Pesti Hírlap, 1917. szeptember (39. évfolyam, 218-243. szám)
1917-09-30 / 243. szám
1917. szeptember 10., vasárnap. ___________pesti hírlap * (Az egri szezont,) mint onnét írják, most fejezi be Palágyi Lajos miskolci társulata. Az újdonságok sorát Ráskai Ferencnek népszerű romantikus vígjátéka, A budai ház, zárta be. Az előadás, amelyen különösen Erdődy Jolán, Faragó Sándor, Herceg Vilmos, Szendrő Gyula, H. Reviczky Etel váltak ki, igen nagy tetszésben részesült. * (Még három előadást tart a Budai Színkör ezidei nagysikerű szezonjában. Ma, vasárnap délután, Albert Erzsi vendégfelléptével, Gül Baba kerül előadásra, melyben egyik legjobb szerepében, a Gábor diákban, búcsúzik el a budai közönségtől. Vasárnap este a csodaszép zenéjű Lavotta szerelme operettet ismétlik meg. Hétfőn, a társulat búcsúelőadásán, nagyszabású művészestélyt rendez az igazgatóság, melyben az egész művészszemélyzet részt vesz. * (A Színház és Divat) e heti számát is a heti aktualitásoknak szenteli szövegben és képben. A szövegrészt ötlet, a képeket pompás kivitel jellemzi. A cikkek élén különös érdeklődésre tarthat számot a szerkesztőnek, Faragó Jenőnek, cikke: Szerkesztőség és kiadóhivatal Rökk Szilárd utca 20. ötven fillérért minden dohánytőzsdében kapható. A mai előadások: Operaházi Windsorivíg nők. (7.) Nemzeti színház: Hymfy dalai. (*3.) Pacsirtaszó. (7.) Vígszínház: Timár Liza. (143.) Féltékenység. (7.) Magyar színház: Kisasszony férje. (3.) Cserebere. (1,8.) Király-színház: Csárdáskirályné. (30 Sztambul rózsája. (18.) Városi Színház: Három a kislány. (13.) Tavasz és szerelem. (7.) Modern Színpad: Schubert. Kisasszony. Nyári kaland. (3. ,8.) Budai Színkör: Gül Baba. (3.) Lavotta szerelme. (7.) Budapesti színház: A hét holló. (Gyermekelőadás, 14.) A JÖVŐ HÉT MŰSORA: A magyar királyi operaházban kedden Anthes György fellépésével a Tannhaeuser kerül színre. Kezdete fél hét órakor. Szerdán a Sába királynője van műsoron. Kezdete hét órakor. Csütörtökön Miller Vilmos kamaraénekes a Zsizló nő Eleázárjában lép fel. Kezdete hét órakor. Szombaton, október 6-án, a Hunyady Lászlót adják. Kezdete hét órakor. Vasárnap, 7-ére, Miller Vilmos fellépésével A hegyek aljánt tűzték fi Kezdete hét órakor. A Nemzeti színház október 7-én, pénteken, mutatja be Bródy Sándornak Dada című darabját, mely irodalmi érték és színpadi hatás dolgában Tanítónő mellett áll. Eddig a Vígszínház, majd a Magyar színház színpadán tett maradandó hatást. Most műsorába iktatja a Nemzeti színház is. Szombaton és vasárnap a Dada előadását megismétli. A csütörtök est jut a színház ez idei első nagy sikerének, Móricz Zsigmond Pacsirtaszkának, ami eddig hat zsúfolt házat vonzott. Egyébként hétfőn a Hamlet, kedden Kameliás tölgy, szerdán Medea, míg vasárnap délután a Szépasszony van műsoron. A Vígszínház műsorán a Féltékenység hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap szerepel. Kedden és vasárnap délután a Tanítónőt adják. Csüörtökön a Vengerkákat, szombaton a Méröldköveket. A Magyar színház jövő heti műsorát Újhelyi Nándornak Cserebere c. vígjátéka dominálja, mennyiben hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken csasárnapra van kitűzve. Szerdán a XIV. Lajos c. sohozat