőben csak az esetben fogják figye­lembe venni, ha az illetékes kereskedelmi vagy iparkamara hitelesen bizonyítja, hogy az aján­lattevő az ajánlott cikkeket tényleg szállítani tud­ja, megbízható és állandó foglalkozása azoknak a cikkeknek eladása vagy előállítása, amelyeket jelenleg a hadvezetőségnek megvételre kínál. A hadügyminiszterrel egyetértőleg a Deutsche Handwerks- und Gewerbekammerstag megállapí­totta, hogy az írásbeli ajánlatok mindig az illeté­kes kereskedelmi vagy iparkamaránál nyújtan­dók be és ezek fogják a bizonyítványnyal felsze­relt ajánlatokat azokhoz a katonai hatóságokhoz juttatni, amelyeknek az illető cikkekre tényleg szükségük van. Ezek az intézkedések egyrészt le­hetővé teszik, hogy az iparűzők közvetlenül is részt vegyenek a hadseregszállításokban, más­részt pedig távoltartva a hadvezetőségtől az oda nem való elemeket, minden kijárást megakadályoz és megakadályozza azt a lehetetlen helyzetet is, hogy ügyvédek élelmicik­keket és gabonakeres­kedők bakancsokat szállítsanak a hadseregnek. A jövőbeli katonai szállítások tehát már kizáró­lag a teljesítőképességtől fognak függni és az új intézkedés közgazdasági előnyei is csakhamar nyilvánvalóak lesznek. Miután a kisiparos telje­sítőképessége korlátolt és így nem igen számít­hat a hadseregszállításra, ipari szövetkezetekben vagy pedig egyes szállítások effektuálására alkal­mi egyesülésekben fognak tömörülni. Az iparos­ságnak továbbá ismernie kell azokat a hatóságo­kat is, melyek a beszerzést elsősorban intézik. Ezért az egyes katonai parancsnokságok már kö­zölték is a kamarákkal az elsősorban tekintetbe jövő katonai bevásárló hatóságok címeit. Német­országban tehát megelégelték már a szállítások­nál felmerült és főleg a legkülönfélébb foglalko­zású „hadseregszállítók" által előidézett visszás helyzetet, mely mellett a termelő érdekei háttérbe szorulnak. * Gazdasági érdekeink és a háború. (Katona Béla felolvasása a VII. ker. Kereskedő és Iparos Szövetség felkérésére az Erzsébetvárosi körben.) Katona e felolvasásában megállapítja mindenekelőtt, hogy a háború kitörésekor a nemzet egységessé vált és azóta ismételten tanú­jelét adta úgy erkölcsi, mint gazdasági erejének és ellenálló képességének. Majd a nemzetközi gazdasági viszonyok tekintetében első helyre teszi a háború által feldúlt nemzetközi jog prob­lémáját, s továbbá a vámpolitikai, helyesebben a túlzásba vitt védővám-rendszer kérdését. Felol­vasó ezután rátért belső gazdasági helyzetünk, nevezetesen mezőgazdasági és ipari termelésünk, valamint szociális viszonyainknak néhány fon­tosabb aktuális kérdésére. Megállapította, hogy az ország egyes részeiben legfeljebb 10—15 szá­zalékkal kevesebb az idén a megmunkált és gabo­nával bevetett föld, mint a múlt esztendő őszén volt és remélhető, hogy ezen a csökkent terüle­ten is legalább akkora termés lesz, mint az idén, amidőn a holdankénti hozam csak 6 mm. volt, holott nálunk még közepes termés esetén is cirka 7,5 mm, a holdankénti átlag. Számításba veendő azonban, hogy tavaszszal rendszerint 2 millió kat, holdon vetünk árpát, mely ezúttal esetleg búzával helyettesíthető. Szükségesnek jelzi, hogy a kormány a földek felhasználását éles figyelemmel kísérje, igyekezzék a vidéki gaz­dasági egyesületek bevonásával traktorokat és más mezőgazdasági gépeket rendelkezésre tar­tani, továbbá pedig szervezzen még a télen repülő munkáscsapatokat, melyeknek foglalkoztatási sor­rendjét az egyes