Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-20 / 109. szám

i legény­csarnok. M­­inne. — Regény. — Irta: BÁRÓ OMPTEDA GYÖRGY. 21 — Törődnöm kell végre egy kicsit az anyámmal is. Ő elhagyatva érzi­ magát. Eb­ben az évben igazán elhanyagoltam őt egy kicsit, jó, óriásom! Minne visszautasította a férje kísére­tét, egyedül akart kimenni. Mikor vissza­fordult, megpillantotta Henrik *­elszomoro­dott arcát és egy hirtelen ébredt felbuzdu­lással még egyszer visszament és kezét nyújtotta: — Ne haragudjál! __ Reiss megcsókolta Minne ujjahegyeit. Aztán két óriási kezével átfogta az asz­szony karcsú derekát és tollként a levegőbe emelte őt. — Én haragudtam? — szólt. — Min­ne, te tehetsz, amit akarsz, — minden jól lesz megtéve, mert szeretlek. Henrik nagy elővigyázattal, mintha porcellánfigurát tartana a kezei között, tet­te le a feleségét. Aztán a szobájába ment az ablakhoz, hogy utána nézzen. Egy pil­lanattal későbben Minne már elhaladt arra, hosszú, kissé ringó lépteivel, saját módja szerint himbálva vállait, derekát és a csí­pőit. Az ernyőjét a karján tartotta, mert a keztyűjét húzta­­. De a tekintete azért ide-oda járt az utcán. Az óriás csak kicsi darabon látta őt. Ujjával megkopogtatta az ablaktáblákat, hogy a felesége felpillant­son, de Minne, bizonyára az utcai zaj miatt, nem hallotta őt. Reiss az íróasztalához ült. Átpillantott a könyvtárához, ahol az ösz­szes európai képgyűjtemények katalógusai álltak és a legjobb művek," amiket festmé­nyekről, szobrokról, műépítészetről száza­dok óta írtak. Az óriási íróasztalon egy csomó kéz­, irat feküdt, teleírva Reiss rézsűt fekvő, női­esen finom betűivel, melyeket e hatalmas kezektől nem várt volna az ember. A kéz­iratok pedáns rendben feküdtek, valameny­nyit egy-egy levélnyomó szorította le: egy antik szobor letörött karja, horpadt orrú Juno-fej, renaissance bronzok, stb. Az óriás tett-vett a kéziratok között, fölemelt egy-egy levélnyomót, lapozott a kéziratokban, majd ismét félretette. Azon gondolkozott, hogy ismét munkához lát. Ott feküdt egy fogalmazvány Zeitblom Bartho­lom­äus fölött, de nem volt befejezve. Amott egy már kész dolog várt — Bacher Mihály monográfiája — az utolsó csiszolásra, hogy nyomda alá kerüljön. Reiss magántudós volt, aki mindent a saját, gyönyörűségére irt. A gazdag ember mögött nem állt hivatáskényszer. Amin ő szorgalmas volt ő azelőtt, ebben az évben csak önmagának, fiatal feleségének élt. Most majdnem kíváncsian pillantott az előt­te fekvő iratokba. Ezek a munkák, melyek éveken át tartó megfigyelésekbe, utazások­ba, az Íróasztal mellett töltött éjjelek és na­pokba kerültek neki, majdnem idegenek let­tek számára. Úgy tetszettek előtte, mint régi, kedves barátok, akikkel érdemes régi jó időkről elbeszélgetni, ámbár különösnek tetszenek előttünk, mert aközben már más lett a gondolatvilágunk. Mikor egyes dol­gokat elolvasott, úgy vélte, nem ő, de egy harmadik írta azokat, de lassan kint föléb­redt az érdeklődése. Gondolatai mind szíve­sebben időztek hivatásának munkáinál és már csak pillanatokra, mikor valamit félre­tett, jelent meg lelki szemei előtt fiatal fele­ségének alakja. Ilyenkor az ablakhoz sza­ladt, mintha őt megérkezve óhajtaná látni. Aztán ismét visszaült helyére és most egy újonan megjelent könyvet vett elő, Bra­mante leveleinek ismertetését, mely levelek­re nemrégiben akadtak­ a vatikán könyvtá­rában. Reiss már napok óta olvasni akarta azt a könyvet, de Minne elvette azt tőle, hipelegve kinozva őt: „Ugyan, hagyd azt az ostoba olvasást!" Reiss a vékony füzetet drága kfc."