szerepel a műsoron. Szombaton a Kárpáty Zoltánt adják. Jövő vasárnap délután Adelár papa van műsorra tűzve. A Király-színház jövő heti eseménye a Sztamidllrózsája c. operett századik előadása lesz, mezét csütörtökön, okt. 4-én, fognak megtartani. Jegy ,hír nincs erre az előadásra. A jubileum napjáig észontul is minden este a Sztambul rózsája keül színre. Jövő vasárnap délutánján A csárdás- r Atyné operett van műsoron. A Városi Színház továbbra is színháznyitó slerét, a Tavasz és szerelem c. Schubert-opeettet adja. Vasárnap délután pedig a Három aslányt. A Budapesti Színháznak a Király tigris, Iray Dezső szenzációs detektív-darabja, lesz az elsőjdonsága és pedig október első felében. A mindenapi előadások hat órakor kezdődnek. A Modern Színpad kabaré a jövő héten továbbél is szeptemberi műsorát adja. Vasárnap délután fehér kabaré. Az Apolló-kabaré a jövő héten is, az esti elődásokon kívül négy délutáni előadást tart, csatorákon, szombaton egyet-egyet és vasárnap kettőt. Mozgóképszínház. * (A Mozgókép-Otthon) holnap mutatja be esti szenzációs műsorát, melyen Az oroszlán clmregény és Az ördög albuetteje c. izgalmas dráma szerepel. * (A Projektograph színházainak előadásezdése.) Hétfőtől kezdve a Royal-A voll 6, az Annia, a Tivoli és az Odeon előadásait öt, hét s kilenc órakor kezdi. Filmérdekességek. (Az utolsó hajnal. Rejtelmes történet 4 felvonásban. írták: Alfred Deutsch-German és Vajda László. Bemutatja hétfőn a Royal-Apolló. ( Ugyanekkor Az élet komédiása c. Psilanderfilm.) Nagyon csábító feladat lenne Az utolsó hajnal hétfői bemutatója alkalmából a magyar filmipar hatalmas haladásáról tirádákat zengeni. Ezt a filmet ugyanis az idén alakult magyar Phönix készítette. De amikor ezt a feladatot már oly sokszor feladták és oly sokszor meg is írták! Mégis mi feladat marad Az utolsó hajnallal szemben? Nagyon egyszerű és nagyon becsületes. Utalhatni arra, hogy a Phönix a Kuruzsló című filmnél már letette a garast. A közönség a Kuruzsló láttán egyszerűen kétségbe vonta, hogy az a magyar. Oly jó volt tudniillik. Az utolsó hajnal esetében még inkább az lesz a helyzet és pedig két okból. Az égjak ok Az utolsó hajnal még a Sturuzslónál is sikerültebb, különösen, ami technikáját illeti. A másik megtévesztő ok, hogy a fő férfi szerepben külföldi színész, Leopold Kramer játszik. Kramer a bécsiek dédelgetett kedvence (ő kreálta Molnár Teufel-jét is). Érdekes, markáns, művészi egyéniségével eddig csak a Vígszínház színpadáról, mint annak vendégével, ismerkedhetett meg a közönség. Most lép először,vásznon a közönség elé. Mellette a nők közül B. Marion Erzsi, P. Menichellire emlékeztető kitűnő figurája és Kerry Lotto kedvessége tűnik fel. A férfiak közt szenzációsan hat Ujj Kálmán, igen jó Balassa Jenő, úgyszintén jó Kardos Andor. Maga a történet egyébként romantikusan izgalmas, technikájában, megrendezésében — Kertész Mihály munkája — eminens És hogy a Royal-Apolló hétfői bemutatóján a „kísérő műsor“ is meglepetést keltsen, a direkció prolongálta Az élet komédiása c. Psilander-filmet. Sok-sok ezerre rúg azoknak száma, akik az elmúlt héten nem gyönyörködhettek a legművészibb Psilander-fimben és nem hallhatták a film betétdalát, amit