vidékek beérési időviszonyaih­oz képest előre készítse el. Felolvasó megállapítja,, hogy míg a mezőgazdasági termelés folytonossá­gát a közélelmezés és az ipar nyersanyagszük­séglete biztosítja, addig az iparágak és iparcso­portok egész sora pang, sőt szünetel is a háború folytán. Az émlített iparágak foglalkoztatása cél­jából energikus állami beavatkozásra van szük­ség. Ezért a sürgősebb munkát már most ki kel­lene adni a pénztári készletek terhére. Végül arra utalt felolvasó, hogy társadalmunkba új elem ékelődik, mely a háborúban vagy itthon lévő állandó kereseti osztályok, a rokkantak vagy munkaképtelenek, valamint az özvegyek és ár­váknak létükben megtámadott tömegéből kerül ki s ezek gyors elhelyezkedése érdekében hala­déktalan intézkedéseket sürget. Mindezeket az intézkedéseket már most kell foganatba venni. * Hadiszerek kivitele Amerikából, Wa­shingtonból jelentik, hogy a kongresszus elé ja­vaslatot terjesztettek, mely a hadiszerek kivite­lét akarja megakadályozni. A javaslat szerint a hadianyagoknak a hadviselő államok részére való kivitele teljesen betiltandó. Ezzel kapcso­latban nem érdektelen megemlíteni, hogy az an­golbarát amerikai sajtó a külügyi hivatal jogta­nácsosának, Lausing Róbertnek, elbocsátását követeli, mert állítólag ő segítette elő, hogy Wilson elnök a szétszedett tengeralattjáróknak­­ Angliába való kivitelét eltiltotta. I * Bosnyák ügyek. A Boszniában beállott esemé­nyek, az ellenség benyomulása és visszaszorítása, az en­nek folytán alkalmazott törvényes intézkedések, a lakos­ság anyagi helyzetében jelentékeny eltolódásokat ered­ményeztek s részben eredményezni fognak A Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ gondoskodott róla, hogy a Bosznia és Hercegovinában létesített, szerteágazó szerve­zete útján tagjait és a hozzája tartozó intézményeket, a magyar közgazdasági köröket ezekről a körülményekről a leggyorsabban tájékoztassa. A központ igazgatója most érkezett vissza Boszniában tett körútjáról és a háború folytán előállt gazdasági helyzetről, üzleti konjunktúrá­ról stb. a Központ helyiségében (Rudolf-rakpart 9.) min­den nap felvilágosítást nyújt. Iparügyek. * Gázmotorkezelői tanfolyam. A gázmoto­rok kezelőinek tanfolyama a Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeumban 1915 január 11-én nyílik meg és február 12-ig tart. Az előadásokat a szombatok és vasárnapok kivételével napon­ként este 7 órától 9 óráig a felsőipariskola II. emeleti 59. számú termében tartják. E tanfolya­mon a világítógáz-, generátorgáz-, benzin- és nyerspetróleum-motorok szerkezetét és kezelését tanítják. Tanulókul felveszik az ilyenféle moto­rok tulajdonosait és kezelőit, a motorgyárak sze­relőit és géplakatosait, végül a jelentkezés sor­rendjében más géplakatosokat is. Azok, akik már előjegyez­tették magukat, a felvételnél előny­ben részesülnek. A beíratásokat az állami felső­ipariskola (VIII. Népszínház­ utca 8. II. emelet 39) tantermében január 9-én este 7 órától 8-ig és 10-én délelőtt 10 órától 12-ig tartják meg. A je­lentkezők kötelesek igazolni mesterségüket és je­lenlegi foglalkozásukat. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után vizsgát tehetnek, sikeres elvégzé­séről bizonyítványt nyernek. Tan­díj gyanánt 10 korona, az ipariskolai általános segélyalap ja­vára pedig 2 korona, összesen 12 korona fize­tendő. A vizsga díja külön 10 korona. * A holland cukorgyárak egyesülése. Rot­terdamból jelentik, hogy tizenhét hollandiai cu­korgyár központi cukoreladási irodát létesített, gyártmányaik közös elszámolás mellett törté­nendő elhelyezése céljából. * A fémárak szabályozása Németországban A maximális fémárak megállapítása, melyről már ismételten beszámoltunk, a kereskedőknek érdekeit nem tartotta szem előtt, miért is most akció indult meg oly irányban, hogy a keres­kedő legalább némi jutalékot kapjon a maximá­lis árakon történt eladásoknál is. A különböző érdekképviseletek után, mint Berlinből jelentik, most végre a kereskedelmi testület is azzal a javaslattal fordult a birodalmi kormányhoz, hogy az eredeti rendeletet olykép módosítsa, hogy a kereskedelem érdekei is megvédessenek. Ez a kereskedelmi testület szerint legegyszerűb­ben úgy érhető el, ha a módosított rendeletben kimondják, hogy a kereskedőknek közvetítői működésükért jutalék jár, amely az új fémeknél 20­­százalék, az ócska fémeknél és fémhulladék­nál pedig 5 százalékban állapítandó meg Vásárok. * Sirtesvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárról dec 21. I Vásári forgalom : Előző napról eladatlan állomány 2398 db sertés, 42 drb süldő, — drb malac. Előző napról pótfelhajtás — drb sertés, — drb süldő, — drb malac. Mai napi felhajtás 2020 drb sertés. 40 drb süldő, — drb malac, összesen 4424 drb sertés, 12 drb süldő. — malac. Eladatott 4138 drb sertés, 11 drb süldő. — drb maiac. Eladalanul visszamaradt 200 drb sertés, 71 drb süldő. — drb maiac. — II. Vásári árjegyzék. Az árak kg.-ként fillérekben értendők). Hússertés, könnyű. 140 kg.-tól 300 kg.-ig . süldő , malac 40 kg.-ig . Mind élősúly szerinti ár minden levonás nélkü Zsirsertés öreg Ir. 350 kg.-on felül 176—180, Ur. 175—176. Gatal, nehéz 300 kg.-on felül 192—196, közép 180—192 fillér, könnyű 220 kg.-ig ISO—190 fillér. Hus sertés nehéz 300 kg.-on felül 150 kg.-ig , süldő könnyű 140 kg.-tó , malac 40 kg.-ig 1. életsulyra páronként fillér. Levonással 30 kg. 2. Tisztasuly árának 4 százalék. III. Egyéb vásári értesítések • Vásár élénk volt, az árak javultak. * Budapest-kőbánya, sertéskereskedelmi csarnok dec. 21. Magy elsőr. öteg (páronkint 400 kg.-on felüli 180—182 fillérig. Magy elsőrendű fiatal nehéz (páronkint 230 kg. on felüli súlyban) 190—194 fillérig. Fiatal közép páronkint 251—320 kg. súlyban) 186—190 fillérig. Fiatal könnyű (páronkint 250 kg. ig terjedő súlyban) — fillérig. Magyar szedett közép (páronkint 240—280 kg.) 178—182 fillérig. Könnyű (páronkint 240 kg.-ig) fillérig Sertéslétszám 1914. dec. 18 napján volt készlet 28107 Dec 19-20 napján felhajtatott 470 drb Dec. 19-20. nap­ján elszállttatott 850 drb Dec. 21 napjára marad készlet 27717 drb A hizott sertés üzletirányzata nyugodt. * A községi élelmiszerárusitó üzem árjegyzéke. Hús- és kolbászáruk, nyomaték nélkül : juhhus eleje 112, hizott ürücomb és gerinc 128, máj, lép, vese, tüdő és sizv 30 fillér kilónkint. Juhfej nyelvvel és velővel 16 fillér darabonkint. Községi kolbász pározva 240, párisi kolbász 220, koszorú kolbász 220, nyári szalámi 240, debreceni kolbász 280. vadász kolbász 180. disznósajt 180. véres kolbász 140 fillér kilónként. Kis tormás 10, nagy tormás 20 fillér páronként. Kis vörös kolbász (szafaládé) 10, nagy vörös kolbász (szafaládé) 20 fillér darabonként. Sertés­karaj 250. füstölt lapocka 240, füstölt oldalas 230. háj 220. sertéscsü­lök és farok 88. sertésköröm 44 fillér kilónránt. Egyéb élelmi­ cikkek: Tojás jelzéssel, válogatott és lámpak

Next