?­kint vette a hónap alá és átment a szobán, hogy az ablak mellett egy középkori, veres bársonynyal behúzott, ü­nnepélyes döge­székben helyet foglaljon. A falakon régi hollandi és olasz képek csüngtek fekete vagy óarany korabeli rá­mákban. Volt ott egy finom van der Meer, a „Hölgy a csipkegallérral", egy ragyogó húsú, nevető életörömmel teli Rubens. Jobb­ra-balra két Wouwermann: vad, tábori és lovas-jelenetek, komor éggel a háttérben. A másik, az olasz mestereknek fentartott fa­lon egy színesen zománcozott terra­ cotta ló­gott: Mária a Glóriában, kék éggel, a gyü­mölcs­koszorú minden sziliben pompázva, tovább egy freskó Mantegnától; veres bá­rót­tás fiatal férfi, fekete hajjal, mélyen fek­vő, sötét szemekkel; Fra Bartolommeostól. A siratás s végre egy Pieta Ghirlandajótól. Szemben ezekkel régi német festők, Loche­ner Stefan, Schongauer Martin, Schücklin Hans festményei. A két sarokban faszobrok spanyol és ó-német mesterektől (Folyt. köv.) 13 PESTI HÍRLAP 1913. április 20., kedd. Sport. Labdarúgás. Bécsi eredmények: WAC.—WAF. 1 : 0 (0 : 0). Martiia—Amateur 2 : 0 (1 : 0). Gludolfshügel—Rapid 3 : 1 (1 : 0). Floridsdorfer AG.—Simmering 2 : 1 (1 : 1). Sport Klub—Wacker 1 : 0 (1 : 0). Kerékpár. A MÁV. Gépgyári Sportkör jól sikerült kerékpár­versenyt rendezett vasárnap a gödöllői országúton. A le­bonyolított négy számban 87 versenyző állt starthoz. A részletes eredmény: 30 km. főverseny. Idő: 1 óra: 1. Grüger Károly (Horgony KK.), 2. Tóth Gyula (MTK.), 3. Kivovits Sán­dor (MTK.), 4. Recsiszár Ferenc (Fővárosi KK.), 20 km. junior. Idő: 43 perc: 1. Reicher Károly (Világosság­ KK.). 2. Ifj. Horváth Mihály (Világosság KK.) 3. Jónás István (FTC.). 4. Bordos Mihály (Diadal). 10 km. kezdők versenye Idő: 20 perc: 1. Drechs­ler Lipót (Világosság). 2. Balla László (Világosság). 3. Antal Nándor (Kitartás KK.). 4. Hottinger Árpád (Szol­noki Atilla).. .5 km, szenior. Idő: 12 perc. 1. Lö­rek Bertalan (Kispesti KK). 2. Szőke, József (Törekvés). 3. Rojkó Jó­zsef (Törekvés). 4. A 60 éves Mandl Menyhért (Kispesti KK.). A versenynek sok nézője volt, amely lelkesen üdvözölte a rég nem látott kerékpárosokat. Célbíró: Beke Miklós volt. Turf: Derby-meeting Bécsben. Az Osztrák Jockey Club — mint értesülünk — az alagi feltételekhez hasonlóan hat napos Derby-meetinget ír ki, mely június havában kerül a Freudenauban eldöntésre. A versenyek közép­pontját természetesen a Derby fogja képezni, melyen kivül, mint főattrakciók, az Osztrák kancadij és a régi Metropole dij, a mostani Baltazzi emlékverseny fog dön­tésre kerülni.­ ­ Szerkesztői üzenetek. — Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza és névtelen levelekre nem válaszol. — — Heil­m. 1. Ily nevü község és városka 5 is van Oroszországban és mindeniknek van egy megkülönböz­tető mellékneve. Azt kellene tehát tudni, hogy melyik­ről van szó? 2. A két kitüntetés körülbelül egyenér­tékű, — a „Signum laudis", valamivel magasabbra tak­sáltatik. — G. F. J. (Igló.) 1. Igaz. 2. Névre szóló behi­vójegy utján. 3. Az időpontról még semmit sem lehet tudni. -1. A behivójegyen ki lesz töntetve, hogy hol kell jelentkezni. 