egyik kitűnő tenoristánk a Royal-Apolló pompás zenekarától kísérve ad elő a vászon mögött. Az éj leánya. (Bemutatja a Corso október 1-én, hétfőn, négy előadásban. A főszerepet Emile Lannon játssza.) Sue, Montepin, Gaboriaux szellemét idézi az a filmciklus, aminek vászonra vivését, hétfőn kezdi meg a Corso, öt részből fog állani ez a ciklus. Az első részt öt felvonásban, A fekete bestia címen mutatja be hétfőn a Corso. Amit valaha a francia kalandor-regényírori fantáziája nem egyszer tizenkét vaskos köteten át — mint tolvaj meg kalandor-trükköt felhalmozott, — az úgy látszik, mind liquidálásra kerül ebben a filmciklusban. Megcsinálására egy dán filmgyár vállalkozott technikai készségeinek teljes fegyverzetével, no meg egy különös merészségű hölgnek, Emile Sannonnak segítségével. Ezt a hölgyet filmszínésznőnek mondani, igazságtalanság lenne a Mária Carmikkal szemben, egyben azonban az ő lekicsinylése is lenne, tekintve azt a csak szépséget filmre vivő női hadat, ami a vásznakat úgy külföldön, mint nálunk, különösebb hivatottság nélkül elárasztja. Egészen privát érdekek szeretik elhitetni, hogy amint valaki szép, már ki lehet kiáltani mozi-dívának. Pedig ez a színpadon se megy, ahol pedig a szép nő tűzbe viheti erotikus fegyvereit. A néma vászon azonban igaz, a beszéd helyett is beszélő igaz talentumot követel meg. Vagy esetleg mást. Mondjuk testi kultúrát, ami tánc- és akrobataképességekben jut érvényre. Ilyen Emile Lannon. Ez a nő mindenre képes. Nem pályázik színészi dicsőségre, de amit a hajmeresztő trükkök véghezvitelében produkál, az, egyenesen csodálatos. Minek itt felsorolni mindazt,amit,csinál, hadd hassanak trükkjei a közönségre, teljes meglepetéssel. Egyet azonban a közönség követeljen meg a Corso direkciójától, azt,, hogy ezt a filmet ne egy kengyelfutó lihegő gyorsaságával pergessék le. A film trükkjeinek ugyanis annyi fontos csinje-binja van, hogy azoknak kapiskálására az odaadó figyelmen kívül elengedhetetlenül szükséges, hogy a lepergetés egészen normális legyen . . . Meg kell még említeni Emile Lannon javára azt a boszorkányos készséget, amivel az átöltözködést valóságos szenvedéllyel űzi. Vagy húszszor öltözködik át, ingerlő gráciával. Ebben, de az akrobata-trükkök véghezvitelében is méltó párja neki egy másik hölgy, a riválist játszó lány Az utóbbi egyébként egy spanyol fal mögött öltözködik át, de úgy, hogy a néző is mögötte van a spanyol falnak. Az előadások egyébként hétköznap 5, 1-7, 8 ésy 10 órakor kezdődnek, vasárnap4, 5, 6,7, 8 és 1/10 órakor. Dorian Gray arcképe — filmen. (Wilde Oszkár világhírű regénye filmen. Először mutatja be, kizárólagos joggal, az Uránia színház, hétfőn. — Ezzel együtt kerül bemutatásra az Ifjúkor c. 3 részes amerikai filmjáték.) Wilde Oszkár az angol irodalomban egy évtizeden át azt a különös helyet foglalja el, hogy a nevét jó társaságban nem illett kiejteni. A társadalom mélységes megvetése nehezedett reá. Könyveit nem árusította angol könyvesbolt, műveit nem élvezhette a jó társasághoz tartozó gentleman; beszélni róla meg épen illetlenség volt. Pedig annak előtte, — élete virágjában — Oscar Wilde volt a londoni society legünnepeltebb alakja. A Piccadilly arisztokrata