6. Az önkéntesség föltétlenül érvényesíthe­tő, mert a megszerzett jog — a dolog természete szerint — nem évül el. — Sz. Gy. hadapród. (Krakó.) Ebben a dologban csak ezredparancsnoksága intézkedhetik. In­tézzen beadványt az ezredhez, röviden adja elő, hogy miről van szó és az iratot a kórházparancsnokság utján — szolgálati úton — továbbu­tássa Ily zivataros idők­ben bizony megesik, hogy megfeledkeztek önről. A mu­lasztást azonban azonnal reparálni fogják. — Nyomda­tulajdonos 1000. A véderőtörvény (1912.) értelmében, melyre a miniszteri rendelet támaszkodik, hasonló ha­diszolgáltatásra mindenki kötelezhető, aki fegyveres szolgálatra már nem alkalmas, — tehát a volt altisz­tek is. Hogy a példaként említett volt manipuláns őr­mester nem fog konzerves lábakat bevagyonl­­ózni, ha­nem képességeinek megfelelő munkába állíttatik — az természetes. — R. M- Semmit. Nem jár vele pénzbeli ho­norárium. — D. 3. (Girincs.) Az a két betű nem us, ha­nem ns és azt jelenti, hogy nagyságos. Bevett szokás szerint nagyságnak, ha hajadonok és nagyságos asszony­nak, ha férjes nők. — A harmadik kérdésre nem vála­szolhatunk, mert háborús időkben ily semmiségek ki­keresésére nincs időnk. — F. D. (Tőketerebes.) Kérvé­nyét a budapesti h. kiegészítő parancsnoksághoz kelle­ne benyújtania. A nevezett fegyvernemekhez való be­osztást azonban csak akkor kérheti, ha teljes fölszerelé­sen kivül saját pprca van, mert lovat a kincstár most nem ad. — Cs. J.­­Xenenászetes, hogy minden önkéntes-­­ségre jogosult ifjúra, tehát az 1891-es korosztályra is­­ kiterjed.­ — A második kérdés nem érthető. Besorozott egyéves önkéntes nem „ténylegesittetheti" magát. — A. I. Igazolni kell, hogy be van iratkozva a Vl-ik gimn. osztályba. Ennyi a fölételességre, elegendő. — Galamb. Sejteni sem lehet. Ez idő szerint még semmi néven ne­vezendő intézkedés nem történt. — B. J. Fenyőháza. Nem tagadjuk, hogy szinte kétségbeejtő az önök helyze­te, dehát mit lehet tenni. Nem tudunk mást tanácsolni, mint azt, hogy forduljanak az alispánhoz. — V. T. Ma­dách­ utca. Ez olyan belső ügye a minisztériumnak, amit nem szokás a nagy harangra kötni. Annyit mondhatunk, hogy a polgármesternek nem volt befolyása a kinevezé­sekre. —­h. D. Rába: Már számtalanszor megírtuk, hogy a 17 koronás koronár csak a malmokra vonatkozik. A magánkézen levő áru nincs maximálva és ma is 35 ko­ronát fizettek a budapesti tőzsdén. — F. S. Barcsrédec. Gyapjút szabad előre vásárolni, az ára egyelőre nincs maximálva. Hogy requirálni fogják-e, azt mi nem tud­hatjuk. — G. M. Gálszécs. Egyáltalán nem látjuk, hogy önnel valami égbekiáltó igazságtalanság történt volna. A 63 korona nem lehet a kenyérliszt ára, mert ez sehol sincs ily magasra megszabva Zsákért fölszámíthat mé­termázsánkint 1 , 80 fillért. Fuvardíj nem jár önnek. Egyébként, — ha gondolja — folyamodjék a polgármes­terhez. — Tavaszi szózat. A verset, bár némi szükség lehet arra, hogy a behívásra kerülő 13 - 50 éves népföl­kelőket a poéták is serkentsék és a tekintetben is meg­­­nyugtassák, hogy a galíciai és­ a bukovinai ezredekben bizonyára jól fogják érezni magukat* azért nem küzöl­­­jük, mert nagyon is gyönge. — Nem költemény. H. O, Igaza van. Nem költemény — Minden asszony gyá­­szol. Azt hisszük, hogy az ott megjelenő lapok ezt a költeményt szívesen közreadják. A másik nem sike­rült. — A csatatéren. M- D. Nem közölhetők. — Ahogy a vihart álltuk. F. A. Ha a rendelkezésünkre álló ára­­­dattal egykor valamikor meg tudunk küzdeni, helyet adunk neki. — E. B. Indítványa nem életrevaló. — Dr F. B. Aki nem bízik a házmesterében, hogy a neki átadott fémtárgyat beszolgáltatja, az közvetlenül is átadhatja a gyűjtőkocsinak. Elvégre mindenki legjob­ban ismeri a ház Cerberusát. — K. E­ gépészmérnök. Hogy a székesfőváros a lisztkészletek összeírására újra 150.000 koronát akar elpocsékolni, minket nem lep meg és ebben a szándékában öt ön sem fogja megaka­dályozni. ' 95-ös. Még egy kevés türelem és ön is ki­veheti részét a harcból és nem kell félnie attól, hogy mire önt a frontba viszik, megkötik a békét, üdvözle­tünket küldjük önnek és bátor bajtársainak. — K. P. Felolvasásokat egész terjedelemben közölni nem szoktunk és csak akkor em­lékszünk meg róluk, ha napnak eseményét képezik-Tesszük pedig ezt azért, mert nagy számmal vannak ők és kicsiny a mi helyünk- — M. J. Rákosfalva. Hát szó, ami szó, de a keresete olyan, hogy az a meg része kevés, a meghalásra pedig sok, kivált a mostani sa­nyarú időkben. De hát kinek van ma elege, hacsak nem bankár vagy hadseregszállító? A keveset azonban pótolni kell türelmes várakozással abban a remény­ben, hogy rosszabbul már nem mehet a dolga s ,igy csak a jobb következhetik. — Régi előfizető. 288324. Ott se veszélyesebb a szolgálat, mint máshol. — A.­né. A cégtől követelnie semmit se lehet, hanem csak kérnie. — K. Margit. Legjobb lenne, ha a szüleinek szól­na és a dolgot nekik fölfedezné, hisz csak nem ütnék agyon érte. Ha pedig ezt éppen nem akarja, akkor for­duljon a Lipót-körúton az úgynevezett Teleia egyesü­lethez­ — E. J. Egyetemi tanfolyamot kellene végeznie, amelyre a kereskedelmi érettségivel föl se vennék. — Egyévi önkéntes őrmester. Hogyne tarthatna igényt? —. Tudatlan 37352. Természetes, hogy továbbítja és pos­ta utján megkaphatja. A kérdezett massage pedi­gép által történik. — F. G. Boldva. 1. Nem. 2. Ha min ön­kéntes egy évig kívánna szolgálni, akkor érdemes len­ne a kiegészítő vizsgát letennie, de különben fölösle­ges. Karpaszományt pedig nem fog kapni­ 3. Valamelyik hadapród iskolában. 4. Hadi önkéntes az, aki csak a háború tartamára szerepel mint ilyen. 5. Ön is jelölt lehetne a vizsgatételének engedélyével­ — Hajógé­­pész. D. G. T„ V., Rudolf-rakpart 3- M. K. F. T. T„ V.,­Mária alléria u tca 11. — Régi előfizető 1837. Még eddig nincs szó róla. 2. Nem lehet tudni. 3. Igen­ 4. A hatósá­guk mondhatja meg. — Népfölkelti. Hasztalan folya­modnék, mert úgyse fognák megengedni. — 1892 bár­mennyire szeretné tudni, nem tudhatja meg, me­l­­g nem határozták el. — Hadmentességi dij. Különféle kulcsok szerint vetik ki, az illetőknek vagyona, illása, hivatala stb. alapján­ — Nyelvtani vitatkozás. Lehet is, helyes is. — S. Gy.-né, Sárpatak. Nem kell az álmát fejtegetni, hisz elég világos az magától is, de hát az álmokra nem sokat lehet adni. — M. S. Az összes eu­rópai műveit nyelveket kell ismernie. — Küírösvölgyi kérdező. Ha az egész tartozásnak ötven százaléka, vagyis a fele, már le van fizetve, akkor egyelőre töb­bet nem köteles fizetni. — Lelkész- 1. Nem bizonyos, hogy később a most elmaradt cikkelyeket közölni fog­juk, mert akkor már nem lesznek azok időszerűek és érdekesek. 2. Nem egészen idegesség, mert van némi alapja a nyugtalanságnak, minthogy az illetők részben aligha teljesen el nem tűntek. Mindazáltal az emlí­tett irodák mindent megtesznek a valóság földerítésé­re. 3. Az Auguszta gyorssegély alaphoz méltóztassék fordulni. VII., Károly-körút 3. — S. V., Budapest- Any­nyit tudunk, hogy Varsóban született és nevelkedett, enyhe. Nyomorerosita , az emésztést­ előmozdító hashajtó-

Next