palotáiban az ő nevét suttogták szerelmes vágyakozással szépséges, diszkrét, hideg modorú, de forró szivű ladyk. A férfi társaságban, clubokban és nagy fogadások alkalmával pedig a legbüszkébb lordok dicsekedtek az ünnepelt író és életművész barátságával. Az udvar dédelgetett kegyence és az utca irigyelt Petroniusa volt , amíg egy napon a fejére nem olvastak egy csúnya bűnt. A bíróság fegyházra ítélte. Hiába írta onnan megbánással telesírt leveleit egykori hízelgőinek, barátainak, még a hajdan szerelmet könyörgő szívei sem méltatták válaszra a kitaszítottat. Wilde elkárhozott lelke, különös összetételű jelleme tükröződik abban a regényben, melyben saját magát rajzolja meg: Dorian Gray arcképe. ‘ Dorian Gray, az ünnepelt, csodaszép fiatal lord, arcképet lefestette egy híres művész. Maga a kép mestermű. Amikor csodájára jönnek a jóbarátok, egyikük cinikus mosolylyal veti oda . — Lásd, Dorian, ez a kép örökké fiatal marad, de belőled ráncos vén ember lesz egykor. Is Dorian Gray felkiált: — Ha én maradhatnék örökké-ifjú és helyettem a kép vénülne meg, odaadnám érette a telkemet! Mintha az ördög meghallgatta volna ezt a fogadalmat. Dorian Gray helyett az arcképre rója az idő a ráncokat, annak a haját szürkíti meg; az élő ember megmarad változatlan ifjúságában . . ., de lelke többé nincsen. Átok jár a lába nyomán. Akivel Dorian Gray érintkezik, annak romboló végzete lesz s a bűn és a halál szelével sújtja azt. De Dorian ifjú szépsége nem változik. Múlna: az évtizedek és az arckép egyre vénül, amint az elkövetett bűnök nyomán a lelkiismeret marja a tovatűnt lelket. És Dorian Grayben felébred a kétségbeesés: — Adjátok vissza a lelkemet! Amikor aztán tört ragad és az arcképbe vág, — az arckép misztikus élete véget ér, a vénség lemosódik róla, a vonások tisztulnak és ismét ott áll egykori ragyogó szépségében az ifjú lordot ábrázol® kép . . . előtte pedig az aggastyánná változott Dorian — tőrrel kihűlt, szivében. Ez a csodálatos regény jelenik meg most a filmművészet mesteri alakításában az Uránia rétitő vásznán. Bernd Aldor, a rövidesen híressé vált konstantinápolyi származású filmművész, játssza Dorian Gray nehéz szerepét; magát a filmet Richard Oswald rendezte, mégpedig kulturált, nagyszabású stílussal. Az Uránia, miután a Möwe-filmet végre mégis kénytelen volt levenni műsoráról, most ismét olyan filmet nyújt a közönségének, amely messze kimagaslik az átlag fölött. A Dorian Gray arcképén kívül még egy megkapóan érdekes amerikai filmet is műsorába iktat az Uránia. Egy fiatal milliomosfiú életének naplója ez ezzel a címmel: Ifjúkor. Meglepően érdekes ez a film, a modern rendezési technika valóságos mesterműve. * (A gyónás szentsége. A kilencek.) Az Omnia színtén belátta, hogy az idei filmszezonigazi nagy sikereit a magyar filmeknek köszönheti majd. Magyar ciklusát már A csikóssal megkezdte, és most A gyónás szentségével folytatja. A gyónás szentsége központjában egy titokzatos gyilkosság áll. A gyilkossággal a falu plébánosának öccsét, vádolják. Kötél vár rá, mert hogy ki az igazi gyilkos, azt a gyilkoson kívül még csak egy ember tudja, a plébános. Ámde e rettentő titokhoz a pap gyónás útján jutott, arról tehát szólnia nem is a bat.